Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1961. október IS. SEGÍTIK EGYMÁST Majdnem szemben van egy­mással a két szövetkezet iro­dája. A falunak két közössége, keit nagy családja van. Az iro­dák közelsége — ami az első pillanatban megkapott — egy kicsit szimbolikus: 10—12 'lé­pes egyiktől a másikig, s így vannak az emberek is, akik ide vagy oda tartozónak vallják magukat. Elmosódtak az éles. határvonalak, és jó, hogy már így van. Egy-két évvel ezelőtt még viszályok, intrikák, viták voltak napirenden. Ki tudná elfogadhatóan megmagyarázni az okot? Talán ők maguk sem, akik ott élnek Iharosberény- ban. Hogy ki tette meg az első közeledő lépést? Azt sem le­het tudni ma már — lehet, hogy együtt, lehet, hogy külön- külön —, de tény, hogy elin­dultak egymás felé. Rájöttek, hogy nyugodtab- ban telhetnek napjaik, ha mindkét részről szűkítik a tá­volságot ... A száj elhallga­tott, a szem figyelni kezdett, a ferde pillantásokat érdeklődő te őket! Sabján Gizi, Andor Hon* ka messze vannak még a hu­szadik életévtől, de már mun­kacsapat-vezetők. Hajnalban Ők kopognak végig a kis abla­kokon munkára szólítva csa­patuk tagjait. A Zöldmezőben pedig többek között a baromfi- fa-rmmal dicsekednek. A törzs- állomány és a Irűscsibék mel­lett ott pöffeszkednek, lépked­nek a pulykáik, Lukács Mária, gondozó kedvencei. Ma Jan- dzsó Magdns segédkezik, hol­nap Horváth Erzsi. Két 16 éves lány — a gondozónő jobb ke­ze mindegyik. Itt szép a ba­romfiállomány, az Úttörőben nem sikerült úgy, mint sze­rették volna. Nem beszélt er­ről senki, de 'az jutott eszem­be, hogy talán a tapasztalatok átadásával másképp alakulha­tott volna a helyzet... Bogdán Imrét, az Úttörő el­nökét és Boncz Ferencet, a 1/­nek az Úttörő párttá tkárának sza­vára, mint saját közösségéből. Negy­venen. gyűltek ösz- sze legutóbbi is, közülük tizennyol­cán a Zöldmező­höz tartoztak, hu- szomketten ide... A megértési, az egyetértés szelle­me uraifooclik ma Iharosberényben. Szekerek járnak, hordanak; nem nézné az ember a kocsi ol­dalára írt szövet­kezet nevét, nem tudná megállapíta­ni, hogy a szorgal­mas emberek kö- Összejött-e a csapatunk? — Ellen friz, zül ki tartozik ide, jegyez a két fiatal munkacsapat-vezető: ki oda. Egyformán öaöján Gizi és Andor Ilonka. fáradoznak, falu­juk szépítésében egyformán vesznek részt; s Nem kell Debrecenbe menni pulykakasért... Lukács Mária, Jandzsó Magdus féltve, nagy gonddal nevelik a pulykaállományt. Zöldmezőben már majdnem rá a határban, az utcán élmé­minden kukoricát megkapál­tak, fogjuk meg a dolog vé­gét!« »Az Úttörőben javában csépelnek, gyerünk emberek, nehogy lemaradjunk!« — A közeledés első jelei így mutat­ták meg-magukat- És munkál­kodtak, fáradoztak, lehetőleg úgy, hogy ne kelljen szégyen­kezni valamiért a másik szö­vetkezet előtt... Emberek élnek itt is, ott is. Dolgoznak. Most vetnek, igye­keznek idejében végezni az őszi tennivalókkal. S míg hull a mag a földbe, törik a kukori­cát, fordul a göröngy az eke­vas alatt, latolgatják, milyen is watt ez az év, munkájuk után milyen javakra számíthatnak. Előleget egyformán fizettek mindkét közösségben, havi 10 forintot. A termény el őLegeket Is megkapta mindenM, akit megilletett Az Úttörőben büsz­kék, a 12 hold gyümölcsös 300 mázsás almatermésére. Büsz­kék fiatal lányaikra, akik olyan hűséges tagjai a közösségnek. Büszkék rájuk és megbecsülik lyüli beszélgetésben. A két kö­zösség tagjai, ha összejönnek, munkájukról, hétköznapjaik­ról váltanak szót; a vezetők is is — de nem mindig egyfor­mán jön ki a lépés. Hol az egyiknél, hol a másiknál tor­lódnak össze a tennivalók, úgy, hogy nem győzik saját erejükkel elvégezni őket. Egy­szer egy rostát, másszor foga­tot vagy gépet kérnek kölcsön egymástól, aztán szükség ese­tén viszonozzák a segítséget. Így egészítik ki egymást, így teszik teljessé munkájukat. Most éppen az utcán akadtak össze. Boncz •Ferenc az irodá­ba siet megbeszélésre/ munka­elosztásra. — Te is rájöttél, hogy jobb ezt ebéd után tartani, mint es­te? — állítja meg Bogdán Im­re. — HSt igen. Rávitt a kény­szer... — Mondtam én neked minT dig... Három mondat — és azt. tük­rözi, hogy nemcsak igényük a segítségadást, hanem tanulnak is egymástól. Az Úttörőben van pártszer­vezet, a Zöldmezőben nincs. Zámbó István párttitkár per­sze nem hagyja annyiban a dolgot Pártop kívüli aktíva­ülés van? Meghívják a Zöld­hogy mindez eredménnyel jár­jon, támogatják, segítik egy­mást. A két iroda majdnem szemben van egymással; ki­csi, nagyon kiesd köztük a tá­volság .... Sokszor és sokat beszélget a két elnök, Bones Ferenc és Bogdán Imre. f többnyire erről tárgyalnak, csakhogy más szemszögből. Náluk már az a legfontosabb, hogyan segíthetnének egymás­nak. Három gép van itt is, ott mező tagjait is, hadd legyen teljes az ülés, ne maradjon ki a falu egy része! S a hívó szó nem teiál süket fülekre, mert a Zöldmezőből éppúgy éLjön­Új iskolát avattak Niklán CTudósítónktól.) Kereken ötven esztendeje építették Nitóán a két tanter­mes iskolát. Azóta oktatás­ügyünk fejlődésével — főképp az utóbbi években — a község tankötelesei számára szűknek bizonyult az épület. Ezért a marcali járás körzetesatési programjának megfelelően egy évvel ezelőtt négy tantermes, pedagóguslakásos, tanulószobá­val, úttörő-helyiséggel ellátott iskola építését kezdték meg ál­lami beruházásból. A falu központjában emelt új épületet szombaton avatták feL Horváth László, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője mondott ünnepi beszédet, és adta át az intéz­ményt a községnek. A helyi ta­nács és a pedagógusok nevében Kővári Ferenc igazgató kö­szönte meg és vette át az isko­lát, amelyben ezután teljesen osztott felső tagozatban, szak­rendszerű oktatásban részesül­nek a község, valamint a kör­nyék — Csömend, Alsókölleed, Hódoshást — tanulói. A régi épület egy részét szol­gálati pedagóguslakássá alakít­ják át Csehszlovák motorvonatok külföldön Egyre nagyobb sikerük van kül­földön a 750 lóerős T— : ,5 típusú csehszlovák gyártmányú motorvo­natoknak. Különösen a Szovjet­unióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Albániában és más országokban lettek igen nép­szerűek. Néhány nappal ezelőtt 130 T—135 típusú motorvonatot in­dítottak útnak a Szovjetunióba, 30 pedig készen áll arra, hogy az NDK-ba szállítsák. Miért maradt abba a szocialista brigádverseny a Gyékényes» Kavicsbányában? A GYÉKÉNYESI KAVICS­BÁNYA dolgozóit a szocialista brigádmozgalom úttörői között tartották nyilván annak idején. 1959 nyarán alakították meg két, szocialista címért küzdő brigádjukat. Méltán illeti őket elismerés ezért Jogos volt a remény, hogy a kezdeményező brigádok megszerzik a szocia­lista címet A bánya dolgozói szívügyüknek is tekintették a versenyt Akadt köztük olyan, aki megsértődött, mert nem vették be valamelyik brigádba. Ezért föl is kellett emelni két- két fővel a brigádtagok létszá­mát Tehát komolyan vették a vál­lalásokat 1959 augusztusában, s reményekkel és nagy aka­rattal indultak az akkor még újfajta küzdelembe. Eltelt az első félév — a vállalásokat rögzítő írás szerint ekkor kel­lett volna kiértékelni a mun­kát^, de nem esett szó az addi­gi eredmények fölméréséről. Elmúlt a második félév, a har­madik, sőt a negyedik is, de a megígért félévenkénti értékelés rendre elmaradt A brigádokról csak imitt-amott hallottak. A párt gyűléseken időmként föl­kérték a szakszervezeti bizott­ságot, hpgy számoljon be a szo­cialista címért küzdő brigádok munkájáról, a beszámolók azonban elmaradtak. Végül is az szb. titkár közölte, hogy nem' tud mit mondani erről, mivel még nem tartottak értékelést Időhiányra hivatkozott a szakszervezet Persze nehezen képzelhető eü, hogy a két év alatt ne akadt volna négyszer egy-egy délután a brigádok munkájának megbeszélésére. Nagyon furcsa, hogy az ÉM Kavicstermelő Vállalata, mely­nek kebeléiben a Gyékónyesi Kavicsbánya működik, egyszer sem érdeklődött a brigádok eredményei iránt Megeléged­tek a brigádok puszta létével. Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága is ludas a jól indult brigádverseny efllapasó- dásában, mivel a számonkérést ók is elhanyagolták. VESSÜNK EGY PILLAN­TÁST a brigádok felajánlására és a brigádtagokra. A többi kö­zött a minőség javítását, a mennyiség fokozását, az igazo­latlan hiányzás megszüntetését, a gépek jó karbantartását, a munkamódszerek átadását, a könyvtár látogatását tűzték ki célul a dolgozók. A változások mértékéről, hogy például hány százalékról hány százalékra emelik a termelést stb., nem esett szó. Vajon mi­nek alapján mérhették volna, hogy teljesítik-e a vállalásokat ? Az l. sz. brigád vágány-kar­bantartókból, kavicstsrmslök- ből és műhely-karbantartókból tevődik össze. A brigád tagjai három munkaterületen dolgoz­nak, ráadásul különböző mű­szakokban. Érthető, hogy nem lehetett összefogni ókét, s igazi bric.jüszellem nem. alakulhatott ki 1 óztuk. Ez a szétszórtság akaőiiyozta az értékelőt is. MINT EMLÍTETTÜK, a pyékényesi brigádok a szocia­lista brigádmozgalom kezdetén alakultak meg, s ez tán meg­inog'arázza, hogy miért nem határozták meg a versenyfel* tételeket, hogy miért olyan helytelenül válogatták össze a brigáöok tagjait. De azóta már jó idő eltelt! A felügyeleti szer­veknek már régen meg kellett voJna vizsgálniuk a kavicsbá­nya brigádjainak hely-ötét Annyi bizonyos, hogy a közpon­ti vállalat, az Építők Szakszer­vezete és a helyi vezetőség is nagyot mulasztott. Sajnos, e mulasztás miatt sok elismeréstől estek el a dol­gozók. A vállalásokat sikerrel teljesíthették volna, hisz így is jelentős eredmények születtek. Javult a minőség. Az első fél­évben az ÉM Kavicstetmelő Vállalatának öt üzeme között a második helyet érték el, je­lenleg pedig az első hely Birto­kosai. Évről évre csökkent a vasútnak fizetett pénzbírság összege. Tavaly még 200 ezer forint áfláspénzt és egyéb bün­tetéseket fizettek, az idén eddig még csak 8 ezer forintot. Régente a vágány-áthelyezés­kor aligha segítettek a műhely dolgozói vagy a markológépek kezelői. »Nem az én beosztá­som«, s a rukkolófat még vélet­lenül se fogták volna meg. Most szó nélkül segítenek, hogy mi­nél előbb folytatódhasson a termelés. Megannyi változás a brigá­dok megalakítása óta! Mégis most itt tartanak a brigádta­gok: »Azt hiszem, én is agja vagyok, de nem biztos«, mert­hogy semmit sem hallanak a brigádról. Akikben még élén­ken él az alakulás emléke, azok Lemondóan legyintenek. Nem tudni, hogy brigádtagként dol­goznák-e. Még nem késő .felrázni, élet­re kelteni e mozgalmat A munkások szívesen nevezi lének a versenybe. Gyékényesen kü­lönben is nagy jelentősége le­hetne a szocialista brigádmoz­galomnak. A kavicsbánya dol­gozói munka után. szétszéled­nek, s a telepen kívül már alig jelzi valami együvé tartozásu­kat. Közös elfoglaltságuk egyál­talán nincs. A SZOCIALISTA BRIGÁ­DOK egyik feladata, hogy mint embereket is közelebb hozza egymáshoz az egyazon munka­helyen dolgozók. És há ez Gyé­kényesen, is így lesz, akkor va­lóban betöltheti szerepét v a szocialista címért indított ver­seny, s elérhetik céljukat fa dolgozók és a vállalat vezetői is. Ehhez azonban teljesen újjá kell szervezni a brigádokat Rol and Ferenc Tréfa, móka, kedves történetek röpködnek, miközben a" fürge kezek válogatják, rakják a szép almák APRÓHIRDETÉSEK ÁRA hétköznap szavan­ként 1 Ft, vasár- és ünnepnap 2 Ft. A* első szó kettőnek számít. Legkisebb hirdetés 10 Ft. Sores hir­detés b kö nap 6, vasárnap 12 Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents