Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARA. SÖ FILLER SopioppiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EGYEL TÁN ÁCS LAPJA > Mai számunk tartalmából: Xm ÉVFOLYAM 297. SZáM íASÁRHAf, 1961. DECEMBER 17. Kik állnak Csőmbe mögött ? (3. «et Nagyobb segítséget a szocialista brigádoknak (4. o.) Mit mond a falu (5. o.) Humor, rejtvény a. o.) Az országgyűlés szombati ülésén megtárgyalták az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Az országgyűlés szombati ülésén' folytatta a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Nánási László szólalt fed. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földék A törvényjavaslatot Tisza József, a mezőgazdasági és az állami gazdasági bizottság előadója ismertette. Rámutatott arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvényt, amely az erdő- és vadgazdálkodást szabályozza, 1935-ben Horthyék alkották, amikor az erdők zöme grófoké, báróké, nagybir- tokosoké volt, szükség« tehát, hogy most a szocialista építésnek megfelelően szabályozzuk az erdőgazdálkodást is. A fásítás, . az erdőtelepítés, az erdők védelme közérdek, hiszen annak gazdaságossága, talajvédő hatása, a vízgazdálkodást szabályozó, éghajlatot befolyásoló és egészségvédő szerepe ma már dolgozó népünk érdekeit szolgálja. A felszabadulásig az erdőgazdálkodás területén is a rablógazdálkodás volt jellemző. Ennek következménye, hogy még ma is Európa negyedik fában legszegényebb országa vagyunk. A mostani törvényjavaslat a korszem erdőgazdálkodást hivatott kialakítani. Előírja, hogy tíz évre szóló üzemi tervet kell készíteni valamennyi erdőgazdaságnak, az erdőgazdálkodás nehéz fizikai munkáit pedig gépesíteni kelL Jelenleg hazai erdőállományunk egy részén nem folyik helyes gazdálkodás. Ezért csak helyeselni lehet a törvénytervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy az erdőbirtokossági társulatok és magánosok erdőtulajdonát haszonbérbe kell adpi állami erdőgazdaságoknak, állami gazdaságoknak vagy tsz-eknek, aszerint, hogy üzemeltetésük hogyan előnyösebb. Így a törvény végrehajtása után a termelőszövetkezetek kezelésében levő erdők területe a mostam 125 ezer katasztrális holdról mintegy 400 000—420 000 katasztrális holdra növekszik. A továbbiakban a fák és az erdők védelmével foglalkozott. Kiemelte, milyen károkat okoznak a gondatlanságból keletkező erdőtüzek. Csak az idén több mint négy és fél millió forint kárt okoztak az erdőtüzek, amelyekért igen gyakran a kirándulók, turisták felelősek. A törvénytervezet kiterjed a vadgazdálkodásra és a vadászatra is, kimondja, hogy létre kell hozni az országos vadgazdálkodási és vadászati tanácsot, amelynek feladata lesz, hogy szak" mai és gazdálkodási kérdésekben kialakítsa a helyes elveket. A vadgazdálkodás és a vadászat hasznos a húsellátás szemvédelméről szóló törvényjavaslat időszerű és fontos, hiszen a mezőgazdasági termelésben nem hasznosított földterületek felhasználásával nem lebecsülhető területeket nyerünk a mezőgazdasági termelés növelésére is.\ A törvényjavaslatot a Szolnok megyei képviselők nevében elfogadta. Vaskó Mihály, a borsodi képviselők nevében helyeselte a pontjából, külföldi kereskedelmi kapcsolataink szempontjából, ugyanakkor több ezer dolgozónak nyújt kellemes szórakozást Sok külföldi vadász látogat hazánkba, megismerik országunkat. A vadászat, a vadgazdálkodás terén jelentős lépés volt az 1957-ben alkotott 43-as törvényerejű rendelet végrehajtása, amely tízéves haszonbérleti szerződések kötését rendelte el. Felvetődik a kérdés, mi lesz a még le nem járt haszonbérleti szerződésekkel, ha a 43-as rendelet hatályát veszti? Megnyugtatjuk a vadásztársaságokat, hogy a még le nem járt szerződések változatlanul érvényben maradnak, mert államunk tiszteletben tartja a törvényeket. Befejezésül utalt arra, hogy az államigazgatási és a mező- gazdasági állandó bizottság együttes ülésen tárgyalta meg a törvényjavaslatot, és egyetlen kisebb módosítással elfogadta, s az országgyűlésinek elfogadásra ajánlja. A vitában elsőnek Bartha János Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt fel, s a törvénytervezet szövegéhez néhány módosítást javasolt, s több javaslatot terjesztett elő azzal a kéréssgj, hogy a végrehajtási utasítás elkészítésénél vegyék figyelembe. Hasznosnak tartaná például olyan előírás kiadását, amely szerint az újonnan létesült dűlőutakat meghatározott időn belül fásítani kellene. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyüzemi táblák kialakításával fokozatosan eltűnnek a tanyahelyek és azok a kisebb facsoportok, ahol az apróvad — különösein a fácán és a fogoly — téli menedéket talál. Fölvetette azt a tervet, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok minden 200—300 holdnyi területen létesítsenek egy-két holdas cserjés, bokros vadrejtő helyet. Javasolta azt is, hogy a törvény végrehajtási ut | - tása intézkedjék: a jövőben a vadászterületek határvonalait a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve állapítsa meg. A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport nevében helyeselte a törvényjavaslatot, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Kákái Jánosné a Pest megyei képviselőcsoport nevében helyeselte és fontosnak tartja a törvénytervezetet. Kérte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy megfelelő segítséget nyúitson a megyéknek a további erdőtelepítéshez, majd kiemelte, menytörvényjavaslatot, majd Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A miniszter válasza után az országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot a mezőgazdasági és államigazgatási bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. nyíre szükséges az erdők fokozottabb védelme. Befejezésül a vadgazdálkodás egyes kérdéseivel foglalkozott, a többi között a kártevő dúvadak fokozottabb irtására hívta fel a figyelmet. Fekete Miklós a Bács megyei képviselők nevében örömmel üdvözölte a törvénytervezetnek azokat a rendelkezéseit, amelyeknek alapján maj<j a törvény végrehajtásakor közérdekből erdőket telepítePál földművelésügyi miniszter válaszolt. Kijelentette, hogy az elhangzott helyes javaslatokat figyelembe veszik a végrehajtási utasítás elkészítésénél. Utalt arra, hogy a törvényjavaslat kimondja azt is, hol a legcélszerűbb erdőt telepíteni. Bevezetőben utalt arra, hogy az országgyűlés előtt legutóbb 1959 januárjában hangzott el beszámoló a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának munkájáról. Azóta gyors ütemben fejlődött az ország; a fahi szocialista átalakulása megváltoztatta társadalmunk osztályszerkezetét, s az ipar után a mezőgazdaságba«'is kialakultak a szocialista termelési viszonyok. A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb feladata a szocialista törvényesség további megszilárdítása, maradéktalan érvényesítése volt. E feladatnak megfelelően igen jelentős eredményeket értünk el a szocialista jogrendszer kialakításában hangsúlyozta, majd így folytatta: A szűfiaEsta törvényesség szempontjából nagy ügyeimet fordítottunk arra, hogy az ítéletekben megállapított tényállás pontosan megfeleljen a valóságnak. Messzemenően ügyeltünk arra is, hogy a bírói eljárás során a védelem joga érvényesüljön. A bűnüldözés terén számos határozatunkkal és elvi állásfoglalásunkkal igyekeztünk kiküszöbölni a büntetés kiszabása tekintetében nek a városok, községek, lakótelepek, kórházak és üdülőtelepeik körük Helyesnek tartotta azt is, hogy a tervezet különleges büntetőjogi védelmet biztosít az erdők védelmével megbízott dolgozóknak. A Bács megyei képviselőcsoport nevében a törvényjavaslatot elfogadta, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Giczi Ferenc Vas megyei képviselő fölvetette, hogy az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében tervezett helyes intézkedésekkel párhuzamosan nem látja biztosítottnak a falu tüzelő- és szerszámfa-szükségletének kielégítését, mert szerinte erre vonatkozó intézkedések nincsenek a törvénytervezetben. Ugyanakkor javasolta a törvényjavaslat 10. paragrafusa 2. bekezdésének törlését, amely kimondja, hogy az erdőben mindenki szedhet virágot. gyümölcsöt és gombát a személyes szükségletet meg nem haladó mértékben. Az említett bekezdés kivételével a törvényjavaslatot a Vas megyei képviselőcsoport nevében elfogadta, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Eszerint erdőket olyan területeken kell létesíteni, amelyek kevésbé alkalmasak szántóföldi művelésre. Giczi Ferenc, megjegyzésére válaszolva a többi között a következőket mondotta: A törvényjavaslatnak az a célja, hogy az erdőkkel, az or- v mutatkozó esetleges eltéréseket. Beszámolója további részében a Legfelsőbb Bíróság egy- egy munkaterületével foglalkozott. A Legfelsőbb Bíróság fontoß feladata, hogy elősegítse az. egységes büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását. Fokozottabban ken arra törekednünk, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot mentesítsük a helytelen bírói szubjektivizmustól. A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi beszámolója óta az államellenes bűncselekmények száma csökkent. E kedvező jelenség mellett azonban súlyos hiba lenne alábecsülni azokat változatlanul a társadalmi tulajdon védelme. A népvagyon védelme azonban nemcsak és nem elsősorban a bűnüldöző szervek feladata, hanem dolgozó népünk széles tömegeié A dolgozó tömegek hathatós segítségével akadályozszág faállományával mint nemzeti vagyonnal gazdálkodjunk, ne nézzük tehát csupán az erdőtulajdonosok egyéni érdekeit A termelőszövetkezeti erdfarben az erdőgazdaságók úgy gazdálkodnak, mint eddig. A termelőszövetkezet szerződést köt, hogy milyen szaksegítséget kapjon az erdőgazda- ságtóL Ez nőn jelenti azt, hogy az erdőgazdaság viszi el a termelőszövetkezet erdejében levő fát. A meglevő faállomány figyelembevételével ezután Is biztosítani akarjuk a falu faeilátását, de nem engedhetjük meg, hogy az iparilag hasznos fát tüzelésre használják fcL A 10. paragrafus 2. bekezdésének törlését — amit Giczi Ferenc javasolt — a földművelésügyi miniszter ellenezte, és kérte az országgyűlést, hegy a törvényjavaslatot az előadó által említett módosítással fogadja el. Az országgyűlés a ntíríiszter válaszát négy ellenszavazat mellett elfogadta, majd az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — az előadó által előterjesztett módosító javaslattal — egyhangúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után dr. Jahner-Ba- kos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt kétévi munkájáról. a — részben imperiaBsta ügynökök által szított — próbálkozásokat, amelyek népi demokráciánk fejlődését szeretnék nehezíteni. A jelenlegi nemzetközi helyzetben fokozott éberséggel kell védelmezni a szocialista rendszerünk érdekeit, és megfeleld szigorral kell föllépni az ellenséges erőkkel szemben. Az államellenes bűncselekmények számának csökkenésében kétségtelenül része van a társadalmi téren bekövetkezett fejlődésnek. A falu szocialista átalakulása dolgozó parasztságunk részéről olyan állásfoglalást jeléntett, amely nagymértékben megnehezíti az ellenséges eleinek tevékenységét. hatjuk meg az effajta bűn- cselekmények elkövetését, illetve leplezhetjük le a bűncselekmények elkövetőit. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények csökkenést mutatnak, a nagymérvű károsítást okozó bűncselekmények- 1 nél azonban még nem kielégítő a javulás. A Legfelsőbb Bíróság tapasztalata szerint a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények egy részét igen körmönfontan hajtják végre, gyakran igen nehéz leleplezni a bűnöst. Gazdasági szerveink megelőző tevékenysége viszonylag lassan javuk A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények földerítésének módszereit tovább kell javítani. A tapasztalat azt matatja, hogy a nagyobb bűncselekményeket többnyire nem a szervezett beliső ellenőrzés tárja fel. A nyomozás és a bírósági eljárás során nem lehet csupán a tételes revízió eredményére szorítkozni; mellőzhetetlen az illető vállalat, szövetkezet vagy intézmény egész működésének, adminisztrációjának megismerése. A Legfelsőbb Bíróság előtt tárgyalt ügyekből kitűnik, hogy a társadalmi tulajdon eilen! bűncselekmények jelentős részét olyan vállalatnál vagy szövetkezetnél követik el, ahol a vállalat, illetve a szövetkezet belső szervezése már magában hordja azokat a föltételeket, amelyek megkönnyítik a bűncselekmény elkövetését. Szót emelt az ©Ben a kán* szemléiéit ellen is, amely szerint a társadalmi tulajdon, megkárosítása csak abban az esetiben bűncselekmény, ha abból az elkövető anyagilag is részesült. Hangsúlyozta; a társadalmi tulajdon védelmében tovább kell fokozni gazdasági vezetőink felelősségét. Különösen veszélyesek ássak. a bűncselekmények, ahol az elkövetők az ellenőrzésire hivatott szervek dolgozóival együtt velük egyetértésben bűnöznek. Az elmondottakat több páriával támasztotta ailá. Tapasztaltuk azt is — folytatta —, hogy egyesek alábecsülik a spekulációs bűncselekmények súlyéit. Ez alapvetően helytelen szemű élet. Megváltozott gazdasági helyzetünkben. ugyanis még az általános árubőség mellett sem lehet lebecsülni az üzérkedés társadalmi veszélyességét. Az üzérkedés formái igen változóak, ami megnehezíti leleplezésüket. A spekuláció új formában is jelentkezik. Több esetben előfordult például, hogy egyesek ingatlannal üiésc- kedték. Az egyik bűnügyben a terhelt éveken keresztül vásárom. ingatlanokat, házhelyeket és lakóházakat továbbadásra. Viszonylag rövid idő, alatt hat ingatlan eladásából 108 000 forint nyereségre tett szert,. További négy ingatlan értékese- ■lését tervezte, amelyből eiőre- íléthatóan 160 000 forint hasznot húzott volna. Ä lakás- ügyekkel kapcsolatban is tapasztalható visszaélés. Legutóbb a fővárosi ügyvédeik egy kisebb csoportja hiszékeny ügyfelektől több mimt százezer forintot vett föl azzal az ígérettel, hogy kedvezően intézik el lakásügyüket. A pénzt tem -szelesen elsikkasztották. {Folytatása a 2. oldalon) ; Hz erdfikrfil és a vadgazdálkodásról szélé törvényjavaslat tárgyalása Losoncai Pál földművelésügyi minis*ter válasza a felszólalásokra A felszólalásokra Losonczi Dr. Jahner-Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság zfnöke: Dolgozó népünk ma sokkal inkább egyetért igazságszolgáltatásunk munkájával, mint bármikor azelőtt A társadalmi tulajdon védelme bíróságaink egyik legfontosabb feladata Á bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb területe
