Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-19 / 247. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. október t*. Folytatja tanácskozásait az XX//. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) biztosítani kívánják a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetését. ................. A z SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 198Q-ig a szemestermény-termelést évi 18—19 milliárd púdra, a parasztoktól állami úton felvásárolt szemes termények mennyiségét pedig 7 milliárd púdra kell emelni. , Magasabb lesz az életszínvonal, mint bármely tőkésországban Az SZKP kitűzi a nagyszerű feladatot — az elkövetkező húsz év alatt olyan életszínvonalat kell elérni, amely magasabb, mint bármely tőkés országban. A történelem során első ízben szüntetik meg teljesen és végérvényesen az emberek hiányos ellátottságát. Egyetlen tőkésország sem tűzhet maga elé ilyen feladatot — jegyezte meg Hruscsov. A lakosság reáljövedelme emelkedésének forrása a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedése. A nemzeti jövedelem évi összege 1960- tól 1980-ig körülbelül ötszörösére nő. —- A legközelebbi évtizedben véget kell vetnünk a lakáshiánynak — folytatta Hruscsov. A második évti- : zed eredményeként minden egyes család számára külön komfortos lakás lesz. — Az első évtizedben bevezetjük a hatórás munkanapot, illetve a 35 órás munkahetet a dolgozók fő tömegei számára és még rövidebb munkaidőt (30 órás munkahetet) a többi dolgozó számára. Az épülő kommunizmus országában lesz a világon a legrövidebb munkaidő. » — Ugyanakkor meghosszabítjuk a munkások és az alkalmazottak fizetett szabadságát. Fokozatosan a kolhozparasz- tokra is kiterjesztjük a fizetett szabadság rendszerét. — Már a legközelebbi évtizedben megoldunk a Szovjetunióban egy történelmi jelentőségű feladatot: megszűnik az alacsony fizetésű munkások és alkalmazottak kategóriája. Az előttünk álló 20 év végére a gyermekek eltartására .és nevelésére fordított kiadások körülbelül 75—80 száza- . lékát a társadalom fedezi. Ugyanakkor biztosítva lesz valamennyi munkaképtelen személy teljes eltartása a társadalom költségén. — A Szovjetunióban már ' régóta fennálló ingyenes orvo- , si ellátás mellett bevezetjük, hogy a betegek ingyen vehessék igénybe a szanatóriumokat, és ingyen kapják a gyógyszereket. — A kommunizmus építésének jelentős vívmánya lesz annak biztosítása — mondotta Hruscsov —■, hogy minden család ingyen lakjék komfortos lakásban, és ingyen kapja a fő közüzemi szolgáltatásokat. Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy a nép jólét emelésére irányuló terveket — mint a programtervezet rámutat — csak békében lehet sikeresen megvalósítani. Hruscsov rámutatott arra, hogy a nyugati burzsoá oro- •paganda elismerve a program- - tervezetben a szovjet nép élet- színvonalának emelésére vonatkozólag kitűzött célok megvalósíthatóságát, a legnagyobb »'kihívást-« látja ebben a nyugati hatalmak felé. — Miért nem fogadják el a kapitalista urak ezt a kihívást? — jegyezte meg Hruscsov. — Ügy gondoljuk — tette hozzá —, hogy a kanitalista országok dolgozói szintén örömmel látnák, ha hazájukban megszüntetnék a lakbért, amelyre egész sor országban keresetüknek majdnem egyharmadát költik. Az ember a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz A tervezés és a gazdaságvezetés kérdéseire kitérve Hruscsov megjegyezte, hogy ami a vállalatok építésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének meggyorsítását illeti, »■nem baj, ha a kapitalistáktól is tanulunk, s hasznát vesszük annak, ami a legjobb náluk«. Mi óriási tapasztalatokat szereztünk az építkezésben és a gazdaságvezetésben, s hason- líthatatlan fölényben vagyunk a kapitalizmussal szemben — tette hozzá —, de azért most sem szabad lebecsülnünk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem kellő kritikával át kell vennünk mindent, ami műszaki, szervezési szempontból értékes a nyugaton, beleértve az eszközök forgásának meggyorsítását s a beruházások nagymérvű visszatérülését. Valóban nagyszabású termelőerőink fejlesztésének 20 éves terve — hangsúlyozta Hruscsov. — Nem csupán a szón-, acél-, kőolaj-, gabona-, hús- és tejtermelés növekedésének magával ragadó számairól van itt szó. Ez egy olyan társadalom megteremtésének fenséges terve, amelyben az ember, a természet és a társadalmi viszonyok igazi ura lesz, s magas színvonalra emelkedik az egész nép jóléte. Hruscsov jellemezte az SZKP feladatait a kommunista viszonyok fejlesztésében és az új ember formálásában, s kijelentette, hogy »a Szovjetunió fejlődésében beköszöntött az a történelmi időszak, amikor közvetlenül megoldódik a szabad és öntudatos dolgozókból álló osztály nélküli kommunista társadalom megteremtésének feladata... A szocialista állam ___ fejlődésének ú j szakasza az össznépi állam Pártunk programtervezete felvetette és megoldotta a kommunizmus elméletének és gyakorlatának egy új, fontos kérdését. Azt, hogy hogyan nő át a munkásosztálly diktatúrájának állama össznépi államba, milyen ennek az államnak a jellege, és mik a feladatai, s mi lesz a sorsa a kommunizmusban. »Az össznépi állam új szakaszt jelent a szocialista állam fejlődésében, s fontos mérföldkő azon az úton, amelyen haladva a szocialista államiság átnő a kommunista társadalmi önigazgatásba« — állapította meg Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: "A kommunizmus építésének rendkívül fontos eleme az emberek nevelése a kommunizmus, szellemében.« Az új ember kialakításával összefüggő feladatok közé sorolta a kommunista világnézet megerősítését; a munkára való nevelést; a kommunista erkölcsi elvek megszilárdítását; a kulturális fejlődést. »A kommunizmus az emberiség és az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása.« A párt programjában célul tűzi ki, hogy még általánosabban hozzáférhetővé kell tenni A kommunizmus az emberiség haladását jelenti. Az SZKP programjának megvalósítása mélyreható befolyást gyakorol majd a világtörténelem menetére. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió 1980- ig messze maga mögött hagyja az Egyesült Államokat az egy lakosra eső ipari és nezőgazA Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatai teljes mértékben megerősítették azt a marxista-leninista tanítást, hogy csak a proletárdiktatúra kivívása révén győzhet a szocializmus. A kommunizmus építéséhez már nincs szükség a proletariátus diktatúrájára. »Az állam a kommunizmus első szakaszának győzelme után is még hosszú ideig megmarad. Az állam elhalásának folyamata igen hosszadalmas lesz, egész történelmi korszakra terjed ki, és csak akkor fejeződik be, amikor majd a társadalom teljesen megérik az önigazgatásra. Bizonyos ideig keveredni fognak az állami vezetés és a társadalmi önigazgatás vonásai. Eközben kifejlődnek, átalakulnak és fokozatosan elveszítik politikai jellegüket az állam belső funkciói. Csak akkor válik fölöslegessé az állam — s akkor majd el is hal —, amikor a Szovjetunióban felépül a fejlett kommunista társadalom, s a nemzetközi küzdőtéren győz és megszilárdul a szocializmus« — mondotta Hruscsov. Hruscsov a továbbiakban megjegyezte, hogy a vezető imperialista államokban még sohasem összpontosult annyira a reális hatalom a monopolisták szűk csoportjainak kezében, mint manapság, majd így foglalta össze a mondottakat: — A demokrácia felvirágzása a szocialista országokban és az amúgy is megnyirbált demokrácia egyre nagyobb arányú leépítése a kapitalista országokban: ez a mai világ politikai fejlődésének két ellentétes irányvonala. "Mi mindent megteszünk ma is, a jövőben is, hogy a mi társadalmi rendszerünk és a mi demokráciánk még jobban tökéletesedjék mint a szocialista életforma példája minden nép számára.« — Támogatni fogjuk azt az objektív folyamatot —- mondotta Hruscsov —, amelynek során a kommunista építés viszonyai között, önkéntes és demokratikus alapokon egyre jobban közelednek egymáshoz a nemzetek és nemzetiségek. Fokozott mértékben kell nevelni a tömegeket a proletár nemzetköziség és a szovjet ha- zafiság szellemében. Teljes bolsevik kérlelhetetlenséggel kell kiküszöbölni a nacionalista csökevények legcsekélyebb megnyilvánulásait is. "A Szovjetunió népeinek barátsága igen nagy vívmányunk, óvjuk is, mint a szemünk fényét!« a felsőbb fokú oktatás minden formáját. 1980-ra a tervek szerint a felsőfokú tanintézetek diákjainak száma nyolcmillióra emelkedik. (Számuk jelenleg 2 600 000.) A szovjet tudomány fejlődéséről szólva Hruscsov kijelentette: a szovjet tudósok becsületbeli ügye és hazafias kötelessége, hogy biztosítsák a szovjet tudomány számára a tudás nagy fontosságú területein már kivívott vezető pozíciókat, és megszerezzék a vezető szerepet a világ tudományos életének minden fő ágában. dasági termelésben. A szocialista világrendszer részaránya a világ ipari termelésében addigra körülbelül eléri majd a kétharmadot. A jelenkorban fejlettségi fokától függetlenül gyakorlatilag bármely ország ráléphet a szocializmushoz vezető útra. A Szovjetunió Kommunista Pártja nemzetközi politikája sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát. A világ politikai, gazdasági és katonai erőviszonyai már megváltoztak a béketábor javára. A Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának fő célját abban látja, hogy nemcsak meg kell akadályozni a világháborút, hanem már a mi nemzedékünk életében mindörökre ki kell zárni a társadalom életéből a háborúkat. A Szovjetunió kész teljesen lemondani hadseregéről, a tengerbe süllyeszteni atombombáit és rakétáit, ha megvalósul a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelés. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: "A párt feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi tíz év alatt hazánkat a világ első ipari hatalmává változtatja, s mind az ipari termelés abszolút mennyiségét, mind az egy lakosra jutó ipari termékek termelését tekintve felülmúlja az Egyesült Államokat.« A Szovjetunió megközelítőleg ugyanennyi idő alatt más- félszeresen felülmúlja majd az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében, és a nemzeti jövedelmet tekintve utoléri az Amerikai Egyesült Államok színvonalát. De ez — hangsúlyozta Hruscsov — csak az első mezsgye. Ennél nem állunk meg. A második tíz évben — 1980-ig — hazánk messze maga mögött hagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termékek előállításában. Nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a szocialista világrend- szer minden országának gazdasága is sokkal gyorsabban fejlődik a kapitalizmus gazdaságánál. Mint a közgazdászok előzetes számításai mutatják, a szocialista világrendszer 1980- ra a világ ipari termelésének mintegy kétharmadát adja. Hruscsov kijelentette: "A kommunizmus építése országunkban: része a szocialista közösség ama alkotó tevékenységének, amely a kommunista társadalom megteremtésére irányul. A szocialista világrend- szer sikeres fejlődése lehetőséget nyit arra, hogy többé-kevésbé egy időben, ugyanazon történelmi korszakban jussanak el a szocialista országok a kommunizmushoz.« Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált. A világ 87 országában működik jelenleg kommunista párt, s e pártok mintegy negyvenmillió embert tömörítenék. "A világ a forradalmak korszakát éli. Szocialista forradalmak, nemzeti felszabadító antiimperialista forradalmak, népi demokratikus forradalmak, nagyméretű parasztmozgalmak, a néptömegeknek a fasiszta és egyéb zsarnok rendszerek ellen folytatott küzdelmei, a nemzeti elnyomás ellen indított általános demokratikus mozgalmak — mindez egységes, világraszóló forradalmi folyamatot alkot, amely aláássa és szétzúzza a kapitalizmust.« Korunkban létrejöttek a forradalmi világmozgalom kedvezőbb nemzetközi feltételei — mondotta Hruscsov. — Korunkban kedvezőbbek lettek a belső feltételei is, hogy újabb országok térjenek át a szocializmusra. Korunkban végbemegy a népi demokratikus, a nemzeti felszabadító és a szocialista forradalmi feladatok közeledése és összefonódása. A társadalmi fejlődés logikája oda vezetett, hogy mindezek a forradalmak elsősorban egyetlen fő ellenség, az imperializmus, a monopolista burzsoázia ellen irányúinak. Magától értetődik — folytatta Hruscsov —, horv a magos fejlettségű kapitalista országokban teljes mértékben megértek a szocializmusba való átmenet előfeltételei. Ha Azs. a, Afrika, Latim-Amerika forrongó, gyengén fejlett államai végrehajtják a nemzeti felszabadító antiimperialista forradalmat, megvalósíthatják a szocializmusba való átmenetet. "Korunkban gyakorlatilag bármely ország, függetlenül fejlettségi színvonalától, a szocializmushoz vezető útra léphet«. Hruscsov azit mondotta, hogy Kuba a szabadságnak olyan kiolthatatlan fényű világié tornyává vált, amely megmutatja Latin-Amerika minden népének a haladáshoz vezető utat. Kuba szocialista célokat írt harci lobogójára. "Népünk segítséget nyújtott és fog nyújtani a testvéri kubai népnek jogos ügyéért vívott szent harcában.« A munkásosztály — mondotta Hruscsov — forradalmi harcában a jövőben is szembe találja majd magát olyan különböző opportunista irányzatokkal, amelyek akadd' yozzÓK erőinek tömörítését és céljainak elérését. Amíg lé’ezik kapitalizmus, különböző csomagolásban ismét és ismét keletkeznek majd ilyen áramlatok. Ezért hangsúlyozza a program- tervezet, hogy harcolni kell mind a szociáldemokratizmus, és a revizianizmus, mind pedig a dogmatizmus és a .zek- tásság ellen. Az SZKP KB első titkára megjegyezte, hogy a kommunista építés sikereinek rendkívül nagy jelentősége lesz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek sorsa szempontjából. Kijelentette, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmati rendszer felszámolásának befejező időszakába lépett. Az imperializmus azonban nem teszi le a fegyvert. Egyre raf- fináltabb módszerekhez folyamodik. A monopol-tőkések a fejletlen országok világában meglevő állásaik fenntartásának és megszilárdításának messzemenő tervét próbálják megvalósítani, de tervük igazi mivoltát takargatva, illemtudóan segélyről beszélnek. Ezen a *é- ren is az amerikai imperialisták viszik el a pálmát. Hruscsov kijelentette: a párt meggyőződése szerint már ennek a nemzedéknek megvan minden lehetősége ahhoz, hogy elejét vegye a világháborúnak. Ezt a meggyőződést a nemzetközi küzdőtéren működő erők minden oldalú és mélyreható elemzéséből meríti. »S ez az elemzés arra a kétségbevonhatatlan következtetésre vezet, hogy már a béketábor javára tolódtak el a politikai, gazdasági és katonai erőviszonyok a világon« — állapította meg. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus külpolitikájának tő elve — a békés együttélés elve — olyan zászlóvá válik, amely alatt tömörülnek a népek s mindazok, akik az emberiség igazi békéjét és felvirágzását akarják. Üj programját elfogadva nagy pártunk az egész emberiség színe előtt ünnepélyesen kijelenti, abban látja külpolitikájának fő célját, hogy ne csak megakadályozza a világháborút, hanem már a jelenlegi nemzedék életében örökre kitörölje a háborúkat a társadalom életéből. A mi elvi. becsületes szocialista politikánk — békepolitika. Nem azért állunk ki a béke ügye mellett, mert gyengék vagyunk — hangsúlyozta Hruscsov. Kijelentette, hogy az új helyzetben a háború kirobbantása A monopóliumok céljai azcov ban — jegyezte meg Hruscsov — a régi marad. Mezőgazdasági és nyersanyagszolgáltató függelékeiknek akarják megtartani a fejletlen országokat, ki akarják zsákmányolni népeiket. Hruscsov megjegyezte, hogy a volt gyarmatok gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolta politikai függetlenségük, kivívása. Ezekben az országokban meggyorsult a termelés növekedése. A burzsoá és -i feudális felső körök azonban, amelyek a külföldi tőkéhez kötötték sorsukat, a világkapitalizmus rendszerében akarják tartani a fejletlen országokat. Az az út, amelyre az. imperialisták és szekértolóik taszítják ezeket az országokat, semmiképpen sem biztosíthatja azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek tudatában a népek harcra keltek a gyarmatosítók ellen. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a fejlődésnek nem kapitalista útján kell keresni a kiutat. -A marxista elméleti kutatás mélyrehatóan tanulmányozta a fejlődés objektív menetét, s felfedte azt a formát, amelynek keretében a legeredményesebben történhet meg a nemzet összes egészséges erőinek egyesítése. Ez a forma a nemzeti demokratikus állam, amely nem egy osztálynak, hanem a nép széles ré'egeinek érdekeit fejezi ki. Ez az állam hivatott arra, hogy hiánytalanul megoldja az antiimperialista nemzeti felszabadító forradalom feladatait« — mondotta. Mint az SZKP KB első titkára [kijelentette, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem szándékszik beavatkozni a fiatal szabad államok belügyeibe, nem szándékszik senkire sem ráerőszakolni a szocializmust. »A szocializmus exportja —- nem volt, nincs és nem is lesz. De az sem lehet, hogy valakire ráerőszakolják a koloniáliz- must, az sem lehet, hogy exportálják az ellenforradalmat<« — hangoztatta. Az SZKP nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti szövetségét azokkal a népekkel, amelyek lerázták a gyarmati rabigát — folytatta. — Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy segítséget nyújtson azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük kivívásának és megszilárdításának útján faladnak, s a gyarmat-ren teljes megsemmisítéséért colnak. a népellenes imperialista rendszer végét jelentené. Az ebbe vetett tántoríthatatlan hitünk azonban nem jelenti az imperializmus erőinek legkisebb lebecsülését sem. Tudjuk, hogy az imperializmus még erős. Nem lehet kizárni egy újabb imperialista háború lehetőségét. Ebben a helyzetben előttünk egy út van: gyarapítani erőinket, megteremteni a leghatásosabb fegyvert, s minden pillanatban késznek kell lennünk arra, bogy visszaverjük az agresszorok támadását. Mi nem egyszer kijelentettük és kijelentjük — folytatta Hruscsov —, készek vagyunk teljesen lemondani a hadseregről, tengerbe süllyeszteni az atombombákat és a rakétákat, de természetesen Csak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés viszonyai közepette. Mindaddig, amíg az imperialista államok nem szánják rá magukat erre. mi gondoskodni fogunk arról, hogy fegyveres erőink rendelkezzenek a haza megvédését szolgáló legkorszerűbb eszközökkel — atom- és h i drogén fegyverrel, s mindenfajta rakétával, hogy a megfelelő színvonalon tartsuk a haditechnika minden fajtáját. A Szovjetunió védelmének, a szovjet fegyveres erők ütőképességének erősítése — a szovjet nép számára a feladatot feladata. (Folytatás a 3. oldaloaj A kommunizmus: az emberi egyéniség legmagasabb fokú kibontakozása A kommunizmus korunk leghatalmasabb erejévé vált A báború kirobbantása a népellenes imperialista rendszer végét jelentené
