Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 50 FTlXP.lt Mai számunk tartalmából AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 256. SZÓM VASÁRNAP, 1961. OKTOBER 29. Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (3. o.) Humor, rejtvény (7. o.) A papsűrűi ács (8. o.) ! Az SZKP módosított szervezeti szabályzatának tervezete a XXII. kongresszus előtt Kozlov beszámolója az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülésén Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXIX. kongresszusának október 28-i, szombat délelőtti ülése magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött. Frol Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról. Megállapította, hogy «-a kongresszus teljesen jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának bel- és külpolitikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét«; egyhangúlag jóváhagyta az SZKP új programját, »az egész párt és Hruscsov elvtárs vezette lenini központi bizottság kollektív, alkotó gondolkodásának gyümölcsét«. Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatja az SZKP szervezeti szabályzata módosításának kérdését — mondotta Kozlov. »-Az új program új, nagyobb követelményeket ró a pártra, minden kommunistára.« Kozlov emlékeztetett rá, hogy a jelenleg érvényben levő szelve ze ti szabályzatot 1952-ben a XIX. pártkongresz- szus fogadta el, amelyen »az SZKP szervezeti szabályzatá»Ez pártunk történelmi fejlődésének, a Szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges győzelmének legnagyszerűbb eredménye.« »Pártunk a marxizmust— Ieninizmust alkotó módon tovább fejlesztve határozottan harcol a forradalmi elmélettől mélységesen idegen revizioniz- mus, dogmatizmus és szektás- ság minden megnyilvánulása ellen.« Az SZKP elválaszthatatlan, szerves része a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. »A párt szilárdan kiáll a proletár internacionalizmus kipróbált elvei mellett.« A párt egész története »a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti internacionalista kötelességének tettekkel való teljesítése. Az SZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítását, erősíti a testvéri kapcsolatokat valamennyi ország kommunistáinak nagy seregével; a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó közös harcban összehangolja A párttag egyik legfontosabb kötelessége — folytatta Kozlov — »a bírálat és önbírálat fejlesztése; harc a hivalkodás, elbizakodottság, az önelégültség, á bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen«. A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden kommunista megbírálásának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jo-' got.-A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökevényei ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor népei, továbbá az egész világ proletárjai és dolgozói együttműnak módosítása« címen Nyiki- ta Hruscsov tartott beszámolót. »A párt felépítésének és munkájának a jelenleg érvényben levő szervezeti szabályzatban megtestesült alapvető lenini szervezeti elved megmásít- hatatlanok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. pártkongresszus elé terjesztett szervezeti szabályzattervezet tovább fejleszti ezeket az elveket.« Az SZKP ezekben az esztendőkben »számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini személyi kultusz következményeit leküzdve a párt teljesen visszaállította a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elvét, még szorosabban tömörült a lenini központi bizottság köré.« »A párt sorainak lenini egysége még sohasem volt olyan szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban« — mondotta Kozlov. Az SZKP szervezeti szabályzata, amelyet a kongresszus elfogad, megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban — folytatta Kozakcióit a kommunista világmozgalom többi osztagának erőfeszítéseivel.« Kozlov rámutatott, hogy »a jelenlegi viszonyok között hasonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben; megnő a párttagok rangja«. »A párt továbbra is a társadalom legtudatosabb és legtevékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait.« Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét. Ez a cikkely — mutatott rá Kozlov — teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Új benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára, »aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében«. Az SZKP szervezeti szabályzatának' tervezetében »előtérbe kerülnek a párttagnak a társadalmi munkára, a termelésre és a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességei«. ködösének megszilárdításában.« »A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov —, és éljenek teljes mértékben a szervezeti szabályzat előirányozta széles körű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden pártszervezet harcképességének fokozódását.« A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan cikkely- lyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tagjelöltségi idő meghosszabbítását illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be), az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. »Az eszmei élet aktivizálódása a pártban, a pártfegyelem megszilárdítása, a kommunisták öntudatának emelkedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások száma« — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalmazása ellen és a pártszervezetek felelősségének fokozására a kommunisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: »Az alap»A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve« — hangsúlyozta az előadó. »Rendkívül nagy jelentőségű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől.« A pártáiét lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a pártszervek összetételének rendszeres megújítása elhárítja annak lehetőségét, hogy túlságosan összpontosuljon a hatalom egyes funkcionáriusok, munkatársak kezében, és előfordulhassanak olyan esetek, hogy az illetők kivonják magukat a kollektíva ellenőrzése alól; biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a vezető pártszervekbe, az idős és a fiatal káderek helyes arányát« — jelentette ki Kozlov. »A vezető szervek megújítási folyamatának a pártáiét normájává kell válnia« — jelentette ki Kozlov. Hangsúlyozta, hogy e rendszer célszerűsége szemmel látható. »A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársaknak kell bekerülniük. Ugyanakkor szükséges, hogy erélyesen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan emberektől, akik túlságosan is odanőttek székükhöz, s azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni; akik már nem fejlődnek tovább, és nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat; akik makacsul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez.« Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve »egyáltalán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos szerepének«. A szervezeti szabályzattervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megérdemelt tekintélyt vívtak ki, s akiknek magas fokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra is beválaszthatok a vezető szervekbe. »A megfelelő jelöltet azonban akkor lehet megválasztottnak szervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelenlevő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta.« A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket, »ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysége, és minden kommunistát bevonjanak az alkalmával a szavazatoknak legalább háromnegyedét megkapja« Kozlov rámutatott, hogy egyik vagy másik munkatárs pártszervekbe való huzamosabb idejű beválasztásának lehetősége a szervezeti szabályzat értelmében kiterjed az ösz- szes választható posztokra és nemcsak az SZKP központi bizottsági vagy a Központi Bizottság elnökségi tagságára, mint azt egyesek javasolták.^ Az értelmes, kezdeményező társak törvényszerű fejlődését és kiemelését nem lehet megakadályozni — mondotta Kozlov. A szabályzattervezet hangsúlyozza, hogy minél magasabb beosztást tölt be a pártban a kommunista, annál nagyobb a felelőssége — mutatott rá Kozlov. — Ezt többek között megerősíti egy új tétel: »A Központi Bizottság tagjának és tagjelöltjének égész tevékenységével igazolnia kell a párt belé vetett nagyfokú bizalmát. Ha a Központi Bizottság tagja vagy tagjelöltje foltot ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a Központi Bizottságban.« A szabályzattervezetnek ez a rendelkezése mutatja, hogy milyen igényes pártunk azokkal szemben, akiket harcos lenini vezérkarának soraiba állít — mondotta Kozlov. Kozlov hangsúlyozta, hogy »a centralizmus nem mond ellent a párton belüli demokráciának. Feltételezi a helyi kezdeményezés és építőmunka minden eszközzel való fejlesztését és a fennkölt, öntudatos fegyelmet. Beszámolójában Kozlov foglalkozott az Albán Munkapárt vezetőinek tevékenységével, akik az SZKP-hez, a Szovjetunióhoz és más szocialista oa~ vuhin, Szaburov és Sepi- lov. »E csoport tagjai hűtlenné váltak a pártélet lenini elveihez. Mindenáron igyekeztek érvényre juttatni pórtellenes elgondolásaikat, s odáig süiy- lyedtek, hogy titkos összejőve- teleket rendeztek, terveket koholtak a pórt és az ország vezetésének kezükbe ragadására, a pórt politikájának megváltoztatására. Molotov és a többiek vissza akarták hozni azokat a pártunkra és hazánkra nézve oly nehéz időket, amikor a személyi kultusz bűnös módszerei és eljárásai uralkodtak, amikor senki sem volt biztonságban az önkénnyel és a megtorlással szemben. A csoport tagjai nem számoltak azzal, hogy pártunk lenini irányvonalát, amelyet a XXi kongresszus elfogadott, lelkesen helyeselte az egész part, az egész szovjet nép és a marxista-leninista testvérpártok.« Kozlov azt mondotta: •'■Teljesen egyetértek N. Sz. Hruscsov elvtárssal abban, hogy l a ezek az árulók felülkerekedtek volna, aljas céljaik érdekében nem riadtak volna visz- sza semmitől: elbánlak volna a becsületes és teljesen árpit- lan emberekkel. Nagy szerencsénk, elvtársak, hogy ártalmatlanná tettük a pártellenes csoportot, és szigorúan ragaszkodva a lenini irányvonalhoz* megvalósíthattuk hazunk hatalmas átalakulását, példátlanul magasra emelhettük pántunk és a szovjet állam tekintélyét a nemzetközi küzdőtéren.« A tények azt mutatják — jelentette ki Frol Kozlov —* hogy a pártellenes csoport szervezői még mindig megpróbálják védeni helytelen nézetei* két. Különös makacsság tapasztalható e tekintetben Molotov esetében, ö odáig jutott* hogy még az SZKP új programját is úgy jellemzi, mint szellemében- forradalomellenes dokumentumot. Molotov mit sem törődik azzal, hogy a program az egész nép között történő megvitatása idején a párt és a nép, valamint a testvéri marxista-leninista pártok általános jóváhagyásával találkozott, s hogy a Föld minden becsületes embere korunk nagy Kommunista Kiáltványának nevezi. »Molotovnak ez a megnyilatkozása lényegében kihívás pártunkkal és az SZKF XXII. kongresszusával szemben* amely egyhangúlag jóváhagyta pártunk új programját« — jelentette ki Kozlov, majd hozzátette: »Osztom az itt felszólaló küldötteknek azt a véleményét, hogy Molotovnak, Kaganovics- nak és Malenkovnak a párt előtt és a nép előtt szigorú felelősséget kell viselnie egész pártellenes és bűnös tevékenységéért.« szagokhoz fűződő kapcsolataik éles megrontásának útjára léptek. szellemű és energikus munkaA demokratikus centralizmus biztosítja a párt akaratának és cselekvésének egységét: mozgékonnyá teszi, képessé arra, hogy a helyzet változásának megfelelően átszervezze sorait, s az egész pórt erőfeszítéseit a kommunizmus építésének történelmi jelentőségű feladataira összpontosítsa.« A pártélet normája a véleményszabadság, a politikai és gyakorlati párttevékenység bármely kérdésének szabad megvitatása. Az eszmecsere során alakul ki az egységes, helyes álláspont, amelyet a mindenkire nézve kötelező pórt- határozatban rögzítenek. — A szervezeti szabályzat tervezete előirányozza »a pártpolitika kérdéseinek szabad és érdemleges megvitatását, a tisztázatlan vagy nem elég világos kérdések egyes szervezetekben vagy a pórt egészében való megvitatását« —• mutatott rá a továbbiakban Kozlov. Szükség Tan biztosítékokra a frakciózás ellen A szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása ’'során — közölte Kozlov — ilyen Kérdések vetődtek fal: Nem zárja-e ki az SZKP az egész szovjet társadalom egyöntetű egysége mindenféle szakarlár tevékenység lehetőségét a párt soraiban? Szükség van-e a jelenlegi körülmények között a szervezeti szabályzatban bármiféle formális biztosítékokra a frakciózás és a csoportszellem ellen? »Igen, elvtársak, ilyen biztosítékokra szükség van« — hangsúlyozta Kozlov. »A szovjet társadalomban nem maradt olyan társadalmi bázis, amely bármiféle opportunista irányzatokat táplálna a pártiban. De egyes személyek lov. Az SZKP — a munkásosztály pártja — az egész szoyjet nép pártja lett A párttagok kötelességeiről és jogairól eleven, alkotó pórtmunkába«. A pártszeryek rendszeres megújításának elye tekinteni, ha titkos szavazás »Természetesen nem engedhető meg, hogy ellentmondásokba keveredett vagy éretlen emberek valamilyen kis csoportjának szeszélyei folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes pártellenes elemek a párt egységének aláásásához idézető akciókat indíthassanak A pártnak nincs joga, hogy fegyvertáréiból kiiktassa azokat az eszközöket, amelyekkel tömött sorainak eszmei és szervezett egységéért harcol« —jelentette ki Kozflov. »A szervezeti szabályzat biztosítékokat nyújt a jelentéktelen kisebbség olyan próbálkozásai ellen, hogy ráerőszakolja akaratát a többségre, valamint a frakciós csoportosulások alakítására és a pártszakadás előidézésére irányuló kísérletek ellen« — mondotta Kozlov. vagy csoportok eszmei ingadozásának forrósait még nem küszöböltük ki teljesen.« A XX. pártkongresszuson kitűzött lenini irányvonal megvalósításával szemben elkeseredett ellenállást tanúsított a frakciós, pártellenes csoport: Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, PerAz Albán Munkapárt vezetőinek tevékenysége szemléltetően mutatja, hova vezet a személyi kultusz (Folytatása a 2. oldalon)