Somogyi Néplap, 1961. december (18. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-03 / 285. szám
. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA. QQ FIILfR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XVIII. ÉVFOLfAM 285. SZÁM VASÁRAHP, 1961. DECEMBER 3. Mai számunk tartalmából: Egy nyelven (3. o.) Hadviselés a műveletlenség ellen (4. o.) Kabát (5. o.) Ember vagy (8. o.) Kádár János elvtárs beszéde a csepeli dolgozók pénteki nagygyűlésén Mint már jelentettük, Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémmű- vekben, s délután nagygyűlésen találkozott a dolgozókkal. Az alábbiakban ismertetjük Kádár elvtársnak a nagygyűlésen elmondott beszédét. Kádár elvtárs beszédének elején beszámolt gorkiji látogatásáról, és átadta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a dicső forradalmi hagyományokra. visszatekintő gorkiji Vörös Szormovo gyár munkásainak testvéri üdvözletét és ajándékait. Kádár János elvtárs ezután « nemzetközi helyzetről beszélt. A jelenlegi nemzetközi helyzetet — mondotta — a két társadalmi rendszer: a születő új, a szocialista társadalmi rendszer és a halódp régi, a kapitalista társadalmi rendszer harca határozza meg. Ma a nemzetközi helyzet fő jellemzője: a szocializmus, a béke erőinek harca az imperializmussal, a háború erőivel. A szocializmus ma már a világ- események alakulásának döntő, meghatározó tényezője. A szocializmus és a béke erői ma már hatalmasabbak, mint az imperialism- mus és a háború erői. Az imperializmus azonban még létezik, s ezért fennáll a háború veszélye is. Ez a nemzetközi helyzet fő jellemzője. A XXII. kongresszus új programja útmutatás a mi népünknek is Ezután az utóbbi időszak legjelentősebb . nemzetközi eseményéről, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusáról beszélt: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész pártunk fenntartás nélkül és teljes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalával, a kongresszuson elfogadott új pártprogrammal. Szilárd meggyőződésünk, hogy pártunk, kormányzatunk a marxizmus—leninizmus szellemében dolgozik, s tevékenységét immár több mint öt esztendeje áthatják azok a forradalmi elvek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa állapított meg, továbbfejlesztve ezzel a marxizmus—leninizmust. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa a XX. kongresszus irányvonalát követi és fejleszti tovább. Következésképpen az a meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának fő irányát ez a kongresszus is megerősítette. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán a központi kérdés az új pártprogram, a kommunizmus fölépítésének elvi és gyakorlati programja volt. Az új pártprogram megvalósításával a kommunista társadalom nem ábránd többé, nem utópista elképzelés, hanem ez élet valóságává válik. A Szovjetunióban húsz esztendő múlva kommunista társadalom lesz! A kommunizmus, a kommunista társadalom azonban nemcsak a szovjet nép jövőjét mutatja; a kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja. A kommunista társadalom megvalósítja az emberek és népek igazi egyenlőségét, testvériségét, a béke és a boldogság világát a dolgozó ember számára: kialakul az a társadalom, amelyben mindenki képességei szerint dolgozik, és az anyagi javakból szükséglete szerint részesül, A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja, a kommunizmus megvalósításának terve útmutatás a mi népünknek is. A magyar nép befejezi a szocialista társadalom alapjainak lerakását, és a szocializmus építésének fejlettebb szakaszába lép. Ez a mi jelenlegi feladatunk lényege. A jövőhöz pedig hozzátartozik az, amit Hruscsov elvtárs éppen itt, Csepelen mondott először ország-világ számára: ha mi, a szocialista táborban élő és dolgozó népek helyesen hasznosítjuk a kölcsönös testvéri együttműködésben, segítségnyújtásban, munkamegosztásban rejlő lehetőségeket, akkor népeink történelmileg azonos időszakban jutnak el a dolgozó ember új társadalmába, a kommunista társadalomba. Ez a kongresszus legfontosabb mondanivalója a népeknek! A Szovjetunió állhatatosan harcol a fegyverek és a háború nélküli világért A kongresszus másik legfontosabb mondanivalója a népek számára a béke volt — folytatta Kádár János. Ezen a kongresszuson ismét megerősítetlék, még szilárdabban megalapozták a Szovjetunió. és a szocialista országok békepoliti- kájál. Messzehangzóan, az egész emberiség számára mondották, hogy a Szovjetunió politikája a békés egymás mellett élés, amely a szocialista és a kapitalista tábor között békés versenyt hirdet, és a vitás nemzetközi kérdések megoldásának fő eszközét a tárgyalásokban látja. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa ismét meghirdette, hogy a pynv’et.mió Kommunista Pártja ' : állam állhatatosan és lankadatlanul harcol a fegyverek és háborúk nélküli világért, az általános és teljes leszerelésért. (Nagy taps.) A kongresszus hangsúlyozza az éberség és a készenlét szükségességét is, azt, hogy békepolitikánkat megfelelő erővel is alá kell támasztanunk, olyan erővel, amely biztosítja, hogy a háborús kalandokat kedvelő imperialisták ne merészeljenek fegyverrel támadni a szocialista világra. Ezt szolgálják a honvédelem fejlesztésére tett intézkedések is. Önök tudják, hogy a Szovjetunió a legutóbbi hónapokban atomfegyver-kísérleteket hajtott végre. A szovjet kormáúy — amikor bejelentette elhatározását — megmondta, hogy az imperialisták által kiélezett nemzetközi helyzet kényszeríti erre a lénésre. A kísérletekíró] rlpii'tlory 1 -s>.v/V<S7+g • SQha sem fog elsőnek atomfegyvert alkalmazni, és — más atomhatalmakkal közösen — bármikor kész az összes fegyvereket a tenger fenekére süllyeszteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt — mint mondottam — teljes mértékben egyetért a XXII. kongresszus irányvonalát. Egyetértünk a Szovjetunió békepolitikájával annál is inkább, mert ugyanez a mi népünk, a mi országunk politikája is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik — s ezzel az egész magyar nép egyetért —, hogy országunk a világ minden népével békében éljen, s a világ minden országával normális viszonyt alakítson ki. Őszintén óhajtjuk és kívánjuk, hogy a világ minden országának népe — az Egyesült Államok és Nyugat-Németország népe is — békében éljen, dolgozzék és boldoguljon. Minden nép olyan társadalmi rendszerben éljen, amilyenben akar. Meggyőződésünk, hogy a kommunizmus világméretekben győzni fog, de azt valljuk, hogy az új társadalmi rend kivívása és megteremtése minden népnek saját feladata. Normális viszonyt akarunk a nagy tőkésországokkal is, és békét kívánunk az ott dolgozó gátat kell emelni a német imperializmus terjeszkedése elé. A legjobb megoldás az, ha a nyugat-berlini kérdésben normális helyzetet teremtünk és megkötjük a német békeszerződést, amely biztosítja a második világháború után Európában kialakult államhatárokat. A XXn. kongresszuson Hruscsov elvtárs erről szóiba azt mondta, hogy bár mi eltökéltük, hogy aláírjuk a német békeszerződést, ennek határideje nem föltétlenül december 31-e kell hogy legyen. Ebbe a kijelentésbe bizonyos elemek belekapaszkodtak, és meséket fűztek hozzá. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, kedves elvtérsak, azokat is, akik óhajtják azt, hogy Európában a német kérdésben és Nyugat- Berlinben is rend legyen, meg azokat is, akik a hidegháborút jobban szeretik, hogy ha a német .békeszerződést december 31-én nem írjuk alá, és a határidő valakinek is gondot okozna, hogy mikor írják alá, jegyezze meg mindenki a következőt: a nyugat-berlini kérdést rendezik, a német béke- szerződést aláírják a legmegfelelőbb időpontban. (Taps.) embereknek. Teljes szívünkből szolidárisak vagyunk az imperialista iga lerázásáért küzdő népekkel, Fejlesztjük és erősítjük honvédségünket s bizonyosak vagyunk abban, hogy Algéria és Kongó népe kivívja teljes függetlenségét és szabadságát. Kívánjuk, hogy mielőbb lerázzák az imperialisták igáját. Az imperialisták — folytatta Kádár János — olyan helyzetben vannak, hogy félnek a szocialista világrendszerrel folytatott békés versenytől. És természetesen félnek a szocialista tábor fegyveres ereiétől is: Minden erejüket arra összpontosítják. hogy megakadályozzák a társadalmi fejlődés törvényszerű menetét. Az imperializmus gyarmati rendszere a felbomlás állapotában van. Azok a népek, amelyek már felszabadultak az imperializmus igája alól, a társadalmi fejlődés útjára léptek. Az imperialisták fenekednek Kuba népére, amely lerázta az Egyesült Államok igáját, s a szabadság, a társadalmi fejlődés A német meg kell oldani azt, De az imperialisták nem nyugszanak, ők folytatják a fegyverkezést. Nyugat-Német- országban talpra állítottak és fölfegyvereztek egy olyan államot, amely Hitler fasiszta harmadik birodalmától öröútját választotta. Az Egyesült Államoknak az sem tetszik, hogy Laosz semleges lett, ezért beavatkozott Laosz bei- ügyéibe. Dél-Vietnamba tiszteket és fegyvereket küldenek, mert félnek a reakciós dél-viet- narhi rendszer összeomlásától és attól, hogy ott tért hódít a kommunizmus. Ök persze kommunizmusnak neveznek minden olyan lépést, amellyel az elnyomott népek függetlenségüket akarják kivívni. De még az említett kis népekkel sem boldogulnak, hiszen ma már nem cselekedhetnek a világban ké- nyük-kedvük szerint. m;rt létezik a Szovjetunió, létezik a szocialista világ, léteznek a független, szabad népek, s ezek szolidárisak a szabadságukért harcoló népekkel. kérdésből ami halaszthatatlan ami halaszthatatlan. Föl kell számolni a nyugat-berlini háborús tűzfészket, és Kádár János elvtárs hangsúlyozta: A magyar nép teljes mértékben helyesli azt a külpolitikai vonalat, amelyet a XXII. kongresszus ismételten deklarált. Mi a békés egymás mellett élést akarjuk, a békéért harcolunk. Ugyanakkor kötelességszerűen fejlesztjük és erősítjük országunk honvédelmi képességét. Ha a szocialista tábor országainak honvédelmi ereje gyenge volna, az imperialistákkal nem lehetne békés úton tárgyalni, mert az imperialisták az eröpoiitika hívei. Elvtársak! Mi fáradságot, munkát és pénzt áldozunk arra, hogy honvédségünket korszerű színvonalon tartsuk. Reméljük, hogy megérjük azt az időt, amikor népünk munkája eredményeinek egy részét már nem kell ilyen célokra fordítani. De ma még olyan a helyzet, hogy korszerű honvédséggé van szükség. Ezért honvédségünket fölszereltük a legmodernebb repülőgépekkel és rakétafegyverekkel. A mi országunk nem átjáróház az imperialisták repülőgépei számára már most sem, és a jövőben még kevésbé lesz az! (Taps.) Honvédségünk szelleme megfelelő. Erre többféle közvetlen tapasztalatunk is van. A közelmúltban részt vettem például néphadseregünk hadgyakorlatán. Katonáink nemcsak erkölcsileg készültek fel népünk szocialista vívmányainak és békéjének védelmére, hanem katonai tudás tekintetében is. Nagyon nehéz és nagyon korszerű gyakorlatokat hajtottak végre — kitűnő eredménnyel. (Nagy taps.) Mi felszámoltuk a személyi kultuszt, s meg fogjuk gátolni annak visszatérését költe a militarizmust és a re- vansizmust, külpolitikája ellenséges a szocialista országokkal szemben, s a második világháború eredményeként kialakult államhatárok erőszakos megváltoztatására törekszik. Ezért talán a legbonyolultabb kérdés ma a német kérdés, mert ütközőpontot je-, lent a^ imperialista hatalmak és a szocialista világ között. Az imperialisták előretolt hadállásuknak szánják Nyugat- Németországot, a szocialista országok, a békét óhajtó' emberiség pedig a nyugatnémet imperializmus kordában tartását kívánják. Bennünket. magyarokat rendkívül közelről érint a német kérdés — állapította meg Kádár János, majd hangsúI lyozta, hogy a magyar nép történelme során rendkívül sokat harcolt a német imperializmussal. A Szovjetuniónak és a varsói szerződés többi tagállamának — köztük a Magyar Nép- köztársaságnak is — eltökélt elhatározása, hogy a német kérdésből meg kell oldani azt, Kádár János ezután a személyi kultusszal összefüggő kérdésekről beszélt. A Szovjetunió Kommuúista Pártjának XXII. kongresszusa ismételten és határozottan elítélte a személyi kultuszt — mondotta. — Ha a Szovjetunió Kommunista Pártja kellő időben nem küzdötte volna le a személyi kultuszt, akkor a XXII. kongresszus nem határozhatta volna el a kommunista társadalom húsz év alatti fölépítését, s nem tehetett volna hitet oly határozottsággal a békés egymás mellett élés politikája mellett. A személyi kultusz — és minden, ami abból következik: ‘az elmélet dogmatikus eltorzítása, a szektarianizmus. az önkényeskedés a pártban, az állami életben, a szocialista törvényesség megsértése — fékezi, akadályozza a szocialista, kommunista fejlődést, bomlasztja a pártot, rontja a párt és a tömegek kapcsolatát. Aligha tudjuk teljes mértékben felbecsülni, milyen érdemeket szérzett a Hruscsov elvtárs vezette központi bizottság, amely 1953 óta harcol a személyi kultusz teljes és gyökeres felszámolásáért. Ezzel — mint ismeretes— nem mindenki ért egyet Önök tudják, hogy az albán vezetők, Enver Hodzsa és Mehmet She- hu nem értenek egyet Sztálin személyi kultuszának elítélésével s általában a személyi kultusz elítélésével. Elsősorban azért nem értenek egyet mert náluk jelenleg is virul a személyi kultusz és mindaz, ami vele jár. Hogy a személyi kultusz mit jelent egy pari és égy nép életében, azt önöknek nem ecsetelem, hiszen az ötvenes évek elején saját maguk is láthatták, s ítéletet alkothattak róla. Az albán vezetőknek nem tetszik a személyi kultusz elítélése, de a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egyetértett a Szovjetunióval, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, amikor az albán vezetőket nyilvánosan megbírálta és elitélte, mert nem tudtak megszabadulni a személyi kultusztól. Meg kell említeni azt is, hogy a kongresszuson részt vett 80 küldöttség között volt egy, a kínai testvérpárt küldöttsége, amely szerint nem volt helyes nyilvánosan megbírálni az albán vezetőket. Mi, magyar kommunisták s a nemzetközi kommunista mozgalom óriási többsége, a testvérpártok majd mindeayike ezt az állásoorfot kép vielte hogy igenis szükség volt a nyilvános bírálatra. Pártunk központi bizottsága nevében mondhatom, hogy párttagságunk, a magyar kommunisták, miként az egész magyar nép, már megismerte a személyi kultuszt, s abból nem kér többet! Az embereknek teljesen elegük, volt a párton belüli önkényből, s abból az állami életben is lábra kapott gyakorlatból, amely nem tisztelte és nem tartotta meg a törvényeket. Mi a személyi kultuszt felszámoltuk. A pártban és az állami életben egyaránt normálisan mennek a dolgok. Azt hiszem, ezt önök mindnyájan érzik és tudják. Aki részt vesz a pártéletben vagy a közéletben, saját tapasztalatából tudja: olyan helyzet alakult ki nálunk, a munkásosztály m forradalmi pártjában éppúgy. mint a közéletben, amilyennek szocialista államban lennie keli. A törvényesség a nép számé• ra a legfontosabb dolgok egyr- ke. Ezalatt persze nemcsak azt értjük, hogy senkit nem csuknak be olyasmiért, amit nem követett el, hanem azt is, hogy a kém csak reszkessen, s aki lopott, az féljen, mert az is (Folytatás a 2. oldalon.)
