Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-19 / 273. szám

Vasárnap, 1961. november 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Újítások a szolgáltatás javításáért Csupán a lehetőségeket véve alapul elóg szegényesnek gon­dolható a Kaposvári Víz- és Csatornaművek újítómozgalma, hiszen a vállalat fő munkáit a váiros vízellátásával és a csa­tornahálózattal kapcsolatos teendők adják. Itt pedig nem­igen ajkad újítani való. Alig van néhány gépük, s azok is nagy­részt egyfajtái úak, és szinte va­lamennyi villanymotorral mű­ködik. Nehezen tudnak ész­szerűsí tési lehetőségekre buk­kanni, ám ezeket tervszerűen keresik, s ennek köszönhető, hogy a Viz- és Csatornaművek- nél jó az újitómozgalom. A megye egyéb szolgáltató és kommunális vállalatainál — éppen a szűkös adottságokba ■belenyugodva — elhanyagolták ezt a munkát A Kéményseprő Vállalatnál és az Ingatlanke­zelő Vállalatnál sem- tavaly, sem az idén nem született újí­tás, jóllehet — kivált az utób­binál — volna terület az ész- szerűsítésne. Szinte őket cáfol­ja me® a Vízművek azzal, hogy ez év első háromnegyedében nyolc újítást nyújtottak be a dolgozók bebizonyítva, hogy mindenütt akad modosita- nivaló, csak keresni kell. Az adminisztratív személy­zettel együtt 89-en dolgoznak a Vízműveknél, így majd min­den tizedik emberre jut egy- egy ötlet. Közvetlenül egyik sem jelen t túlságos mérvű meg­takarítást a vállalatnak, a nép­gazdaságnak, többségükben nem 1* mérhetők a forintok. Ellenben ha az újítások hatá­sát vesszük, jelentős eredmé­nyek könyvelhetők el. A város szűkös vízellátását igyekeznek javítani; a csatornahálózat korszerűtlenségéből fakadó kel­lemetlenségeiket megszüntetni stb. Haslinger Lőrinc kiváló dol­gozó egyik újítását a napokban tárgyalja a bizottság. A bekötő vezetékek eliszaposodását aka­dályozná meg új módszerével, s javasolta azt is, hogy a ter­málkút vizét a gépháznál fű­tésre használják. A szakemberek szerint Is nagyon jelentős Borsosföldi István gépész elgondolása, mellyel a szennyvíz elnyomást könnyíti meg, s ezáltal a szűk keresztmetszetű szennyvízcsa­tornák hamarabb ürülnek. Nagy József a szennyvízáteme­lő gyűjtőmedencéjébe jelzőbe­rendezést készített. Ha a víz egy bizonyos magasságot elért, akkor a kezelőhelyiségben je­lez a berendezés. Így nem kall állandóan lejárni az egészség­telen levegőjű medencéhez, s megakadályozható, hogy a víz elöntse az átemelőt. A tavasszal ■'»ettek át egy újítást a Vízkutató és Fúró Vállalattól. A fácánosa kutak­nál srinte napirenden van, hogy eltörött a kompresszor szelepe. Emiatt néha négy-öt órát is kiesett a kút a terme­lésből, s ennek a lakosság lát­ta a kárát. Mióta bevezették az újítást, még egyszer sem volt baj a szeleppel, s a kút azóta rendesen működik. Nagy ösz- szegű megtakarítás ugyan nem származott belőle, lévén a víz olcsó, de sokat jelent az, ha rendszeresebb a vízellátás. Ugyancsak a vízhiány enyhí­tésére kapcsolták be a városa hálózatba a termálkút vizét Vétek József igazgató és Hor­váth Tivadar főmérnök elgon­dolása alapján. így naponta 168 köbméter vízzel jut több a városnak. Ez a mennyiség fe­dezi a Tejipari Vállai víz­szükségletét Az újítók között a fizikai dolgozóktól, az adminisz­tratív személyzettől kezd­ve az igazgatóig a legkü­lönbözőbb beosztású alkal­mazottak megtalálhatók. — A tó probléma nem az elgondolások hiányában rejlik — mondotta Szamosi István újítási előadó —, hanem abban, hogy le kell írni, ki kell dol­gozni papíron is az eljárást. Ehhez azonban minden segítsé­get megadnak a dolgozóiknak: a gépírók leírjak a szöveget, a főmérnök pedig elkészíti a raj­zokat. A jő újítómozgalom titka ezenkívül még az, hogy állandóan hallatnak a vállalatnál. róla Termelési tanácskozásokon, műszaki értekezleteken majd mindig fölvetődik az újítások helyzete, s erről a faliújság is rendszeresen tudósít. Az ötle­tek kigondolására ösztönző fel­iratok, a tanácskozásokon el­hangzottak megtermik a ma­guk gyümölcsét. Az utóbbi években általában nyolc újí­tást adtak be, most pedig már az első háromnegyed évben ennyi született. Roland Ferenc Megkezdték a hazai televízió- képfelvevő csövek gyártását Az Egyesült Izzó megkezdte az úgynevezett Vidikan-csovek próba-sarozatgy áriásót. A Vidikon-cső — egy ame­rikai márka neve — a televí­zió-kamera legfontosabb kel­léke: képfelvevő cső, amely- nek fényérzékeny ernyője elektromos jelekké alakítja át a képet, Előnye, hogy méretei jóval kisebbek, élettartama na­gyobb, ama olcsóbb, mint a más típusú felvevő csöveknek. A Vidikon-cső alkalmazási te­rülete elsősorban az ipari te­levízió — például az automati­zálás és az életveszélyes ké­miai folyamatok ellenőrzésé­nek tó eszköze —, de a te­levízió fíümközvetítósekméll, a stúdiófelvételeknél is jód hasz­nálható. AZ ELSŐ VONALBAN Dr. Kerek ’Sándor szemész, dr. Szundy Aladár tüdőgyó­gyász és dr. Mázsa Ernő gyermekgyógyász feladata, egyéni­sége más-más. Egy valamiben azonban egyformák. Ezt tahin ók is akkor érezték meg először, amikor átvették kiváló ás érdemes orvos kitüntetésüket. — Látja a szemüvegemet? — kérdi a sze­mészfőorvos a műtőasztalon fekvő betegtől. Az halkan vála­szol — Nem! Sö­tét van, főorvos úr... Dr. Kerek Sán­dor óvatosan kö­zelít. a beteg szeméhez. Elfordulok. Az ablakon csurog az eső. Mintha csak a Drávát nézném. Fülem­ben cseng még a beteg neve. Né­hány perccel élőbb sokat be­széltünk róla a főorvossal. Az e folyó mentén le­vő falvakban fordult elő a legtöbb tracho­mas betegség. Talán akkor is így fújt és esett, amikor az egész­ségügyi autó először száguldott végig a délszláv községeken. Utasai, a barcsi szemészeti osztály és a körzetó orvosok összehívták az embereket, s megvizsgálták a szemüket Közöttük gyakran ott volt Kerek Sándor, a kaposvári kórház szemészfőorvosa is. »Meg keÄ ragadnunk minden lehetőséget a szemvizsgála­tokra-«, biztatta kollégáit, s már intézkedett is, hogy a leg­közelebbi tüdővizsgálatokhoz szemész is menjen a falvakba. Ki gondolta akkor, bogy a főorvos képzeletében a követ­kező pillanatban a budapesti > . " '** ■ f < r •£: V'* ' : >£< Dr. Kerek Sándor. ablakot keL —; a csillogó esöcseppek­— Rögtön jön a főorvos úr. Elnézést kér, délelőtt a tüdő- belosztályon vizsgált, így dél­tájban pedig itt a gondozóban sok olyan beteg várja, akinek súlyosabb az állapota... — mondja az asszisztens. Hol tarthat a megyében a gűmőkór elleni harc? — gon­dolom, amint körülnézek a fő­orvosi szobában. Oda lépek a térképhez. Egyikről azt tudom meg, hogy 1949-ben indult eä útjára a vándor röntgen, s — szól közbe a főorvos. — Tegnap beszéltem vele, és megígérte, hogy beküldi az urát.. Egy pillanatra még — szól a távozó nő után. — Dél­után előkészítjük a további faluszűrést Én ugyanis a meg­előzés híve vagyok — magya­rázza nekem. — Kapcsolatot teremtünk a tanácsokkal. Re­mélem, olyan igyekezettel se­gítik munkánkat, mint eddig. Leülünk, de a következő pil­lanatban ismét beszól az asz- szisztens: — Főorvos őr, a kezelőben várják a betegek, egy órakor indul a vonatuk. A nyitva hagyott ajtón át lá­tom, hogy a főorvos egy pa­rasztember előtt ül. Meg­mondja neki. mivel táplálkoz­zék, még azt is, hogy mikor kel­jen és feküdjön. Olyan türelme­sen teszi ezt, mintha időmillio­mos volna, s csak most kez­dené a napot Ormán kintről nem látni, hogy idebent» az érde­mes orvost még 2000 emberről készült emyő- fénykép-fölvétel átvilágítása vár­ja. ... — Doktor bá­csi, kezét csóko­lom! — hangzik a köszönés, s a túlsó járdáról egy szatyrot ci­pelő kisfiú mo­solyog ránk. — Sokat tet­tünk ennek a kisfiúnak a meg­mentéséért — mondja a főorvos, — Tehát az a lényeg, hogy megfogadják a tanácsot — mondom. — Az anyától függ minden... — No, várjon csak egy pil» lanatra. Ugye, ott hagytuk ab» ba, hogy a korábbi években ast országos átlagnál több csecse­mő halt meg Somogybán. So­kat üléseztünk, tanácskoztunk — eredménytelenül. Akkor né­hány éjszakát rááldoztam, és megnéztem valamennyi megye gyermekhalálozási statisztiká­ját Megvizsgáltam azt is, hogy hol mennyi az orvos, az ápoló, az egyéb egészségügyi szakember, hány szülés törté­nik szaksegédlettel, mennyi az abortuszok száma, a kórházi Szundy Aladár. dr. Mózsa ágy — szóval mindazt, ami 1. számú klinika jelent meg? nyílí'aií meg a íárási gondotok. Ernő, Van egy gyermekalbu- befolyásolhatja a gyógyítást. AT —_j1 1 2t t ... L Jl TTt ■moirf Ilon ror> Nem sokkal előbb azt mondta az ottani orvosoknak, hogy véleménye szerint a trachoma antibiotikumokkal jobban gyógyítható, mint a korábbi eljárással. »-Kísérletezze ki«, Ez még kevés volt. Tízezer! em­berből tizennégyen haltak meg tüdöbajban... A másik térké­pen a sóik piros, fehér, sárga gombostű azt jelzi, hogy me­rnem otthon, s abban... — A gyerekeiről? — Hogy is mondjam... Igen, a gyerekeimről. Annyiban a Amikor elkészültem vele, kér­tem, hogy ilyen szempontból mérjük fel a megyét is. Meg­tettük. .. és alapos intézkedé­gy enne keim, amennyiben én sekkel sikerült az országos át­te^dorae ^zonvítáni^^Hoev ^ kozségiben rmla”' végeztek viselem gondját egészségük- lagra szorítani a gyermekha­be tudom-e bizonyítani, hogy az új eljárással nem marad heg a szemen, s hogy sok fáj­dalomtól mentesül a beteg?«, töprengett. Ekkor még ő sem sejtette, hogy elért eredmé­szűrővizsgálatat, s hol, mikor járt utoljára a legkorszerűbb vizsgáló, az emyőfénykép-föl- vevő gép. Amott a legújabb tbc-halálozási statisztika, e sze­ors£tg0San 15 ** 10 000 lakosból ma hárman elismerik, es bevezetik az an­tibiotikumos kezelést, s hogy az új módszerrel meg a szűrő- vizsgálatokkal először 750-ről hatszázra, aztán 335-re, majd 220-ra, végül 122-re sikerül csökkenteni a megyében a trachomás betegek számát... — Főorvos úr — szól halkan a műtőasztalon a beteg —, fő­halnak meg tbc-ben — több­nyire öregek. Ebben a kórban két év óta nem halt meg a me­gyében csecsemő Az eredmé­nyekről talán még többet tud mondani a főorvos, aki akkori­ban került ide, amikor az or­szágban nagy erőt kezdtek fel­A kiváló orvos szája szögle­tében mosoly jelenik meg, fél­reáll. és azt kérdi: — Még mit lát? — Látom kint a fákat szép sárga leveleikkel, látom az WVWVWVWVVNWXVVWWiAWSWl ,VVVXXVWNVXX\.v>- SYVNXVNWVXVVNxS<»VXXW%XXXX%XXXXXXVXXXXSÍXSí3t: orvos úr, látom a szemüvegét ., vonultatni a gűmőkór ellen. Már jön is. Arcvonásai fá­radtak. Egy papírt nyújtanak át neki aláírásra — Felszólít­juk azokat a betegeket — mondja az asszisztens —, akik húzzák-halasztják a vizsgála­tot. — Horváthnét né hívja be * TOPm%^ emberi gondolat gyönyörű szárnyalása — mondotta ün­nepi beszédében a nyitott sír­nál a Humboldt-egyetem rek­tora. ül. pontjukat nevezték — mondá­sa minden illetékesnek a fü­lébe jusson. Ezúttal az idegesség felhői homályosították el nyugalmát. Délelőtt 11 órára hívatta a Mé­száros, és ő pontosan tudta, KRUGER SZÁZADOS mirőllesz szó. Megint ezekről' SZÍNRE LÉP az atkozott fontokról. Néhány/ hónapja csend volt körülöttük, *5 ^ I fi) Schellen berg türelmetlenül már remélte, hogy az egész dobolt íróasztalán. Ujjai elő- ügy feledésbe ment. Nem kel du allein — és Schellenberg S2ör egy gyors thüringiai nép- lett volna elfogadnia annak a 5 mosolygott elbűvölően. dal taktusait verték a kemény- hóbortos professzornak az/ — Hát akkor én megyek is fán. aztán indulókba csaptak ajánlatát. De miért éppen most í % — Amióta megmondtam ma­gának, hogy abbahagyom, új- jászülettem. Vége az átvirrasz-' tott éjszakáknak, az őrjítő és mondta Lange, és felemel- át. Wir fahren gegen Engel- jutott ez valakinek eszébe? írják és nem/ 1940 nyarát. A csaták a be-£ az ember szemébe röhögő problémáknak. Nem győzök hálálkodni magamnak, hogy elég nagy voltam a beismerés­hez: nem vagyok a gyakorlat kedett foteljéből. land — dünnyögte, és szinte ki- 1942 tavaszát Müller — igen, ugyanaz a sérte saját magát. Hirtelen le- Gestapo-ember, aki egykor gyintett egyet, mérgesen fel A nek. A csurgói járásban, lálozások számát, amelynek gyermekegészség- Fiatalosan megy fel az öt- ügyi felügyelője vagyok; készí- vanéves érdemes orvos az tettem a fölvételeket Piros- SZTK lépcsőjén. Az osztályon pozsgás, makkegészséges gye- egy sereg asszony várja. Ta­rekek. Szinte az egész falu nácsadásra jöttek. Az anyák apraja. Szüleiknek megmond- féltő gonddal veszik körül tam, mire ügyeljenek. Megfő- gyermekeiket, s ebben hason- gadták, és... lítanak arra az asszonyra, aki tegnap azt •'!**' '• * mondta nekem, hogy egy idő óta különösen tiszte­li a főorvost »Az ellenforrada­lom viharában két gyermekem feküdt betegen a kórházban — emlékezett visz- sza. — Engem mint kommun is­tát üldöztek. Sír­va kopogtam te a főorvoshoz. Megsimogatott, és azt mondta: — Ne aggódjon, ne féljen, minden rendbe jön. . .« Lent az utcán egy kisgyerek megy. Megáti egy pillanatra, össze­húzott szemöl­dökkel fölnéz, s ■ mosolyogva in­tegetni kezd. Félreállok az ablakból. Ez nem nekem szól.. í Dr. Mózsa Ernő. Heydrich megbízásából mér­get, majd ellenmérget töltött embere, nem tudom megcsi- Schellenberg poharába, bejött, nálni, amit vállaltam. Ezzel belekarolt és lekisérte. viszont maga az ötlet, az öt- ... A másnapi lapok kis hír- letem semmivel sem lett ki- ben közölték, hogy dr. Albert sebb. önök előbb-utóbb meg- Lange egyetemi tanár, a fílo­tüze/ találják azt az embert, aki meg is tudja valósítani ezt az ötletet. — Majd igyekszünk — ígér­te Schellenberg. — És a tanszék? — Természetesen intézkedtünk. Néhány nap múlva utazhat, zófia professzora tragikus au­tóbaleset következtében el­hunyt. Oj, piros Mercedesét felfordulva, összezúzva talál­ták meg az árokban. Dr. Lán­génak családja nincs, Berlin­ben temetik el. — Semmi más nem. érdekel ugrott, kétszer-háromszor -°mssz erdők peremén folynak, gyors, határozott lépésekkel vé- Sztálingrádról már múlt idő- gigsétált a szobán. Ismét visz- ben beszélnek, a háború szaült a karszékbe, és kis zo- x _ _, ,, emeszt a Csendes-ocean pal m áncozott naptaraval foglala- ... , " -. toskodott. Kattintott egyet maíás szigetem, es az invázió £ rajta, és a jelzés engedelme- terve egyelőre az Atlanti-fal/ építésévé módosult. Kinek / van most szüksége a fontokra? * Megémé-e az egész cirkusz a fáradságot, amikor megbízható kezekre ezer helyen lenne szükség? professzorom. Wien, Wien, nur te, csak a tiszta tudomány, sen váltott május 9-ére. ami annyit jelentett, hogy május 8-a van, péntek. Schellenberg naptára — ez köztudomású volt — mindig egy nappal előbbre mutatta az időt. A iö- vő embere vagyok — adomá- zott —. és gondja volt rá, hogy a Házban — amint köz­(Folytatjuk.) Á Szakadatlanul folyik a harc az életért, a betegségek el­len. Tudom, hogy jóleső érzés volt a kitüntetéskor arra gondolnia e három főorvosnak, hogy eredményeiket csak ab­ban a társadalomban érhették el, ahol az állam a legfőbb se­gítőjük a gyógyításban; ahol gyermekvédelmi és tbc-türvény van; ahol van értelme gyógyítani a trachomást, mert nem kell félni, hogy visszadönti betegségébe az elmaradottság 'és a szegénység. Kettőn áll azonban a vásár. A munka fokmé­rője az is, hogy ki hogyan használja fel a lehetőségeket a gyógyításhoz. Az elismerés azokat illeti, akik a laboratóriu­mokban és kint az életben egyaránt előreviszik a tudomány és az emberség lobogóját.*­Sz. ti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents