Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. október IS. SEGÍTIK EGYMÁST Majdnem szemben van egymással a két szövetkezet irodája. A falunak két közössége, keit nagy családja van. Az irodák közelsége — ami az első pillanatban megkapott — egy kicsit szimbolikus: 10—12 'lépes egyiktől a másikig, s így vannak az emberek is, akik ide vagy oda tartozónak vallják magukat. Elmosódtak az éles. határvonalak, és jó, hogy már így van. Egy-két évvel ezelőtt még viszályok, intrikák, viták voltak napirenden. Ki tudná elfogadhatóan megmagyarázni az okot? Talán ők maguk sem, akik ott élnek Iharosberény- ban. Hogy ki tette meg az első közeledő lépést? Azt sem lehet tudni ma már — lehet, hogy együtt, lehet, hogy külön- külön —, de tény, hogy elindultak egymás felé. Rájöttek, hogy nyugodtab- ban telhetnek napjaik, ha mindkét részről szűkítik a távolságot ... A száj elhallgatott, a szem figyelni kezdett, a ferde pillantásokat érdeklődő te őket! Sabján Gizi, Andor Hon* ka messze vannak még a huszadik életévtől, de már munkacsapat-vezetők. Hajnalban Ők kopognak végig a kis ablakokon munkára szólítva csapatuk tagjait. A Zöldmezőben pedig többek között a baromfi- fa-rmmal dicsekednek. A törzs- állomány és a Irűscsibék mellett ott pöffeszkednek, lépkednek a pulykáik, Lukács Mária, gondozó kedvencei. Ma Jan- dzsó Magdns segédkezik, holnap Horváth Erzsi. Két 16 éves lány — a gondozónő jobb keze mindegyik. Itt szép a baromfiállomány, az Úttörőben nem sikerült úgy, mint szerették volna. Nem beszélt erről senki, de 'az jutott eszembe, hogy talán a tapasztalatok átadásával másképp alakulhatott volna a helyzet... Bogdán Imrét, az Úttörő elnökét és Boncz Ferencet, a 1/nek az Úttörő párttá tkárának szavára, mint saját közösségéből. Negyvenen. gyűltek ösz- sze legutóbbi is, közülük tizennyolcán a Zöldmezőhöz tartoztak, hu- szomketten ide... A megértési, az egyetértés szelleme uraifooclik ma Iharosberényben. Szekerek járnak, hordanak; nem nézné az ember a kocsi oldalára írt szövetkezet nevét, nem tudná megállapítani, hogy a szorgalmas emberek kö- Összejött-e a csapatunk? — Ellen friz, zül ki tartozik ide, jegyez a két fiatal munkacsapat-vezető: ki oda. Egyformán öaöján Gizi és Andor Ilonka. fáradoznak, falujuk szépítésében egyformán vesznek részt; s Nem kell Debrecenbe menni pulykakasért... Lukács Mária, Jandzsó Magdus féltve, nagy gonddal nevelik a pulykaállományt. Zöldmezőben már majdnem rá a határban, az utcán élméminden kukoricát megkapáltak, fogjuk meg a dolog végét!« »Az Úttörőben javában csépelnek, gyerünk emberek, nehogy lemaradjunk!« — A közeledés első jelei így mutatták meg-magukat- És munkálkodtak, fáradoztak, lehetőleg úgy, hogy ne kelljen szégyenkezni valamiért a másik szövetkezet előtt... Emberek élnek itt is, ott is. Dolgoznak. Most vetnek, igyekeznek idejében végezni az őszi tennivalókkal. S míg hull a mag a földbe, törik a kukoricát, fordul a göröngy az ekevas alatt, latolgatják, milyen is watt ez az év, munkájuk után milyen javakra számíthatnak. Előleget egyformán fizettek mindkét közösségben, havi 10 forintot. A termény el őLegeket Is megkapta mindenM, akit megilletett Az Úttörőben büszkék, a 12 hold gyümölcsös 300 mázsás almatermésére. Büszkék fiatal lányaikra, akik olyan hűséges tagjai a közösségnek. Büszkék rájuk és megbecsülik lyüli beszélgetésben. A két közösség tagjai, ha összejönnek, munkájukról, hétköznapjaikról váltanak szót; a vezetők is is — de nem mindig egyformán jön ki a lépés. Hol az egyiknél, hol a másiknál torlódnak össze a tennivalók, úgy, hogy nem győzik saját erejükkel elvégezni őket. Egyszer egy rostát, másszor fogatot vagy gépet kérnek kölcsön egymástól, aztán szükség esetén viszonozzák a segítséget. Így egészítik ki egymást, így teszik teljessé munkájukat. Most éppen az utcán akadtak össze. Boncz •Ferenc az irodába siet megbeszélésre/ munkaelosztásra. — Te is rájöttél, hogy jobb ezt ebéd után tartani, mint este? — állítja meg Bogdán Imre. — HSt igen. Rávitt a kényszer... — Mondtam én neked minT dig... Három mondat — és azt. tükrözi, hogy nemcsak igényük a segítségadást, hanem tanulnak is egymástól. Az Úttörőben van pártszervezet, a Zöldmezőben nincs. Zámbó István párttitkár persze nem hagyja annyiban a dolgot Pártop kívüli aktívaülés van? Meghívják a Zöldhogy mindez eredménnyel járjon, támogatják, segítik egymást. A két iroda majdnem szemben van egymással; kicsi, nagyon kiesd köztük a távolság .... Sokszor és sokat beszélget a két elnök, Bones Ferenc és Bogdán Imre. f többnyire erről tárgyalnak, csakhogy más szemszögből. Náluk már az a legfontosabb, hogyan segíthetnének egymásnak. Három gép van itt is, ott mező tagjait is, hadd legyen teljes az ülés, ne maradjon ki a falu egy része! S a hívó szó nem teiál süket fülekre, mert a Zöldmezőből éppúgy éLjönÚj iskolát avattak Niklán CTudósítónktól.) Kereken ötven esztendeje építették Nitóán a két tantermes iskolát. Azóta oktatásügyünk fejlődésével — főképp az utóbbi években — a község tankötelesei számára szűknek bizonyult az épület. Ezért a marcali járás körzetesatési programjának megfelelően egy évvel ezelőtt négy tantermes, pedagóguslakásos, tanulószobával, úttörő-helyiséggel ellátott iskola építését kezdték meg állami beruházásból. A falu központjában emelt új épületet szombaton avatták feL Horváth László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet, és adta át az intézményt a községnek. A helyi tanács és a pedagógusok nevében Kővári Ferenc igazgató köszönte meg és vette át az iskolát, amelyben ezután teljesen osztott felső tagozatban, szakrendszerű oktatásban részesülnek a község, valamint a környék — Csömend, Alsókölleed, Hódoshást — tanulói. A régi épület egy részét szolgálati pedagóguslakássá alakítják át Csehszlovák motorvonatok külföldön Egyre nagyobb sikerük van külföldön a 750 lóerős T— : ,5 típusú csehszlovák gyártmányú motorvonatoknak. Különösen a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Albániában és más országokban lettek igen népszerűek. Néhány nappal ezelőtt 130 T—135 típusú motorvonatot indítottak útnak a Szovjetunióba, 30 pedig készen áll arra, hogy az NDK-ba szállítsák. Miért maradt abba a szocialista brigádverseny a Gyékényes» Kavicsbányában? A GYÉKÉNYESI KAVICSBÁNYA dolgozóit a szocialista brigádmozgalom úttörői között tartották nyilván annak idején. 1959 nyarán alakították meg két, szocialista címért küzdő brigádjukat. Méltán illeti őket elismerés ezért Jogos volt a remény, hogy a kezdeményező brigádok megszerzik a szocialista címet A bánya dolgozói szívügyüknek is tekintették a versenyt Akadt köztük olyan, aki megsértődött, mert nem vették be valamelyik brigádba. Ezért föl is kellett emelni két- két fővel a brigádtagok létszámát Tehát komolyan vették a vállalásokat 1959 augusztusában, s reményekkel és nagy akarattal indultak az akkor még újfajta küzdelembe. Eltelt az első félév — a vállalásokat rögzítő írás szerint ekkor kellett volna kiértékelni a munkát^, de nem esett szó az addigi eredmények fölméréséről. Elmúlt a második félév, a harmadik, sőt a negyedik is, de a megígért félévenkénti értékelés rendre elmaradt A brigádokról csak imitt-amott hallottak. A párt gyűléseken időmként fölkérték a szakszervezeti bizottságot, hpgy számoljon be a szocialista címért küzdő brigádok munkájáról, a beszámolók azonban elmaradtak. Végül is az szb. titkár közölte, hogy nem' tud mit mondani erről, mivel még nem tartottak értékelést Időhiányra hivatkozott a szakszervezet Persze nehezen képzelhető eü, hogy a két év alatt ne akadt volna négyszer egy-egy délután a brigádok munkájának megbeszélésére. Nagyon furcsa, hogy az ÉM Kavicstermelő Vállalata, melynek kebeléiben a Gyékónyesi Kavicsbánya működik, egyszer sem érdeklődött a brigádok eredményei iránt Megelégedtek a brigádok puszta létével. Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága is ludas a jól indult brigádverseny efllapasó- dásában, mivel a számonkérést ók is elhanyagolták. VESSÜNK EGY PILLANTÁST a brigádok felajánlására és a brigádtagokra. A többi között a minőség javítását, a mennyiség fokozását, az igazolatlan hiányzás megszüntetését, a gépek jó karbantartását, a munkamódszerek átadását, a könyvtár látogatását tűzték ki célul a dolgozók. A változások mértékéről, hogy például hány százalékról hány százalékra emelik a termelést stb., nem esett szó. Vajon minek alapján mérhették volna, hogy teljesítik-e a vállalásokat ? Az l. sz. brigád vágány-karbantartókból, kavicstsrmslök- ből és műhely-karbantartókból tevődik össze. A brigád tagjai három munkaterületen dolgoznak, ráadásul különböző műszakokban. Érthető, hogy nem lehetett összefogni ókét, s igazi bric.jüszellem nem. alakulhatott ki 1 óztuk. Ez a szétszórtság akaőiiyozta az értékelőt is. MINT EMLÍTETTÜK, a pyékényesi brigádok a szocialista brigádmozgalom kezdetén alakultak meg, s ez tán meginog'arázza, hogy miért nem határozták meg a versenyfel* tételeket, hogy miért olyan helytelenül válogatták össze a brigáöok tagjait. De azóta már jó idő eltelt! A felügyeleti szerveknek már régen meg kellett voJna vizsgálniuk a kavicsbánya brigádjainak hely-ötét Annyi bizonyos, hogy a központi vállalat, az Építők Szakszervezete és a helyi vezetőség is nagyot mulasztott. Sajnos, e mulasztás miatt sok elismeréstől estek el a dolgozók. A vállalásokat sikerrel teljesíthették volna, hisz így is jelentős eredmények születtek. Javult a minőség. Az első félévben az ÉM Kavicstetmelő Vállalatának öt üzeme között a második helyet érték el, jelenleg pedig az első hely Birtokosai. Évről évre csökkent a vasútnak fizetett pénzbírság összege. Tavaly még 200 ezer forint áfláspénzt és egyéb büntetéseket fizettek, az idén eddig még csak 8 ezer forintot. Régente a vágány-áthelyezéskor aligha segítettek a műhely dolgozói vagy a markológépek kezelői. »Nem az én beosztásom«, s a rukkolófat még véletlenül se fogták volna meg. Most szó nélkül segítenek, hogy minél előbb folytatódhasson a termelés. Megannyi változás a brigádok megalakítása óta! Mégis most itt tartanak a brigádtagok: »Azt hiszem, én is agja vagyok, de nem biztos«, merthogy semmit sem hallanak a brigádról. Akikben még élénken él az alakulás emléke, azok Lemondóan legyintenek. Nem tudni, hogy brigádtagként dolgoznák-e. Még nem késő .felrázni, életre kelteni e mozgalmat A munkások szívesen nevezi lének a versenybe. Gyékényesen különben is nagy jelentősége lehetne a szocialista brigádmozgalomnak. A kavicsbánya dolgozói munka után. szétszélednek, s a telepen kívül már alig jelzi valami együvé tartozásukat. Közös elfoglaltságuk egyáltalán nincs. A SZOCIALISTA BRIGÁDOK egyik feladata, hogy mint embereket is közelebb hozza egymáshoz az egyazon munkahelyen dolgozók. És há ez Gyékényesen, is így lesz, akkor valóban betöltheti szerepét v a szocialista címért indított verseny, s elérhetik céljukat fa dolgozók és a vállalat vezetői is. Ehhez azonban teljesen újjá kell szervezni a brigádokat Rol and Ferenc Tréfa, móka, kedves történetek röpködnek, miközben a" fürge kezek válogatják, rakják a szép almák APRÓHIRDETÉSEK ÁRA hétköznap szavanként 1 Ft, vasár- és ünnepnap 2 Ft. A* első szó kettőnek számít. Legkisebb hirdetés 10 Ft. Sores hirdetés b kö nap 6, vasárnap 12 Ft.
