Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-08 / 289. szám

SOMOGYI NÉPLAP ? Péntek, 1961. december Ä. Feltétlenül vissza kell adni Kína törvényes jogait az ENSZ-ben Csőmbe hazaintlnlt Párizsból Elisabethville-hen házi őrizetbe helyezték az amerikai konzult BRÜSSZEL Peking (MTI). A Reumán Ribao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja december 5-én nagy cikket közölt »Fel­tétlenül vissza kell adni Kí­nának törvényes jogait az ENSZ-ben« címmel. A cikk rá­mutat, hogy Kína az ENSZ alapító tagjai közé tartozik, és állandó tagja a Biztonsági' Ta­nácsnak. Az a tény, hogy Kínában 1942-ben forradalmi rend­szerváltozás történt, ezt a jogot nem teszi kétségessé vagy semmissé. Irak és Kuba szintén forradal­mi változáson mentek keresz­tül, mégsem vonták kétségbe ENSZ-tagságukat. 1949-ben Csou En-la-j mint a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztere levélben jelentette be az ENSZ, akkori főtitkárának és a köz­gyűlés elnökének, hogy a kínai nép egyetlen törvényes képvi­selője a Kínai Népköztársaság, és kérte, hogy távolítsák el a Cserig Kaj-sek-klikk képvise­lőit a világszervezetből. Ugyan­akkor kinevezték Kína ENSZ- küldöttségét, amelyét azonban mind mostanáig jogtalanul ki­rekesztőnek az ENSZ-ből. A Kínai Népköztársaság folytatása annak a Kíná­nak, amely 1945-ben alá­írta az ENSZ alapokmá­nyát. Igaz, hogy az Egyesült Álla­mok és csatlósai később hatá­rozatot hoztak az ENSZ-ben, amely Kínát ágresszornak bé­lyegzi, és az Egyesült Államok, valamint néhány más állam nem ismeri el a Kínai Népköz- társaságot. De' az ENSZ-be egész sor nemrég független or­szágot vettek fel, amelyeket akkor még nem ismert el a vi­lágszervezet számos tagja. Az elismerés és az ENSZ-tágság a nemzetközi jog és a gyakor­lat szempontjából is két, egy­mással össze nem keverhető dolog. Ami pedig az agresszor- rá minősítést illeti — folytat­ja a cikk ;ez akkor történt, -amikor az Egyesült Államok hadat viselt, és agressziót foly­tatott a koreai nép ellen, s a kínai önkéntesek Korea segít­ségére siettek. A határozatot a Kínai Népköztársaság képvi­selőinek távollétében hozták, s Csou En-laj akkori külügymi­niszter már 1951-ben nyomban tiltakozott a jogtalan és hamis döntés ellen. A cikk hangoz­milliós Kína teljes egészét je­lenti, csak egy Kína van, amely­nek Tajvan csupán egy része. Hamis a »Kína utódállamairól« szóló elmélet, amely Tajvant is »egyik Kínának« akarja fel­tüntetni. A cikk a továbbiakban em­lékeztet arra, hogy az Egye­sült Államok évek óta Kína ENSZ-beli jogainak helyreállí­tása elodázására törekedett, s ezt egyszerű szótöbbséggel megejtett szavazásokon el is érte. Miután legutóbb mind­össze nyolc szavazattöbbséget kapott az amerikai javaslat, most új taktikához folyamod­tak az öt ország javaslata ér­telmében, egyszerre kétharma­dos többséggel akarnak dönte­ni Kína jogainak visszaadásá­ról. A cikk részletesen ismerteti az ENSZ-alapszabályok 13 2. pontját, amely felsorolja, me­lyek azok a »fontos kérdések«, amelyeknek eldöntéséhez két­harmados többség szükséges. Kína törvényes jogainak és helyének visszaadása az ENSZ- ben valóban fontos kérdés, de New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés szerdán délután ma­gyar idő szerint esti ülésén folytatta a Kínai Népköztársa­ság törvényes ENSZ-beli jo­gai helyreállításának megvita­tását. Az ülésen — AP- és Reuter-tudósítás szerint — Ghana, Ausztrália és Kuba küldötte szólalt fel. Ghana és Kuba képviselője támogatta azt a szovjet határozati javaslat.-t amely indítványozza a Kínai Népköztársaság bebocsátását a világszervezetbe, és a csang- kaisekista klikk képviselőjé­nek eltávolítását az ENSZ szerveiből. Ausztrália küldötte ellenezte a Kínai Népköztársa­ság jogainak helyreállítását. A közgyűlés csütörtökön, magyar idő szerint 21.00 órakor foly­tatta a vitát. A Reuter-iroda összefoglaló jelentésében nem tartja való­színűnek, ho-»» a közgyűlés je­nem a fenti paragrafus értel­mében. Azt a vitát, hogy a Kí­nai Népköztársaság jelenlegi kormányának joga van-e kép­viselni Kínát, a népi kormány természetesen az ország bel- ügyeibe való avatkozásnak te­kintené, s ez összeférhetetlen az ENSZ alapszabályaival és alapelveivel. Valójában az Egyesült Államok csak bonyo­lítani akarja a kérdést, és az öt ország javaslatával új for­mában folytatja a huzavona taktikáját Kína jogainak visz- szaadása ügyében. Ugyanakkor az USA félrevezető manő­verekkel akarja a világ- közvélemény tisztánlátását megzavarni. Éppen ezért kell ezeket a mes­terkedéseket leleplezni. A bé­keszerető országok, amelyek az igazság és a jog támogatásá­hoz ragaszkodnak, nem az im­perialistákat fogják követni, hanem a szovjet javaslat mel­lett állnak ki, s helyeslik, hogy a népi Kína visszakapja he­lyét és törvényes jogait az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben — fejeződik be a cikk. len ülésszakát meghosszabbít­ják. A naovhataimak ugyanis egyöntetűen helyeslik áz ülés­szak berekesztésére eredetileg kitűzött december 20-i határ­idő megtartását. Másrészt V Thant ügyvezető főtitkár a Vi­lágszervezet anyagi nehézségei miatt szintén e határidő mel­lett foglalt. állást, mert az ülésszak meghosszabbítása újabb költségeket jelentene a világszervezetnek. A kínai kér­dés megvitatása előrelátható­lag még a jövő héten is tart, mert még 43 küldött szerepel a szónokok listáján. Emiatt ke­vés idő marad más napirenden szereplő kérdések, köztük . az angolai helyzet megvitatására, amit az afrikai tagállamok többsége szorgalmaz. Mint is­meretes, az algériai kérdés megvitatása december 14-én kezdődik. Párizs (MTI). Az Elisabeth- ville-bol, Katanga kongói tar­tomány központjából érkező csütörtök reggeli hírügynöksé­gi jelentésekből csupán az de­rül ki, hogy folytatódnak az ENSZ-csapatnk összetűzései a katangai szakadárok zsoldosai­val. Valamennyi nyugati hír- ügynökség hangoztatja, hogy a helyzet áttekinthetetlen ElfsabethvUle-ben. Párizsi jelentések szerint Csőmbe katangai diktátor — mivel a brazíliai kormány el­utasító magatartása miatt nem utazhatott Brazíliába — szer­dán este repülőgépen Brazza- ville^be indult, hogy megkísé­relje a haza i utast Elisabeth- viile-be. Elutazása előtt új­ságíróknak hangoztatta, szó sem lehet tárgyalásokról. Fel­tűnően élesen támadta az ameri­kaiakat »kommunista ba rútsággal« vádolva őket. Berlin (MTI). A Német Szö­vetségi Köztársaság " területén állomásozó és a NÁTO-hadse- reg kötelékébe tartozó ameri­kai katonaság NATO-had.gya- korlatok ürügyén továbbra is kihívó jellegű csapatmozdula­tokat hajt végre a Német De­mokratikus Köztársaságon át vezető helimstedt—berlini mű­úton. Csütörtökön érkezett a két német, állam határához a 19. amerikai gyalogezred első egysége. A fenti gyalogezred ezerötszáz főnyi »harccsoport- jának« százhetvenöt csapat­szállító gépkocsiját még hét­főn indították útnak Augs- burgból Nyugat-Berlinbe. Hét­fő este Mannheimban, kedd es­te Kassel-ben, szerdán pedig Helmstedt környékén szállá­solták el az amerikai katoná­kat A nyugat-berlini amerikai városparancsnokság szóvivője kijelentette: ennek a »hare- cspportnak« az egységeit Helmstedtbői úgy fogják majd útnak indítani, hogy az NDK műútján egy hétig tartsanak a Nyugat-Berlin felé irányuló csapatmozdulatok. Hogy fokoz­zák a nyugtalanságot, gondos­kodtak kétirányú csapatmoz­dulatokról. Szerda este úgyne­vezett »búcsúünnepgéget« ren­Ugyanebben az időpontban kapott helyet a belga rádió és televízió műsorában Csőmbe interjúja, amelyben hasonló hangnemet használt, sőt még azt a képtelen állítást is meg­kockáztatta, hogy az amerikai külügyminisztériumban »kom­munisták befolyása érvénye­sül« a katangai kérdés meg­ítélésénél. ELISABETH VILLE Nem kevésbé szembeszökő módon támadta az Egyesült Államokat Elisabetihville-ben Kimba, az úgynevezett katan­gai külügyminiszter. Újságírók előtt kijelentette, megtorlásként házi őrizet­be helyezte az Egy-sült Államok elisabothville-i konzulját, és közölte vele, a katangai csendőrök letartóztatják, ha elhagyja otthonát. Mint az AP tett nyilatkozata során a nyu­gat-berlini amerikai helyőrség és a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai hadsereg között. A nyugat-berlini hely­őrség háromezerötszáz főnyi katonája tudvalévőén a meg­szálló erőkhöz tartozik, a Nyugat-Németországban állo­másozó amerikai katonák vi­szont a NATO-hadsereg tag­jai. Ez azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok visszaél a megszálló hatalmak úgynevezett »mozgási szabad­ságával«, mert a négyhatalmi megállapodások szerint a Né­met Demokratikus Köztársaság területén át vezető műutat a három nyugati hatalomnak csupán nyugat-berlini meg­szálló csapatai használhatják, tehát a NATO-csapatok nem. A nyugat-berlini amerikai helyőrség sajtótisztje bejelen­tette: újjászervezik a nyugat- berlini amerikai városparancs­nokságot. Watson vezérőrna­gyot máris kinevezték a nyu­gat-berlini amerikai helyőrség »vezénylő« tábornokává. Wal­megjagyzi, Kimba magyaráza­tából nem volt megállapítha­tó, mivel indokolja az intéz­kedést.­NEW YORK Az ENSZ központjában szer­dán Svédország ENSZ-küldött- sége tudtára adta U Thant ügyvezető főtitkárnak, hogy a svéd parlament külügyi bí­zói tsága legutóbbi ülésén ’ az ENSZ kongói akciójának tá­mogatása mellett foglalt ál­lást. AP jelentés szerint Steven­son amerikai ENSZ-megbízott és az amerikai ENSZ-küldött- ség több vezető tagja szerdán majdnem1 egyórás bizalmas ta­nácskozást folytatott U Thant- tal. A megbeszélés után Ste­venson kijelentette: »Az Egye­sült Államok nagyon elégedett az ügyvezető ENSZ-íőtitkár Katanga ellenőrzés alá voná­sát célzó tervével.« eziklávéja son egyúttal amerikai várospa­rancsnok is lesz, s helyettes ve­zetője a nyugat-berlini ameri­kai missziónak. Augusztus 13-a, vagyis az NDK kormányának emlékeze­tes határbiztosító intézkedései után Kennedy elnök — hogy elejét vegye jóvátehetetlen pro­vokációknak — kivonta a nyu­gat-berlini helyőrséget a Pen­tagon parancsnoksága ' alól. Most — mint a sajtótiszt kö­zötte — Nyugat-Berlin ameri­kai helyőrsége é$ a heidelber- gi amerikai főparancsnokság között »szorosabbá fűzték a kapcsolatot« — magyarán mondva a nyugat-berlini ame­rikai helyőrséget a Heidelberg- bein állomásozó amerikai NA- TO-föparancsnokság alá ren­delték, ami de facto azt jelen­ti, hogy a nyugat-berlini ame­rikai helyőrség megszálló jel­lege megszűnt, és Nyugat-Ber­lin de facto is »a NATO en- kiávéjámak — idegen ország területébe ékelt támaszpontjá­nak tekinthető. A dán parlament megkezdte a vitát a közös nyugatnémet—dán NATÖ-parancsnokság {elállításáról Még negyvenhárom küldött szólal fel a kínai vitában Valószínűiig nem hosszabbítják meg a közgyűlés ülésszakát Nfiigat-Berlín a HÄTO A szóvivő is különbséget tatja: Kínának csak az elneve­zése változott, Kínai Köztár­saságként szerepel a Bizton­sági Tanács tagjainak listáján, most pedig Kínai Népköztársa­ság. De amint a régi név a 450 milliós Kínát jelentette, úgy ez a mai elnevezés a 650 Titkos tárgyalások a legerősebb dominikai polgári párt és a junta között Santo Domingo (MTI). A dominikai kormányválság még mindig nem oldódott meg. Az AP je’entése szerint ta­nácskozások folynak a kulisz- szák mögött a Nemzeti Polgá­Megfenyegették az esküdteket az első „plasztik-per“ tárgyalásán Párizs (MTI). A hriom-i es­küdtbíróság ítélgtet hirdetett az első »plasztik-perben«. Ez volt az első eset, hogy a Fran­ciaországban elkövetett fél ezernél több merénylet tettesei közül valakit felelősségre von­tak. A tíztagú terrorista banda vezére, akit ez év tavaszán gyilkossági kísérlet és zsarolás miatt életfogytiglani kényszer- munkára ítéltek, nem jelent meg a tárgyaláson, mert több torsához hasonlóan megszökött a fegyházból. A kilenc vádlott 30 kilogramm dinamitot lo­pott, merényleteket követtek' el. A bíróság elnöke mindvé­(Folytatás az 1. oldalról.) kommunistát és egy Tardy ne­vű földmérő ököt. Az OAS egyébként közzétette az utóbbi napokban »halálra ítélt és ki­végzett« személyek listáját. Köztük szerepel William Lévy, az Algériai Szocialista Fárt főtitkára, Magnin orvos, Daib tanácsos, valamint, több más »liberális és kommunista«. Franciaországban is folytatód­tak a bombamerényletek. Az gig »atyai hangon« beszélt a vádlottakkal, az OAS nevét ki sem ejtette. Tixier-Vignancourt ismert ultra védőügyvéd annál élesebb hangot ütött meg. A nagyobb nyomaték kedvéért az OAS fenyegető leveleket kül­dött a bíróság tagjainak. Az egyik tanú, a hírhedt Thcmazo ezredes a bíróság előtt »csodálatát« fejezte ki a »hazafiak« iránt. A vádlottakat mindössze 1—7 évi szabadságvesztésre ítélték, négy vádlott büntetésének vég­rehajtását még fel is függesz­tették. egyik plasztikbomba a France- Soir párizsi szerkesztőségében robbant fel, és két újgáírónőt megsebesített. Néhány órával a robbanás után mintegy 3(f00 főnyi tömeg gyűlt össze a szer­kesztőség előtt, és hevesen tüntetett az OAS ellen. Lyon­ban és Nizzában a kommunis­ta párt szervezetének helyisé­gei ellen követtek el merény­letet. ri Unió elnevezésű csoportosu­lás és a katonai junta között. A tárgyalásokról kiszivárgott hírek sejtetik, hogy mindkét fél kölcsönös, engedményeket tett. Az amerikai hírügynök­ség tudni véli, hogy sok hu­zavona után végül is meg­egyeztek az új koalíciós kor­mányzótanács megalakításá­ban. Az AP rámutat, hogy a Nemzeti Polgári Unió változat­lanul követeli Balaguer lemon­dását, még abban az esetben is, ha a polgári ellenzéki pár­tok és a jelenlegi vezetőség képviselőiből alakítandó kor­mányzótanácsban az ellenzéki pártok többségbe kerülnének. Az általános szrájk — im­már 10. napja — igein nagy problémát jelent az ország diktátorainak. Jelentések sze­rint legutóbb katonák jelentek meg a kiskereskedőknél és fel­ajánlották könnygázíbombáik, gumibotjaik védelmét, ha ki­nyitják boltjukat, és a sztrájk­törés miatt a lakosság megtá­madná őket. Ennek ellenére — tűnik ki az AF jelentéséből — csak egy_két üzlet tulajdonosa húzta fel a redőnyt Hatalmas antifasiszta tömsotiinteíések Franciaorszáióan a Francia Kommunista Párt Kezdeményezésére deztek a lichterfe’di laktanyá­ban abból az alkatomból, hogy az augusztus 20-án Nyugat­Németországból Nyugat-Ber- limbe szállított ézerötszáz fő­nyi amerikai NATO-«harccso- port«-ot visszavezónyelték ere­deti állomáshelyére. Ennek az alakulatnak a szállítását esy hét alatt fogják lebonyolítani. Országos méretű tiltakozás a közös parancsnokság létrehozása ellen Koppenhága (MTI). A dán parlament csütörtökön dél­előtt megkezdte a vitát a kö­zös nyugatnémet—dán NATO- parancsnokság felállításáról. Mint ismeretes, a nyugatnemet Az V. szakszervezeti világkongresszus csütörtök délutáni ülése Moszkva (MTI). Az V. szakszervezeti világ­kongresszus csütörtök délutáni ülésép felszólalt Isac Martin, a Román Szakszervezetek Or- ■zágos Tanácsának elnöke. Martin a román szakszerve­zetek teljes támogatáséról biz­tosította az SZVSZ által Kidol­gozott akcióprogramot és a társadalombiztosítási alapok­mányt. Utána felolvasták a santo domingóii dolgozók nem­zeti felszabadító mozgalmának táviratát, amely kéri a Szak- zervezeti Világszövetséget, fe­jezze ki szolidaritását a Bala- guer-diktatúra és az amerikai beavatkozók ellen harcoló do­minikai nép iránt. Ezután a kongresszus egyöntetű lelkese­déssel elfogadta azt a szolida­ritási üzenetet, amelyben a szakszervezeti világkongresszus tiltakozik a Trujillo-féle rend­őrség brutalitása ellen, az ame­rikai »flotta közvetett beavatko­zása éllen, továbbá felhívja minden ország dolgozóit és szakszervezeteit, fejezzék ki szolidaritásukat a dominikai né" iránt, amely immár 32 éve harcol a véres1 diktatúra ellen. Táviratot intéztek U. Tha át­hoz, az ENSZ főtitkárhoz, A távirat követeli, hogy az ENSZ tegyen sürgős intézke­déseket, érje el az amerikaiak dominikai beavatkozásának megszüntetését, vívja ki, hogy tiszteletben tartsák a domini­kai nép önrendelkezési jogát. Moses Mahbida, a dél-afrikai szakszervezeti kongresszus al- elnöke megismertette a kong­resszus küldötteit a dél-afrikai színes dolgozók kétségbeejtó helyzetével. Évente 800 ember hal meg a bányákban, mert nem bírja ki a feszített mun­katempót. Nincs társadalom- biztosítás sem. A dél-afrikai dolgozók szüntelen harcot foly­tatnak a Verwoerd-kormány és a fajgyűlölő dél-afrikai rendszer ellen, és nagy örö­mükre szolgál, hogy ebben a harcban a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió és a nemzetközi szakszervezeti moz­galom teljes támogatását élve­zik — mondotta. Aarne Saarinen, a finn szak- szervezetek küldötte elmondot­ta, hogy Finnországban a sza- kadár szakszervezeti vezetők mesterkedései ellenére is fo­kozódik az osztályharc, s szá­mottevő eredményeket sikerült elérni például a dolgozók szo­ciális követeléseiért folyó küz­delemben. A délutáni ülésen felszólalt még a nigériai, a hondurasi, a ceyloni és a guatemalai dolgo­zók küldötte militaristák érdekeit szolgáló parancsnokság felállítását nem­régen kétoldalú nyugatnémet —dán tárgyalásokon határoz­ták el. A vita megnyitásakor Krag külügyminiszter a Szovjetunió­ra zúdított rágalmakkal pró­bálta indokolni a parancsnok­ság felállításának tervét, majd Hansen hadügyminiszter elő­terjesztette a kormány er ce vonatkozó javaslatát. Szerdán Dániában országos méretű tiltakozó-mozgalom kezdődött a közös nyugatné­met—dán parancsnokság terv­bevett felállítása ellen. Délelőtt tiltakozó gyűlést rendeztek a parlament épülete előtt. A gyűlés szónokai köve­telték, hogy tartsanak népsza­vazást, mielőtt a kormány hoz­zájárulását adja a parancsnok­ság létrehozásához. Délután több haladó szervezet röpla­pokkal árasztotta el a főváros utcáit és felhívta a lakosságot, hogy csatlakozzék a tiltakozó­mozgalomhoz. A nap folyamán számos petíciót nyújtottak át Kampmann miniszterelnöknek. Felkereste a miniszterelnö­köt Knut Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke, va­lamint Alfred Jensen, a párt alelnöke és átadták neki a közös parancsnokság létrehozá­sa ellen tiltakozó nyilatkoza­tot. A Dán Kommunista Párt nyilatkozata többek közt hang­súlyozza, hogy a közös pa­rancsnokság felállítása fokozná a nemzetközi feszültséget és a háborús veszélyt, súlyos pro­vokáció lenne mindazon erő­feszítésekkel szemben, ame­lyek a béke övezetévé akarják változtatni Eszak-Europák \

Next

/
Thumbnails
Contents