Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-09 / 264. szám
í. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLER Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 264. SZÁM ★ CSÜTÖRTÖK, 1961. NOVEMBER 9. IIIIIJIIIIIIIIIIIIIIII November 7. Moszkvában (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Mai számunk tartalmábólt Becsület (6. o.) Kitüntetések noyember 7-e alkalmából Az Elnöki Tanács a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója alkalmából több Somogy megyei pártós álami funkcionáriust tüntetett ki. Bakos István, a nyírni termelőszövetkezet elnöke, Bendi Géza, a Kaposvári Járási FártbAzottság mezőgazda- sági osztályvezetője, Bíró Gyű. la, a megyei KISZ-bizottság titkára, Bojtár Ferenc, a Marcali Községi Pártbizottság titkára, Forró András megyei tanácstag, Frankberger Mihály, a Fonyódi Járási Pártbizottság agit.-prop. osztályvezetője, Ke- szericze Já/nos, az iharos herényi Gépállomás párttitkára, Nagy Béla, a kaposvári kórház párttitkára, Ruda Gyula, a Fonyódi Járási Tanács V. B- elnökhélyettese és Suri György, a Nagyatádi Községi Pártbizottság titkára Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott. Járta Istvánné, a Barcsi Járási Pártbizottság munkatársa, Kovács Ernő, a Kapospulai Községi Tanács V. B.-elnöke, Kovács László, a Somogy megyei Húsipari Vállalat párttitkára és IT őre kés János, a mosdóst termelőszövetkezet párttitkára Munka Érdemérmet kapott. A KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes munkája elismeréséül Kovács Istvánnénak, a Siófoki Járási KlSZ-bizott- ság úttörőtitkárának KISZ Érdemérmet, Bányai Káról yné mosdósd pedagógusnak, Boda György látrányi KlSZ-titkár- nak, Bukovics Mihály babócsai KISZ-vezetősé'gi tagnak, Jávori Ferencné somogyvári pedagógusnak, Karancz László ne- miesvidi KISZ-titkárnak, Nagy Katalin balatonszabadi KISZ- titkárnak, Porga István so- mogymeggyesi KISZ-titkárnak, Szihara Istvánnak és Tóth Lajosnak, a KISZ MB osztályvezetőinek dicsérő oklevelet és aranykoszorús KISZ-jelvényi adományozott. Kádár János kedden hazautazott Moszkvából Moszkva, november 8. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség vezetője volt, majd az SZKP Központi Bizottságának meghívására részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulójának megünneplésében, kedden este vonaton hazautazott Moszkvából. As eső hatására erőteljesen fejlődnek as őssi kalászosok Szakszerűen előkészített magágyba vessék a termelők a búzát Október második felében több mint 30 mm eső hullott megyénkben. E csapadék 25— 30 cm mélyen átáztatta a talajt, s így meggyorsulhatott a magágykészítés és a vetés üteme. A szárazság idején volt olyan hét, amikor csak mintegy 12 ezer holdat vetettek be kalászossal, az esőzés után pedig 22 ezer holdra nőtt az egy hét alatt bevetett terület. A porba vetett mag az eső hatására erőteljes csírázásnak indult, a vetőágyban addig elfeküdt mag kibújt a földből, a vetések fejlődése meggyorsult. A növény- állomány ma már egyenletes és egyöntetű a kalászosok tábláin. Az időszerű mezőgazdasági munkákat illetően a november eleji esőzés új helyzetet teremtett. E hónapban négy nap alatt csaknem kétszer annyi — mintegy 60 millimétemyi — csapadék hullott, mint a múlt hónap utolsó két hetében. A mélyebb fekvésű és kötottebb talajú földek annyira feláztak, hogy csak szikkadás után mehet rájuk a gép. A siófoki járásból tegnap azt jelentették, hogy nem tudnak szántani. A fonyódi járásba tartozó Buzsák határában viszont fo- gatos vetőgépek álltak munkába. A legsürgetőbb tennivaló most a-búza elvetése. Mintegy 17 ezer holdon — a hiányzó vetésterület nagyobb részén — kész ugyan a magágy, de a sár miatt a traktoros vetőgépek csak néhány nap múlva dolgozhatnának e táblákon. Közben ismét megázhat a felszántott föld, s akkor újra több napot kell várni a szíkkadásá- ra. E körülményeket figyelembe véve Molnár Imre megyei főagronómus lapunk munkatársának kérdésére válaszolva az alábbiakat tanácsolja a termelőszövetkezetek vezetőinek: — Ha november első harmadának végén járunk is, ne hamarkodják el a vetést, ne tekintsenek el a minőségi követelményektől. Az előkészített, de mélyen átázott földbe egyelőre ne vessenek. Helyette, amint lehet, szántsanak fel újabb területeket. A friss szántás gyorsabban szikkad, e földeken előbb mehet a vetögép. Indokolt és végső esetben módosítsanak a vetésforgón. Jó talajerőben levő táblákba tavasziak hely-'f vethetnek most búzát, ha l: mélyen megszántották, es a szokásosnál nagyobb adagú műtrágyát munkáltak bele a talajba. Emeljék most már mindenütt a búzavetőmag mennyiségét: katasztrális holdanként 120 kilogrammot vessenek kizárólag géppel. koszorúzás, úttörőavatás Csurgón (Tudósítónktól.) A Csurgói Járási Pártbizottság, a járási tanács vb és a Hazafias Népfront járási elnöksége diszünmepséget rendezett november 7-e tiszteletére hétfőn este a járási művelődési házban. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Vass Lajos, a járási pártbizottság osztályvezetője tartott előadást, ezt a művelődési ház, a gimnázium és az általános iskolák műsora követte. Másnap az intézmények és a társadalmi szervek képvisel 3i megkoszorúzták a bolgár hősi '•mlékművet. Az ünnep tiszteletére úttörőavatást rendeztek az 1. sz. általános iskolában. 28 tanuló kötötte fel ekkor először a vörös nyakkendőt. „Hirdesse ez a szobor a jelennek és a jövőnek, hogy nem hal meg hiába, aki a népért harcol“ Nagygyűlésen avatták fel Latinka Sándor ssobrát Borús időre ébredtek Kaposvár lakói november 7-ének reggelén. Az eső — mint mondani szokás — a levegőben lógott, ennek ellenére már jóval tíz óra előtt százak és ezrek gyülekeztek az újonnan létesített Latinka téren, hogy részt vehessenek a nagygyűlésen és Somogy tizenkilenees mártírvezére, Latinka Sándor szobrának avatóünnepségén. A tér és a környező utcák megteltek ünneplőkkel, s megteltek élelmes kíváncsiskodókkal a környező házak emeleti erkélyei, ablakai is. A vörös és nemzeti- színű zászlók mellett ott lobogkor, 1917. november 7-én fénysugár ragyogta be az eget. Az Aurora ágyúinak torkolattüze köszöntötte a születő új világot. Oroszországban a kisemmizettek, elnyomottak megdöntötték az önkényuralmat, és a világon elsőnek megteremtették a munkások és parasztok hatalmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatással volt a magyarországi eseményekre is. Büszkék vagyunk rá, hogy a Szovjetunió után másodikként 1919-ben mi teremtettük meg a proletariátus hatalmát. A Magyar Tanácsköztársaság 133 . f-' : . , „ ' Jg&ar /. * .i ívií.í- V- iJ ■ Szirmai Jenő elvtárs beszédet mond a nagygyűlésen. Ünnepélyesen leleplezik a Latinka szobrot. tak a szocialista országok zászlói. A Szakszervezetek Székhazának térre néző falán, a Lenin-portré alatt hatalmas felirat hirdette: »Világ proletárjai, egyesüljetek!« Tíz óra után néhány perccel érces katonai vezényszó töltötte meg a teret. »■Díszegység, vigyázz, tisztelegj!« A díszegység parancsnoka jelentést tett a megyei párt- bizottság első titkára és a helyőrségparancsnok kíséretében érkező dr. Nezvál Ferenc igaz- ságügyminisztemek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának. Nezvál elvtárs és kísérete Losonczi Pál elvtárs földművelésügyi miniszterrel, a KB tagjával együtt elhaladt a díszelgő honvéd- és munkásőr- egységek előtt, és köszöntötte őket. Majd fölmentek á díszemelvényre, ahol helyet foglalt dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke; Bíró Gyula, Hevesi János, Nagy Lajos, Németh Ferenc, Kisdeák József, Sólyom Gábor, Szőke Pál, Takács István, a megyei párt vb tagjai; Latmka Sándor özvegye és fia, a munkásmozgalom számos régi harcosa; Mikecz János, a városi tanács vb-elnöke, rajtuk kívül a társadalmi élet több személyisége. Dr. László István elvtárs a mikrofonhoz lépett, üdvözölte a vendégeket, az ünneplő közönséget, majd átadta a szót Szirmai Jenő elvtársnak, a nagygyűlés szónokának. — Kedves elvtársak, elvtársnők! — kezdte beszédét a megyei pártbizottság első titkán —, 44 évvel ezelőtt már hárorr év óta tombolt az újabb ér újabb áldozatokat követelő hf ború. A népek szívét jeges félelem szorította össze. És eknapig állhatott csak fenn, de ez alatt az idő alatt többet tett a nép érdekében, mint a Hor- thy-rendszer 26 esztendő alatt. A somogyi forradalmárok ott harcoltak a Tanácsköztársaság első vonalában. Latinka Sándor, Tóth Lajos, Szalma István és a többiek vezető helyet foglaltak el ebben a harcban. S mit akartak? Azt, hogy emberré váljon az ember, s a dolgozók saját maguk irányíthassák sorsukat. Az árulás és az imperialista túlerő1 elbuktatta a Tanács- köztársaságot. Az urak kegyetlen, vórgőzös bosszút álltak a nép legjobbjain. Állati, bestiális módon meggyilkolták őket, nem egyet közülük elevenen temettek el. Latinka Sándort és elvtársait a Nádasdi erdőbe vitték, s ott végeztek velük. Meghaltak, de nem lettek árulóvá. Emléküket a Horthy- korszakban ki akarták irtani a nép szívéből. Rágalmazták, hazaárulónak mondták őket. De a nép nem hitte el a rágalmakat; az ellenforradalom sötét éveiben is a tizenkilenees mártírok példája lelkesítette a nép legjobbjait. Szirmai elvtárs ezután emlékeztetett a XXII. kongresszus világtörténelmi jelentőségére, arra, hogy a szocializmus eszméje óriási tért hódít a világon. Majd szocialista építésünk eredményeit méltatta. Hangsúlyozta, hogy Latinka Sándor és rpártí rtársain ak végrendeletét hajtjuk végre azzal, hogy hazánkban fölépítjük a szocializmust. Majd így folytatta: — Latinka Sándor és harcostársai nem érhették meg fel- szabadulásunkat. Az ellenforradalom alatt családtagjaikat, hozzátartozóikat is üldözték, nélkülözésnek tették ki. Ez ünnep alkalmából is szeretettel üdvözöljük a hősök hozzátartozóit: feleségüket, testvéreiket, gyermekeiket. Mélységes szeretettel és hálával emlékezünk a mártírokra. Meghajtjuk előttük az emlékezés és a szeretet zászlaját. Megkezdett harcotokat győzelemre vittük, s fölépítjük hazánkban a szocializmust. Az a megye, amelyben harcoltatok, becsülettel fogja teljesíteni a szocializmus építéséből ráháruló feladatokat. Harcotok nem volt hiábavaló, emléketeket örökké megőrzi a hálás somogyi nép, az egész ország. Ennek a kifejezője többek között ez a szobor is, amelyre a pénzt a somogyi dolgozók adományozták hálájuk, szeretetük jeléül. E gondolatok jegyében adom át a Somogy megyei Pártbizottság, a városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács nővér ben a' Somogy megyei dolgozók által állított szobrot megyénk lakosságának. Hirdesse e szobor a jelennek és a jövőnek, hogy nem hal meg hiába, aki a népért harcol. Hirdesse, hogy új világot építünk. Szebbet, jobbat, emberibbet, mint bármelyik előző társadalom építhetett volna. Ezután Mikecz János, a városi tanács vb-elnöke a tanács, a város lakossága nevében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik lehetővé tették a szobor megalkotását, s ünnepélyesen átvette a szobrot. E pillanatban a tömeg néma vigyázzállásba meredt, fölcsendültek a Himnusz hangjai, s a szoborról szempillantás alatt lehullt a lepel. Több szavalat és egy kórusszóm hangzott el ezután, majd (Folytatás a 2. oldalon.) A nagygyűlés részvevői.
