Somogyi Néplap, 1961. november (18. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-29 / 281. szám

Szerda, 19S1. november 29. 3 SOMOGYI SrfiPtAY „Vizes" riport Kapospulóról Újsághír: Törpe vízmüvet építenek jövőre Kapospu­lán­Már régóta gondot okozott Kapospulán a lakosság egész­séges, tiszta ivóvízzel való ellá­tása. Majd minden háznál van kút, ezek azonban használha­tatlanok, vizük — az orvosok szerint — fogyasztásra alkal­matlan. Valamit segített a helyzeten, hogy 1959-ben artézi kutat kapott a falu. Aztán va­laki kigondolta: törpe vízmü­vet kellene építeni. Ekkor a község legjobbjainak részvéte­iével vízgazdálkodási társulat alakult, — Azért alakítottuk meg a társulatot — világosít fel Mol­nár János, 3. társulat elnöke —, hogy megszervezzük a vízmű építését. Üléseinken részlete­sen megvitattuk: elképzelésein­ket; számba vettük, milyen se­gítségre számíthatunk, azután dologhoz láttunk. Beszereztük és helyszínre szállítottuk a szükséges anyagokat. Az ad­minisztrációs munkát mi ma­gunk végezzük eL Valameny­nyien részt veszünk a csőfek­tetési munkálatokban is. — Már hozzákezdtek a víz­mű létesítéséhez? — Igen, alig egy hónapja, a pécsi Vízügyi Tervező Válla­lat szakmunkásainak segítsé­gével. Minden családban vál­lalták, hogy ki-ki a maga há­za előtt megássa a 60 cm szé­les, 130 cm mély csatornát, és a csövek lefektetése után be is temeti azt. Nemrég leállt a munka, mert bekötő út épül a faluban. 510 ezer forint hitel -f- társadalmi munka Horváth Ernőt, a községi ta­nács vb-elnökét Irodájában ta­láljuk. — Egy hónapja vitattuk meg községi tanácsülésen a tervet. Nem sokkal azután, hogy a já­rásnál és a megyénél jóváhagy­ták, s megígérték rá a hitelt, megkezdtük a csövek leraká­sát. Ceruzát, papírt vesz elő, s miközben rajzol, lelkesen ma­gyaráz: /— A község három részén: a Petőfi és a Szabadság utcá­ban, a Béke téren már letet­Mennyi vetést jelentsünk? Eisen töprengtek a Siófoki Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának illetékesei a műit hét végén. A kenyérgabona vetéstervének teljesítését közölték már a megyével, s az a jelentés fedi a valóságot — ebben bizonyosak most is. Mi okozta hát mégis a töprengést? • Nemrégiben, minden községben megtartották az őszi ha­társzemlét. Jegyzőkönyvben rögzítették a tapasztalatokat. Ahol volt még vetnivaló, ott pótlólagos jegyzőkönyvkészítést rendeltek, el. Minthogy azóta — Kőröshegy kivételével — minden községben földbe tették az ősziek magját, és megír­ták, beküldték az újabb jegyzőkönyvet, így Kemenessy Géza járási főmezőgazdász ismeri a vetés végső adatait. Viszont helyettese. Bogár Miklós más adatokkal számol: a községi tanácselnökök telefonjélentéseiből szerezte értesüléseit. Elté­rés a jegyzőkönyv meg a jelentés adatai között van, és lehet is — a határszemle után vetettek még, nőtt tehát a bevetett terület. Ám szembe ötlik hogy egyes községek — mint például Balatonendréd, Kötcse. Fusztaszemes és Kereki — néhány holddal kevesebbről adnak számot most, mint a ha­társzemle idején. Ebben a helyzetben a járási főmezőgazdász azt tartja: — A telefonon mondott szóra nem adhatunk, tekintsük valós­nak a jegyzőkönyvben írt adatokat. Minden jegyzőkönyvön ott van a helyi tanácselnök aláírása: ami adatot papírra ve­tett, azért nagyobb felelősséggel tartozik. Így van, így igaz. Ám el kellene indulnunk azon az úton, amelyen haladva elérhetjük, hogy egyazon befejezett munkáról a községi tanácselnök azonos adatókat közöljön. A jegyzőkönyvben is, a jelentésben is ugyanannak a számnak ■— a valóságot pontosan fedő adatnak — kell szerepelnie. K. J. ték a csöveket. A munka jó része azonban márciusra vár. A rajzon — a Kossuth és a Szabadság utca közti részen — egy pontra bök ceruzájával az elnök. — Itt, az artézi kút mellett építünk egy 50 köbméteres vízgyűjtő medencét motorház­zal. Innen jut el majd az eigész faluba az ivóvíz. — Mennyibe fog kerülni a törpe vízmű építése? — Körülbelül 890 ezer fo­rintba. A megyei tanács 510 ezer forint hitelt biztosít, a költségek többi részét a köz­ségfejlesztési alapból és társa­dalmi munkával teremtjük elő. Már készülnek a fürdőszobák — iyem használjuk ezt már, ihatatlan a vize — mutat az udvar hátsó részén, a disznó­ól és a trágyadomfo közelében álló kútra Kelemen Petemé. — Még ruhát öblögetni sem jó, a főzésről nem is beszélve. Az artézi kútra járunk vízért, pedig egy kicsit, messze van. — Nagy szükség van a jó ivóvízre — erősíti meg Vátülik István is —, hiszen az úgy hoz­zátartozik az ember életéhez, mint a levegő, nem lehetünk meg nélküle. A község lakói közül többen már jó előre gondoskodtak für­dőszoba-berendezésről, hogy annyival is könnyebb dolguk legyen majd, ha bevezetik a házba a vizet. Sokan fürdőká­dat vettek, mint BárkóaA Ndndorék meg Visnyei Jáno- sék. Kocsisék már a csővezeté­ket is beszerelték a fürdőszo­bába. — Alig várom, hogy hasz­nálhassuk is már egyszer — mondja Kocsis János. — De nemcsak én vagyak így. A fa­luban akárhány új ház épül mostanában, szinte elképzelhe­tetlen, hogy fürdőszoba ne le­gyen bennük.. Többen átalakí­tották régi lakásukat, hogy majd ők is bevezethessék a vi­zet. Kapospulán tehát a tavasz- szal elkészül a törpe vízmű. A hír talán szokatlanul hangzik még, de nemsokára az ilyen híreket már természetesnek tartják a falusi emberek. Jelzi ez a hír, hogy egy lépéssel kö­zelebb jutunk ahhoz, hogy el­tűnjenek a különbségek a falu és város között AZ ÜZEM GYULA BÁCSIJA mm A Nagyatádi Konzervgyár párttitkára a köztiszteletben álló Trovencsák Gyula. Raktári csoportvezető. Nyugodtság, megfontoltság, szolidság jel­lemzi minden cselekedetét, ötvenkét esz­tendős. 1949 óta dolgozik je­lenlegi munka­helyén. A párt­irodában ki­függesztett el­ismerő okleve­lek és emlék­lapok is arról tanúskodnak, hogy a keze alatt dolgozó 104 raktári munkás meg­állja a helyét Gyula bácsi minden szavát a felelősség hatja át. Csele­kedeteiből ér­ződik munka­társainak. szere­tet» és megbe­csülése. ' 1950-ben lett párttag, s ezután nemsokára I Sokat harcolt az üzem Eej- megválasztották párttitkámak. | lesztáséért, a tervek, különö­sen pedig az exporttervek tel­jesítéséért, a minőség javítá­sáért. Vállára sok társadalmi mun­ka is nehezedik. Tagja a járá­si tanácsnak, és a pénzügyi állandó bizottságban tevé­kenykedik. Négy év óta bíró­sági ülnök, népi ellenőr és a községi pártbizottság tagja. Mindenütt igyekszik eleget tenni megbízatásának, önként vállalt kötelezettségének. Ke­vés szabad Idejében gyümöl­csösében és kertjében dolgoz­gat. Esténként olvas, főként újságokat. A pártoktatásban is részt vesz, az ipari tagozaton tanul. Igen kedves szórakozá­sa a színház. Ha ideje engedi, feleségestül együtt ott van az előadásokon. Ha az üzemben végigmegy* mindenkihez van egy-egy ked­ves szava, kérdése. A készáru­raktár egyik nődolgozója, mi­kor megkérdeztem tőle, hogy szeretik-e Trovencsák elvtár­sat az üzemben, ezt válaszol­ta: -Nagyon szeretjük, bízunk benne, ezért választottuk meg ismét párttitkámak. Annyira egyszerű ember, hogy minden­ki csák Gyula papának szólít­ja. ö az üzemünk Gyula bé- I csaja.« D. S. Többet is szánthatnának a traktorok Gálosfán A gálosfai Rákóczi Tsz föld* jén öt traktor végez mélyszán­tást. A meredek domboldal ne­héz terep a gépeknek. Óvatos­ság, nagy figyelem kell itt, mert könnyen előfordulhat, hogy megcsúsznak a kerekek, és tótágast áll a traktor. Egyik traktoros, Lengyel Fe­renc elmondja: — Szeretek itt­hon dolgozni. Ügy ismerem a határt, akár a tenyeremet. Es azért is vonzódom a faluhoz, mert feleségem tagja a Rá­kóczi Tsz-nek. Akadnak azon­ban olyan hibák, melyek miatt nem mehet folyamatosan a munka. Például az egyik táb­lára azért nem tudtunk rááll­ni, mert a kukoricaszárat a szövetkezet nem hordatta el. Olasz János is nagyszerűen látja él munkáját. Estié 8—9 óráig a földeken dolgozik. Klein Károly, mint másik két társa, szintén gálosfai lakos, ő is a Kaposvári Gépállomás traktorosa. Esténként a felesé­ge várja otthon, s olyankor el­mondja neki — úgy, ahogyan most, e sorok írójának is, — hogy mit és mennyit dolgozott. És persze azt sem titkolja el, hogy mennyi bosszúságban volt része, mert nem dolgoz­hatott annyit, amennyit szere­tett volna; — Amikor az egyik táblával végeztünk, abba kellett hagyni a munkát, mert a másikon még kupacokban volt a répa. Akkor a szövetkezeti vezetők más területre küldtek bennün­ket, s azt mondták, hogy dél­után visszajöhetünk, addigra lehordják a fogatok a répát. És délután ismét vámunk kel­Estóre Nősek belázasodott. Az örökké mosolygó Nősek, aki mesterien tartotta a lelket a többiekben is. Plseni volt, a Skoda Művek szerelő-gépko­csivezetője és a sör igaz barát­ja. Amikor legnagyobb volt a kétségbeesés, szemük csillago­' - Van remény? - hangzott/iett nem hala­tompán. /dunk, hiába akarunk dolgozna. — Ha kórház lenne, ha^ őszi mélyszántás most a gyógyszer lenne, ha orvosi ke- egsürsosebb feladat. Néhány zelést biztosíthatnánk, ha.,. ha... ha __ N ősek félrebeszélt, féleségét kislányát hívta egész éj­Jjegsürgosebb feladat, ^termelőszövetkezetben annyi a »megtisztított, felszántásra vá­rró föld, hogy traktorokat kell átcsoportosítani a munka fo­lyamatossága végett. Gálosfán pedig bosszankodnak a trakto­rosok, mert meg-meg kell áll­niuk. A tábla szélén egy kormos traktor áll, már pár napja üzemképtelen. Vezetője, Ben- cze Endre tehetetlenül nézege­ti, nem tudja megjavítani. —« Mára ígérték, hogy megnézik* és pótalkatrészt is hoznak hoz­zá. Mindössze négy napot dol­gozhattam vele, aztán elrom­lott ... Mintegy 180 hold őszi mély­szántás van még hátra Gálos­fán. Műszaki hibák is elő­adódnak, eltörik valami a gé­pen. Az te igaz, hogy a me "e- dek domboldalakon nem siet* hetinek a traktorok, s csak egy irányban szánthatnak. Azon­ban a fő hiba az, hOigy a tsz vezetői, tagjai nem gondoskod­nak a szántás folyamatosságá­ról. Pedig leginkább az ő ér­dekük, hogy határukban egyet­len barázdányi szántanivaló se maradjon a tavaszra. H. F. kát szórt az éhezéstől, Nősek szakán át. Könnyíteni igyekez-J Időmilliomosok voltak, har­madik napja ültek együtt a 19-esben. Nem háborgatták őket, őrt is csak akkor láttak, amikor élelmet hoztak. Ez sem volt kis változás: őrök ci­pelték a maguk felsőbbrendű kezeikkel a leveseskondért, és tek kínjain, de nemigen tud-* tak. őrnek akartak szólni, at néma deszkafallal találták ma-J receptje gukat mindenütt szemben.? is nem Másnap reggel jelenthették. , ---- —o ——, — — Egy addig sohasem látott? É jszaka motorberregésre eb- hálták. Egy padkát leöntöttek SS-hadnagy jelent meg rövi-J fel és rágták. Akinek volt még ereje az idegességre, fel-fel­ugrott és sétált. a plseni sörről tartott — ahogy ő maga bevezette — tudo­mánytalan előadást. Már a kö­zépkorban titokzatos volt a plzeni sörnek, volt elég megfőzni, ki is pró­redtek. Teherautók rakodtak, a kitűnő nedűvel, ráültették a desen, és néhány lépésnyi tá­kurta, pattogó vezényszavak. sörfőzőket hallatszottak. Egy-két bátrabb, csak annak vállalkozó szellemű, vagy egy- ki valódinak, akivel, ha A tsz-ek kisegítő etetnivalóval enyhítenek az átteieltetés gondjain 55 vagon makkot adtak takarmányozásra az erdőgazdaságok nem csíkosruhás foglyok. Na- szerűen kíváncsi megpróbált egyenesedett együtt emelke­pár perc után volságból szemügyre vette No- a sörét mondották seket. Próbáltak olvasni arcvo- fel- násairól, de azok merevek ma­A termelőszövetkezetek az Vállatok áttelaltetésének gomd­gyon nagy lehet az a titok! Ül­tek, előbb-utóbb szavuk te ki­apadt, nem volt kedvük mihez kezdeni. A bemutatkozás meg­történt, mindenki mondott va­lamit magáról és egyformán szűkszavúak maradtak. Mind­egyik úgy érezte, hogy annyi mindent tudna elmondani, sőt kellene elmondania az életről, aztán mondatokra futotta csu­a sor- mosoly­gott. Még az sem igen zavarta őket, hogy Nősek történelmi pontossága, két-három évszá- val zadot ide vagy oda, bizony el­tért. És volt a plseni szerelő­nek egy csodálatos kincse. Ho­kisurranni, de visszalökték. dett a pad is. Ezeken Miár a deszkafalig sem mehet- történeteken mindig tek, a barak foglyai voltak. ■ • — Csak a zajokból tudtak követ­keztetni. Autók jöttek, persze a deszkán belülre, hiszen ak­kora rést hagyták, hogy be­férjenek. Valamit rakodtak. Ügy látszik, maga az őrség gyan sikerült, máig sem áml­dolgozott. A gépkocsik azután ta el. Ruháját elvették, mezte­— motorhangjukból ítélve — lenül hajtották a fürdőbe, pán. Elsorolták kinti ügyeiket kitárolták, újra csend ült a vi- ám tűzön-vízen át, mégis is, először még vetélkedtek lágra. Aludni tovább egyikük megőrizte azt a fényképet. sem volt képes. Egy fiatal asszonyt ábrázolt, Reggel, vagy inkább délelőtt karján szőke kislánnyal. Ha tájban elhagyhatták a <** Hk- már a sör anekdotái sem ad- kot. A deszkafal mellett sza- tak vigaszt. Nősek elővette a bályos rendben óriási ládák fényképet, együtt nézték. Ez sorakoztak. Gondos csomago- volt a táborban az egyetlen to­lás, a gépeket küldték így tógráfia. Az asszonyban és a messzi országokba, kalandos szőke- kislányban mindenki a radtak. Elment anélkül, hogyA,an klS€gjto tatormanvok ete­egy szót is odavetett volna./téróvel.,^®tenek' °}van ,taka^ Nosek igen rosszul volt gmamyfeleket es gazdasági mel­Krebset szólította, a súlvos/léktermékeket is felhasználnak betegek jellegzetes mozdulaté-ámost’ amilyenekre más evek­iT’al lfái4o V. — ;—1; — i______; iben b enne, ki tudja megemlíteni a legnagyobb kínzást, a legvésze­sebb órákat, 'de belefásultak. Csitultak a találgatások is, aki elkezdte, hogy »három lehető­ség van..már maguk tor­kollták le. Akkoriban nem hal­lottak sebes elektronikus szá­mológépekről, amelyek a ma­gabiztos gép pontosságával vesznek sorra minden eshető­séget. De ha lettek is volna ilyenek, szárnyaló agyuk a gép­nél is gyorsabban haladta vol­na fürkészve végig a lehetősé­gek minden útját. Némán ültek. A szenvedé­lyes dohányosok, akik nagyon óhajtották a cigarettát, az el­al kért», hogy hajoljon hozzá/'h®1 n<?™gfn volt szakség: özelebb. Súgni akar valamit é A zöldtakanmainyozas idosza- _ » ci__1 .. - '/kának meghosszabbítása, a te­ertet» __________o .. T1'^YSZ<^~ /lire való készletek mentesítése ő rizd meg enykepek/végett répalevelet és kerti hul­. íladékot is etetnek. Sok gazda­Odaadta a gépmesternek a.?ság — mint például a szóllös- ro.itozott szélű, most már íz-ggyöröki Kossuth Tsz — a íö- zadtsagtol nedves fotográfiát.^iösleget silózza. ■gazdaságok a megye szövetke­zeteinek segítségére siettek: 55 vagon makkot adták nekik; Ez a nagy keményitőértékű takarmánypótlék mintegy 40 vagon kukoricával egyenérté­kű. A sertések napi abrakszük­ségletének 10 százalékát fedez­hetik szemes makkal. Szarvas- marhákkal ledarálva és abrak­kal vegyítve etethető a makk. így a A er 1 " , ---------«lwicgcu ■LSJ' HOígy , . eloszor gyengéden vissza-/meinilyiségű szálast pótolhat- i j Azutap nem erőszakos-/nak. Ezzel a takarmánnyal át- kodott a másik elgyengült uj-S teleltethetik az egy éven fe- jaiva . átvette a képet. /lüli növendékeket és a meddő — Figyeld csak, egykettőre/állatokat. Ezért fontos, hogy meggyógyulsz — mondta, meri/3, közös gazdaságok meggy or­hajóútra. Gépek lennének? Orvosi műszerek a kísérletek­hez? Nem mertek közeledni a ládákhoz, de égő szemmel für­készték a nyomokat, felirato­kat. De a ládák nem adtak vá­laszt. Egyetlen áruló betű sem maradt rajtuk. Talán majd délután többet tudnak — gon­dolták magukban, de az ese- ménydús éisznkát saját családját látta. A fénye­zés lekopott róla, alja felrojto- sodott. de az a fénykép min­dig ellenálló erőt töltött a szí­vekbe. ■eórt szalmaszálakat emelték len nap követte. — Tüdőgyulladás lehet, leg­alább negyven fokos lázzal, adta tovább a két Fayerman, akik orvos híján ápolták. Egyikük a bankszakma előtt eseményte- orvostanhallgató volt, három szemeszteren át ilyenkor vigasztalni kell. — Utolsó napom ez, utolsó — folytatta nagyon-nagyon bá­gyadtan a plzeni —, tudod, úgy szerettem volna látni őket még egyszer — bökött erőtlen mozdulatokkal a fénykép felé. Kocsizaj szakította meg a ne­hezen gördülő beszélgetést, egy vöröskeresztes autó hajtott át a kinyíló deszkakapun. A fog­lyok elsápadtak. — Folytatjuk. — sítsák a répalevél letakarítá- sát. Ütemesebben kellene vág­ni a kukoricaszárat is, mivel egyrészt napról napra veszít értékéből, másrészt a kúpokba rakott szárat a tábla szélén si­lótöltő géppel föl kellene ap­rítani és nyers répaszelettel összekeverni. Ennek az etetni* valónak a tápértéke vetekszik ’Ja takarmányszalmáéval. 5 Az idei takarmányozási gon- /dokra vedé tekintettel az eaxio­Több mint 500 gyermeket üdiilteteit az idén 3 Szakszervezetek Megyei Tanácsa Évről évre nő a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa által üdültetett gyermekek száma. Az idén már 566 gyermeket küld ek üdülőbe az iskolaorvosok javalla­ta alapján. A gyógy üdültetés térítésmentes. Egy-egy gyermek üdültetése napi 45—50 forintjába kerül a szak- szervezetnek. A beutalt gyerme­kekre orvos ügyel fel. Tanulmá­nyaikban nem maradnak el, pe>- dagógusok tanítják őket. A ta­vasszal 54, a nyári szünidőben 450, az ősszel 62 gyermek üdült beutalóval Kőszegen, Parádsasvá- ron, Bőjíökmuzsalyon, Balaíonsza- badiban, a Szabadság-hegyen és Balatonlellén. A téli idényben elő­reláthatólag 50—60 gyermek üdül»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents