Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-29 / 281. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1961. novemlSer 7Äfl genfi tanácskozásoknak igazolniuk keli a népek reménységét A szovjet kormánynyilatkozat és a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezménytervezet nemzetközi visszhangjából PRÁGA (TASZSZ) BUKAREST A Szovjetunió újra magához rágádta' a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötésének kezdeményezését — írják a prágai lapok. A Rudé Právo közli a szovjet kormánynyilatkozat és egyezménytervezet teljes, szövegét, s kiemeli belőlük azokat a részeket, amelyek szerint. megvan á reális lehetősége annak, hogy az általános és teljes leszerelés útján megakadályozzák a nukleáris háborút, és megőrizzék a békét. VARSÓ Á lengyel társadalom mély megelégedéssel fogadta a szovjet kormány nyilatkozatát. A lapok felhívják a figyelmet a Szovjetunió következetes béketörekvésére; 'hangsúlyozzák annak elhatározottságát, mely- lyél a fő cél, az általános és teljes leszerelés megvalósítása felé tör. A Román Népköztársaság lakossága is helyesléssel fogadta a szovjet ‘kormánynyilatkozatot s az atom- és hidrogén- fegy ver-kísérl etek beszüntetéséről szóló egyezménytervezetet. Valamennyi lap bő terjedelemben ismerteti e dokumentumokat. A Scinteia hángsú- lyozza, hogy az általános es teljes leszerelés megvalósítása az igazi út a békéhez, s hogy a genfi tanácskozásoknak igazolniuk kell a népek reménységét. PÁRIZS Franciaországban rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát és egyezménytervezetét. A keddi párizsi lapok általában első oldalaikon, nagybetűs címek alatt ismertetik a Szovjetunió új, békeszerető kezdeményezését. »A Szovjetunió, hogy reális lépést tegyen az általános és teljes leszerelés felé, javasolja a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezmény mielőbbi megkötését. A szovjet kormány .véleménye szerint Franciaországnak is részt kell vennie a tárgyalásokon« — hirdeti a L'Humanité címe. Hasonlóan ír a Lábéra ti on is. KAIRÓ Valamennyi reggeli kairói lap vezető helyen és részletesen ismerteti a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát és javaslatait. A lapok felhívják a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió Franciaországot is be akarja vonni a tárgyalásokba. Kiemelik a lapok a szovjet kormánynyilatkozat ama részét, ' amely hangsúlyozza, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmaknak fő célként >*az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötését« kell maguk elé tűzni. (MTI) Raab Tolt osztrák kancellár 70 érés Bécs (MTI). November 29-én 70. születésnapját ünnepli Julius Raab volt osztrák kancellár. Ez alkalomból róla nevezték el a Bécs Meidlink kerületében épülő új lakótelepet. Raab nevéhez fűződik a kor- mányelnöksége alatt megkötött osztrák államszerződés. Az egylori Sankt-Pölten-i építőmestert a 2. világháború utáni reálpolitikája emelte a kancellári székbe. Az államférfiú realitásával szemlélte a két világ- tábor határvonalán fekvő Ausztria igazi életérdekeit: állást foglalt Ausztria függetlensége és önként vállalt örökös semlegessége mellett. Raab ez év tavaszán az Osztrák Néppárt jobboldali reformistáinak személye ellen intézett heves támadásai miatt mondott le. Azóta az Osztrák Néppárt örökös díszelnöke, és az Osztrák Iparkamara elnöke. Kennedy elnök interjút adott az Izvesztyija főszerkesztőjének Moszkva (TASZSZ). Kennedy elnök november 25-én Boston közelében felevő üdülőjében fogadta Alekszej Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét és válaszolt kérdéseire. Az interjút az Izvesztyija keddi száma közli. »Véleményem szerint a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak békéiben kell élnie egymással — jelentette ki Kennedy. — Országaink nagy országok, energikus népekkel és mindkét országiban folyamatosan biztosítjuk a lakosság életszínvonalának emelkedését Ha húsz éven keresztül biztosítani tudjuk a békét^ a Szovjetunió népének élete és az Egyesült Államok népének élete sokkal jobb és sokkal boldogabb lesz.« »Azt mondhatnám — mondotta az elnök —, hogy országaink; viszonya jelenleg nem olyan kielégítő, mint amilyen kapcsolatban reménykedtem az elnöki tisztség átvételekor.« Az elnök ennék okát abban látja, hogy mind ez ideig nem történt tényleges előrehaladás az atomfegyver-kísérletek beszüntetésévéi foglalkozó genfi tárgyalásokon, valamint abban, hogy »Berlin és Németország a fokozódó válság térsége lett« — ahogy az elnök kifejezte magát. Kennedy ezért inkább a Szovjetunióra hárítja á felelősséget. Az amerikai elnök anélkül, hogy részletesebb elemzésbe bocsátkozott volna, a két félnek e kérdésekben és más fontos nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontját , illetően, megpróbált ismét elbújni az állítólagos »kommunista veszély« régi spanyolfala mögé. »Véleményünk .szerint — mondotta — a nehézségek abbóí adódnak, hogy a Szovjetunió erőfeszítéseket tesz az egész világ bizonyos értelmű elkom- munistásítására. Ha a Szovjetunió csupán saját nemzeti érdekeinek, saját nemzetbiztonságának megvédésére törekednék és lehetővé, tenné más országoknak, hogy úgy éljenek, 'ahogy óhajtanak — békében —, akkor, úgy gondolom, megszűnnének azok a problémák, amelyek most oly sok feszültséget okoznak.« Igaz, hogy más helyen az elnök egyetértett az Izvesztyija főszerkesztőjével abban, hogy a világban jelenleg végbemenő -társadalmi változásokat nem lehet »Moszkva akcióinak« tulaj doni tani A szovjet lapszerkesztő érdeklődött aziránt, elismeri-e az elnök, hogy hiba volt az Egyesült Államok beavatkozása Kuba ügyeibe. Kennedy makacsul védelmébe vette országának a kicsiny, de hős szomszéd or» szaggal szemben folytatott politikáját. Bár az interjú a problémák nagy körét érintette, központi helyet kaptak benne a szovjet —amerikai viszony megjavításának és a béke megszilárdításának lehetőségeit érintő kérdések. Az elnök több válaszában nem hagyott kétséget afelől, hogy tudja, milyen mértékben függ a világ jövője a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyától. Az amerikai elnök értésül adta, hogy hajlandó komoly tárgyalásokra a Szovjetunióval a legidőszerűbb kérdésekről. »Azokat a kérdéseket fontos megvizsgálni — mondotta az elnök —, amelyek feszültséget teremtenek rendszereink között, és meg kell nézni, nem tudnánk-e megszüntetni ezt a feszültséget.« Kennedy ezzel kapcsolatban a német és a berlini problémára utalt »Úgy vélem — jelentette ki az elnök —, hogy ha most kielégítő alapon meg tudunk állapodni Berlin és Németország kérdésében, amelyek most a legkritikusabb területek, mivel országaink fontos érdekei fűződnek hozzájuk és nagy gondokat okoznak népeinknek, akkor más lépéseket is megtehetünk. Ha meg tudjuk oldani Németország és Berlin problémáját akkor nézetem szerint majd meglátjuk, mi módon érhetünk el lényeges javulást kapcsolatainkban.« Ebben a kérdésben az elnök semmilyen új gondolatot vagy javaslatot nem vetett föl. Kennedy nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogyan vélekedik az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti békeegyezmény megkötéséről. Kitérő választ adott a két ország kereskedelmi kapcsolatai rendezésének kilátásaira vonatkozó kérdésre is. Az elnök ezt a kérdést is összekötötte a fő politikai problémák megoldásával. »Én személy szerint azt tartom — mondotta —, hogy ha meg tudjuk oldani az imént már említett problémákat, egyebek között a berlini kérdést, és enyhítjük az általános feszültséget, akkor fokozódik a kereskedelem is._ Szeretném remélni, hogy a kereskedelem bővíthető és úgy gondolom, hogy nyomban bővülni fog, mihelyt a német és a berlini problémákban mindkét fél érdekeinek megfelelő, békés és kielégítő megoldást találunk.« A beszélgetés során több ízben érintették a leszerelés kérdésének megoldásával és a nemzetközi feszültség enyhítésével összefüggő kérdéseket Kennedy egy helyen kijelentette, hogy véleménye szerint »hasznos lenne, ha a NATO és. a varsói szerződés országai kö-, teleznek magukat arra, hogy békében fognak élni egymással«. Az Izvesztyija szerkesztője megkérdezte az amerikai elnököt, hogyan vélekedik az Egyesült Államok a szovjet kormánynak arról a már többször megismételt kijelentéséről, hogy kész elfogadni a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrzésre és felügyeletre vonatkozó bármilyen javaslatát, ha megállapodás jön létre az általános és teljes “ leszerelésben. Adzsubej megkérdezte azt is, hogy mi az elnök véleménye a megegyezés lehetőségéről olyan részleges intézkedésekben, amelyek csökkenthetik a háború veszélyét, tehát egyebek között a katonai költség- vetések »befagyasztásáról«, az atomfegyverek alkalmazásának elutasításáról, a NATO és a varsói szerződés tagállamai megnemtámadási egyezményének megkötéséről, az idegen államok területén tartózkodó külföldi csapatok kivonásáról, az atomfegyver-mentes övezetek létrehozásáról, valamint arneg- lepetésszerü támadás veszélyének kiküszöbölését célzó intézkedésekről. ' Az elnök válaszaiban általánosságban megismételte az Egyesült Államok korábbi álláspontját. A hangsúlyt ismét a felügyeletre és az ellenőrzésre tette. »Létfontosságú, — mondotta Kennedy —, hogy első lépésként megegyezésre jussunk az atomfegyver-kísérletek megszüntetésében, majd lépés- rői-lépésre haladjunk előre az atomfegyverek, a rakéták, a szárazföldi erők, a haditengerészet területén és minden egyéb területen.« Kennedy egyetértett Adzsu- bejjel abban, hogy minden lehetséges lépést kívánatos megtenni a meglepetésszerű támadás megelőzése végett. ' »Ügy gondolom — fűzte hozzá az elnök —, hogy ha rendeződik a viszony országaink között, mindkét fél kisebb mértékben fogja növelni katonai erejét«. A német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését, az NDK elismerését érintő néhány kérdésre válaszolva Kennedy elnök megismételte az Egyesült Államoknak e kérdésekben korábban. elfoglalt és már .ismeretes álláspontját.' Igyekezett: kisseb- bítehi azt az egyébként fokozódó háborús veszélyt, amely a Szovjetuniót és más szomszédos országokat az NSZK részéről fenyeget. Az Egyesült Államod elnöke hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németország fegyveres erői »a NATO nemzetközi ellenőrzése alatt állnak«. Kennedy leszögezte, az Egyesült Államok ellene van annak, hogy Nyugat-Németország nukleáris fegyverrel rendelkezzék. »Az Egyesült Államok — mondotta az elnök — nemzeti politikájával összhangban nem adja át a nukleáris fegyvert egyik országnak sem, és én különösen nem szeretném azt látni, hogy Nyugat- Németország saját poten iáira tesz szert.« Bár Kennedy elnök néhány válaszában nem volt hajlandó számolni a két német állam létezésének tényével, a nyugatnémet revansvágyó erők részéről fenyegető növekvő veszély- lyel és így tovább, — mégis kijelentette; »Remélem, hogy a németországi helyzetet olyannak fogjuk látni, amilyen ma, és nem kísérelünk meg azokról a feltételekről beszélni, amelyek húsz évvel ezelőtt voltak meg ebben az országban. Az európai béke gyakorlatilag immár tizenöt éve fennáll. Most az a kérdés, eljuthatunk-e olyan tárgyalásokhoz, amelyek az elkövetkező tizenöt év e rendezhetik ezt a problémát. Senki nem tudhatja, mi történik a világban a távoli jövőben, de legalább Berlin és Németország problémájának megoldását meg kell m.al- numk.« Az elnök végezetül tolmácsolta azt a reményét, ho»» ez az interjú elő fogja mozdítani, a jobb kölcsönös megértést és a békét. (MTI) A Pravda cikke Albánia felszabadulásának 17. évfordulójáról Moszkva (TASZSZ). Albánia nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából a szovjet emberek legszívélye- sebb üdvözleteiket küldik a testvéri albán népnek — írja a keddi Pravda, A szovjet nép virágzó szocialista köztársaságnak akarja látni Albániát, népét pedig boldognak, amely felhasználja az új élet gyümölcseit. A Pravda cikkének szerzője emlékeztet: a döntő tényező, amely biztosította az albán nép számára annak lehetőségét, hogy megszabaduljon a külföldi igától, és néphatalmat teremtsen az országban, a német fasiszta uralomnak a szovjet hadsereg által történt szétzúzása volt. A Szovjetunió és a szocialista közösség más országai sokoldalú és önzetlen segítséget nyújtottak Albániának. A Pravda cikke elemzi, miben fejeződött ki ez az önzetlen segítség, majd hangsúlyozza, hogy a szabad Albánia internacionalista támogatása tette lehetővé az albán népnek, hogy rövid történelmi időszak alatt jelentős eredményeket érjen el hazája gazdasági és kulturális életének fellendítésében, s gyors léptekkel haladjon a szocialista fejlődés útján. A Pravda rámutat, hogy az utóbbi időben az Albán Munkapárt vezetői — s mindenekelőtt Mehmet Shehu és Enver Hodzsa — élesen megváltoztatták politikai irányvonalukat, veszélyes tevékenységbe kezdtek, amely károkat okoz az albán nép létérdekeinek és az egész szocialista közösség egységének. Hodzsa és Shehu elveti a Sztálin személyi kultusza káros maradványainak megszüntetésére irányuló lenini vonalat. Ez nem véletlen. Az albán vezetők, akik kegyetlen harcot indítottak az SZKP XX. kongresszusának határozatai ellen, maguk is megismétlik — mégpedig a lehető legrosszabb formában — azokat a módszereket, amelyek a személyi' kultusz időszakára voltak jellemzőek. A Szovjetunió és más testvéri államok dolgozói a hősi albán nép sorsa iránt érzett aggodalommal figyelik az albániai eseményeket. Fáj azt látniuk, hogy az albán vezetők hibás politikájának árát az egyszerű albán kommunistáknak és annak az albán népnek kell megfizetnie, amely . életbevágóan érdekelt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés fenntartásában. Ma már senki előtt nem titok, hogy az albán vezetők csak az erőszak és az önkény útján tudják fenntartani hatalmukat — fejeződik be a Pravda cikke. (MTI) Hruscsov látogatása Bratszkban Bratszk (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Novoszibirszkből Bratszkba érkezett. Hruscsov felavatta az épülő 4,5 millió kilowattos hratszki vi/ierűmü- óriás első gépcsoportját, amelynek kapacitása 225 000 kilowatt. ... A vízi grőmü már áramot ad. A szovjet kormányfőt lelkes fogadtatásban részesítették az erőműépítkezés dolgozói. Hruscsov megismerkedett az erőmű berendezésével, és találkozott az építkezés, valamint a helyi párt- és tanácsi szervek vezetőivel. A beszélgetés folyamán Hruscsov foglalkozott Kelefc- Szibéria termelőerői fejlesztésének kérdéseivel. Beszélt az irkutszki terület és a kraszno- jarszki. határterület energetikájának fejlesztéséről,- valamint Kélet-Szibéria természeti gazdagságának ésszerűbb, komplex kihasználásáról. (MTI) Amerikai sortűi fogadhatja az angol atomleszerelési mozgalom felvonulóit... London (MTI). Magas rangú londoni rendőrtisztek . egy cső-, portja bejelentette, hogy véres incidens’és lövöldözés komoly veszedelme fenyegeti az angol atomleszerelési mozgalom tagjait, ha megtartják december 9-ne tervezett felvonulásukat az Egyesült Államok légi haderejének Essex és Oxford megyei támaszpontjaira. A nyilatkozat hangsúlyozza: az amerikaiak a múltban többször tüzeltek tüntetőkre támaszpontjaikon, és kétségkívül ismét tüzelni fognak, ha . a tüntetők tiltott területre lépnek. Értesítjük vevőinket, hogy 1961. dec. 1-tŐl UTALVÁNYT MINDEN KEDDEN ÉS PÉNTEKEN 8—12-ig ÁRUSÍTUNK. ' ÁFOR Ásványolaj Forgalmi V. központja, Kaposvár, Latinka S. u. 1. i ___________ (3999) n nepi borvásár A SOMOGY MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT összes italboltjaiban és kisvendéglőiben palackozott borok nagy választékban kaphatók Asztali fehér ’/í literes 15,— Ft Kövidinka % literes 15,— Ft Pecsenye fehér l/1 „ 17,50 „ Kadarka 1 x „ 15,50 „ (59S58)
