Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-17 / 297. szám

SOMOGYI NflPLAP 2 Vasárnap, 1961. december 11 Az országgyűlés szombati ülése (Folytatás az 1. oldalról) A társadalmi tálaidon el­leni bűncselekmények ül­dözésében igen jelentős eredményeket értek el bűnüldöző szerveink. Á Legfelsőbb Bíróság elvi irá­nyításának jelentékeny részét alkotják az e téren hozott ha­tározatok és elvi állásfoglalá­sok. '- Meggyőződésünk, Hogy munkánkat a társadalmi tu­lajdon' védelme érdekében to- vább kell fokoznunk. . Rámutatott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1 re /' n]n- ta szerint a társadalmi tulaj­don elleni kisebb, egyszerűbb bűmcs'Oakmcnyek elkövetőit gyorsabban vonják felelősség­re és inkább szigorúbban íté­lik meg mint azokat, akik fon­dorlatosán, a vállalat admi­nisztrációs részlegével együtt­működve, a könyvelés megha­misításával károsítják meg a nép vagyonát. Ilyen esetekben a bűncselekmény, leleplezése is nehéz, s nemegyszer az el­követők felelősségre vonása is enyhébb jellegű az egyszerűbb ügyekhez képest. A további előrehaladás érdekében tehát még inkább összhangba kell hozni az egyes bíróságok gya­korlatát, s ahol még előfordul, meg kell szüntetni azt az ál­láspontot, amely az ítélkezés­nél nem kellő súllyal érvénye­síti jogpolitikánknak a társa­dalmi tulajdon megvédésére vonatkozó alapelvét Az élet és a testi épség elleni bűncselekményekről beszélt ezután. Rámutatott ar­ra, hegy az élet elleni bűncselek­ményeknél ma már anyagi természetű ok ritkábban fordul elő. Annál gyako­ribb ok a családi viszály, féltékenység, elromlott házasság. A bűn cselekfnényekné) lényed ges -szerepet játszik az elköve­tő alacsonyabb, műveltsége is, valamint sok esetben a túlzott alkoholfogyasztás. Ez utóbbi is aláhúzza az alkoholizmus ellemá társadalmi küzdelem fo­kozásának szükségességét. A közlekedési balesetek szá­■ ma további emelkedést mutat. . Ez bizonyos mértekig egyenes . következménye annak, hogy több a gépjármű, de nem kis mértékben összefügg a gép- járművezetők italfogyasztásá­val Különösen vidéken gyako­ri az ittasságból eredő baleset A közlekedési balesetek 12 százalékát ittas járművezetők . okozták. Az ittas vezetők ta­valy 75, az idén 111 ha’álos végű szerencsétlenséget okoz­tak. A súlyos sérülések száma az év első tíz hónaljában Bf'ft- --'b-tníe tavaly egész évben 434 volt. Különösem . sok balesetet ' okoznak a motorkerékpárosok: az összes közlekedési bal­esetek 24 százalékát mo­torkerékpárosok okozták, •z ittas állapot miatt keletke­zett balesetekből pedig. 61 szá­zalék jut a motorkerékpár-ve­zetőkre. A dolgozó ember életének és egészségének fokozott védelme megköveteli, hogy a büntető­jog eszközeivel is fokozottab­ban fellépjünk az e téren mu­■ tatkozó. -hiányosságok ellen. A Legfelsőbb Bíróságnak -megfelelő elvi irányító mun­kával gondoskodnia kellett ar- ' róí is, hogy a múlt év móju- .- sálban életbe lépett Pol-pá1"' Törvénykönyvben foglalt alap vető szocialista jogelvek és • jogpolitikai szempontok a gya­■ korlatban helyesen érvénye­süljenek. Ennek megfe'elően a Legfelsőbb Bíróság rendszerbe foglalta égy-egy jogterületre vonatkozó állásfogl al ásait, s .azt közérthető formában köz­zétette. így felülvizsgálták a polgári eljárási jog, a lakásjog, a családjog és a munkajog te­rületén felmerült vitás kérdé­seket. utóbb pedig a kártéríté­si jog,, a. termelési szerződés, a ' -mezőgazdasági termelőszövet­kezetek tagjai közötti jogvi­szony egyes kérdéseit Igen alaposan kellett foglalkozni veidéül a termelési szerződé­sekkel, amelyek döntő jelentő­ségűek a város és a falu kap­csolatában. Az állam szerződik a szövetkezetekkel és az egyé­ni parasztokkal, és a szerződé­sek teljesítéséhez fontos nép- gazdasági érdek fűződik. Alap­vető jelentősége van annak, hogy a szerződések megkötésé­nél és teljesítéséinél ne játsza­nak közre spekulációs szem­pontok, s a termelési szerződé­sekben foglaltakat pontosan teljesítsék. A termelőszövetkezetek és az állami vállalatok kapcsola­tában még tapasztalhatók rendellenességek. Különösen vonatkozik ez' a növényterme­lési, terményértékesítési, állat- nevelési és hizlalási szerződé­sek területére, ahol még min­dig komoly kívánalmak van­nak a kölcsönös segítség te­kintetében. E téren a 1 legfel­sőbb Bíróság irányt mutató határozatokat hozott. A termelőszövetkezeti mun­kafegyelem kérdéseivel foglal­kozó elvi irányítás a paraszt­ságnak mint egységes osztály kialakulásának elősegítését, a szocialista tudat kialakítását, a közösségi szemlélet megerősí­tését szolgálta. Ez az elvi ál­lásfoglalásunk a közös munká­ból elfogadható indok nélkül távolmaradókat a kistulajdono­si szemlélet legyőzésére s an­nak tudatosítására neveli, hogy a termelőszövetkezet fel­virágoztatása az egész társa­dalomnak, tehát saját maguk­nak is elsőrendű érdekük. Rosszakarat, nyilvánvaló kártevő szándék pedig a jogszabályok súlyos követ­kezményeinek alkalmazá­sával járhat, de ugyanilyen nyomatékka' kell föllépni azért is, hogy a termelőszövetkezeti tagok is ér­vényt szerezhessenek jogos igényeiknek. ■ A bíróságok elé került pol­gári ügyeknek igen tekintélyes részét a kártérítési perek fog­lalják el. A károkozásért való felelősség megállapítása és a károkozás kiküszöbölése érde­kében egyforma eréllyel lép­tünk fel mind a szoros érte­lemben vett polgári jog, mind a munkajog, mind pedig a ter­melőszövetkezeti jog területén. A munka jog területén a leg­felsőbb Bíróság egyfelől a munkafegyelem megszilárdítá­sát, másfelől a balesetmentes munkafeltételek biztosítását, a dolgozók jogos igényeinek ér­vényesülését tekintette első rendű feladatának. A nranlíafegyelcm megsértőivel szemben elsősorban a nevelés eszközt-ivei kell fellépni Sok esetben azonban helyte­lenül elmarad a megfelélő fe- f lei őrségre vonás is. Ugyanilyen súlyps hiba azonban a dolgo­zóknak fegyelmi úton történő jogtalan elbocsátása. A fegyelmi jogkör gyakorló­ja részéről éppolyan helytelen a lazaságokat elnézni, a szo­cialista erkölcs szabályaival ellentétben álló magatartást eltűrni, mint a fegyelmi bün­tetés kiszabásánál a társadal­omi érdek érdekének összhang- ... ját nem megtalálni. Csak a kellő összhang megléte eseté- “ ben szolgálja a fegyelmi bün- !; tetés a' nevelést, a törvén ves- séget a szocializmus építésé­nek érdekeit. Meg kell emlékeznem egy káros szemléletről is, amely még itt-ott felbukkan a fegyeí- mileg elbocsátott dolgozóval szemben. Előfordul, hogy ezek­nek újbóli munkába állításá­nál vonakodás tapasztalható, holott a fegyelmi eljárás eélja a megfelelő magatartásra . vaió nevelés, nem pedig a munkából való kirekesz­tés. Az új Polgári Törvényköny­vünk egyik alapvető elve tár­sadalmi rendünk gazdasági alapjának, a társadalmi tulaj­donnak fokozott, aktív védel­me. A társadalmi tulajdon fo kezeit védelme nem öncél, ha­nem a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozók boldog életéért, gazdasági és társadal­mi fejlődésünk biztosításáért történik. Éppen ezért a társa­dalmi tulajdon fokozottabb vé­delme nem járhat azzal a kö­vetkezménnyel, hogy a dolgo­zók jogos igényeinek és törvé­nyes érdekeinek érvényesülé­sét megnehezítse. A Legfelsőbb Bíróság foglal­kozott a házassági bontóperek tapasztalataival is. A házasság nem egyszerű magánügy A házassági bontópereknél az az elv vezérel, hogy a há­zasság nem egyszerű magán­ügy, hanem társadalmi érdekű és jelentőségű ügy is, különö­sen akkor, amikor a házasság­ból gyermek is származott. A gyermek fölnevelése elsősor­ban a két szülő együttes kö­telessége. Ezért a házasságok fenntartása fontos társadalmi érdek is, másrészt azonban nem tagadható annak jogossá­ga, hogy a felbomlott házas­ságokat — ajtói a házasélet helyreállítására már nincs re­mény — törvényesen is föl kell bontani. A tapasztalat, szerint a házassági bontóporek száma változatlanul magas. A helyzeten bírói gyakorlat­tal nem lehet gyökeresen se­gíteni. e téren csak a társa­dalmi szervektől várhatunk komoly segítséget. Ha a társa­dalmi erők segítő megnyilvá­nulása ellenére is bíróság elé kerül a házasság sorsán akiren­dezése. a bíróságnak minden esetben az a feladata, hogy a házasság felbontásához vezető okokat alaposan, mélyrehatóan vizsgálja. A házasságot csak akkor lehet felbontani, ha arra alapos és komoly ok van. Ugyanakkor a házassági köte­tek megszűnése nem jelenthet szabad kezet a feleknek to­vábbi perlavinák megindításá­ra, mindenekelőtt a gyermek érdekének teljes mellőzésére. A gyermek elhelyezésénél — szülessen bár házasságból vagy házasságon kívül — nem egye­dül a nem és az életkor, ha­nem elsősorban az az irány­adó, hogy a gyermek helyes nevelése, egészséges fejlődése, egyéniségének, jellemének ki­alakulása hogyan biztosítható a legjobban. Az elhelyezésnél tehát nem egyik vagy másik szülőnek, hanem egyedül a gyerm^kenk az érdeke az irányadó. Befejezésül hangsúlyozta hogy dolgozó népünk egyetért pártunk helyes politikájával, oöaadóan támogatja e politika további sikere:t. E politikához hozzátartozik az is. hogy ered­ményeinkre büszkék vagyunk, de nem titkoljuk nehézségein­ket sem, mert azok leküzdésé­ben bizton számíthatunk dol­gozó népünk támogatására. Fártunk és kormányunk jog- nolitikai alapelvei a társadal­mi, gazdasági és kulturális té­ren érvényesülő alapelvekkel, szoros egységet alkotnak, ami egyben azt jelenti, hogy dol­gozó népünk ma sokkal in­kább egyetért igazságszolgál­tatásunk munkájával, mint ez­előtt bármikor. Tovább kell erősíteni bí- ráink eszmei-politikai egysé­gét. Pártunk és kormányunk rolltikáját úgy támogathatjuk még hathatósabban, ha mun­kánkat a jövőben még szoro­sabbra fűzzük a mindennapi élet jel, még inkább támaszko­dunk dolgozó népünk segítsé­gére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy további feladatok van­nak a- bírói ítélkezés egységé­nek fejlesztésében, valamint az eljárások egyszerűsítésében s a még előforduló bürokrati­kus vonások megszüntetésé­ben. A gyors és hatékony in­tézkedés jogos követelmény a dolgozók részéről — mondotta —, és kérte beszámoloj utak tudomásulvételét. A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolóját az ország- gyűlés tudomásul vette. Az első interpellációt Varga Ferencné képviselő intézte a földművelésügyi miniszte'-hez a cirok vetésterületének növe­lése tárgyában, Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter válaszában el­mondotta, hogy ciroktermesz­tés céljaira 1962-re az eddigi­nél nagyobb vetésterületet irá­nyoztak elő. Korábban megkö­tött exportszerződéseinket azonban teljesíteni kell. így a hazai szükséglet kielégítésé­hez feltétlenül szükség van ar­ra, hegy a termelőszövetkeze­tek is foglalkozzanak cirokter­mesztéssel. A háztáji gazda­ságodéban szegélynövónykónt termeszthetnének cirkot úgy, mint korábban. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ tu­domásul vette. Suhajda József képviselő a bírák választása, beszámolási kötelezettsége, valamint a tár­sadalmi bíróságok létrehozása ügyében interpellált az igaz­ságügyminiszterhez. Dr. Nezvál Ferenc igazság- ügymirvszter válaszában kö­zölte: Belátható időn belül mód nyílik arra. hogy a bíró­ságok választására vonatkozó előírásoknak eleget tegyünk. Az igazságügyminisztérium távlati fejlesztési tervében ezt. a programot kitűzte, s a ki­dolgozott tervet megfelelő idő­ben illetékes szervek elé ter­jeszti. A társadalmi bíróságokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt esztendőkben a bí­ráskodásnak ez a formája lé­nyegesen megjavult. Egyébként a kormány a jövő év első ne­gyedében napirendre tűzi a társadalmi bírósáffok további fejlesztésének ügyét. A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő és az or­szággyűlés egyaránt tudomásai vette. Szabó Piroska képviselő a gyermekcipők minőségének megjavítása tárgyában inté­zett kérdést . a könnyűipari miniszterhez. A leggyakoribb panaszok a gyermekcipők mi­nősége ellcr : hamar elvesztik fényüket, idő előtt megkopnak, bélésük szakad, a talp áteresz­ti a vizet. A 10—14 hónapos apróságoknak puha cipők kel­lenének, de gyakran csak ke­mény talpúak kaphatók. Mit szándékoz' k tenni a könnyű­ipari' miniszter, hogy jobbak legyenek á gyermekcipők — kérdezte. Nagy József-né könnyűipari miniszter elismerte, hogjt a gyermekcipőkkel kapcsolatos panaszok nagvrésze jogos, ép­pen ezért több intézkedést tet­tek. hogy a gyermekcipők h'- báit mielőbb megszüntessék. Ezenkívül különböző intézke­déseket dolgoznak ki, s vezet­nek be már a következő é^ben a gyermekcipők minőségének megjavítására. Az inter’-'.olláln kénviselő az­zal a feltétellel fogadta el a könnyűipari miniszter vála­szát, hogy egy év múlva pz or­szággyűlés előtt szőmnlion - be. mélyen eredménnyel tártok a most bejelentett, intézkedések. A képviselőnek , az ország- gyűlés nagy helyesléssel és tapssal kőért ­Nagv Jézoefné könnyű ioart mi­niszter közölte, hogy á javas­latot elfogadja. Ezek titán a Választ az iri- terpelláló képviselő és az or- szá.gnvűlés egyaránt elfogadta Bodorkós István az import-, gépekhez szükséges alkatré­szek utánpótlása tárgyában interpenlált a kül- és a belke­reskedelmi miniszterhez. Somoskői Lajos Kisházi Ödön munkaügyi miniszterhez inter­pellált az ipari munkás-felesé­gek miint termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítása ügyében. A miniszter válaszát az or­szággyűlés tudomásul vptte. Az elnök bejelentette, hogy a legutóbbi ütesszakon Csíki Lajos képviselő a lakás- és középítkezéseknél elérhető ön­költségcsökkentés és takaré­kosság tárgyában írásban ter­jesztett interpellációt az épí­tésügyi miniszterhez, aki az interpellációira az ügyrend rendelkezéseinek megfelelően írásba« válaszolt. Az ország- gyűlés az interpellációra adott választ tudomásul vette. Ezzel az ülésszak véget ért. Rónai Sándor zárszavában jó egészséget, sikerekben gazdag új esztendőt kívánt az ország- gyűlés tagjainak, (MTi) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 15. ülésszakának záróközleménve Varsó (MTI). 1961. december 12-től 15-ig Varsóban tartotta meg 15. ülésszakát a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa. Az ülésszak meghallgatta a KGST titkárságának beszámo­lóját a Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsának a 14. és 15. ülésszak között végzett te­vékenységéről. A beszámoló fe­letti vitában a hozzászólók hangoztatták, hogy az említett időszakban a tagállamok gaz­dasági együttműködése ered­ményesen fejlődött, formái és módszerei tökéletesedtek. A közlemény a továbbiakban rámutat, hogy eredménnyel jártak a korábbi intézkedések a közös nyers- és fűtőanyag, valamint energetikai bázis ki­bővítésére, a Barátság nemzet­közi olajvezeték építésére. Ugyancsak eredményesek vol­tak azok az jntézikeclések, ame-i lyek az energetikai rendszerek összekapcsolását, valamint a tagállamok egyesített energeti­kai rendszere központi irányi­tó szervének kialakítását szol­gáló távvezetékek létesítését és számos fontos ipari objek­tum építését irányozták elő. Az idén jelentősen növekedett a tagállamok külkereskedelmi forgalma. Megtörtént a terme­lés szakosítása. Sok fontos nép- gazdasági ágban javultak a minőségi mutatók, fejlődött a tudományos-műszaki együtt­működés, folytatódott a tagál­lamok 1980-ig szóló népgazda­ságfejlesztési tervének össze­hangolásával kapcsolatos elő­készítő munka. Az ülésszak elfogadta a köz­gazdasági bizottság által el­készített tervezetet a nemzet-' közi szocialista munkamegosz­tás alapelveiről. E tervezet rá­mutat, hogy a szocialista világ­rendszer létrejöttével kedvező feltételek alakultok ki a szé­leskörű nemzetközi szocialista munkamegosztás megszervezé­sére, amely lehetővé teszi a társadalmi termelés hatékony­ságának növelését minden egyes szocialista ország, to­vábbá a szocialista államok nagy családjának gyors gazda­sági fejlődése javára. Az ülés­szakon .elfogadott tervezet körvonalazza a nemzetközi szocialista munkamegosztás legcélszerűbb és hasznos irány zatait az ipar és a mezőgazda­ság legfontosabb területein. A közlemény megállapítja hogy a nemzetközi szociálist? munkamegosztás rendszerének további tökéletesítése meg­könnyíti a történelmi feladat megoldását: a szocia'izmus és a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisának létrehozását és biztosítja a kapitalizmus fe­letti győzelmet a békés gazda­sági versenyben. Az ülésszak tanulmányozta a vegyiDar és a mezőgazdasági állandó bizottság beszámolóját, amely áttekinti, hogyan való­sultak meg a tanács ajínlaoa: a műtrágyagyártásnak és más mezőgazdasági célokat szolgá­ló vegyianyagok gyártásának 1965-ig történő fejlesztésére, szakosítására és kooperációjá­ra. A tagállamok nagy munkái végeznek a mező gazdaságba r használatos vegyianyagok tér;, melésének növelése érdeké­ben. A tagállamok tervbe vet­ték, hogy 1965-ben — 1958­hoz viszonyítva — nagy ará­nyokban növelik a műtrágya és a kártevők elleni vegyi- anyagok gyártását. A tanács azt ajánlja tagállamainak, hogy tovább kutassák a lehe­tőségeket a fenti cikkek gyár­tásának fokozására. Az ülésszak megtárgyalta az építőipari és mezőgazdasági állandó bizottság által előter­jesztett kérdéseket, s megvizs­gálta, hogyan vezessék be a mezőgazdasági építkezés gya­korlatába az állattenyésztési célokat szolgáló helyiségek ja­vított típusterveit. A tanács indítványozta tagállamainak, hogy hasznosítsák a bizottsá­gok javaslatait az állatte­nyésztési helyiségek típuster­vezésére, valarrünt a mezőgaz­dasági célokat szolgáló építő­anyagok termelésének, illetve az állattenyésztés termelési fo­lyamatainak komplex gépesí­téséhez szükséges gépek és be­rendezések gyártásának meg­szervezésére. Az ülésszak megvitatta a közlekedési állandó bizot*ság és- a gépgyártási állandó bi­zottság javaslatait a tagálla­mok tengeri flottáit kiegészítő hajók tipizálására. Az ülés­szakon elfogadott ajánlások le­hetővé teszik, hogy csökkent­sék a készülő hajótípusok szá­mát, nagyobb sorozatot gyárt­sanak le belőlük és ezen az alapon sokkal kevesebb mun­ka- és anyasráfordítás mellett növeljék a termelés műszaki színvonalát. A tagállamok el­fogadták a közlekedési állandó bizottság javaslatait, ame'yek intézkedéseket "irányoznak elő a tagállamok közötti áruszál­lításokat végző vízi- és gép- kocsiíközitekedés fejlesztésére. Az ülésszak elfogadta a ta­nács 1962. évi munkatervit. A tagállamok küldöttségei az ülésszakon kiemelték, hegy a kommunizmus építésének a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXII. kongresszusán elfo­gadott programja, amelyet a kommunista és munkáspártok jelenlevő képviselői egyönte­tűen támogatnak, megvalósulá­sával hozzájárul a nemzetközi szocialista munkamegosztás to­vábbi fejlesztéséhez, a távlati népgazdasági fejlesztési tervek mélyrehatóbb összehangolásá­hoz a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés erő­sítéséhez, a szocialista államok közötti áruforgalom kibővíté­séhez és mindezeken keresztül a. szocialista világrendszer ere­jének növeléséhez. A záróköz'emény végül meg­állapítja, hogy az ülésszak a tagállamok együttműködésé­nek további kiszélesedése és erősödése, a barátság,' vala­mint valamennyi megvitatott kérdésben a nézetazonosság je­gyében zajlott le. (MTI) Elkeseredett harcok Elisabethviile-ben ElisabethviUe (MTI). Katanga fővárosában égész éjjel tartott a harc. Az ENSZ erői és Csőmbe zsoldosai elke­seredett küzdelmet vívnak a város fontosabb pontjaiért, épületeiért. Az ENSZ-csapatok folytatják előrenyomulásukat, jóllehet az ,EN$Z leopoldville-i szóvivője cáfolta az általános támadás megindításának hírét. A katangai tüzérség továbbra is bombázza a várost és a ba- lubák menekült táborát. Az éjszaka folyamán ismét halla­ni lehetett a harcra hivő tam­tam-dobok hangját. Csőmbe pénteken este közle­ményben jelentette be, hogy hajlandó találkozni Adoulával, a kongói központi kormány miniszterelnökével, feltéve, ha ez a találkozó nem Kongóban jön létre. A katangai diktátor kijelentette, Itogy amennyiben & tüZűíÜllfcUüfc, feat kell tartani a jelenlegi katan­gai és ENSZ-állásokat. * * * Ileo, a központi kormány tájékoztatási minisztere Leo­poldville-ben sa.i tóért ekez’ etet tartott, amelyben rámutatott Csőmbe tárgyalási szándékai­nak kétértelműségére. A mi­niszter élesen táma*dta Ang­liát és Franciaországot, ame­lyek — mint mondotta — sa­ját területeiken erőszakkal fojtják el a fiigge’lenségi moz­galmakat:. Katanga elakadá­sának kérdésében azonban fel­emelek szavukat az '-erőszak ellen-. * * * Youlou abbé, a Kongó Köz­társaság (Brazzaville) elnöke a Biztonsági Tanács összehívá­sát kérte a katangai« tűzszünet érdekében. Youlou abbé üze­netet intézett De Gaulle el­nökhöz és Macmillan angol mi­niszterelnökhöz is, felkérve őket á közbenjárásra. Az ENSZ kongói erőinek fő­parancsnoka a harc beszünte­tésére hívta fel a katangaia- kafc

Next

/
Thumbnails
Contents