Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

SOMOGYI NÉPLAP Feladatuk: tag;díj§zede§ A Helyiipaii és Városgazda- Dolgozók Szakszervezeté­inek a KISZÖV-nél is van egy alapszervezete. A ktsz-ek al­kalmazottai, adminisztratív dol- dolgozói tartoznak ide. A múlt év májusában, amikor ez az alapszervezet is új vezetőséget választott, több régi vezetőségi tagot nem választottak újjá mert nem tettek semmit szakszervezeti élet föllendíté­séért, a tagság érdekvédelmé­ért. 1962 elején isimét új vezető­séget választanak ebben az alapszervezetben. Miről sz mollhat majd be a vezetőség, mát mondhat vajon a tagság? Voltaiképpen ugyanazt, mint tavaly. Másról, mint a tagdíj­beszedésről, a bélyegek kiosz­tásáról, nem beszélhetnek. S ha a tagság következetes lesz önmagához, új vezetőséget vá­laszt ismét, hátha az majd eredményesebben dolgozik a jelenleginél. Wagner Kárólyné skb-el/nök ezeket mondotta tétlenségük okáról: — Nem hívják össze a vezetőséget, megválasztásunk óta rsak egyszer üléseztünk. A titkár nem -tájékoztat bennün­ket a feladatokról; a HVDSZ megyei bizottságától sem jár­tak itt, hogy megkérdezzék, mi* tettünk, mik a terveink. Igaz, hogy nri sem kezdemé- ‘nyeztünk semmit. Doma elvtárs, a HVDSZ me­gyei bizottságának titkára így vélekedett: — A KISZÖV alapszerveze­tében csak a gazdasági felelős dolgozik, a többi nem. A tit­kárt hiáJba hívjuk a szokásos havi értekezletekre, vidéki el­foglaltságra hivatkozva nem jelenik meg. Jóformán csak te­lefonom tartjuk a kapcsolatot. Többet kellett volna segíte­nünk. A vezetőségválasztásig még néhány hónap hátravan. He­lyes lenne, ha a HVDSZ me­gy« bizottsága haladéktalanul összehívná a KISZÖV szak­szervezeti vezetőségét, s meg beszélnék, hogy mit lehet és mit kell lenni azért, hogy a szakszervezeti élet föllendül­jön. Tennivaló van elegendő. Néhány ktsz nem teljesítette tervét, lehet és keil is javítani a minőséget. Az alapszervezet erősítésére is kell gondolni. A szakszervezet munkájának föllendítéséért a KISZÖV ve­zetői is sokat tehetnek. Bízzák meg feladatokkal a szakszerve­zet vezetőit, tagságát, kérjenek tőlük segítséget Biztosítsák, hogy a titkár* vagy helyette más vezetőségi tag a HVDSZ által összehívott értekezlete, ken megjelenjen, s hogy az alapszervezet vezetősége rend­szeresen ülésezhessen. Sz. L. Beszélgetés a múltról Ai építők szakszervezeti mozgalmának kezdeti szakasza Hagyománya van falun a tollfosztásnak. Juhász Ferenc látrányi lakosnál 10—14 asszony jön össze esténként, s míg száll a pihe, gyűlik a vánkosba való, vége-hossza nincs a tréfálkozásnak. Ha itt végeznek, akkor egy má­sik háznál folytatják a tollfosztást. Követelés vagy tartozás? Közeledik a zárszámadások Weje. A termelőszövetkezeti főkönyvelők szám-ki vonat-oka t kémek a közös gazdasággal el­számolási viszonyban álló vál­lalatoktól, intézményektől. Sokszor csak így tisztázódnak a vitás kérdések: fény derül a követelésekre, tartozásokra. A nyilvántartások felülvizsgálá­sa, a tételek pontos ellenőrzé­se sok időt kíván, és a zárszá­madásra való felikészülés is nagy munkát jelent. Kapitány János, az attalai Március 21. Tsz főkönyvelője elmondotta, hogy ezekben a napokban milyen gondok fog­lalkoztatják: — Hónapokkal ezelőtt átad­tunk a Terményforgalmi Vál­lalatnak 186 mázsa árpát csép­lőgéprész és cseretermény cí­mén. Legnagyobb csodálkozá­sunkra azonban a vállalat ezt nem számolta el, és ismét kö­vetelte tőlünk. Csak a napok­ban tisztázódott az ügy, de a Tűtől UecesiiftU tu&oltái gyaUőt-tattat.. Sohasem hittem vol­na, hogy nem lehet jó szakácsnő, a konyha­művészet elismerések­kel övezett kitűnősége más, csak az, aki ad­minisztrálni is tud. Szóval mindeddig azt hittem, hogy a sza­kácsnőnek főzni kell tudnia, és... És íme, olvasok egy hirdetést, amely szakácsnői állást helyez kilátásba Tjl- tompusztán. De fölöt­tébb szigorú — és szá­momra érthetetlen — föltételt szabva. Az állást ugyanis csak az foglalhatja el, aki gya­korlott az adminiszt­rációban. Míg csodálat­tal adózom a hirdetés feladóinak, bizony alapos próbára tesz a titok megfejtésének feladata. Szakácsnőt keres a hirdető fél vagy adminisztrátort? Szakácsnőt? Hát akkor meg? Ahá, értem már! Amíg az odakészített étel sül-fő az üzemi konyha kondér.iaiban, lábasaiban, addig a szakácsnő bevonul a hivatalnokok keszeg seregébe, s tollat for­gat főzőkanalak, bár- dok és egyéb konyhai szerszámok helyett. Hohó! De akkor ki vi­gyáz arra, hogy le ne kozmádon a drága étel, hogy a konyhán étkezők szívből jövően köszönjék meg a jó ebédeket? Lelki szemeimmel már látni vélem az ezután megjelenő hir­detéseket, amelyeknek feladói okulva a cél­szerű takarékosság diktálta jó példából, ilyesféle hirdetéseket tesznek közzé: **vizs gázott fűtőt keresünk azonnali belépésre, több éves tűzoltói gya­korlat szükséges!« Vagy: »Gyermekgon­dozönöt keresünk fa- munkás képesités'-el.j- Más: »ízesen admi­nisztráló munkaerő el menne szakácsnőnek Jelige: Nem tudok főzni, de majd megta­nulok.« Visszakanyarodva í fenti problémához, elő­re sajnálom a jelent­kezőt, mert szegényke nem tudja majd, mi­hez kapjon előbb. Ce­ruzához vagy fakanál- hoz-e? Főzze-e meg előbb, mondjuk, száz ember ebédjét, vagy készítsen statisztikát valamiről? Nagy gond! Egy fizetéssel... — !i —i termény átadása óta hónapok teltek el. Az Állami Biztosító nál 34 ezer forintos sertéskár megtérítése forog kockán, az összeget nem akarják megfi­zetni. Bíróság elé került ana­nászunk, s ott nekülik adtak igazat. Most Budapestre to­vábbították az ügyet végleges döntés végett. Az attalai Március 21. Tsz főkönyvelőjének tavaly az SZTK-alközponttal volt a leg­több »baja«. Mint szavaiból ki­derült, alapos oka van arra, hogy az idén is ‘ártson esetle­ges tévedésektől. — A múlt év zárszámadása előtt ez SZTK 190 ezer forin­tos követelésről értesített ben­nünket. Nyilvántartásaink sze­rint viszont csak többet fizet­hettünk, mint amennyit kel­lett vo.'na; semmi esetre som 'ehetett tartozásunk.. Azonnali evíziót kértem a felsőbb szer­vektől. A vizsgálat 40 ezer fo­rint túlfizetést mutatott ki! Igaza van Kapitány elvtárs­nak, amikor azt sürgeti, hogy a termelőszövetkezetekkel el­számolási viszonyban álló vál­lalatok és intézmények ügyin­tézői gondosan vezessék nyil­vántartásukat. Így nem keve­rik össze a tartozást a követe­léssel, és nem zavarják, alap­iam felszólításaikkal a közös gazdaságok zárszámadási elő­készületeit. V H. F. APRÓHIRDETÉSEI Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként ünnepnap 2,- Ft. Az első sző két szónak hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a kiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. i A hirdető felek postán is feladhatják mondhatják hirdetéseiket. 1,— Ft, vasár- és számít. Legkisebb Somogyi Néplap Lap- 2. sz. Telefon 15-16. és telefonon Is *>e­jijjij adás-vétel jjjljj Akác szalufák eladók. Cim: Haasz Adam, Mi ke. ______(4029) R ekamiék, fotelok, székek, ágy­betétek, sezlonok részletre is kap­hatok Vérségi kárpitosnál. Fonyod, Karácsony u. 17. Javítást vállalok. ________(2619) Eladó Kaposfőn, Kossuth L. u. 100. alatt szoba-konyhás, előszoba­fürdőszobás. éléskamrás új _ ház OTP-kölcsönnel. , (59444) Siófokon, központban (állomás:). posta 1 percre) 4 szobás, összkom­fortos. folyóvizes bekötözhető ház eladó. Kasza József, Sz eb - U. 12. (18991) Siófok falu részén 3 szobás, össz­komfortos modern családi ház 230 ezerért eladó. Bajcsy-Zsilinszky ut 141. ___________(jö99n Szoba-konyhás házrész beköltöz­hetően eladó. Érdeklődni: Kapos­’ vár, Ezredév u. 14. (59442) Kétéves kecskebak olcsón eladó. Szabó : Kálmán, Kap Dsszerdahely, Rákóczi út 1. (59439) CSERE Ezredév utcai földszintes, két­szobás lakásomat elcserélném ha­sonló belvárosi emeletesért is, Cím a kiadóban. ÁLLÁS Mezőgazdasági gépjavításban jár­tas, több éves gyakorlattal rendel­kező gépésztechnikust keresünk. Ajánlatokat írásban eddigi gya­korlat és fizetésigény megjelölésé­vel kérjük. Tolna—Baranya me­gyei Halgazdaság, Dombóvár. (4030) Gyakorlattal, legalább képesített, könyvelői oklevéllel rendelkező főkönyvelőt kelesünk kaposvári szövetkezethez. Jelentkezés: So­mogy megyei KISZÖV, Kaposvár, l.enin u. 5—7., pénzügyi osztály. (59443) Adminisztrációban jártas, gya­korlott gépírónőt azonnal felve­szünk, Kaposvár, Kefeüzem, Szi­getvári U. 59. (39427) VlíGYFS Majdnem mindenki játszik. A rex- meg a biliárdaszta­lokon kergetik egymást a golyók. A belső termekben sakkoz­nak, kártyáznak vagy dominóznak. Mindenki vidám; s oly otthonosan mozognak itt a IxLiinka Sándor Művelődési Ház­ban, mintha évek óta naponta megfordulnának ezen a he­lyen. Ez a jelen. Az új székház a szakszervezeti tagok ottho­na. Egy asztalt körülülve fölidézzük a múltat, a negyven— hatvan évvel ezelőtt történteket. Azokat az éveket, amikor Kaposváron először esett sző. a szakszervezetekről. Szellemidézés ez! Csakhogy itt nem asztalt emelgető szellemet idézünk, hanem egy kor szellemét, amely a múlt század utolsó éveiben jutott el erre a vidékre. Egerszegi Já­nos, Egerszegi György, Valkó István és Tóth István a »szel­lemidézők«. Nyugdíjas építőipariak. Egerszegi János bácsi 1897 óta vesz részt a szakszervezeti mozgalomban; öccse. György és a többiek, a »fiatalok« legföljebb ha 40—50 éves szakszervezeti múlttal dicsekedhetnek. Értesítés, Farkas Tmre homes­ter műhelyét áthelyezte. Április 4. köz 3., földszint L 1903 december: Hegyi-féle vengéglő A vidám emberek ajkáról furcsán hatnak e szavaik: sztrájk, bérharc, sztrájktanya stb. De mi most visszamentünk hatvan-egynéhány esztendőt az időben. 1897: Pesten, az egyre nö­vekvő fővárosban egyre keve­sebb a munkások bére. A mil­lenniumi tirádák elhalkultak már, de mind többfelé jajdul- nak fel az otthonokban. Pénz kellett a dolgozóknak, a csalá­doknak, hogy élni tudjanak. Egerszegi János és néhány so­mogyi társa Pesten kőműves- kedett, itt kerültek kapcsolat­ba a munkások mozgalmával. Az 1897-es első nagy építő­munkássztrájk részvevőiként megismerték a dolgozók ösz- szefogásában rejlő mérhetetlen erőt, s mert a sztrájk után Pest­ről távozniuk kellett, idehaza, Kaposváron próbálták össze­fogni a szakmabelieket. Váro­sunkban akkor még céhrend- szerbeli állapotok uralkodtak. Ráadásul a rendőrség tiltotta az összejöveteleket. 1898 őszén mégis sikerült egy önképző­kört. alakítani. Ide jártak ol­vasgatni, beszélgetni és politi­zálni a munkások, öt évig működött a kör, mígnem elég erősnek érezték magukat ah­hoz, hogy megalakítsák az épí­tőmunkások szakszervezetének helyi csoportiát. 1903. decem­ber 3-án a Hegyi-féle vendég­lőben gyűltek egybe, s kimond­ták a megalakulást. Újdonság volt a munkások első kaposvá­ri szervezete. És a Hegvi-féle vendéglő belső helyiségének lelkes társasága mentsvára lett az építőknek. Először 1904. május 1-én hallatták ivazán szavukat* »Te a nép butító csuhásokkal! Le a néonvúzókk’al!« harsant fel először Kaposvár utcáin a mim'’"sok hangja. Hathetes sztrájk Neve, híre és tekintélye lett a helyi csoportnak. Gyorsan erősödött a szervezet, s már beleszóltak a bér és a munka­idő kiszabásába. De még nem sok sikerrel. 12 órát dolgoztak naponta. A vidéki munkahelye­ken dolgozókat szombaton es­te behozta az uradalom kocsi­ja, de a kocsi vasárnap dél­után már előállt, hoey vissza­vigye a munkásokat. Egy szom­bat éjszaka és egy vasárnap délelőtt — ennyi jutott a csa­ládnak. »Amerfkáztak« néha. Las­sabban dolgoztak, s ha sürgős volt a munka, a vállalkozó ha­mar engedett: néhány fillérrel emelte a bért. Viszont nem volt mindig sietős az építke­zés, s gyakran nem segített az »amerikázás«. 1906-ot írtak, s tavasszal na­gyobb munkákra lehetett szá­mítani. A szakszervezet felhí­vást intézett a munkaadókhoz, hogy emeljék a béreket, s csökkentsék a munkaidőt. El­utasítás volt a válasz. És ak­kor az alig megkezdett építke­zéseken megállt a munka. Megkezdődött az első kaposvá­ri építőmunkássztrájk. A la­kosság egy része idegenkedett a jogiakat követelő emberektől. »Kommunisták« voltak, s ez akkor szinte törvényenkívüli- séget jelentett. Legalább 300 ilyen törvényenkívülije volt a (59431) városnak. \ Hat hétig tartott a sztrájk. Ez pedig hatalmas idő, kivált tavasszal. Végül engedtek a vállalkozók: kilenc és fél órá­ra csökkentették a munkaidőt, és 4—6 fillérrel emelték az órabért. Ettől kezdve a rend­őrség emberei többet ólálkod­tak az építkezések és az építő- munkások szakszervezetének gyülekezőhelye körül. Sztrájktanya Egy év alatt sokat drágult az élelem, de nem emelkedett a fizetés. A rendőrség hiába fi­gyelte az embereket, s hiába építette ki besúgóhálózatát, 1907-ben újabb sztrájk tört ki. A kaposvári építőmunkások a régi tűzoltólaktanya mögött rendezték be sztrájktanyáju­kat. Mindenkinek kötelező volt megjelenni, reggelente névsor- olvasást tartottak, nem hiány- zik-e valaki. A hiányzókat föl­keresték, nem sztrájktörő-e. Ha rajtacsípték, elvették szer­számait A sztrájktanyán látszólag vidám volt az élet. Az asszo­nyok meg a gyerekek hordták nekik az ebédet, sőt akadt elő­relátó kocsmáros is, aki hitel­be italt szállított. A munkás­zenekar húzta napestig. — Ez persze olyan volt, mint a menetelő katonának' a nóta, hogy ne lógassa az orrát — magyarázza Tóth Pista bácsi. — Mert egyébként nehezen telt az idő. Állandó izgalom, aggódás. Jégvágás, cinegefogás Mikor vége felé közeledett a nyár, megkezdődtek az őszi esőzések, megállt az épitóműn« ka. A kőműves félretette a ka­lapácsot, az ács a szekercét, s várta a tavaszt. Évente hét hónapot dolgoztak csak. Élni a közbeeső öt hónapban is kel­lett. Madarakat fogtak enyve­zett pálcákkal, s ha megjött a tél, ha sok hó esett, némi ke­reseti lehetőség is kínálkozott. Hómunkások lettek az építők, meg jeget vágtak a Szokola berekben. Egy szekér jégért 20 fillért kaptak. Az első „székház“ A szakszervezet helyi cso­portjának állandó helyiség kellett. 1910-ben összeadtak 10 ezer koronát, hogy a Bárány vendéglő mögé új helyiséget toldjanak. Ez volt a kaposvári munkások első saját otthona. Megszűnt a vendéglőből ven­déglőbe való mászkálás. Négy év múlva kitört a há­ború, s az utcákon ezt kiáltot­ták az emberek: »Éljen a há­ború!« Még akkor is kiabálták, amikor megkezdődött az álta­lános mozgósítás. Az olyan na­gyon vivátozott pusztítás sebe­sültjeinek kellett a székház. Hadikórház lett a szakszerve­zet helyiségéből. A Tanácsköztársaság alatt éledt újjá a mozgalom. Minden erőt a munkásőrség, majd pe­dig a vörösdandár megszerve­zésére fordítottak. A fiatalok a frontra mentek, az idősebbek pedig a Dráva menti határt védték. A Tanácsköztársaság bukása után börtön, rendőri felügye­let, internálás és halál várt a munkások vezetőire. Sokan évekig nem hagyhattak el a várost. Egerszegi Gyuri bácsit hosszas rendőri őrizet után hat hónapig Zalaegerszegre in­ternálták. A többiek se kerül­ték el a rendőrség zaklatását. A szakszervezet azonban mű­ködött. A fehérek bejövetele­kor a Teleki utcai Ipar ven­déglőben volt a központ, majd a Fehér ló vendéglő követke­zett, aztán sorra a többi, míg csak a munkásotthon el nem készült. A rendőrség gyakran rajtaütött az összejöveteleken, szétzavarta a munkásokat. Akkor félve, óvatosan, vigyázva mentek a találkozókra. Most itt ülnek az asztal körül. A székházzal szemben építke­zés: építői tálán épp a másik szobában nézik a televíziót. Varga György elvtárs, az Építők Szakszervezetének megyei titkára a szomszéd asztalnál beszélget, néha ö is közbeszól, ide ül közénk. Emlékezik néhány epizódra, hisz gyermekko­rában sokat hallott ezekről, felserdülve pedig ő is vágott je­get a Szokola berekben, vagy lapátolta a havat a vasúton. A szomszéd asztaloknál ultiznak. Az öregek már nem tö­rődnek a kártyával, ők dominóznak. Tologatják szótlanul a fehér pöttyös lapokat, közben figyelik, mit csinálnak a fiatalok. Hasonlítgatják, mennyit változott az élet a Fe­hér ló, a Bárány- vagy a Hegyi-féle vendéglő óta... Roland Ferenc Karácsonyra, újévre Jepje meg ismerőseit, rokonait! Neves magyar iparműtészek alkotásaiból iparművészeti bemutatót tartunk. Művészi kisbútor, bútortextil, kerámia, ötvösmunkák, ajándék* tárgyak. Vásárlás részletre is. Képcsarnok Vállalat, Kaposvár, * Ady Endre ntca 10. (3710)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents