Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

Csütörtök, 1961. október 13. 5 SOMOGYI N«PLAP Gyarapodik a Balaton halállománya Nagy fogásokra számítanak — 48 vagon halat fognak még ki az év végéig — Megkezdődött az őszi halászidény Becsületet a szolgáltatóiparnak Biztatóan köszöntött be a halászok számára a balatoni ősz. Máskor rendszertelenül hűlt le a víz, a halakat szét­szórtan találta a hideg, az idén viszont a lehűlés fokozatos, és a halak rajokba verődve vár­ják a telet. Ez pedig jó fogáso­kat ígér. Tavaly októberben 15—20 mázsát halásztak na­ponta, most pedig 50— 60 má- zsányi hal kerül a hálókba. 114 millió halivadék Az utóbbi esztendők sikeres halkeltetései most gyümölcsöz­nek. A sok millió süllő- és he- ringivadék szépen fejlődött bi­zonyságul, hogy érdemes a mesterséges haltenyésztéssel foglalkozni. Az idén újaibb 100 millió süllő- és 14 millió ponty­ivadékot bocsátottak a nyílt vízbe az alsóorsi keltetőből. Bár csupán 7 százalékuk éri meg a felnőtt kort, mégis ele­gendőek ahhoz, hogy a Bala­ton halállománya jelentősen szaporodjék, hisz évente legföl­jebb egymillió halát fognak ki. Lesz elég haleledel A ragadozók rengeteg apró társukat fogyasztják él, míg csak hálóba nem kerülnek. Va­jon a sok hal, ha felnő, nem kíván-e több apróhalat? Halustyik. Mihály, a Balato­ni Halászati Vállalat igazgató­ja szerint nincs ok az aggoda­lomra, ugyanis rákokkal meg­oldják a takarmányozást. A nyáron egyik dolgozójuk Len­gyelországban üdült, s a ten­ger parti vizében élő apró rá- kocskákat igen célszerűnek vélte a balatoni halak részére is. Próbaképpen 54 darabot egy befőttes üvegbe raktak, elhoz­ták Magyarországra. 51 sze­rencsésen megérkezett, s ez kedvező eredménynek számí­tott. A tervek szerint jövőre 1 millió ilyen rákot szereznek be. Mivel a szakemberek véle­ménye szerint »Oly szapora, mint a burgonyabogára, remél­hető, hogy beláthatatlan időre megoldódik a takarmányprob­léma, sőt az is Valószínű, hogy így kevesebb apróhalat fo­gyasztanak a ragadozók. Hasznos külföldi üdülések Tapasztalatokat szerezni, uj halászeszközökkel ismerkedni jobbára csak külföldön tudnak a balatoniak. Így ha valaki idegenbe jut, első dolga, hogy kapcsolatot teremt az ottani halászokkal. Ezáltal is évről évre termékenyebbé válik a balatoni halászok munkája. Kivált a Német Demokratikus Köztársaság és a magyarorszá­gi halgazdasági tröszt csere­üdültetése gyümölcsöző. Az NDK-ban találkoztak a magyar halászok először a perlonháló- val. Előnye, hogy nem kell te­ríteni, s a gyapotháló kétéves élettartamával szemben öt esz­tendeig használható. Az idén próbálták ki először a Balato­non. Hamarosan mind az öt balatoni halászbokrot perion­hálóval szerelik fok A jövő halászmódszere Öreg problémája a balatoni halászoknak a nyári munka. A nagyhálós halászat ugyanis ne­héz, ráadásul a hálót tönkrete­szi a tó fenekén levő, halele- deflnék számító gomibaszerű nö­vényzet. Kísérleteztek már eresztőhálóval, de ha abba be­legabalyodik a hal, hamar mégfullad, s másnapra felpuf- fad a vízben. Az idén csere­üdültetésen levő németek — akik ismerték a Balatont s ezt a, gondot is — egy óriásvarsát ajándékoztak a vállalatnak. 3 méter mély, 100 méter hosszú, terelőszárnya és 20 méter hosz- szú zsákja van. A perionból készült varsa fölépítése egyéb­ként megegyezik a nálunk is­meretes kisvarsáéval. Június­ban kapták az ajándékot, s a halfogót azonnal elhelyezték. Hat és fél kiló a napi «terme­lése«. A halászok eleinte nem­igen bíztak az új eszközben, most már azonban sokam eb­ben látják a balatoni halászat jövőjét. Ha ezér darab nagy­varsát helyeznek el a tóban, azok 65 mázsa halat fognak naponta. Több mint háromszo­A hízó meg a digitalis A kettőnek csak annyi köze van egymáshoz, hogy mind­egyik jó pénzt hoz a házhoz: a szerződött hízó is meg a digi­tális nevű gyógynövény is. Ne- mesdéden erről beszélgettek a község vezetői a minap. — Én azt mondom, ennyi disznót még sosem tartottak a falunkban, mint most — kezd­te Tislér József párttitkár. — A kocaakció az nagyon okos dolog, bárki találta is ki. Aki jó anyadisznót kapott tavaly, annak van most hét-nyolc vagy ennél is több malaca, süldője, pedig közben beadta a válla­latnak járó három süldőt. Van mit meghiZlaüni. Mondhatom, szép összeget kaptam már az idén disznókért. A feleségem rám hagyta a dolgot: »Intézd el csak te a szerződést meg az eladást, te vagy a gazda. De ezt az egy kis süldőt hagyd ki a számításodból.« Hogy melyik süldőről van szó? Egy kisma­lac nagyon hitvány volt, el­maradt a többitől. Kicsaptuk az udvarra, lesz vele, ami lesz. S tudod, mi lett belőle? Hozzá szegődött a kutyához, azzal jár-kel szabadon éjjel-nappal. Nem pusztult el, jól megerősö­dött, válik abból hízó, az biz­tos. Hát ez az a süldő, ami­nek a feleségem a gazdája. Nagy Vendel tanácselnök türelmesen végighallgatta, az­tán ő fogott mondókájába: — A digitalis, az az én pén­zes növényem. Akár hiszed, akár nem, tízezer forintot már úgy megkaptam érte, mint egy fillért. Pedig csak négyszáz kvadrát az egész. Számítok még vagy ötezer forintra. Ho­gyan is van? Négyszer tíz az negyven, négyszer öt az húsz, kereken hatvanezer forintot adna a digitalis, ha egy hol­don termeltem volna... „Dicsőséges hőstett" A Pravda szerdai száma több cikket közöl, amelyekben a szűzföldek dolgozói beszá­molnak munkájukról, elmond­ják a jövőre vonatkozó gondo­lataikat és terveiket. A lap ez­zel kapcsolatban vezércikket szentel a szűzföldek meghódí­tásának. A szovjet emberek — írja a Pravda — az SZKP XXII. kongresszusának küszöbén ha­zafias büszkeséggel tekintenek végig harcaik és munkájuk út­ján. Világosan látják, hogy amint a párt programtervezete is rámutat, a kommunizmus fölépítésének kötelező feltétele a hatalmas inar mellett a vi­rágzó, sokoldalúan fejlett és magas hozamú mezőgazdaság. Az ország gabonabázisának bő­vítését és gazdasági erejének fokozását célzó intézkedések között fontos helyet foglal el a keleti szűz- és parlagföldek hasznosítása. A Pravda hangsúlyozza, hogy az 1954—1960-ig terjedő idő­szakban 41 millió hektár szűz- és parlagföldet vettek művelés alá. Az anyagi ráfordítások bő­ségesen megtérültek! Az állam csupán az árugabona-termelés növekedése révén régi pénzben kifejezve több mint 76 milliárd ""rubelt kapott az egykori szűz­földekről. A szemestermények egymaguk fedezték e területek összes mezőgazdasági beruházá­sait, sőt ezen felül 32 milliárd rubel tiszta jövedelmet is biz­tosítottak. (MTI) rosa ez a legszerencsésebb nyá­ri napokon kihalászott meny- nyiségmek. Tavasztól őszig kint lennének a varsák, s időnként összeszednék a zsákmányt. Jöhet a tél Mennél jobban lehűl a víz, annál nagyobb a fogás. A je­lenlegi hőmérsékleten kifogott napi 50—60 mázsányi hal bi­zakodással tölti el a vállalat dolgozóit. Különösen azért, mert nemcsak néha és néme­lyik hajónak adódik gazdag zsákmány, hanem valameny- nyien sikeres fogásokról szá­molhatnak be. December 31-ig 48 vagon halat kell kiemel­niük a Balatonból. A hálókat kicserélték, és három hajóba a régi motor helyett új, hat­hengeres Csepel Dieselt építet­tek be. Roland Ferenc Megyénk szolgáltatóipara — bár az utóbbi időben jelentős fejlődésen ment át — nem ör­vend túlságosan jó hírnévnek. Többet számítanak fel a javítá­sokért, mint amennyit szabad­na, rossz a munka minősége — itt-ott ilyen panaszok hangza­nak el. Mire kellett az 5400 perc? A Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizottsá­ga a múlt hónapban a Finom- mechanikai Vállalatot bízta meg a Petőfi Sport Kör öltöző­jében levő elromlott boyler megjavításával. A vállalat em­berei a boylert leszerelték, el­szállították, rendbe hozták, visszavitték, majd még aznap fölszerelték. Megérkezett a számla, s a megyei bizottság­nál majd hanyatt estek, ami­kor megtudták, hogy 1871 fo­rintot kell fizetniük. De a számlán nem volt feltüntetve, hogy milyen munkát végeztek, mit kellett megjavítani. Sokall­ták az összeget. Elmentek a vállalathoz, de a munkalapon is csak ennyit láttak: -Boyler- javítás 5400 perc.« Mire kel­lett ennyi idő? — kételkedtek, s elhatározták: nem fizetnek. Mást mond a szakértő, mást a vállalat Szakértőt kértek fel, vizsgál­ja meg, hogy ez a munka mennyi ideig tarthatott, s mi­be kerülhetett. A szakértő sze­rint a boylert nem is kellett volna elszállítani, de így is leg­följebb öt szakmunkás és húsz segédmunkás órát vehetett a munka igénybe. — Ha magán­iparossal javíttatják meg, az bizonyára nem kért volna töb­bet 500 forintnál — véleke­dett ... A FEHÉR KOCSI VEZETŐJE — Nagyon nehéz elmondani, mit érez az ember, amikor a garázsban megszólal a csengő —r kezdte a beszélgetést Lede­rer László, a Kaposvári Men­tőállomás garázsmestere. — Nem tudjuk még, hogy hova és kiért kell mennünk, csak azt tudjuk., szükség van ránk... Valaki várja a segítséget... Be­ülünk a kocsiba, s száguldunk a szélnél is sebesebben. Léderer László tizenkét év óta viszi a segítséget a kapos­váriaknak és a környékbeliek­nek. Tizenkét éve dMgozik a Kaposvári Mentőállomásón. Emlékeket idéz. — Hat évvel ezelőtt történt egy éjszaka. Egy óra körül Osztopánba mentünk. Egy fia­tal asszony szült, és közben komplikációk léptek föl. Be kellett hozni a kórházba. Na­gyon kellett igyekeznem. Azt hiszm, rekordot állítottam fel. 32 éves gépkocsivezétői pálya­futásom alatt még nem hajtot­tam így. Ki is vert a veritek, mire beértem. Egy másik alkalommal ge­rinctörésről értesítették a men­tőket. Ólmos eső esett. Léderer László a nagy kocsiba ült, amely jól fekszi az utat, és gyorsan haladhat a síkos úton is. — Ki is értem szerencsésen, fölvettem a beteget, aztán irány vissza... Nagyon rossz volt az út, vigyázni kellett minden döccenőnél. Ilyen sé­rülésnél a szállítástól függ minden. A toponári úton ret­tenetesen csúszott a köesi. Alig bírtam tartani. Amikor beértem a kórházba, ki kellett. gombolnom az ingemet, olyan melegem volt. Léderer László még most is sokszor oda ül a fehér kocsi volánjához. Azt mondja, hogy még most is, tizenkét évi szol gálát után ts összeszorul a szí­ve, ha meghallja a garázsban az apró, szagnatott csengetést. Ez jelzi, hogy súlyos beteghez kell sietnie. N. S. Akaratos ember — Én, kérem szépen, már régi tsz-tag vagyok. Akkor lép­tem be, amikor az országban az első közös gazdaságok ala­kultak. De ha egyszer azt mondom, hogy nem dolgozom, akkor nem dolgozom. Mert ne­kem nem tudnak olyan mun­kát adni, amit betegen elvé­gezhetnék — mondja Hiller István, a kadarkúti Béke Ter­melőszövetkezet tagja. Határo­zottan, nyomatékkai ejti ki a szavakat. Leveti kabátját, mu­tatja karjain a sebforradáso­kat. Felesége is itt áll velünk az udvaron, s az iskolából ép­pen hazaérkezett kisfiú és kis­lány szintén hozzánk csatlako­zik. Hallgatjuk az embert, a négygyermekes családaoát, amint egyre-másra hordja ösz- sze érveit, csakhogy meggyőz­zön bennünket: dolgozna ő, de nem kap megfelelő mun­kát. — Hogyan képzelnek olyat, hogy állatgondozó legyek? Ilyen lábbal és ilyen kézzel... — De néhány évvel ezelőtt nem volt panasz az/ egészségé­re. — Ja, kérem, örökké nem bírhatom én sem. Ha elhelyez­kedhetnék valahol a szakimá­ban. .. — Szakmája is van? — Van. Kárpitos vagyok, kérem. Tetszik tudni, az úgy volt, hogy a háború alatt el­veszett a mesterlevelem. Ha könnyebb munkát adnának, talán itt is maradnék. — Könnyű munka? Akad ilyen is nálunk, már ameny- nyire könnyűnek lehet nevezni — mondja az elnök, és hirte­len ezt kérdezi: — Éjjeliőrre volna szükségünk, vállalja? Akár már holnap szolgálatba i léphet. Hiller István lehajtja fejét, gondolkodik. Majd föltekint, és csak annyit mond: — Nem vállalom! Összenézünk az elnökkel, ö nem csodálkozik, de engem meglep ez a makacsság. — Mezőőr is kellene, mit szól hozzá? i — Semmit. Az ilyesmi nem nekem való. Meg aztán mi hasznom lenne, ha éjjeliőr vol­nék? Már csak két hónap van hátra az évből, és ennyi idő alatt nem lehet sokat keresni. Fontolgatjuk a hallottakat, és megállapítjuk: ha Hiller István egész évben éjjeliőr lett volna, most családjának meg­volna a jövő évi kenyérgabo­nája. De ő nem vállal munkát. Furcsa és érthetetlen ez a ma­gatartás. Vidékre szívesen menne, csak azért, hogy ma­ga mögött tudja a szövetkeze­tét. Még akkor is, ha itthon nagyobb jövedelem várható. Akaratos ember — talán így lehetne leginkább szavakba foglalni rövid jellemzését. Va­jon meddig makacskodhat? H. F. APRÓHIRDETÉSEK IRI Eladó Toponáron Vöröshadséreg útja 5i?-es számú családi ház 800 n-öl telekkel együtt. Érdeklődni ugyanott. (59327) ÉH ADÁS-VÉTEL llljll Kályhájához, tűzhelyéhez a zománcozott és fekete füstcsö­vet megvásárolhatja a földmű­vesszövetkezetek boltjaiban. (3920) Szoba-konyhás ház melléképüle­tekkel, 800 n-öl telekkel olcsón el­adó. Hajdú Károly, Bábonymegyer, szőlőhegy. (18980) Pestimrén egy szoba-konyhás, éléskamrás, csukott verandás la­kóház lakottan olcsón eladó, 300 n-öl termő gyümölcsössel. Érdek­lődni: Farkas János, Marcali, Sza­badság u. 2. (2559) illüi CSERE flilll Elcserélném Kaposvár, Április 4. u. 26. szám alatti egyszobás, konv- hás, speizos lakásomat 2 szobás lakosért. Cím: Hifzi cukrász, Már­tírok tere. (209°) Figyelem! Kukoricacsuta má­zsánként 5,— Ft-ért kapható a TU- ZÉP cseri sorompói telepén. (59309) jlilli állás lllili Gépkocsivezető elhelyezkedne tü­dőkre is. Nyári András, Igái. (59326) Kombinált szekrény eladó. Cím: Kaposvár, Szalma István u. 13.. Szákál. (59314) Asztalosipari szakmunkásokat fölvesz a Somogy megyei Faipari V., Kaposvár, Katona József u. 1. (59319) Hetesen, Ady u. 13. alatt két szo­ba. konyha, éléskamra, fürdőszo­ba, alápincézett kamra helyiségek­ből álló lakóház hatszáz öl telken eladó. (59313) Hegesztőt fölyösz a Kaposvári Gépállomás. Kovácsmunkában jár­tasak előnyben. Jelentkezés 7—9 óra között Jutái út 7. sz. alatt. (•*945) Kötészeti célra korlátlan meny* nyiségben szállítunk Thuja és Cha- mecypanis zöldet 300 Ft mázsán­ként! árban. Szombathelyi Kerté­szeti Vállalat (48367) Perfekt gyors- és gépírónő elhe­lyezkedne. Cím: Kanosvár, Kani­zsai utca 41., Erős Rózsa. (59329) — Jogos a 90 óra elszámolá­sa, s helyes a számla is — ál­lítja az utólag benyújtott mun­kavezetői jelentés alapján a Finommechanikai Vállalat. — A boylert úgy kellett levésni* az alja repedezett volt, ki kel­lett, egyengetni, meghegeszteni* újból többször visszahegeszte- ni, ötszöri nyomáspróbát kel­lett végezni stb. Áttekinthető számlázást Ä szakszervezet megyei bi­zottsága jogosan kételkedik a számla helyességében. Így vé­lekedik a megyei tanács ipari osztályának vezetője is. Azt azonban utólag eldönteni, hogy kinek van igaza, a szakértő­nek-e vagy pedig a vállalat­nak, igen nehéz. Hiszen ehhez le kellene szerelni a boylert, megnézni, milyen javításokat végeztek rajta, azok mennyi ideig. tarthattak, de még így sem állapíthatnának meg min­dent pontosan. Talán nem is került volna sor erre a vitára* ha a vállalat szabályosan ál­lítja ki a számlát, ha részlete­sen feltüntetik rajta, hogy mi­lyen munkákat végeztek és hány emberrel; ha látja a meg­rendelő, hogy ennyibe került a levágás, annyiba a szállítás, a hegesztés, a vízpróba stb. Alakítsanak ellenőrző bizottságot A Finommechanikai Vállár lat a jövőben a készáruterme­lés helyett mind nagyobb mér­tékben tér át a szolgáltatásra. Rájuk hárul elsősorban a fel­adat, hogy becsületet szerezze­nek a szolgáltató-iparnak. Ezt csak úgy érhetik el, ha kiváló minőségű munkát végeznek; ha a munkalapokat a valóság­nak megfeleljen töltik ki, s ha a számlákat eszerint állítják ki. A megyei tanács ipari osz­tálya a szolgáltatóipar becsüle­tének helyréül litására hasznos javaslatot tett: alakítsanak egy szakémberekböl álló bizottsá­got az állami, a szövetkezeti és a magánipar rendszeres el­lenőrzésére. A jávaslat helyes, az ellen“ őrző bizottságot haladéktala­nul meg kell alakítani. Persze ne csak ezért végezzen a szol­gáltatóipar kifogástalan mun­kát, hanem mert az emberek többsége mégis bizalommal vi­szi hozzájuk az elromlott órát* mosógépet, rádiót stb. javítás­ra. Ezt a bizalmat pedig ki­fogástalan munkával kell vi­szonozni. S zalai László Részlegvezetői in ii nkakSrbe középkorú, nagy gyakorlatú elektriknst vasty villamosipari technikást keres üzemfenn tartó műhelyének élére 3 megawattot igénybe vevő nagy vállalat. Címeket a Magyar Hirdető kaposvári kirendeltségéhez 59]ln-es szánva eSzakemter“ jeligére kell leadni. (59110) Somogy? Népftrp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEÄK JÓZSEF. Szerkesztősé?* *»jiposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U Ft*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents