Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 50 FTlXP.lt Mai számunk tartalmából AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 256. SZÓM VASÁRNAP, 1961. OKTOBER 29. Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (3. o.) Humor, rejtvény (7. o.) A papsűrűi ács (8. o.) ! Az SZKP módosított szervezeti szabályzatának tervezete a XXII. kongresszus előtt Kozlov beszámolója az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülésén Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXIX. kongres­szusának október 28-i, szombat délelőtti ülése magyar idő sze­rint 8 órakor megkezdődött. Frol Kozlov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról. Megállapította, hogy «-a kongresszus teljesen jóváhagy­ta az SZKP Központi Bizott­ságának bel- és külpolitikai irányvonalát és gyakorlati te­vékenységét«; egyhangúlag jó­váhagyta az SZKP új program­ját, »az egész párt és Hrus­csov elvtárs vezette lenini központi bizottság kollektív, alkotó gondolkodásának gyü­mölcsét«. Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatja az SZKP szervezeti szabályzata módosításának kérdését — mondotta Kozlov. »-Az új prog­ram új, nagyobb követelmé­nyeket ró a pártra, minden kommunistára.« Kozlov emlékeztetett rá, hogy a jelenleg érvényben le­vő szelve ze ti szabályzatot 1952-ben a XIX. pártkongresz- szus fogadta el, amelyen »az SZKP szervezeti szabályzatá­»Ez pártunk történelmi fej­lődésének, a Szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges győzelmének legnagyszerűbb eredménye.« »Pártunk a marxizmust— Ieninizmust alkotó módon to­vább fejlesztve határozottan harcol a forradalmi elmélettől mélységesen idegen revizioniz- mus, dogmatizmus és szektás- ság minden megnyilvánulása ellen.« Az SZKP elválaszthatatlan, szerves része a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lomnak. »A párt szilárdan ki­áll a proletár internacionaliz­mus kipróbált elvei mellett.« A párt egész története »a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti inter­nacionalista kötelességének tet­tekkel való teljesítése. Az SZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megszilárdí­tását, erősíti a testvéri kap­csolatokat valamennyi ország kommunistáinak nagy seregé­vel; a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmusért folyó közös harcban összehangolja A párttag egyik legfontosabb kötelessége — folytatta Koz­lov — »a bírálat és önbírálat fejlesztése; harc a hivalkodás, elbizakodottság, az önelégült­ség, á bürokratizmus és a lo­kálpatriotizmus ellen«. A szer­vezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden kommunista megbírálásának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jo-' got.-A kommunistának harcol­nia kell a nacionalizmus és so­vinizmus csökevényei ellen; szóval és tettel közre kell mű­ködnie a szovjet népek barát­ságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor né­pei, továbbá az egész világ pro­letárjai és dolgozói együttmű­nak módosítása« címen Nyiki- ta Hruscsov tartott beszámo­lót. »A párt felépítésének és munkájának a jelenleg érvény­ben levő szervezeti szabályzat­ban megtestesült alapvető le­nini szervezeti elved megmásít- hatatlanok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. pártkong­resszus elé terjesztett szerve­zeti szabályzattervezet tovább fejleszti ezeket az elveket.« Az SZKP ezekben az eszten­dőkben »számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini sze­mélyi kultusz következmé­nyeit leküzdve a párt teljesen visszaállította a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elvét, még szorosabban tömö­rült a lenini központi bizott­ság köré.« »A párt sorainak lenini egy­sége még sohasem volt olyan szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban« — mondot­ta Kozlov. Az SZKP szervezeti szabály­zata, amelyet a kongresszus el­fogad, megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért ví­vott harcban — folytatta Koz­akcióit a kommunista világ­mozgalom többi osztagának erőfeszítéseivel.« Kozlov rámutatott, hogy »a jelenlegi viszonyok között ha­sonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben; megnő a párttagok rangja«. »A párt továbbra is a tár­sadalom legtudatosabb és leg­tevékenyebb tagjaiból fogja ki­egészíteni sorait.« Az előadó felolvasta a szer­vezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét. Ez a cikkely — mutatott rá Kozlov — teljes mértékben fenntartja a párt­tagság lenini elvét. Új benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára, »aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében«. Az SZKP szervezeti szabály­zatának' tervezetében »előtér­be kerülnek a párttagnak a társadalmi munkára, a terme­lésre és a kommunizmus anya­gi-műszaki bázisának felépíté­sére vonatkozó kötelességei«. ködösének megszilárdításá­ban.« »A párttagok lássák világo­san a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov —, és él­jenek teljes mértékben a szer­vezeti szabályzat előirányozta széles körű jogaikkal. Ez biz­tosítja a kommunisták kezde­ményező készségének és önte­vékenységének további fejlődé­sét, minden pártszervezet harcképességének fokozódá­sát.« A szervezeti szabályzat ter­vezetét egy sor olyan cikkely- lyel egészítették ki, amely ar­ra hivatott, hogy még maga­sabbra emelje a pártszerveze­tek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tagjelöltségi idő meghosszabbítását illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be), az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt el­hagyja. »Az eszmei élet aktivizáló­dása a pártban, a pártfegyelem megszilárdítása, a kommunis­ták öntudatának emelkedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagymértékben csök­kent az SZKP-ból való kizárá­sok száma« — mondotta Koz­lov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalma­zása ellen és a pártszervezetek felelősségének fokozására a kommunisták sorsáért, a szer­vezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: »Az alap­»A párt szervezeti felépíté­sének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus le­nini elve« — hangsúlyozta az előadó. »Rendkívül nagy jelentőségű a szervezeti szabályzat terve­zetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb el­ve a vezetés kollektív jel­lege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől.« A pártáiét lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a pártszervek összetételének rendszeres megújítása elhárít­ja annak lehetőségét, hogy túl­ságosan összpontosuljon a ha­talom egyes funkcionáriusok, munkatársak kezében, és elő­fordulhassanak olyan esetek, hogy az illetők kivonják ma­gukat a kollektíva ellenőrzése alól; biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a ve­zető pártszervekbe, az idős és a fiatal káderek helyes ará­nyát« — jelentette ki Kozlov. »A vezető szervek megújí­tási folyamatának a párt­áiét normájává kell vál­nia« — jelentette ki Kozlov. Hangsúlyozta, hogy e rend­szer célszerűsége szemmel lát­ható. »A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdemé­nyező munkatársaknak kell be­kerülniük. Ugyanakkor szük­séges, hogy erélyesen megsza­badítsák a párt vezető szer­veit az olyan emberektől, akik túlságosan is odanőttek szé­kükhöz, s azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni; akik már nem fejlődnek tovább, és nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat; akik maka­csul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez.« Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve »egyál­talán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos sze­repének«. A szervezeti szabályzattervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munka­társak, akik megérdemelt te­kintélyt vívtak ki, s akiknek magas fokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánva­ló, hosszabb időszakra is bevá­laszthatok a vezető szervekbe. »A megfelelő jelöltet azonban akkor lehet megválasztottnak szervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a tag­gyűlésen jelenlevő párttagok­nak legalább kétharmada meg­szavazta.« A szervezeti szabályzat ter­vezetében következetesen vé­gigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell ter­jeszteni a demokratikus elveket, »ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék min­den pártszervezet aktivitása és öntevékenysége, és minden kommunistát bevonjanak az alkalmával a szavazatoknak legalább háromnegyedét meg­kapja« Kozlov rámutatott, hogy egyik vagy másik munkatárs pártszervekbe való huzamo­sabb idejű beválasztásának le­hetősége a szervezeti szabály­zat értelmében kiterjed az ösz- szes választható posztokra és nemcsak az SZKP központi bi­zottsági vagy a Központi Bi­zottság elnökségi tagságára, mint azt egyesek javasolták.^ Az értelmes, kezdeményező társak törvényszerű fejlődését és kiemelését nem lehet meg­akadályozni — mondotta Koz­lov. A szabályzattervezet hangsú­lyozza, hogy minél magasabb beosztást tölt be a pártban a kommunista, annál nagyobb a felelőssége — mutatott rá Kozlov. — Ezt többek között megerősíti egy új tétel: »A Központi Bizottság tag­jának és tagjelöltjének égész tevékenységével iga­zolnia kell a párt belé ve­tett nagyfokú bizalmát. Ha a Központi Bizottság tagja vagy tagjelöltje foltot ejt be­csületén és méltóságán, nem maradhat meg a Központi Bi­zottságban.« A szabályzattervezetnek ez a rendelkezése mutatja, hogy milyen igényes pártunk azok­kal szemben, akiket harcos le­nini vezérkarának soraiba ál­lít — mondotta Kozlov. Kozlov hangsúlyozta, hogy »a centralizmus nem mond ellent a párton belüli de­mokráciának. Feltételezi a helyi kezdemé­nyezés és építőmunka minden eszközzel való fejlesztését és a fennkölt, öntudatos fegyel­met. Beszámolójában Kozlov fog­lalkozott az Albán Munkapárt vezetőinek tevékenységével, akik az SZKP-hez, a Szovjet­unióhoz és más szocialista oa~ vuhin, Szaburov és Sepi- lov. »E csoport tagjai hűtlenné váltak a pártélet lenini elvei­hez. Mindenáron igyekeztek érvényre juttatni pórtellenes elgondolásaikat, s odáig süiy- lyedtek, hogy titkos összejőve- teleket rendeztek, terveket ko­holtak a pórt és az ország ve­zetésének kezükbe ragadására, a pórt politikájának megvál­toztatására. Molotov és a töb­biek vissza akarták hozni azo­kat a pártunkra és ha­zánkra nézve oly nehéz időket, amikor a személyi kultusz bűnös módszerei és eljárásai uralkodtak, amikor senki sem volt biz­tonságban az önkénnyel és a megtorlással szemben. A csoport tagjai nem számol­tak azzal, hogy pártunk lenini irányvonalát, amelyet a XXi kongresszus elfogadott, lelke­sen helyeselte az egész part, az egész szovjet nép és a marxis­ta-leninista testvérpártok.« Kozlov azt mondotta: •'■Telje­sen egyetértek N. Sz. Hrus­csov elvtárssal abban, hogy l a ezek az árulók felülkereked­tek volna, aljas céljaik érde­kében nem riadtak volna visz- sza semmitől: elbánlak volna a becsületes és teljesen árpit- lan emberekkel. Nagy szeren­csénk, elvtársak, hogy ártal­matlanná tettük a pártellenes csoportot, és szigorúan ragasz­kodva a lenini irányvonalhoz* megvalósíthattuk hazunk ha­talmas átalakulását, példátla­nul magasra emelhettük pán­tunk és a szovjet állam tekin­télyét a nemzetközi küzdőté­ren.« A tények azt mutatják — je­lentette ki Frol Kozlov —* hogy a pártellenes csoport szer­vezői még mindig megpróbál­ják védeni helytelen nézetei* két. Különös makacsság ta­pasztalható e tekintetben Mo­lotov esetében, ö odáig jutott* hogy még az SZKP új prog­ramját is úgy jellemzi, mint szellemében- forradalomellenes dokumentumot. Molotov mit sem törődik azzal, hogy a prog­ram az egész nép között tör­ténő megvitatása idején a párt és a nép, valamint a test­véri marxista-leninista pártok általános jóváhagyásával talál­kozott, s hogy a Föld minden becsületes embere korunk nagy Kommunista Kiáltványának nevezi. »Molotovnak ez a megnyilat­kozása lényegében kihívás pár­tunkkal és az SZKF XXII. kongresszusával szemben* amely egyhangúlag jóváhagy­ta pártunk új programját« — jelentette ki Kozlov, majd hoz­zátette: »Osztom az itt felszó­laló küldötteknek azt a véle­ményét, hogy Molotovnak, Kaganovics- nak és Malenkovnak a párt előtt és a nép előtt szigorú felelősséget kell viselnie egész pártellenes és bűnös tevékenységé­ért.« szagokhoz fűződő kapcsolataik éles megrontásának útjára lép­tek. szellemű és energikus munka­A demokratikus centralizmus biztosítja a párt akaratának és cselekvésének egységét: mozgékonnyá teszi, képessé arra, hogy a helyzet változásá­nak megfelelően átszervezze sorait, s az egész pórt erőfe­szítéseit a kommunizmus épí­tésének történelmi jelentőségű feladataira összpontosítsa.« A pártélet normája a véle­ményszabadság, a politikai és gyakorlati párttevékenység bármely kérdésének szabad megvitatása. Az eszmecsere so­rán alakul ki az egységes, he­lyes álláspont, amelyet a min­denkire nézve kötelező pórt- határozatban rögzítenek. — A szervezeti szabályzat tervezete előirányozza »a pártpolitika kérdéseinek sza­bad és érdemleges megvitatá­sát, a tisztázatlan vagy nem elég világos kérdések egyes szervezetekben vagy a pórt egészében való megvitatását« —• mutatott rá a továbbiakban Kozlov. Szükség Tan biztosítékokra a frakciózás ellen A szervezeti szabályzat ter­vezetének megvitatása ’'során — közölte Kozlov — ilyen Kér­dések vetődtek fal: Nem zár­ja-e ki az SZKP az egész szov­jet társadalom egyöntetű egy­sége mindenféle szakarlár te­vékenység lehetőségét a párt soraiban? Szükség van-e a je­lenlegi körülmények között a szervezeti szabályzatban bár­miféle formális biztosítékokra a frakciózás és a csoportszel­lem ellen? »Igen, elvtársak, ilyen bizto­sítékokra szükség van« — hangsúlyozta Kozlov. »A szovjet társadalomban nem maradt olyan társadalmi bázis, amely bármiféle oppor­tunista irányzatokat táplálna a pártiban. De egyes személyek lov. Az SZKP — a munkásosztály pártja — az egész szoyjet nép pártja lett A párttagok kötelességeiről és jogairól eleven, alkotó pórtmunkába«. A pártszeryek rendszeres megújításának elye tekinteni, ha titkos szavazás »Természetesen nem enged­hető meg, hogy ellentmondá­sokba keveredett vagy éret­len emberek valamilyen kis csoportjának szeszélyei folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes pártellenes elemek a párt egységének aláásásához idézető akciókat indíthassanak A pártnak nincs joga, hogy fegyvertáréiból kiiktassa azokat az eszközöket, amelyekkel tö­mött sorainak eszmei és szer­vezett egységéért harcol« —je­lentette ki Kozflov. »A szervezeti szabályzat biz­tosítékokat nyújt a jelentékte­len kisebbség olyan próbálko­zásai ellen, hogy ráerőszakolja akaratát a többségre, valamint a frakciós csoportosulások ala­kítására és a pártszakadás elő­idézésére irányuló kísérletek ellen« — mondotta Kozlov. vagy csoportok eszmei ingado­zásának forrósait még nem kü­szöböltük ki teljesen.« A XX. pártkongresszuson kitűzött lenini irányvonal megvalósításával szemben elkeseredett ellenállást ta­núsított a frakciós, pártel­lenes csoport: Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Per­Az Albán Munkapárt vezetőinek tevékenysége szemléltetően mutatja, hova vezet a személyi kultusz (Folytatása a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents