Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1961. október 2Si Kozlov beszámolója az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülésén (Folytatás az 1. oldalról) »Az Allan Munkapárt veze­tőinek és mindenekelőtt Meh­met Shehunak, valamint Enver Iiodzsának a tevékenysége szemléltetően mutatta, hova vezethetnek a személyi kul­tuszhoz való visszakanyarodá- sok, a pártvezetés lenini nor­máinak megsértése, az antide­mokratikus rendszer bevezeté­se a pártban és az országban-« 1— mondotta Kozlov. »Az albán vezetők — foly­tatta Koztov — clfeledkez­tek arról, mit jelentett or­száguknak a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág segítsége és támoga­tása. Álszent módon továbbra is a szovjet—albán .barátságról be­szélnek, a valóságban azonban megbontják ezt a barátságot, üldözik a Szovjetunió igaz ba­rátait. Az albán vezetők csele­kedeteikben olyan messzire mennek, hogy nyíltan támadják pártunkat és annak lenini Központi Bizottságát, a szocia­lista országok testvéri pártjai­nak vezetőségét. Az Albán Munkapárt vezetői önmagukat viszont szinte úgy tüntetik fel, mintha egyes-egyedül ők len­nének következetes marxisták- leninisták;« »Az albán vezetők bűnös politikája oda vezethet, hogy Albánia elszakad a szocialista tábortól, s az Albán Munkapárt politi­kailag elszigetelődik a nemzet­köri kommunista mozgalom soraitól. Ez az antilenimista út egyszersmind súlyos kárt te­het Albániában a szoclalizrm« építése ügyének, amely az or­szág hős népének oly sok erő­feszítésébe és murikájabu ke­rült, r o sszabbí th a tj a Albánia helyzetét a nemzetközi poron­don.« A kommunista és munkás­pártok képviselőinek 1960. no­vemberi moszkvai értekezletén elfogadott történelmi nyilatko­zton — mint ismeretes — ott áll az Albán Munkapárt alá­írása is — hangsúlyozta az előadó. — De az utóbbi időben nz Albán Munkapárt vezetői­nek minden cselekedete arról tanúskodik, hogy »a kor leg­fontosabb kérdéseit illetően tá­volodni kezdtek a nemzetközi kommunista mozgalom közös, összehangolt irányvonalától.« »Sőt mi több, az Albán Mun­kapárt vezetősége elutasította az SZKP Központi Bizottságá­nak s a többi testvéri pártnak a legfőbb nézeteltérések leküz­dése érdekében több ízben tett lépéseit.« »Mit kellett tennie a Köz­ponti Bizottságnak olyan kö­rülmények között, amikor hiá­bavalónak bizonyult a számta­lan kísérlet, hogy meggyőzzék az albán veízetőséget: mondjon le szektás cselekményeiről, s amikor e vezetőség hibájából proletár nemzetköziség elvei­től vajó elszakadás veszélyes útjára történt lépésük eszmei ellenfeleink előtt is köztudottá vált? Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben az albán vezetők Jeninistaellenes magatartásá­nak elvi elítélése, a felmerült eltérések leküzdéséhez vezető utak megkeresésére szólító fel­hívás volt e kérdés egyedül he­lyes, valóban marxista—leni­nista megközelítése« — jelen­tette ki Kozlov. »N. Sz. Hruscsov elvtárs be­szélt azokról a tényekről, ame­lyek megmutatják, hogy Meh­met Sheftu, Enver Hodzsa és más albán vezetők a legutóbbi napokban, már a XXII. kong­resszus ülésezésének idején olyan tevékenységet folytattak, amely azt bizonyítja, hogy c Vezetők még jobban be­lekeveredtek a nacionaliz­musba és a szektarianiz- ihusba, s még inkább el­távolodnak a nemzetközi kommunista mozgalom összeegyeztetett irányvona* látói; hogy az SZKP és Központi Bi­zottsága nyílt rágalmazásának, saját pártjuk és népük becsa­pásának útjára léptek. S ez, elvtársak, szégyen; szégyen, hogy aa albán vezetők min­denkit ellenségüknek tekinte­nek, aki ma a Szovjetunióval való barátság mellett száll síkra!« »Kötelesek vagyunk erélye­sen kijelenteni, hogy a testvéri kommunista és munkáspártok igazi egysé­ge csak a marxizmus-le- ninizmus elvei alapján le­hetséges és nem oly módon, ha elhall­gatjuk az albán vezetés hely­telen vonalát. A «hallgatás ál­láspontjára helyezkedni adott esetben azt jelentené, hogy ezeket az embereket helytelen, antileninista tevékenységük folytatására buzdítjuk. A mi pártunk nem léphet ilyen út­ra.« »Mi, szovjet kommunisták a jövőben is erélyesen le fogunk leplezni mindenkit, aki eltá­volodik a leninizmustól, min­den revizionistát és dogma­tikust« — hangsúlyozta Koz­lov. A helyi pártszervek és vezető szervek fő kötelességei Kozlov beszámolójának kö­vetkező részében kitért a he­lyi pártszervezetek és vezető szervek fő kötelességeinek jel­lemzésére, úgy, ahogyan azok a szervezeti szabályzatterve­zetben foglaltatnak. Mint mondotta, e kötelessé­gek közül legfontosabb »az ipari és mezőgazdasági terme­lés minden eszközzel való fej­lesztése, gondoskodás a dolgo­zók anyagi jólétének és kul­turális színvonalának szaka­datlan emelkedésér öl.i A pártkáderek kiválasztásá­ról és beosztásáról szólva kö­zölte, hogy a vezető pártszer­vek állományában évről évre nő a mérnökök, a közgazdá­szok, az agronómusok, a zoo- technikusok és más szakembe­rek száma. Az SZKP új szer­vezeti szabályzata megköveteli a pártszervektől, hogy tovább javítsák a kádermunkát, fo­kozzák funkcionáriusaik fele­lősségét a párttal és a néppel szemben, és javítsák a pártve­zetésének módszereit. Kétségtelenül megnőtt a pártszervezetek felelőssége — mutatott rá az előadó a to­vábbiakban. — »De ez nem azt jelenti, hogy a pártbizottsá­goknak a szovjet és gazdasági szervek helyébe kell lépniük, s magukra venni azoknak — őket meg nem illető — funk­cióit.« Kozlov kiemelte, milyen nagy jelentőségű a helyi párt- szervezetek tevékenységének megjavítása szempontjából a pártmunka társadalmi alapjai­nak kibővítése. »Arra van szükség — hang­súlyozta —, hogy a pártszer­vek apparátusa csöktcenjen, s a pártaktíva sorai növekedje­nek.« A pártnak jelenleg körülbe­lül 300 000 alapszervezete van — mondotta Kozlov —, »s az alapszervezetekről szóló fejeze­tet az SZKP programjában ki­tűzött feladatok fényénél je­lentősen átdolgozták a szerve­zeti szabályzat tervezetében«. Kozlov hangsúlyozta, hogy »a párt csak akkor teljesítheti nagy feladatait, ha minden párttagot és minden szovjet embert a kommunista erkölcs, a magas színvonalú öntudatos­ság és eszmeiség, a munkasze­retet és fegyelem, a közérdek iránti odaadás szellemében fog nevelni. Ebben óriási szerepe lesz a kom­munizmus építői erkölcsi kódexének, amelyet az SZKP programja fogalmazott meg, és amely a szervezeti szabályzatba is be­került. Ez a kódex lesz a párt­tagok magatartásának normá­ja, az a hangvilla, amelynek alapján a párttag és a párt- szervezet érzékeli, ellenőrzi és értékeli elvtársainak erkölcsi tulajdonságait.« Kozlov beszámolt arról, hogy a Szovjetunió kommunistái széleskörűen megvitatták a szervezeti szabályzat terveze­tét. Ä megvitatásban több mint 9 millió'kommunista vett részt. »Teljes joggal mondhatjuk, hogy az SZKP szervezeti sza­bályzata tervezetének megvita­tásában az egész párt, minden kommunista részt vett. A szer­vezeti szabályzat tervezetét ki­vétel nélkül minden taggyűlé­sen, pártkonferencián és párt- kongresszuson egyhangúlag jó­váhagyták.« A szervezeti szabályzattervezetre vonatkozó javaslatokról és észrevételekről Az előadó a továbbiakban a kommunistáknak az SZKP szervezeti szabályzata terveze­tére vonatkozó egyes javasla­taival és észrevételeivel fog­lalkozott. A Központi Bizottság gondo­san tanulmányozta mindazokat a javaslatokat, amelyek kiegé­szítik vagy tovább fejlesztik a szervezeti szabályzat tervezeté­nek egyik vagy másik tételéit — mutatott rá Kozlov —, és a szervezeti szabályzat terve­zetének a küldöttek közt szét­osztott szövegébe általánosított formában megfelelő kiegészíté­seket és szabatosabíb meghatá­rozásokat eszközöltek. Belevett ték többek között azt a tételt, hogy »minden kommunista kö­telessége mindenképpen hozzájárulni a Szovjetunió védelmi erejének erősíté­séhez, és fáradhatatlanul harcolni a békéért«. A szónok azt a javaslatot, hogy a pártszervekben a vá­lasztásokat ne titkos, hanem nyílt szavazással bonyolítsák le, úgy jellemezte, hogy ezzel hátrafelé lépnének a pártde- mokrácia fejlesztésének útján. Ez azt jelentené — mondotta —, hogy »szűkülne és korláto­zódnék a párttagoknak az a joga, hogy teljesen szabadon és függetlenül nyilváníthassa akaratát«. Mint Kozlov rámutatott, voltak olyan javaslatok is, hogy a szervezeti szabályzat állítsa helyre az időnként vég­rehajtandó tisztogatást a párt­ban. »Ilyen intézkedésre nincs szükség — mondotta Kozlov. — Á párt eszmeileg és szer­vezetileg annyira szilárd, hogy tisztogatás nélkül is képes megszabadítani so­rait az olyan személyek­től, akik megsértik a prog­ramot és a szervezeti sza­bályzatot,« Beszámolójának befejező ré­szében Kozlov hangsúlyozta, az alkotó energiának és kezde­ményezéseknek abban a hatal­mas lendületében, amellyel a szovjet emberek nevezetessé tették az SZKP XXII. kong­resszusa előkészítésének idő­szakát, visszatükröződik a nép­nek az a készsége, hogy a párt vezetésével sikeresen valósítsa meg az életben az SZKP prog­ramja által kitűzött nagy ter­veket. A beszámolót gyakran hosz- szan tartó taps szakította meg. A küldöttek fergeteges lelke­sedéssel fogadták Kozlov be­fejező szavait; »Közel van már az az idő, amikor a párt veze­tésével, a marxizmus-leniníz- mus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista tár­sadalmat, s megvalósul a nagy­szerű elv: -mindenki képessége szerint, mindenkinek szükség­letei szerint«, amikor a kom­munizmus napja felragyog föl­dünk felett. A kommunizmus az egész világon meghonosítja a békét, a munkát, a szabad­ságot, az egyenlőséget, a tvt- vériséget és minden nép bol­dogságát* A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIf. kongresszusának határozata a Központi Bizottság beszámolójáról Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, miután meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszédét — az SZKP Közpon­ti Bizottságának beszámolóját —, határozatban lefekteti: Teljes egészében helyesli a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának po­litikai irányvonalát, bel- és külpolitikai gyakorlati tévé« kenységét; helyesli a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának beszámoló­jában foglalt következtetéseket és javaslatokat. (MTI) A szombat délutáni ülés felszólalói Moszkva (MTI). Az Szkp XXIT. kongresszu­sának szombat délutáni ülésén Scserbickij, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke el­nökölt. A felszólalók a követ­kezők voltak: Vaszilij Tolsztyihov, a r_e- ningrádi Területi Pártbizottság másedtitkára, Filipp Golikov, a Szovjetunió marsaiija, a po­litikai főcsoportfőnökség ve e- tője, Szalcsan Toka, a Tuvai Területi F ártbizottság első tit­kára, Olga Kolcsina, a Moszk­vai Területi Pártbizottság rriá- sodtitkára, Vaszilij Csernisev, a Primőr je-tengermel léki (te­rületi) Pártbizottság első titká­ra, Bászov, a Rcsatovi Terüle­ti Pártbizottság első titkára és Nyiholaj Jegoricsev, a Moszk­vai Városi Pártbizolu átká­ra. Ezután a következő testvér­pártok küldöttei üdvözölték a kongresszust: a Réunioni Kom­munista Párt, az Izlandi Kom­munista Párt, a Salvadori Kommunista Párt, a Domini­kai Kommunista Párt, a Ne­pali Kommunista Párt és a Panamai Kommunista Párt. Az Fgyesült Államok kubaellenes agresszióra készül New York (TASZSZ). Az amerikai katonai klikk újból megkezdte provokációit Kuba ellen — jelenti a TASZSZ tudósítója. Október 21-én két bombázó­gép behatolt Kuba légiterébe, Camaguey vidékén röpcédulá­kat szórt szét, majd a tenger felé távozott. A röpcédulák a kubai kormány elleni szabo­tázs tevékenységre hívták fel a lakosságot. A repülőgépeken felségjel nem volt, hovatarto­zásuk azonban kétségtelen. Er­re mutat az is, hogy a reakciós amerikai sajtó a berepülést a Kuba elleni támadás első je­kubai forradalom ellen egysé­ges harci frontot alakítsanak. Peru képviselője követelte, hogy hívjál! össze az Amerikai Államok Szervezetének kül­ügyminisztereit a Kuba elleni harc egységes tervezetének ki­dolgozása céljából, és kérte a kubai kérdés felülvizsgálatát »a kommunista veszély elleni harc« szempontjából. Ez a la­tin-amerikai országok és Kuba közötti diplomáciai és gazda­sági kapcsolatok megszűnésé­hez vezetne, és szabad kezet biztosítana az Egyesült Álla­moknak a nyílt katonai be­avatkozáshoz. A latin-amerikai államok azonban szavazati többséggel visszautasították Peru javaslatát, és a kérdést tanulmányozás végett az Ame­rikai Államok Szervezete egyik bizottságának adták át. Ez a határozat igen nagy elé­gedetlenséget váltott ki az Egyesült Államok kongresszu­sában. Az Egyesült Államok azonban nem adja fel Kuba elszigetelésére vonatkozó ter­veit. Rusk amerikai külügymi­niszter nemrégen arra célzott, hogy ha a Kuba elleni közös harc terve nem sikerül, az Egyesült Államok egyedül cse­lekszik. (MTI) Űjabb provokációk Laoszban leként üdvözölte. Az amerikai sajtó jelentéseket közöl a pro­vokációkról és a kubai emig­ránsok katonai előkészületei­ről. A Miami Herald című lap közzétette a kubai emigrán­soknak arról szóló nyilatkoza­tát, hogy a floridai ellenforra­dalmi vezérkar a Kubában rejtőző amerikai diverzánsok részére tengeri úton robbanó­anyagokat és lőszerszállít­mányt küld. A New York Ti­mes tudósítója szerint bizonyos amerikai körök véleménye az, hogy a Kuba elleni aktív harc halogatása Castro rendszeré­nek konszolidálásához vezet­het. Megfelelő körülmények között — írja a lap .— az el­lenforradalmárok már ez év végén megkezdik a harcot a kubai nép ellen. A katonai provokációkkal egyidejűleg az amerikai diplo­maták rá akarják venni a la­tin-amerikai államokat, hogy a Hanoi (MTI). A Patet Lao hangja rádió közli, hogy októ­ber 25-ém a lázadók két zászló­álja behatolt a törvényes kor­mány csapatai és a Fatet Lao egységek által felszabadított területre, és több lakott hely­séget elfoglalt a Phon-hong és Vientiane közötti térségben. Október 26-án Attopeu-tól északkeletre és Páksé tarto­mányiban a 18. ezred négy zászlóalja tüzérségi támogatás­sal a szövetséges csapatok ál­Ankara (MTI). Mint a DPA közli, Cemal Gürsel török köztársasági el­nök szombaton elfogadta az ideiglenes ügyvivő kormány le­mondását, s egyben megbízta özdilek eddigi miniszterelnök­lásai ellen támadást intézett A lázadók hadműveleteit ame­rikai tisztek vezetik. A szövett séges csapatok a lakosság tá­mogatásával megállították a betolakodókat, és megakadá­lyozták az ellenséges csapatolt további előrenyomulását. A rádió azt is közli, hogy Vien­tiane tartományban a lázadók újabb nagy hadműveletekre készülnek a felszabadított kör­zetek ellem helyettest, hogy az új kormány megalakításáig lássa el a mi­niszterelnöki teendőket. Mint ismeretes, Gürsel a »második Török Köztársaság« elnökévé történt megválasztá­sáig egy személyben volt ál­lam- és kormányfő, valamint a fegyveres erők főparancsno­Gürsel elfogadta az ügyvivő kormány lemondását A görög hatóságok újabb önkényeskedése Glezosszal szemben kormány igazságügyminisztere Bukarest (MTI). Az athéni lapok a görögországi hatóságok Manolisz Glezosszal, a görög nép nemzeti hősével szemben elkövetett újabb önkényeske­déséről számolnak be. A lapok jelentéseiből kitű­nik, hogy Manolisz Glezosz- nak egy évvel ezelőtt benyúj­tott kegyelmi kérvényét az igazságügyminisztérium elfek­tette, és azt nem továbbította a király elé. A sajtó szerint Kalliasz igazságügyminiszter meg sem vizsgálta a »Glezosz- ügyet«, s arra hivatkozott, hogy »nem tekinti azt sürgős­nek«. Tszirintanisz, az ideiglenes kijelentette, hogy a kormány »politikai meggondolásokból« nem adott helyet Glezosz kér­vényének, mivel »Glezoszt nem tartja közönséges bűnözőnek«. Az athéni lapok ezzel kap­csolatban utalnak arra, hogy a görög hatóságok a hazai és a világközvélemény nyomatékos tiltakozása ellenére sem . te­kintik »sürgős kérdésnek« Glezosz és más görög hazafiak ügyét, viszont meglepő gyor­saságot tanúsítottak, amikor a Mertennek és más hitlerista háborús bűnösnek adandó ke­gyelemről volt szó. Közös magyar —osztrák közlemény a bécsi vagyonjogi tárgyalásokról ka. Az AFP jelentése szerint a török szenátus Hayri Urguplut választotta meg a szenátus el­nökének. Urguplu 1905-ben született, s 1950 és 1954 között Menderes‘ demokrata pártjá­nak volt képviselője. Később diplomáciai pályára lépett, s egymásután volt nagykövet Bonnban, Londonban, Madrid­ban és Washingtonban. Az 1960. május 27-i puccs után visszahívták Ankarába. Fidel Castro beszédet mondott a kubai orvoskongresszusen Havanna (Űj-Kína). Fidel Castro kubai miniszterelnök pénteken megnyitotta a kubai orvosok első országos kong­resszusát: A miniszterelnök a kongresszus háromezer orvcs részvevője előtt körvonalazta a kubai orvostudománynak a forradalom győzelme óta elért eredményeit. Hangsúlyozta, Becs (MTI). Féntekem este véget értek az október 17-től 27-ig Becsben megtartott tíz­napos magyar—osztrák va­gyonjogi tárgyalások, amelye­ken szakértői albizottságok képviselték a két országot. A tárgyalásokról kiadott ma­gyar—osztrák közös közlemény me; ál apítja: ) »A szakértői albizottságok folytatták a megállapított ár- gyalási program egyes terüle­tein felmerülő kölcsönös igé­nyek adategyeztetését, és en­nek alapján arra a meggyőző­désre jutottak, hogy hasznos volna a két ország főbizottsá­gainak találkozása. A jó és nyílt légkörben tartott tárgya­lásokat ezért a közeljövőben folytatják«; hogy' a forradalom óta nagy­mértékben növekedett az or­vosok száma, a kórházi ágyak száma pedig megkétszerező­dött: míg 1959-ben 11 459 kór­házi ágy volt az országban, ma 23 640 van. A falvakban 21 kórházat és 41 klinikát épí­tettek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents