Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Kedd, 1961. november 4. Lakók és házmesterek Vita, szóváltás még a családban is előfordul. Hogyne adódna hát idegenek között, akik hosszú évek óta egy épületben laknak. Igaz, hogy az idő, a szomszédság enyhít valamicskét az »idegen« szó ridegségén, de hát az emberek nem egyformák. A sok ajtó mögött sokféle ember lakik, él, dolgozik, pihen. Valamennyien csak akkor elhetnek, pihenhetnek nyugodtan lakásukban, ha tekintettel vannak egymásra, megtartják az előírt rendet, vigyáznak a tisztaságra és a csendre. Panaszok, beadványok szinte mindennap érkeznek az Ingatlankezelő Vállalathoz. A panaszos leveleket lakók és házmesterek írják. A tavasszal például több tucat panaszqs levél érkezett a Szántó Imre utca 23. számú bérházból a házmesternő magatartása miatt. Kivizsgálták az ügyet, és fegyelmi úton elbocsátották a házmestert. A kedélyek azonban még mindig háborognak. A lakók egy része a volt házmester kilakoltatását ikéri. összeférhetetlennek tartják. A házban valóban áldatlan állapot uralkodik. , Kivágott gyümölcsfák, tönkrement ajtók, dzsungelnek tűnő udvar teszi elszomorítóvá a képet. De vajon mindezért csak Pet- ronovicsné, a volt házmester a felelős? Igaz, hogy Petronoviesek lakása eléggé elhanyagolt. Az is igaz, hogy gyermekeik csintalanok. Az asszony sem viselkedik mindig úgy, ahogy helyes lenne. De ez nem elegen-, dő ok arra, hogy valakit kitegyenek főbérleti lakásából. Petronovicsék ugyanis nem házmesteri, hanem főbérleti lakásban laknak. (Azt viszont érdemes lenne megvizsgálni, hogyan lett a szolgálati lakásból főbérleti lakás.) 12 család lakik ebben a házban, de még senkinek sem jutott eszébe, hogy elbeszélgessen Petronovicsné- val. Ha ezt tették volna, talán nem fajult volna idáig a dolog. * * * — Látja, kérem, nálunk ez mindig így megy. Itt állandó a veszekedés — mutat két szitkozódó emberre a Vöröshadsereg útja 52. számú ház udvarán a házmester. — Tegnap két asszony verekedett össze. Rendőrt kellett hívnom. Ma meg ezek csinálják a cirkuszt. A perlekedők — Turcsek László és Sárközi Józsefné — nincsenek tekintettel a körülöttük álló gyerekekre sem, szidják egymást, és bizony nem válogatják meg a szavakat. Vajon miért? Turcsek azt állítja, hogy Sárköziné kutyája megharapta. Amikor arra kérjük, mutassa meg, hol harapta meg a kutya, kiderül, hogy sehol. Miért kezdte a veszekedést? Nem tud válaszolni. Az udvaron álló lakók közül valaki megjegyzi: — Bizonyára kedvtelésből, — Sárköziné arra hivatkozik, hogy nem tűrhette szó nélkül Turcsek szidalmait. Sárköziné túl van már a hatvanon. Turcsek László az unokája lehetne. Honnét vett hát bátorságot az idős asszony sértegetéséhez? Sajnos, nem akadt senki a 43 lakó között, aki a csúnya veszekedést megakadályozta volna. Egy idősv ember a távozó Turcsek után nézve csöndesen megjegyzi: — Ott van, kérem, a hiba, hogy sokan nem tudják megbecsülni, amit kaptak. Ezt a városrészt valamikor bűntanyának hívták. A földes szobákban deszkapriccsek voltak. Most meg lehet nézni, parkettás minden szoba, festett aj- tók-ablakok vannak, cementlaposak a konyhák — és mindez szinte ingyen, havi' 13—14 forintért. * * * A Latinka Sándor utca 8. számú házban 58 család lakik. Akad tehát probléma bőven. Szvoreny Józsefné házfelügyelő pár perc alatt egész tucatot sorol fel. De nem is szükséges kérdezősködni, csak körül kell nézni. Az udvar közepére valamelyik lakó disznóólát épített. Rosszak a faházak, korhadtak az ajtótokok, és kidőléssel fenyegetnek. Rengeteg a törött ablak. A gyerekek csúzlicsatái vagy a házmester, vagy az állam pénzét pocsékolják. A falak telefirkálva, vastag szénceruzával, valaki női arcokat és aktokat rajzolt a lépcsőház falára. Hogyan lehetne változtatni mindezen? A válasz egyszerű: közösen. * * * A 48-as Ifjúsági utcai bérházban mindenütt rend és tisztaság uralkodik. A lakók egy része mégis a házmestemő leváltását kéri. Az indok: nem végzi él lelkiismeretesen kötelességét. A tények azonban mást mutatnak. Tízszer ellenőrizték már a ház rendjét, de sohasem találtak kifogásolnivalót. A házmesternő lánya sírva panaszkodik: Azóta vagyunk útjában egyeseknek, amióta anyám megvakult, és nem tud mosást vállalni. Pedig a munkánk ellen nem lehet kifogás, hiszen hárman — apárri, egy rokonunk és magam — végezzük a házmesteri teendőket. — A házmester a »hibás« azért is, hogy ebben a házban sokan nem fizetnek fűtési díjat? Pammer István például 452, Korcz Im- réné 633 forint fűtési díjjal tartozik. A Kossuth Lajos utca 4. számú ház lakói közül Tihanyi József 511, Boór Ferenc 210, László István pedig 657 forinttal hátralékos. Sok gondot okoz a lakóknak a vállalatok hanyag munkája. Második éve bosszankodnak a Bajcsy-Zsilinszky utca 60. számú ház lakói, mert kéményhiba miatt használhatatlan a központi fűtés. A Beloiannisz utca 5. számú ház második lépcsőházában dugulás következtében az egyik este kis híján elöntötte a gépházat a szennyvíz. Sajnos azonban, az IKV-nál hiába kerestek volna segítséget akkor este. Könnyen felrobbanhatott volna a kazánház. Szerencsére a Vízművek két lelkiismeretes dolgozója a lakók kérésére kijavította a hibát. Sok gond, probléma adódik a mindennapi életben. A legtöbbet könnyen megszüntethetnék, de ahhoz a köszönésen túl törődniük is kellene az'embereknek egymással. N. Sí EGY ÉRDEMES ORVOS ARCKÉPÉHEZ — NEM ÉRTEM MAGÄT, FIAM. Tehetséges, szorgalmas ’ ember, és vidékre akar menini. Miért? Hogy elmaradjon?... Ott nem lehet fejlődni... Gondolja meg!.. Tizenhat évvel ezeüőtt hangzottak el ezek a szavak az egyik budapesti klinikán. Egy idős, ősz hajú pro» fesszor beszélt aityáskodóan legkedvesebb tanítványához. De az nem fogadta meg a tanácsot, elutazott. Pár nappal később új tábla került az egyik marcali ház ajtajára. A táblára aranyszínű betűkkel ez volt írva: Dr. Viczián Antii kórházi orvos. Kórház? ... Egy orvos, húszfőnyi személyzet és nyolcvan ágy. Szűk, korszerűtlen műtő, szakképzetlen ápolók és sok beteg. Az első műtétre már az érkezés napján sor került. Egy idős asszony feküdt a vizsgálóasztalán. A fiatal orvos először csalódott. Nem volt műtős] ámpa, lavórban kellett bemosakodnia,' és mérges lett a szülésznőre, amikor az nem tudta azt a műszert adni, amire éppen szüksége volt. A műtét azonban sikerült. Amikor kivitték a beteget, kinyitotta az ablakot, és sokáig ült elgondolkodva. Eszébe jutott a professzor búcsúztatója. De aztán jöttek a munkás hétköznapok. ÖT ÉV AZ IPARBA TV Hczánk iparát eddig is a nagyarányú fejlődés jellemezte. A termelékenység, a termelés, a műszaki színvonal emelésében az utóbbi hároméves tervben különösen szép eredményeket értünk el. Az ötéves terv célkitűzései, amelyeket nemrég emelt törvényerőre az országgyűlés, a hároméves tervénél természetesen ijóval nagyobbak. Ha csupán azt nézzük, hogy az elmúlt három évben a termelést kétharmad részben a termelékenység és csak egyhar- mad részben a munkás létszám emelésével kívántuk emelni, az ötéves tervben viszont az előirányzott termelési érték 70 százalékát kell a termelékenység növelésével biztosítani, akkor máris képet alkothatunk magunknak céljaink, feladataink nagyságáról. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy 1965-re befejezzük a szocializmus alapjaiÉpül a 22 méter magas, 30 köbméteres víztorony a barcsi Vörös Csillag Tsz belcsapusztai majorjában. A tsz építőbrigádja november 15-re készíti el a víztornyot. nak lerakását, és áttérünk a szocialista társadalom fölépítésére. Ezért folytatni kell a szocialista, elsősorban a nehézipar fejlesztését, és az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyagigényes, magas képesítésű munkát megkövetelő, korszerű és keresett gyártmányok gazdaságos előállítására kell összpontosítani. Továbbá hatékonyabbá kell tenni azokat az alapanyaggyártó ágakat, amelyek hazánk viszonyai között szükségesek, s a nemzetközi munkamegosztás keretében előnyösen korszerűsíthe- tők. Az elkövetkező időszakban az ipari fejlődés döntő láncszemeként a törvényjavaslat a termelékenységnek az említett mértékben való növelését, az ipar műszaki színvonalának nagyarányú emelését, a termékek minőségének javítását jelöli meg. E fő célok elérését segíti elő valamennyi iparág ötéves programja. Azt látjuk, hogy szinte minden területen sok új létesítménnyel gazdagodunk. Üzembe helyezik a Tiszavidéki Vegyikombinátot, a Berentei Vegyiművek PVC-üzemét, a Dunai Vasmű évi 250 ezer tonna kapacitású hideghengerművét, a Dunai Cement- és Mészművek a nyíregyházi és békéscsabai konzervgyárat, a Dunai Szalmacellulózgyárat- — hogy csak a legnagyobbakat említsük. Sorolhatnánk tovább, mi minden épül még abból a 83 milliárd forintból, amelyet öt év alatt az ipar fejlesztésére fordítunk. A termelés növelését, a műszaki színvonal emelését mégsem az új létesítmények üzembe helyezésével, hanem elsősorban a meglevő termelőberendezések rekonstrukciójával, a korszerű technológia alkalmazásával kell biztosítani. Hogy 36 százalékkal növelhessük a nemzeti jövedelmet, az nagyrészt attól is függ, hogyan valósítjuk meg az ötéves tervnek azt a célkitűzését, hogy a termelés növelését az ipar fejlesztésére fordított beruházásokon > kívül a felújítási lehetőségek nyújtotta korszerűsítésekkel, a berendezések jobb kihasználásával, valamint a tudományos üzemszervezés és vezetés eszközeinek felhasz Halasával kell előmozdítani. Ez különösen vonatkozik megyénkre, ahol az ötéves terv egy autójavítón kívül nem irányozza elő más új üzem építését. Itt tehát — mint a megyei pártbizottság ülése is megszabta — a meglevő üzemek, így például a TRANSZ- VILL, a Világítástechnikai Vállalat, néhány élelmiszer- ipari üzem, a Nagyatádi Fonalgyár, a Ruhaüzem bővítésével, valamint üzemeink berendezéseinek jobb kihasználásával, tudományos üzemszervezéssel, új technológiák alkalmazásával kell elérni az országgyűlísm hozott törvényben előírt 48—50 százalékos ipari termelésnövekedést. Ezt úgy valósíthatjuk meg, ha üzemeinkben a vezetők, a munkások és a műszakiak a legnagyobb egyetértésben dolgoznak. bátran kezdeményeznek, olcsó és versenyképes gyártmányokat készítenek. Az ország ötéves terve, amelynek szerves részé megyénk ötéves programja is, olyan cél népünk előtt, amelv- nek megvalósításáért mindenkinek legjobb tudása szerint kell küzdenie. Ez a biztosítéka annak, hogy az említett mértékben növekedjék a nemzeti jövedelem, a tovább emelkedjék az életszínvonal. A terv megvalósítása ad lehetőséget arra, hogy a lakosság fogyasztási alapja elérje a tervezett 22—23 százalékot, a reáljövedelem pedig 16—17 százalékkal emelkedjék. A Vasipari és Műszaki Kiss motorszerelő részlege motorkerékpár, autó, traktor generáljavffását vállalja, valamint HENGERFÚRÁST vége*. (58999) Áchim A. utca 8. sz. És a munka, a hivatástudat se» gített. Örökre felejthetetlen marad első betegének búcsúja. A fejkendős néni férjére támaszkodva kopogott az ajtón. Az öreg parasztbácsi szólalt meg először: — Nem tudom, hogyan köszönjem meg, doktor úr... Már azt hittem, hogy sohasem látom viszont az asszonyt... Tudja, mit jelent ő nekem? ... Az életet. — S kérges kezével vigyázva megszorította az orvos életet mentő kezét... AZ ELSŐ ÉV a késő éjszakába nyúló tervezgetésekről emlékezetes. — Akkor kötöttem össze életemet a kórházzal — idézi azokat az időket dr. Viczián Antal. — Feleségemmel együtt sokszor megáilmodtuk, sokszor berendeztük gondolatban a hatalmas parkban levő kastélyt. S az álom valóra vált... A kastély báltermeiből kórtermeket; a szobákból műtőket és vizsgálóhelyiségeket alakítottunk ki. Nem hiszem, hogy a klinikán bármi is tudott volna nekem ilyen örömet szerezni. Megkezdtük az osztályosítést, ettől kezdve a betegeknek többet nyújthattunk. Ez adott erőt a további munkához. Nappal a műtőben, éjszaka az íróasztal meglett. — hetek, hónapok, évek telték így el. S amikor a napi 18 órai munka után aludni tért, Sári nővér, a hűséges élettárs hívta: súlyos beteg érkezett, műtéti beavatkozásra volt szükség, így roenft ez nap nap után. A tizenhat év alatt sok minden történt. A kórháznak ma 12 szakorvosa van. Milliókat fordítottak korszerűsítésre. Ez alatt az idő alatt 50 ezer embert gyógyítottak meg. Dr. Viczián Antal csaknem tízezer műtétet végzett. Bármerre megy a járásban, mindenütt szeretett vendég. — ÜGY ÉRZEM, ÉRDEMES VOLT, A torinói orvoskongresszuson adtam először választ ősz hajú professzoromnak. Torino ... Nemzetközi orvoskongresszus ... A sebészek nagy seregszemléjén Magyarországot dr. Viczián Antal képviselte. Meglepődött, amikor kezébe vette a programot. Meglepődtek a kongresszus részvevői is. London, . Párizs, Moszkva és New York világhírű sebészei után az ülés elnöke Viczián Antalt jelentette be Marcaliból... Remegett a hangja, amikor beszélni kezdett. Emlékezetében felvillant a professzor arca, és úgy érezte, hogy most igazolja magát. Beszámolt tudományos munkájáról, es amikor befejezte, csodálkozva nézett körül. A világ leghíresebb sebészed tapsoltak ... Aznap délután még egy meglepetés érte. Az egyik seoészprofesszor bccsánalkérések közepette ült az asztalához. Kezében térképet tartott, es zavartan megszólalt: — Kollégám, már fél órája keresem a térképen a maga városát. Kérem, mutassa meg, hol van. Nem tudta megmutatni, mert nem volt a térképen ... De beszélt róla a professzornak. Elmondotta, hogy Magyarországon, egy kis járási székhelyen ő a kórházigazgató... Németh Sándor A vzovfeí fclfnUét putyiafnia: (a nemzetközi fesztivál cagydíjával kitüntetett film.) Kaposvár, Vörös Csillag Filmszínház: nov. 9—12-ig. DÍSZELŐADÁS: 9-én lói 5 órakor. Siófokon 14—15-én, Balatonlellén 11—)2-én, Balatonfö'dváron 14—15-én, Balatonszentgyörgyön lí—12-én, Kadarkúton 11—12-én: KÉT ELEI I.—II. Kétrészes színes történelmi film. Berzeneén 11—12-én, 14—15-én, Zamárdiban 11—12-én, 14-15-én. (3979)
