Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. december Hl Ne csak az új vezetők — a tagság is vonja le a tanulságot az eddigi tapasztalatokból A rosszul értelmezett bizalom ára — avagy hogyan csapta be fölötteseit hosszú időn át Kocsis József HOSSZÜVÍZI GONDOK A HOSS ZÜ VlZI PETŐFI TSZ-NEK alig száz tagja van. Kicsi a gazdaságuk, de annál nagyobbak a gondjaik. Panasz­kodnak az emberek, mert az idén csak . 12 forint 70 fillért ér a munkaegység. Mindenki mást okol, mást von felelős­ségre; a legtöbben a szövetke­zet régi vezetőit hibáztatják a bajok miatt. Tavalyi és még (régebbi .mulasztásokat emle­getnek. Ha ezt most ilyen tisz­tán látják a szövetkezet tagjai, akkor miért nem szóltak ko­rábban? Mi hát az igazság? Hogyan jutott ilyen nehéz helyzetbe a szövetkezet? Vimmer Imre párttitkár az aszályról beszél, de rámutat rögtön arra is, hogy a bajnak nem ez az egyedüli és legfőbb oka. Az, hogy csalt 23 mázsa burgonya — sőt volt olyan tábla is, ahol mindössze 8—9 mázsa — termett holdanként, már nemcsak a szárazságnak tulajdonítható. — A vezetőség a múlt év­ben nem fordított gondot a ta- lajelökészítésre, a trágyázásra. A háztáji földek viszont két év alatt kétszer is kaptak is­tállótrágyát. A cserfekvésiek nemhogy megbecsülték volna a közös vagyont, hanem a bur­gonyaszedéskor hazahordták a termést engedély néCikül. Nem akadályozta ezt meg senki, és megbüntetni sem büntettek meg emiatt senkit sem — mondja a párttitkár. A vezetők hanyagságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az akkori egyik brigádvezető- nek, Balajcza Péternek a féle­sége is rendszeresen dézsmálta az őrizetlenül halott burgo­nyát. A tagok többsége is — attól való félelmében, hogy ke­vés lesz az osztalék — tör­vénytelen eszközökhöz nyúlt. CSAK NEHÄNT CSALaD dolgozik rendszeresen a tsz- ben, a többiek kihúzzák ma­gukat a munka ától. A közgyű­lés úgy határozott, hogy el­vesznek egy részt az ilyenek háztáji területéből. Mielőtt azonban érvényt szerezhettek volna ennék a döntésnek, a vezetőség hatálytalanította azt. Elmaradt a nevelő intézkedés, s minden ment tovább a régi kerékvágásban. A második brigád területén háborítatlanul legelték a ház­táji sertések a vetést, a tsz ál­lománya viszont egyre kisebb lett. A 68 malacból 14 maradt meg, a többi elhullott, vasv c tagok megrótták 8—10 forint­jával darabját. Ezeket aztán a háztájiból rövid idő múlva 700—800 forintért értékesítet­ték. A hízónak való süldőket pedig és a szükséges takar­mányt a szövetkezeinek meg kellett vásárolnia! ÉS MIÉRT NAGY AZ EL­HULLÁS? Miért igyekszik a tsz túladni a malacokon? Vass József tsz-elnök elmondja, hogy az állatorvos szerint be­teg az apaállat, s ezért a sza­porulat is fertőzött. Nem di­cséri a tsz közösségét, hogy senki sem akadt, aki elvállal­ta volna az állatok gondozását. Pedig a kereset itt a legtöbb. 300 forint előleget és 45 mun­kaegységet kapnak havonta az állatgondozók. Ezenfelül 100 forint prémium is jár nekik, ha teljesítik a tervet. Minde­nekelőtt egy állattenyésztési szakembert kell ide állítani, aki a gazdaságnak ezt az üzem­ágát irányítja. ; Ebből szárma­zik a legtöbb bevétel, ha hoz­záértő kezekben van az álla­tok sorsa. Vimmel Viktorné, a szövet­kezet egyik legszorgalmasabb tagja azt panaszolja, hogy ed­dig hasztalan mentek el a köz- gyűlésne, nem hallgatták, meg őket. A vezetőség mindig ma­ga döntött a gazdaság ügyei­ben. Nemec Sándomé több mint egy éven át volt fogatos, mert nem vállalta helyette más ezt a munkát. Hosszú időn át elnézték a szövetkezet vezetői, hógy asszony hajtsa a lovakat! Sajnos, szép számmal akad­nak olyanók — mint Gojáné —, akik ebben az évben még egyetlen munkaegységet sem teljesítettek. Azt mondja, hogy bet»- s nem végezhet mező- gazdasági munkát, mert akkor megbénul a keze. Akik isme­rik, tudják róla. hogy ő taka­rítja az iskolát, és a háztáji­ban is gyakran megfeledkezik a bénulás veszélyéről, kézbe veszi a kapát s dolgozik. A SZÖVETKEZET Vess Jó­zsef személyében most új el­nököt választott. Hiba lenne, ha az új vezetők — de nem­csak ők, hanem maguk a ta­gok is — nem vonnák le a ta­nulságot az eddigi1 tapasztala­tokból. A legfőbb tanulság az, hogy ,a jövedelmező gazdálko­dás nem egyes emberektől, ha­rem a szövetkezet egészétől függ. H. F. A nyomozás befejeződött. A Somogy megyei Rendőríőkapi- tá.nyság Társadalomtulajdon- védelmi Osztályának több hé­tig tartó, mindenre kiterjedő vizsgálata felfedte a bűnt, me­lyet Kocsis József, az ádándi földművesszövetkezet szálas- takarmány-felvásárlója hosszú időn át elkövetett. Hiába pró­bálta takargatni tetteit, bűne lelepleződött, s Kocsis letar­tóztatásban várja megérdemelt büntetését. Eddig szólna a hír, de talán érdemes föllebbenteni a leplet az ügy ismeretlen oldalairól okulásul is egyeseknek, . meg azért is, hogy a tisztességes emberek is megbizonyosodja­nak: a bűnöst előbb vagy utóbb eléri végzete. Vegyük hát egy kissé ala­posabban szemügyre, hogyan csúszott a becstelenség mocsarába írásunk »hőse«, nem hallgatva arról sem: kik »segítették« odáig ezt a jellemében meg­kopott embert — jóllehet aka­Jubileumi ünnepségek lesznek jövőre a 250 éves Kaposváron Megváltoztatták egyes utcák nevét Pénteki ülésén ,a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elhatározta, hogy 1962-ben a 250 éves Kaposváron jubileumi ünnepségeket ren­deznek. Ugyanis 250 esztendő­vel ezelőtt, 1712. decemberében Eszterházy Pal, a vár ura írá­sos megállapodást kötött 300 szökött jobbággyal, s megen­gedte. hogy a vár körül lete­lepedjenek, s ezzel megszaba­duljanak a födhözkötöttségtől. Ez nagy dolog volt, akkor, hi­szen lehetővé tette a későbbi város kialakulását. Az ünnep­ségek programjának kidolgozá­sára a vb bizottságot alakított. Határozatot hozott a végrehaj­tó bizottság két utca nevének megváltoztatásáról is. Az ed­digi Sztálin utca nevét Lenin utcára, a Lenin utca nevét pe­dig Tanácsház utcáira változ­tatta. Készülnek a kocsikerekek a somngyfa.jszi Kossuth Tsz bognárműhelyében. Táskái Imre bognár havonként 10 munkaegységet gyűjt össze kerekek készítésével és ko­csik javításával. Lesz-e klubélet a Barcsi Fűrészüzemben? Űj technológiával működik, s mintegy félezer dolgozót foglalkoztat a Dél-magyaror­szági Fűrészek mostanában korszerűsített barcsi üzeme. Az üzem fejlesztésével egyidejű­leg azonban nem teremtették meg a dolgozók művelődésé­nek minden föltételét. ^ Régi, elavult ebédlőjük alig AJÁNDÉKOZZON PARKER RENDSZERŰ ARANYHEGYI! Ki NA! TÖLTŐTOLLAT Kapható 185 és 312 Ft-os árban papír—írószer szaküzle­tekben. földmüvesszövetkezeti boltokban és állami áru­házakban fogad be 100—150 embert, na­gyobb rendezvényekre alkal­matlan. Önálló művészeti cso­portjuk nincs. Csak képzőmű vészeid szakkör működik az üzemben — közösen a járási művelődési házzal. Tizennyol­cán vesznek részt a kör pénte­ki foglalkozásain. Van közöt­tük segédmunkás,- könyvelő, lakatos. ,A szakkört szeretik, áldoznak is rá az üzemben. A múlt hónapban például 4200 forintért vásárollak fölszerelé­si tárgyakat az SZMT támoga­tásával és az igazgatói alap­ból. Tanulnak is. Van munkás­akadémia; a gimnázium leve­lező tagozatát hatan végzik, s az üzemi iskola is megindult. Itt huszonheten tanulják az általános iskola hetedik, nyol­cadik osztályos anyagát. A KISZ-alapszervezet 58 tagja is tanul. Mindössze ennyit mondha­tunk el az üzem kulturális életéről. Még ha az állami ok­tatást is ide számítjuk, dolgo­zóiknak alig egyötödét érinti meg a művelődés lehelete... így intézményes népművelés­ről nem beszélhetünk a Barcsi Fűrészüzemben. S erre nem menteég az sem, hogy a mű­velődési élet számára nincs megfelelő helyiség. Minden üzemnek és vállalat­nak a rendelkezésére álló le­hetőségek alánján kell kialakí­tania kulturális életét, és eb­ben a fjatalsámak kellene álenjárn’a. A föltételeket a barcsi Fűrészüzemben is mer* ’ehet teremteni. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az üze­mi KISZ-szervezet december 2-i műsoros klubrendezvénye. Erős elhatározás született: meg akarják mutatni, "hogy ki tudnak lábalni a kátyúból. Hogy messze van az üzem a községtől? Nem szívesen jön­nek vissza a fiatalok? Nyilván azt tartják, hogy ha r.incs miért, akkor valóban nem ér­demes kigyalogolni a Dráva partjára. Ha néha egy-egy szombat estére meghívnák a KiSZ-fia- talokat; ha hallanának valami érdekes, színes előadást meg­hívott előadóktól; ha táncol­hatnának, közösen szórakoz­hatnának, jól éreznék magukat az üzem ebédlőhelyiségében — ahol TV-készülék is van —, vajon akkor sem szánnák rá azt a kis gyaloglást? Ügy vél­jük, hogy ebben az esetben'el­mennének a közös munsa utá­ni közös szórakozásra A járá­si művelődési háznak is támo­gatnia kellene a klubélet ki­bontakozását. A járási KISZ- bizotisóg pedig megnézhetné, mi az oka annak, hogv ha az üzem KISZ-titkára néhány he­tes tanfolyamra megy. abban az időszakban — véleménye szerint — »nem fog menni a klubest megszervezése«. Miért áll meg a szervező munka, ha a vezető eltávozik? Csak tőle függhet egy rendezvény sor­sa? Ha sikerülne rendszeressé tenni a klubesteket ba színvo­nalas proven-"r'’»o'-nnrak ki. miotv--« - -ír,;-, a rendszer«-- "•»*. YV. E. ratlanul —, hogy egy napon a vádlottak padjára kerüljön. Kocsis József sem született bűnösnek.' Fölöttesei — akik most szúrós szemmel tekinte­nek rá — azt mondják róla, hogy hosszú ideig semmi prob­léma nem volt vele. Eleinte — hiányos ismereted ellenére — igyekezett Kocsis jói dolgozni. Úgyhogy a földműve&szövetke- zet vezetői azt kezdték hinni, hogy Kocsis maga a megteste­sült becsületesség, akiben na­gyon meg lehet bízni. S mi lett a következménye a nagy bizalomnak? Az, hogy Kocsis a múlt év elejétől a csalások és szabálytalanságok sorozatát követhette el. Hanyagsággal kezdte, csalással végezte... Sokszor mérlegelés nélkül, »szemre« vásárolt, gyakorta nem is volt ott a szállításnál. Nemegyszer előfordult, hogy a takarmány- és szalmavásárlás­hoz csak a nevét adta, s olyan áruért állított ki vételi jegyet, illetve fizetett ki pénzt, amit nem is látott. Ez év májusában 23 ezer forintot vett föl azzal, hogy azt a később beszállítandó szénáért előlegként kiosztja az ádándi tsz-tagoknak mondván, hogy jön a búcsú, kell a pénz az embereknek. Csakhogy eb­ből vajmi keveset, mindössze 4700 forintot láttak a tsz-ta- gok, a többit Kocsis magának tartotta meg. A pénz ellenérté­kének megfelelő mennyiségű szénáról lelkiismeret.furdalás nélkül vételi jegyet állított ki. összecsapnak feje fölött a hullámok Kocsis működési körzete 23 községre terjedt ki. Ez is jó lehetőséget kínált neki arra, hogy a zavarosban halásszon. Üzletet kötött az Édesipari Vállalat enyingi (Fején' megye) üzemegységével (egy csomó szálas takarmányt elhozott tő­lük — a számla rendezése nél­kül —, de a gazdaság sem tud­ja, mennyit). Vásárolt a da- ránypusztai illóolajnövényeket termelő gazdaságtól is. Tulaj­donképpen ekkor lepleződött le Kocsis József. A felvásárlásra pénzt adó MÉK-osztályvezető­nek ugyanis szöget ütött a fe­jébe, hogy akárhányszor talál­kozik az ádándi felvásárlóval, az mindig kitér az elszámolás löl arra hivatkozva, hogy nem tudott beszerezni bizonyos ok­mányokat. A fölöttes szerv er­re levélben utasította Tiborcz Ferencet, az ádándi földmú- vesszövetkezet igazgatóságának elnökét, hogy sürgősen alapos leltározást rendeljen el Ko­csis Józsefnél. Tiborczéknak most alkalmuk lett volna arra, hogy fülön csípjék a rosszban sántikáló felvásárlót, ha józan eszükre és kötelességtudatukra hallgatnak. Am az igazgatósági elnök még akkor is jobban hitt Kocsisnak. A leltározást —tel­jesen szabálytalanul — nem a telepen, hanem valahol egy sió­foki irodában Kocsis bemon­dása alapján folytatta le Ti­borcz Ferenc. Anélkül, hogy meggyőződött Volna a nyilván­tartásban szereplő áru meglé­téről és a Kocsis által felmu­tatott okmányok valódiságáról. Kocsis azt állította, hogy Da- ránypusztán 170 mázsa széná­ja van. Amikor a vállalat em­berei elmentek a gazdaság ve­zetőihez, nemcsak azt tudhat­ták meg, hogy Daránypusztán nemhogy 170 • mázsa széna nincs, hanem azt is, hogy Ko­csis 500 mázsa takarmány árá­val adós a gazdaságnak, noha a MÉK ezt a pénzt már rég ki­utalta Kocsisnak. A hurok tehát egyre jobban szorult a felvásárló nyaka kö­rül. A rendőrségi nyomozás a csalások, okirathamisítások garmadájára derített fényt. Tucatszámra akadtak kitalált nevekre kiállított vételi je­gyekre. Ám hiába a vételi jegy, ha a valóságban nincs se széna, se pénz... Kocsis 144 ezer forintról nem tud számot adni. Vádlottak padjára a felelőtlen felelősökkel is Nem kisebbíti senki és sem­mi Kocsis József felelősségét. Tudnia kellett, mit csinál, hát feleljen élte. De van egy má­sik oldala is ennek az ügynek: vajon lesüllyedhetett volna-e Kocsis idáig, ha fölöttesei nem olyan »jószívűek«, >»megér- tőek«, elvtelenek hozzá? Ha Tiborcz Ferenc nem feledke­zik meg emberi és hivatali kö­telességéről, amikor abból ki­indulva, hogy Kocsis megbíz­ható, csak formálisan bonyolí­totta le a leltározásokat. Nem­csak 1961 nyarán, hanem ko­rábban is. S vajon előfordulhatott vol­na-e mindez, ha Csapkay Lajos főkönyvelő rendszeresen, úgy, ahogy azt munkaköre és a tör­vény előírja, elszámoltatja a felvásárlót, és ellenőrzi munka közben is? Hiszen többek kö­zött ezért kapja a fizetését. Bi­zony rosszul sáfárkodtak hi­vatali beosztásukkal ezek a vezetők, s liberalizmusukkal nagyon rossz szolgálatot tettek Kocsis Józsefnek is. Tiborcz Ferenc és Csapkay Lajos nem tudott a sikkasztás­ról, a csalásról, az okirathami- sításról, anyagi hasznot sem húztak a felvásárló bűnös cse­lekedetedből, mégis ott a he­lyük Kocsis mellett, a vádlot­tak padján! Az általuk tanúsí­tott közönyt, a bűnös felelőt­lenséget is el kell ítélni! Varga József Értesítés! s Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy a kaposvári helyi járatokon az alábbi változások lesznek: 1. A 2-es (Vasútállomás—Leányotthon—Textilművek) autóbuszvonalon a 10.05 órakor a Leányotthonhoz és a 10.21-kor a Leányotthontól induló járatok forgalmát f. hó 11-től, hétfőtől' az utashiányra való tekintettel beszüntetjük. 2. A 4-es (Vasútállomás—Gorkij utca—Nadasdi utca) autóbuszvonalon a járatok csak a Vöröshadsereg ut­cáig közlekednek f. hó 11-től, hétfőtől. Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy a bérletigazolvá­nyok cseréjét 1962. évre f. hó 11-től, hétfőtől megkezd­jük A csere 1962. január 10-ig tart. A bérleti igazolványokat 2 éves időtartamra adjuk ki. 23. sz. AKÖV (5<»«3)

Next

/
Thumbnails
Contents