Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

% Baerda, 1961. november 29. SOMOGYI NÉPLAP OLVASÓINK ÍRJAK Sokáig emlékezetes lesz ez a nap Kedves vendég látogatott el a múlt héten Po- lányba. A falu apraja-nagyja ott volt a művelődési otthonban, hogy köszöntse Kossá István közlekedés- 1 és postaügyi mi­nisztert Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke, a járási pártbizott­ság és tanács, s a KPM Közúti Igaz­gatóságának veze­tői kísérték el Kossá elvtársat Polányba. A ven­dégek megtekin­tették az épülő be­kötő utat. Az ál­talános iskola ta­nulói versekkel és virágcsokrokkal köszöntötték őket. Kossá elvtárs beszédében össze­hasonlította a múlt és a jelen fa­luját; kiemelte, hogy az épülő út még szebbé, bol­dogabbá teszi a községet. Ezután közvetlen beszél­getés következett. A polányiak sok fontos országos es megyei kérdésre kaptak választ a vendégektől. Szir­mai elvtárs őszin­te örömét fejezte ki, hogy végre teljesül a polá­nyiak kívánsága: elkészül az állo­másra vezető út. Erre a családias hangulatú ünnep­ségre sokáig emlé­keznek majd a község lakói. Somfai Sárul'»' népfront-elnök. Szülőfaluidban tanít Cservenka Gizella VI' ár gyermekkorában arról ábrándozott, hogy tanító lesz. Az udvarban összegyűlő gyerekekkel , mindig »tamtánénist« játszott. Érettségi után jelentkezett a peda­gógiai főiskolára. Kevés volt a hely, nem vették föl. Elhe­lyezkedett a Kaposvári Faipari Vállalatnál. Szorgalmával, szerény, csöndes viselkedésével megnyerte munkatársai sze- retetét. Amikor megtudta, hogy *szükség van képesítés nélküli pedagógusokra, nyomban beadta kérelmét a művelődésügyi osztályra. Fölvették, s szülőfalujába küldték tanítani. Az egyhónapos tanfolyam, elvégzése után szorongva lépett a har­madik osztályos tanulók elé. Bizony furcsa volt az első na­pokban! Nem is olyan régen még ő ült ezekben a padok­ban. Néhány hónap múlva azonban már úgy belejött a taní­tásba. mintha mindig ezt csinálta volna. Az iskola igazga­tója, a többi nevelő szívesen segítette. A gyerekek is meg­szerették a halk sj^gvú Cservenka Gizellát. A tanító néni kü­lön is foglalkozik a gyengébb tanulókkal, s egy-egy jobb előmenetelő gyereket is beosztott a gyengébbek mellé. Re­méli, hogy így sikerül majd a tanulmányi eredményt javíta­nia. A Faipari Vállalatnál eltöltött évek nem voltak haszon­talanok. Cservenka Gizella az üzemben szerzett életismere­tét nagyszerűen fel tudja használni munkájához. A testület tagjai szeretik és megbecsülik a szerény, igyekvő, képesítés nélküli nevelőt. A szülők is bíznak benne, hisz látják, mi­lyen gondoskodással veszi körül gyermekeiket. Horváth József Kötcse Sötétség és sár A Somogyszobra este érke­ző utas csak nagy üggyel-baj- jal találja meg a faluba veze­tő utat. Az állomás bejárat felőli oldalán nincs világítás. Az állomáshoz közel eső tele­püléshez a sötét vasutasottho­non keresztül kell menni, a belső faluba pedig egy 300 mé­teres teljesen sötét úton, amely esős időben igen-igen sáros. November 6-án is az éjszakai vonattal érkeztünk Somogy­szobra, s bizony bokáig süly- lyedtünk a sárba az állomás mögött. Bakonyi Géza Veszprém A részleteket fizetem, a rádiót nem hallgathatom Október 17-én egy Velence típusú rádiót vásároltam a nagyatádi vasboltban. Amikor az eladó kipróbálta, szóltam, hogy a hang nem tiszta. Ósz- szevissza, igazgatták, sikerült is valamelyest segíteni rajta. »•Nincs ennek semmi baja« nyugtattak meg. Az OTP-nél befizettem a 300 Ft előleget, s boldogan vittem haza a ké­szüléket. Otthon azonnal be­kapcsoltuk. 15 percig ha szólt, aztán elhallgatott. Visszavit­tem az üzletbe. »Hat hónap a szavatossági idő — világosítot­tak fel —, vigye be Kaposvár­ra.« Bosszantott a dolog, ott helyben elvittem a rádiószere­lőhöz. Megállapította, hogy rossz a hangszóró. A rádiót 18-án elvittem Kaposvárra. A GELKA- nál azt mondták, elküldik Pécsre a készüléket, ott két hét alatt megjavítják. Sajnos, azóta is hiába várom a Székes- felérváron készült R 646 típu­sú, 2231 gyártási számú Velen­ce rádiómat, csak hitegetnek mindenféle kifogással. Az a ké­résem, hogy vagy javítsák meg végre a rádiót, vagy adjanak helyette egy másik készüléket. Gulyás László Ötvöskónyi, Táncsics M. a. 8. Erre is gondoljanak a jövő évi menetrend összzállításakor Olyan 15—20 taszári, batéi, fonói, göllei családnak van nyaralója, házhelye a Balaton mellett. Általában szombaton kerekedünk föl, s vasárnap in­dulunk vissza a magyar ten­ger mellől. Fonyód felől 18 óra 48 perckor érkezik be a vonat, az autóbusz pedig 18.50-kor in­dul Gölle felé. Két perc alatt nem lehet a megállóhoz érni. Az őszi menetrend szerint munkanapokon 18,55-kor. va­sár- és ünnepnapokon 18.50-kor indul a busz. Jó lenne, ha vasárnap is 18.55-kor indulna az autóbusz. Akkor nem kellene négy órát várakozással tölteni Kaposvá­ron. Az érdekeltek nevében: Szabó Józscfué. Fonó. Tejszín helyett pasztőrözött tej Nemegyszer előfordult már, hogy a Csurgói Cukrászüzem dolgozói hiába várták a meg­rendelt tejszínt. Többször megsürgették telefonon, de így is csak nagy nehezen kaptak. Két hete öt liter tejszínt ren­deltek a Kaposvári Tejipari Vállalattól. Megérkezett a kan­na. Az asztalon ott várt töltés­re a habroló, s a gesztenyepü­réről is már csak. a tejszín hiányzott. Mekkora volt meg­rökönyödésük, amikor kinyi­tották a karmát, s kiderült, hogy nem tejszín, hanem pasz­tőrözött tej van benne. ' A csurgóiak igen szeretik a tejszínes készítményeket, de az ilyen »üzemzavarok« miatt gyakran le kell mondaniuk ró­luk. Jó lenne, ha azt küldene Csurgóra a Tejipari Vállalat, amit rendelt a cukrászüzem. „Viszontagságos” utazás November 24-én több siófo­ki elvtárs értekezleten volt Kaposváron. Hazafelé a 16.35- kor induló, Kaposvár—Bala- tonszabadi között közlekedő, GA 56-91 rendszámú távolsági IKARUS buszon utaztunk. A jegykezelés után a villanyokat eloltották, csak az asztali lám­pák égtek. A rádió olyan han­gosan szólt, hogy a hangszóró közelében ülők kénytelenek voltak bedugni a fülüket. Meg­kértem a gépkoesjvezetőt, hal- kítsa le a rádiót. Erre kikap­csolta. Ez pesze1 felháborodást váltott ki mindenkiből. Néhány perc múlva az asztali lámpákat is eloltották. Hiába kérték töb­bem is, nem gyűlt ki a villany Siófokig. Arra hivatkoztak, hogy kiégett a biztosíték. A jegykezelő a Kaposvár—Bala- tonszabadiig szóló menetdíjat 39,60-ról 40 forintra kerekítet­te. A leírtakat Wolf Lajos, a Vegyesipari Ktsz elnöke, Ba­logh István járási TST-elnök, Kamarás Lajos fmsz csoportve­zető és Erdélyi Károly, a ktsz főkönyvelője is bizonyltja. Gaál László, az fmsz kereskedelmi osztályának vezetője. EGYÉVES A CSERI KLUBKÖNYVTÁR December 1-én lesz egy éve, hogy a cseri könyvtár megkezd­te működését. A városi tanács számottevő anyagi segítségével, az üzemek és a lakosság társa­dalmi összefogásával épült könyvtár. a cseri dolgozók má­sodik otthonává vált. Egyre többen keresik fel munka után a kölcsönzőt, hogy átböngész­gessék a folyóiratokat, kivá­lasszak olvasnivalójukat. Amikor egy évvel ezelőtt Niklai Vendel vasúti pálya­munkás aláírta áz első belépé­si nyilatkozatot, maguk a könyvtárosok sem gondolták, hogy egy év múlva csaknem 700 olvasója lesz a könyvtár­nak. Estefelé öröm nézni a me- tekönyvek képeit kitáguló szemmel bámuló apróságokat, a sakkcsatát vívó nagyobb gyere­keket, a polcoknál böngésző felnőtteket. A cseriek egy év alatt több mint 25 ezer kötet könyvet ol­vastak. A kölcsönzött művek 16 százaléka ismeretterjesztő volt. Állandóan gyarapszik a könyv­tár állománya, ennek is kö­szönhető, hogy olyan sokat ol­vastak egy év alatt a könyv­tár látogatói. A tavalyi 1200 kötetről 3000-re emelkedett az irodalmi, ismeretterjesztő, műszaki könyvek száma. A tömegszervezetek (név- frontbizottság, nötanács szülői munkaközösség) és a Gári'nvi Géza Általános Iskola nevelői lelkes propagandistái a könyv­tárnak. A szeptemberben megalakult baráti kör tagjai minden hónapban összegyűl­nek, s előadást hallgatnak va­lamelyik íróról; irodalmi kér­désekről beszélgetnek. A tapasztalatok alapján több körzeti népfrontbizottság és tömegszervezet foglalkozik a könyvtár és az olvasómozga­lom gondjaival, bajaival. Egy­re jobban terjed a városban az »Olvasó családi-mozgalom is. A tömegszervezetek aktíváinak a segítségével mind több csa­lád lesz a fiókkönyvtárak rendszeres látogatója. Bánki Gyű le levelező. BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK Az utca végét miért nem salakozták le? November 19-én megjelen­tek a városi tanács útjavító munkásai a , Gárdonyi Géza utcában, hogy az előző nap ki­hordott és kupacokban levő salakot elterítsék a gyalogjá­rón. Sajnos, épp az utca \é- gén levő legrosszabb szakaszt nem salakozták le. A járda he­lyett a kocsiútra szórták egy­kéi; lépés hosszan a salakot. Ha előírták a kocsiút javítását, akkor miért nem oda szórták, ahol gödrös és sáros? Az utca végén csak három házból hat gyerek jár iskolába. Esős idő­ben a gyerekek is, a felnőttek is csak »nadrágféken« tudnak közlekedni a 20—30 méteres­útszakaszon. Ha nincs munkaerő, mi ma­gunk is elterítjük a ' salakot, csak küldjenek minél előbb. Hegedűs István, Boldog Tibor, Landor Imréné, a Gárdonyi Géza u. 59. és 63. sz. ház lakói. Körültekintőbb vizsgálatot Október 7-én a nagybajom! malom egyik dolgozójával sze­rettem volna beszélni telefo­non. Annak rendje és módja szerint jegyeztettem a postán a 24-11-nek Nagybajom 10-et. Rövid idő múlva csengett a telefon, és »Halló, Kaposvár«- ral jelentkezett a nagybajom! postahivatal, majd a kaposvá­ri felelt »Halló, beszélnek«-kel. Ez így ment öt-hat percig. Az én válaszom mindig az volt, hogy nem beszélünk. A nagy­bajom! posta végre bejelentet­te, hogy nem jelentkezik a ma­lom. A kaposvári postahivatal is közölte, hogy nem tudják a beszélgetést lebonyolítani. Kértem, hogy akkor töröljük. A Vízművek központja nem­régiben felszólított, hogy fi­zessek be 4,80-at az októberi beszélgetésért. Mivel nem tud­tam a nagybajomi malom dol­gozójával egy szót sem tár­gyalni, bejelentettem a dolgot a postahivatalnál. November 21-én megkaptam levelüket: »Föltételezhető, hogy a ma­lommal létesített kapcsolat után valaki Sasán Mihály ke­resésére ment. Az erre fordí­tott idő is díjköteles.« De hát hogyan mehetett volna bálki is Sasán Mihály keresésére, mikor az égvilágon senkivel sem beszeltem a malomban? A posta bejelentette, hogy nem tud kapcsolatot teremteni köz­tem és a nagybajomi malom között, akkor utólag miért tüntetik fel úgy, hogy beszél­tem a hívott féllel? Boldog Tibor, a Vízművek gépésze. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL A telepvezetőnek nem szabad udvariatlankodnia Szabó György, a Böhönyc és Vidéke Földmű vesszővé tke- zet igazgató-elnöke az október 26-i szá­munkban közölt »Az egyiknek így, a másiknak úgy?« című levélre ezt válaszolta: Bondor Máriának a rendel­kezések előírta arányban adtak jobb és gyengébb minőségű szenet a TÜZÉP-telep dol­gozói. A felsőbogát­pusztai tanító na­gyobb mennyiségű szenet vásárolt sa­ját részére. A telep vezetője ugyanolyan arányban szolgálta ki gyengébb és jobb szénnel, mint Bon­dor Máriát. A pe­dagógus egy fogat­tal rendelkezett, s így aznap csak a szén felét tudta el­szállítani. Az első fuvarban, igaz, több volt a jó minőségű szén. A többit még azon a héten elvit­te. A telepvezető és a telep dolgozói sze­rint a panaszos elég gorombán beszélt velük. Elismerték, hogy ők is udva­riatlanok voltak Bondor Máriával, Beszélgettem a te­lep dolgozóival, fi­gyelmeztettem őket arra, hogy a jövő­ben akkor is visel­kedjenek udvaria­san, ha a vevő tü­relmetlen. Jövőre befejeződik az építkezés A tapsonyi tanács az októ­ber 26-i számban közölt le­vélre válaszolt: A község a lakosság számához (300 fő) vi­szonyítva nagy művelődési ott­hont épít. Az épület falai mar állnak, a tetőzet részben el­készült. Most rakják a tűzfala­kat és a kupolát. A közeljövő­ben beszerelik a villanyt és a fűtőberendezést. A'megyei ta­nács tervosztálya 300 ezer fo­rint hozzájárulást ígért, ez azonban kevésnek bizonyult. Októberi ülésén a tanács a legnagyobb — 300 forintos — községíejlesztési hozzájárulást szavazta meg a következő há­rom évre, hogy az építkezést mielőbb befejezhessük. Jövőre 250 ezer forint bankhitelt ve­szünk igénybe, így mintegy félmillió forint áll rendelke­zésünkre, s 1962-ben elkészül a művelődési otthon. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a falu lakói minél több társadalmi munkával segítse­nek. dr. Szabó Imre megbízott titkár. A Tatarozó és Építő Yáílalat a hibás Wágner Károly, az Ingatlan- kezelő Vállalat igazgatója a november 15-én közölt »Mi­kor fejeződik be az Ady End­re utca 1. számú ház felújítá­sa',?« című levélre a következő tájékoztatást adta: Az épüle­ten födémcserét kellett végez­ni, a lakókat ezért költöztet­tük ki. Ez azonban elhúzódott, mert a városi tanács nem tu­dott szükséglakást adni a kel­lő időben. A lakók elhelyezé­se után megkezdődött a fel­újítás. A Tatarozó és Építő Vállalat közben a termelőszö­vetkezeti építkezésekhez küld­te brigádjait, s emiatt csaknem két hónapig állt a munka. A határidőt meg kellett hosszab­bítani. Többször sürgettük a vállalatot, az azonban nem tu­dott munkaerőt biztosítani az Ady Endre utcai építkezéshez. A bérlők jogosan kifogásol­ják, hogy elhúzódik a felújítás. A felelősség azonban nem az Ingatlankezelőt, hanem a Ta­tarozó és Építő Vállalatot ter­heli. A MÁV-é a szó A MÁV Pécsi Igazgatósága két panaszt vizsgált ki. A szeptember 27-i számban megjelent »Ki a hibás?« című levélre a következő választ küldte: A gyékényest állomás pénztára követte el a hibát. Balogh Er­nő a somogyszob— kaposvári menet­jegy árát visszakap­ja. Az ugyanebben a számban közölt »A véleménynyilvánítás nem ok a kizárás­ra« című panasszal kapcsolatban az igazgatóság a kő­vetkezőket írta: Minden állomáson megtalálható a me­netdíjtáblázat. Ezen az állomásokat, a távolságot és az el­ső, második osztá­lyon fizetendő me­netdíjat tüntetjük fel. Az utas a táb­lázat alapján előre elő tudja készíteni a jegyváltáshoz szükséges összeget. Minden pénztárban kell lennie megfele­lő összegű aprópénz­nek. A kaposvári állomáson szeptem­ber 20-án reggel el­fogyott az aprópénz^ mivel több utas nagy címletű bank­jeggyel fizetett. A pénztáros ezért nem tudott visszaadni a két húszforintosból. Szabó Tibor az igazgatóság vezetőhelyettese Válasz kisfilmügyben Szántó József, a. Moziüzemi Vállalat igazgatója a »Nagyobb propagandát a kisfilmeknek« című levélre a következőket válaszolta: A hiányolt rövidfilmek kö­zül a Szökevény, a 9 perc, Az óriás, az Énekelnek a gyere­kek, a Szívdobogás, a Május­fa, a Történelmi lecke fiúk- naik, az Ezüstszálak, a Ne fe­ledd. a Vigyázat, mázolva cí­műt már bemutatták Kaposvá­ron. Szőnyi István temetéséről külön kisfiim nem készült, a híradó mutatta be. A Pöttyös labda, a Szorongó varázs, a Ketten féllábon, a 2251-es ak­ta, a Színek és évek, a No Pa- soran című filmek nincsenek meg a MOKÉP-nél. A vasárnap délelőtt vetített rövidfilmek címeit plakátjain­kon nem tudjuk feltüntetni,- mert a műsor a filmek elké­szültétől függően változik. A híradó műsorában egyébként állandóan új filmeket vetítünk. A jövőben a lap »Művelődés-— Szórakozás« rovatában mindig közöljük r filmek címét. Ez­után a vállalat Május 1. utcai kirakatába is kitesszük a va­sárnapi híradóműsort. LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Egy homokszentgyörgyi olvasónk arról számol be, hogy a szulokí KISZ-esek a Bekopog a szerelem című zenés darabot mutatták be a községben. A szereplők közül Ha- racsi Imrének, Bognál Erzsinek és Gadó Margitnak volt a legna­gyobb sikere. Jó lenne, ha a ho- mokszentgyörgyi fiatalok példát vennének a szulokiaktóL * * * A Tatarozó és Építő Vállalat még a nyáron tatarozta a Kaposvár, Széchenyi tér 5. számú házat. Mo- rócza Józsefné szóvá teszi levelé­ben, hogy az egyik épület csator­náját elfelejtették megjavítani, s az esőtől átázott a fal. (Wágner Károly, az IKV igazgatója a (pa­nasszal kapcsolatban közölte, högy a Tatarozó Vállalat még ebben az évben pótolja mulasztását.) * * * A városi tanács igazgatási osz­tálya arról érte~ítette szerkesztő­ségünket, hogv a november 11-i szákiban megelent panasz nyo­mán 50—50 forint pénzbírsággal sújtották Bozsóki József Bern ut­ca ; 58. és Völgyi Gábor Bem utca 54. szám alatti lakosokat, amiért a baromfiakat az utcára engedték. * * * A MÁV Pécsi Igazgatósága kö­zölte, hogy hitel hiányában sem az idén, sem jövőre nem tudja a ka- posfüredi állomást villamosítani. Egyelőre a nagyobb, fontosabb ál­lomásokra vezetik be a villanyt. Remélhetőleg néhány éven belül Kaposfüredre is sor kerül. * * •* A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában két évvel ezelőtt rakták le az énekkar alapjait — írja is­kolai levelezőnk. — Kezdetben minden felső tagozatos tanuló részt vett a foglalkozásokon. A múlt tanévben aztán megalakult az énekkar a legjobb hangú gyere­kekből. Az idén még nagyobb akarással láttak munkához a kó­rus taglal. A november 7-i ünnep­ségen több dalt adtak elő. A lelkes kis csoport szorgalmasan próbál. A gyerekek ajkán egi’re szebben szállnak a dalok. A fiatal énekkas összekovács olódott. * * * Sipos Sándorné arról írt levelé­ben, hogy Dobosi Elek 78 éves nyugdíjas vasutas és 72 éves élete párja a közelmúltban tartotta meg áranylako dalmát Fonyódon. 12 gyermekük közül 8, 26 unokájuk közül 10 jelent meg családostul az ünnepségen. A nőtanács és a Vö­röskereszt képviselői is köszön­tötték az idős házaspárt. A MÁV Pécsi Igazgatósága nem hátráltatja az őrtilosi állomáshoz vezető gyalogjárda építését. Jú­nius 19-én felszólította a községi tanácsot, hogy küldje el a hely­színrajzot hét példányban, s jut­tassa el a műleírást is. A tanács azonban nem válaszolt a levélre. Október 27-én a megyei tanács ér­tesítésére részt vettünk a közigaz­gatási bejáráson. A járda építését akkor sem elleneztük — írja dff» Szabó Tibor főtanácsos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents