Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLER Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 255. SZÁM SZOMBAT, 1961. OKTOBER 28. Üzenet a katonának... (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Portré (6. o.) Mai számunk tartalmából: Az SZKP XXII. kongresszusának október 27-i ülése Hruscsov zárszava az első három napirendi pont vitájáról Az SZKP XXII. kongresszusának péntek délelőtti ülése Grigorij Abramov elnökletévé! nyílt meg. Folytatták a Központi Bizottság beszámolójának, a pártprogramnak és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatását. Gigászi méretű Tárosépítés a következő húsz évben Vlagyimir Kucserenko, a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának elnöke a lakásépítkezés kérdéseinek szentelte beszédét. Bejelentette, hegy 1961—1970-ben a Szovjetunió több lakást épít, mint az ösz- szes európai kapitalista országok és az Egyesült Államok együttvéve. Miután rámutatott, hogy az elkövetkező tíz esztendőben a Szovjetuniónak fel kell számolnia a lakáshiányt, kijelentette: »Ilyen feladat megoldására még a leggazdagabb kapitalista országok sem képesek.-« A Szovjetunióban folyó lakásépítkezés gyors ütemét jellemezve a szónok azt mondotta, hogy 1960-ban a lakásépítkezés volumene 100 százalékkal növekedett 1955-höz képest, míg ugyanekkor 17 európai kapitalista országban és az Egyesült Államokban csupán 3 százalékkal. Kucserenko közölte, hogy ezekben az országokban 1955- ben 3 250 000 lakás épült, a Szovjetunióban pedig 1,5 millió lakás; 1960-ban viszont 3 350 000, illetve hárommillió .lakás épült. A szónok megjegyezte, hogy az elkövetkezendő húsz esztendőben gigászi méretű városépítkezési munkát kell elvégezni. Ennek következtében még nagyobb méreteket ölt a nagyipari módszerekkel folytatott lakásépítkezés. 45 000 kilométer villamosított vasútvonal Borisz Bescsev közlekedés- ügyi miniszter rámutatott, hogy a Szovjetunió vasúti szállításának teherforgalma 1961-ben 1570 milliárd tonnakilométert tesz ki, amely csaknem kétszeresen múlja felül az Egyesült Államok vasúti teherforgalmát. A kongresszus előtt befejezték a világ legjobban megterhelt vasútvonalának, a körülbelül 5500 kilométer hosszú Moszkva—Bajkai vonalnak a villamosítását. Ezt az utat a vonatok ma már három teljes nappal rövidebb idő alatt teszik meg, mint gőzmozdonyokkal. Borisz Bescsev bejelentette, hogy ennek az évtizednek a végére) a Szovjetunióban 45 000 kilométert tesznek ki a villamosított vasútvonalak. Az elkövetkezendő évtized folyamán pedig befejezik az ország fő teherszállítási vonalainak villamosítását. A szónok hangsúlyozta annak fontosságát, hogy meg kell oldani a különböző szállítási formák összehangolt fejlesztésének feladatát. Meggyorsul a forgalom, széles körű alkalmazást nyernek a szállításban az automatika és távműködtetés eszközei. Hasonlíthatatlanul jobb minden, mint a XX. kongresszus előtt volt Mihail Jefremov, a cselja- binszki területi pártbizottság első titkára azt mondotta, hogy Nyikita Hruscsov beszámolói a XXII. kongresszuson jelentősen hozzájárultak a marxizmus-leninizmus elméletéhez, s azt magasabb * fokra emeltek. Jefremov kijelentette, hogy a XX. pártkongresszus óta az élet valamennyi területén elért nagy eredmények világánál »-különösen nyomorúságosnak és aljasnak, a nép és a párt elárulásának« látjuk a pártellenes csoport tevékenységét. A csoport tagjai tiltakoztak minden ellen, ami hazánk páratlan virágzásához vezetett. Ma hasonlíthatatlanul jobb nálunk minden, mint a XX. kongresszus előtt volt. Jeframov támogatta azoknak a felszólalóknak javaslatát, akik követeltek, hogy Mo- lotovot, Malenkovot és Kaga- novicsot zárják ki a pártból. Jefremov beszélt a cselja- binszki terület (Ural) népgazdaságának fejlődéséről. Ez a terület országos viszonylatban első helyen áll az acél-, vas- és csőgyártás terén. Mihail Jefremov biztosította a küldötteket, hogy a cselja- binszki területen a hétéves tervet határidő előtt teljesítik a népgazdaság minden ágazatában. »A jelen és a jövő minden bírája előtt tiszta lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a szovjet kultúra, amelyet pártunk a kommunizmus ideáljai szerint fejlesztett, megteremti és megteremtette a szellemileg gazdag, harmonikusan fejlett új embert, — a nagy betűvel írt embert« — jelentette ki Nyikolaj Gribacsov költő és publicista, a Szovjetszkij Szojuz című folyóirat főszerkesztője. Gribacsov szólt a szovjet írókra háruló nagy felelősségről és a szovjet emberek kommunista nevelésében betöltött szerepükről. A soknemzetiségű szovjet irodalom — mondotta Gribacsov — méltóképpen hozzájárult a szocializmus felépítéséhez. A szovjet íróknak az a feladata, amit a párt programja és Nyikita Hruscsov beszámolói világosan és pontosan megfogalmaznak, hogy »megírják nagyszerű életünk művészi igazságát, híven ábrázolják kortársainkat, akik lendülettel új társadalmat teremtenek, megváltoztatják a világot és az eget ostromolják«. 180 vízierőmű, 200 nagy hőerőmű Az SZKP új programja azt a feladatot tűzi ki, hogy biztosítsuk a villanyáram termelésének páratlan ütemét — mondotta Ignatyij Novikov, a Szovjetunió villamos, erőműépítési minisztere. Emlékeztetett arra, hogy az évi áram- termelést az országban az elkövetkező évtized végére kb. 900—1000 milliárd kilowattórára a második évtized végére (1980-ra) pedig 2700—3000 milliárd kilowattórára kell emelni. A második évtizedben alapjában befejeződik az egész ország villamosítása. Mint a miniszter elmondotta, húsz év alatt a Szovjetunióban ISO vízierőművet, 200 nagy hőerőművet, mintegy 260 hőerőmű központot fognak építeni. Borisz Goganszon, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának elnöke kongresszusi felszólalásában kijelentette: a szovjet képzőművészek olyan művek alkotását tekintik céljuknak, amelyek méltóak a kommunizmus építésének nagy korszakához. A Képzőművészeti Akadémia elnöke megállapította, hogy az elmúlt években a szovjet képzőművészeti kultúra fejlesztésében nagy szerepük volt a fiatal festőknek: a szovjet képzőművészeti iskola növendékeinek, akik a világ és a soknemzetiségű Szovjetunió művészetének legszebb, haladó hagyományain nevelkedtek. Álekszandr Tvardovszkij író, a Novij Mir című folyóirat főszerkesztője az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időt a szovjet irodalom szellemi megújhodása időszakának nevezte. Sok tollforgató társunk visz- szatért az irodalomhoz, s »visszanyerte irodalmi nevét« — mondotta -Tvardovszkij. Nincs nagyobb megtiszteltetés — hangoztatta a neves szovjet költő —, mint felismerni, hogy e történelmi esztendőkben a szovjet írók szeretett népükkel és pártjukkal tartanak, hogy a mi igaz szavunk szükséges és drága az emberi boldogságért, a békéért és a kommunizmusért küzdő embereknek. Mihail Ollsanszkij, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere beszédében a földek észszerűbb kihasználásának módjairól szólt, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termények vetéshozamának nagyarányú emelését az ország összes vetésterületein. Komyejcsuk, a békevédelmi bizottság elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a világ minden becsületes embere látja: a kommunizmus és a béke elválaszthatatlan fogalmak. Az SZKP programja az egész emberiséghez elviszi a békét, minden szovjet ember igazi barátságát és jóakaratát. A szónok megállapította, hogy az SZKP XX. kongresz- szusának az a tétele, amely szerint a jelenlegi körülmények között a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének és együttműködésének szükségességéről szóló tétele világszerte megerősítette a béke érőit. A szovjet társadalom képviselőinek nyugati államok közéleti személyiségeivel nemrég lefolyt találkozásairól szólva — amelyekben ő is részt vett — Komyejcsuk elmondotta, hogy a nyugati közvéleményben komoly fordulat megy végbe. Nagy aggodal mat kelt a nemzetközi hely zet súlyos kiéleződése és J nyugati országokban folyó fegyverkezési verseny. A szónok méltatta a béke hívei világmozgalmának a béke javára végzett nagyszabású munkáját. Álekszandr Komyejcsuk felszólalása után a délelőtti ülésen elnöklő 'Grigorij Ambra- mov közölte, hogy a vita lezárására javaslat érkezett í kongresszus elnökéhez. A Központi Bizottság beszámolójáról, a pártprogramról és központi felülvizsgáló bizottság beszámolójáról folytatott vitában hetvenen szólaltak fel de 279-an jelentkeztek szólásra. A kongresszus egyhangúlag elhatározta, hogy beszünteti a vitát. A gyűlés elnöke bejelentette hogy a hondurasi, pakisztáni és thaiföldi kommunista párttól, valamint egész sor más párttól üdvözlet érkezett kongresszus címére. Az üdvözleteket a pártsajtó közli. A DÉLUTÁNI ÜLÉS Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságánál: első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma »-igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát, új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére«. Miután Hruscsov megállapította, hogy a XXII. pártkongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött »-kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét, erejük teljes latbavetésévél ugyanolyan *:i- keresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ah >pv az első és a második program megvalósult.« »Programunk ereje és élet- képessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik« — mondotta Hruscsov. »•Most, a XxII. kongresszuson még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált«. A Központi Bizottság beszámolója és a program tervezet feletti vita során — mondotta Hruscsov —, felvetődtek a népgazdaságirányítás további tökéletesítésének fontos ké-dései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatom sikeres megoldását. A kongresszuson jelen ’ annak a világ csaknem va'ameny- nyi kommunista és munkáspártjának küldöttsége. »•Kedves vendégeinknek a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongresszushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista-leninista párt helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját« — mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megállapította: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresz- szuson élmondottak, azt bizonyították, hogy a testvórpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állnak. »A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottságá- ról«. Hruscsov kijelentette: nyolcvan marxista-leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kongresz- szuson visszatükrözi a nemzetközi kommunista, munkás és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk«. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meghívást és elküldték a kongresszusra Kép viselőiket. »Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek.« Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sikerei — hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia Franciaország, Nyugat-Német- ország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyereséghajhászésának, az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határozzák meg. Nyikita Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha tovább halogatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett, — a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére és a nyugatberlini helyzet ezen az alapon történő rendezésére tett javaslatára — nyíltan fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. »Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy Nyugat-Berlinben, örökre megmaradjanak Amerika, Anglia és Franciaország megszállási jogai«. Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Berlin »szabadságának biztosítása céljából« lennének: szükségesek számukra. »Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merényletet Nyugat-Berlin szabadsága ellen«. Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a »szabadságról« beszélnek, de ezen Nyugat-Berlin megszállását értik. »Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök biztosítsuk az ő Nyugat- Berlinbe irányuló szállításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — folyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink ellen folytatandó aknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? Talán abban a hiszemben vannak, hogy nekik mindent szabad és rákényszeríthetnek bennünket arra, hogy saját létérdekeink ellen, az általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?« — mondotta Hruscsov. Ideje, rég ideje megérteniük azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van. »A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott politikáját nem a béke, hanem mindenekelőtt Nyugat-Német- ország militarista és revansvá- gyó erőinek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikát meghatározza, Adenauer kancellár«. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöleteiket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette: »bármilyen érzésekkel viseltessenek is a * szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákényszeríthetik kapitalista rendszerüket a szocialista országokra.« Hruscsov így folytatta: »Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: ne veszít»-1- !’zan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és /. ,.u - ~ ogg. jg* méretes, hogy a múltban ellenségeink nem egyszer próbálkoztak ilyesmivel, de mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások.« Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismét kijelentette, hogy ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. »Akkor n«— ragaszkodni ahhoz, hogy december 31-ig aláírjuk a -c.eszer- ződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet. Nem ez vagy az a nap a fontos, hanem a > konkrét és becsületes merol- dása.« (Folytatása a 2, oldalon)
