Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-25 / 252. szám
Szerda, 1961. október 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP A második ötéves tervből adódó feladataink végrehajtásával segítsük elő a népgazdaság erősítését és a szocializmus építésének meggyorsítását hazánkban Szirmai Jenő elvtárs előadói beszéde a megyei pártbizottság ülésén A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága október 24—25-én Kaposváron, a megyei tanácsszékház nagytermében kibővített ülést tart. Az ülésen — mely tegnap reggel 9 órakor kezdődött — megjelent Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi miniszter. Somogy megye ország- gyűlési képviselője; részt vesznek a megye országgyűlési képviselői, a járási pártbizottságok titkárai, a járási tanácsok vb-elnqkei, a tömegszervezetek vezetői, a megye mezőgazdasági kutatói, a meghívott termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, egyes ipari üzemek és a termeltető vállalatok vezetői. Megnyitójában Hevesi János, a megyei párt- bizottság titkára elmondotta: az 1961—65-ös időszak kulturális, egészségügyi és kommunális célkitűzéseit a megyei vezető testületek már megtárgyalták és jóváhagyták, ezért a párt-végrehajtó bizottság mai beszámolója és a határozati javaslat Somogynak a második öteves tervből adódó ipari és mezőgazdasági feladatait foglalja magában. A pártbizottság a vb-nek a kétnapos ülés napirendjére vonatkozó javaslatát elfogadta. Eszerint a napirend a következő: 1. Somogy megye iparának és mezőgazdaságának jelenlegi helyzete és továbbfejlesztésének feladatai a második ötéves terv időszakában. E napirend előadója Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára. 2. A beszámoló és a határozati javaslat megvitatása. 3. Határozathozatal és zárszó. A napirend megszavazása után Szirmai elvtárs emelkedett szólásra, hogy elmondja a megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját. Az alábbiakban ismertetjük a beszámolót. I. Iparunk helyzetéről és további feladatairól vegyenek föl. Biztosítsalak ne-[felélő körülményeket. Szüksé- kik a tanuláshoz, a szakmai I ges lesz műszaki középiskolá- tudnivalok elsajátításához meg-1 kait is szervezni megyénkben. szerezzenek felső- vagy középfokú képzettséget II. Mezőgazdaságunk egyes kérdéseiről és további feladatairól A mezőgazdaság időszerű Bevezetőben ismertette Sármai elvtárs népgazdaságiunk második ötéves tervének főbb előirányzatait, annak a programnak a legfontosabb célkitűzéseit, amelyet az országgyűlés legutóbbi ülésszakán törvénnyé emelt. Ezután rátért a megye ipairi helyzetének elemzésére. Az elmúlt időszakban — mondotta — az ipart illetően két fontosabb feladatot tűztünk magunk élé Az egyik, hogy jussunk előbbre a termelési tervek teljesítésében, az önköltség csökkentésében sth. A másik pedig, hogy az iparfejlesztésben érjünk el jelentős eredményeket. Elmondhatjuk, hogy e kettős cél eléréséért sikerré! munkálkodunk. Megyénk gazdasági életében mind fontosabb szerepet kezd betölteni az évről évre fejlődő ipar. Megyénk szocialista ipara a hároméves terv utolsó évében 54 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Évenként átlagosan 500 millió forinttal növekedett a termelési érték. Ennek 57 százalékát új munkaerők bevonásával, 43 százalékait pedig az egy munkásra jutó termelési érték növelésével érti'"' éL Három év alatt az iparban tervtörvény a szocialista ipar termelésének 48—50 százalékos emelését írja elő. Ismerjük az ötéves tervnek megyénkre vonatkozó részét. A terv Somogy megyére egy autójavítón kívül más új ipari üzemet nem irányoz elő. Űj termelőemrségek létrehozása helyett bővítjük a meglevőket, elsősorban a vasipari és az élelmiszeripari üzemeiket A vasipar megyénkben lényegében új iparág. Ehhez tartozik a TRANSZVILL kaposvári telepe, a Világítástechnikai Vállalat kaposvári telepe, e Kaposvári Lakatosáru-üzem, e Sodronykötélgyár Nagyatádon létesítendő üzeme. Szó van arról is, hogy az Építésügyi Minisztérium létesít Barcson lakatosüzemet Erűnek az iparágnak a kialakításában, fejlesztésében sok kezdeti nehézséggel kell megküzdeni'"k. Kevés a vasipari szakember, különösen a műszaki vezető. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy megfelelő mérnököket és technikusokat állítsunk munkába ezekben az üzemekben, be. A helyi ipari vállalatoknál is sikerült növelni a műszaki színvonalat. A tanács — helyesen — egyregy vállalat fejlesztésére fordította a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Iparunk szerkezete is változott. Míg az ellenforradalom előtt túlnyomórészt az élelmiszeripar és kisebb mértékben a könnyűipar dominált, az elmúlt években a könnyűipar nagyobb mértékben, a konfekció- és a textilipar gyors ütemben fejlődött, s kezd fejlődni vasiparunk is. Ezt a szerkezeti változást helyesnek, folytatását szükségesnek tartjuk. Megyénk mezőgazdasági jellegű megye. Ezért állandóan kerestük a lehetőségeket, és megragadtunk minden alkalmat iparunk fejlesztésére. E célból többször jártunk a Központi Bizottságnál, a Minisztertanácsnál és a minisztériumokban. Kezdeti eredményeink már vannak. Egyes üzemek bővítésével, rekonstrukciójával és fővárosi termelőegvségek letelepítésével 4220 ember számára teremtettünk új munkaalk/ü- mat megyénkben. Elmondhatjuk, hogy ezért érdemes volt dolgozni, fáradozni. Változatlanul fontos feladatnak tartjuk, hegy megyénk iparát tovább fejlesszük. képzést Megfelelő vezetéssel, műszaki vezetéssel és képzett szakmunkásgárdával rendelkezik textil- és ruházati iparunk; a A második ötéves terv ipari célkitűzéseinek valóra váltása szilárd helytállást, jobb munkaszervezést követel meg az üzemeik dolgozóitól, vezetőitől. A munkásokhoz, a műszakiakhoz, a vezetőkhöz kell fordulni és kérni őket: úgy dolgozzanak üzemükben, hogy teljesítsék, s azokban az iparágakban, amelyekben ez a népgazdaság számára hasznos és kifizetődő, teljesítsék túl az ötéves tervből adódó feladataikat Kezdeményezzenek bátran, hozzanak létre új konstrukciókat, gyártsanak nagyobb szériában, olcsóbban, tetszetősebb kivitelű termékeket, tegyék versenyképessé Somogy ipari termelvénveit. Szükséges külön hangsúlyozni, hogy a szot- gáttaiásakbau nagyobb léptékKaposvári Textilművefc, a Kaposvári Ruhaüzem és a Nagyatádi Fonal gyár. Ezek bővítését, fejlesztését úgy kell megoldanunk. hogy termelésüket a terv időszakában 30 százalékkal növelhessék. Legszámottevőbb iparágunk az élelmiszeripar. Ez 1961—65-ig az országos előirányzatnál valamivel nagyobb mértékben növeli termelését A mezőgazda- sági eredetű nyersanyagok mennyiségének várható nagyobb arányú növekedése eredményeként elsősorban a konzerv-, a hús- és a baromfiipar jelentősebb fejlesztésé-e nyílik lehetőségünk. Ha ezeknek az üzemeknek a vezetői bátrabban, körültekintőbben dolgoznának, következetesebbek, határozottabbak, célratörőbbek volnának, akkor még gyorsabb fejlődést irányozhatnánk elő. Megyénk iparágai közül élelmiszeriparunk kapja beruházási célra a legnagyobb összeget: 56 millió forintot. Ebből rekonstruálják a Kaposvári Húsüzemet, s kenyérgyárat építenek Kaposvárott. Nagyatádon, Fonyódon és Tabán. Építő- és alapanyagiparunk fejlesztésére is lehetőséget ad a második ötéves terv. A nyersanyagok — pl. a kavics —• ésszerű felhasználásával, korszerű technológia alkalmazásával növelhető ezeknek az iparágaknak a termelése. A helyi ipari vállalatoknak leginkább szolgáltató tevékenységüket kell fejleszteniük. végre kell hajtani a helyi ipari vállalatok és a ktsz-ek között a profil- és területi megosztást úgy, hogy számottevően növelhessék a termelést, és több munkáskezet foglalkoztathassanak. Párt- és tömegszervezetei n k értsék meg: felelősségük a tervek teljesítésében, az emberek nevelésében és a termelésre való mozgósításban nem csökken, hanem növekszik a második ötéves terv időszakában. Javítsák munkájukat, hogy megfeleljenek megnő veked ett feladataiknak. A szakszervezet szélesítse a szocialista munkaversenyt, a KISZ szervezzen termelési mozgalmakat. Gondoskodni kell arról, hogy az üzemek több ipari tanulót kérdésednek ismertetésére rátérve Szirmai elvtárs elmondotta: a megyei pártbizottság márciustól július elsejéig 106 községbe megyei és járási vezetőket küldött az átszervezéssel előállott új falusi helyzet tanulmányozására és a helyi vezetés segítésére. Fár (megbízatásukat teljesítő elvtársaink a három hónap alatt igen sokrétű és gazdag tapasztalatokat szereztek — olyan tapasztalatokat, amelyek személy szarint nekik is hasznukra válnak, és amelyekből sokat tanulhat a járási és a megyei vezetés egésze is. A helyszínein szerzett ismeretekből — jóllehet a járási és a megyei vezetők a leggyengébb tsz-ekben töltötték el a három hónapot — olyan tanulságokat és következtetéseket vonhatunk le, amelyek segítik egész szövetkezeti mozgalmunk további szilárdítását, a szövetkezeteik gazdálkodásának további javítását — mondotta. Ezután a beszámoló nemcsak a három hónap, hanem a korábbi időszak tapasztalataiból is említett példákat a tsz-ek helyzetének ismertetéséire. Általánosan érvényes megállapítás az, hogy a termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodásának legfőbb tényezője a szilárd, biztos kezű helyi vezetés, a vezetőség és a tagság helyes viszonya, a tagság becsületes részvétele a közös munkában. Ahol jó a vezetés — mint például a Kaposvölgye és a harcsi járás termelőszövetkezeteiben —, ott a munka meghozza a várt eredményt. Ezért is fontos, hogy tsz- elnökeink, tsz-vezetőink mind nagyobb számban tanuljanak a zsámbéki, a balatanbogl/íri szakiskolán és a felsőfokú technikumban. Hozzáértő elnök vezetésével jól alakulnak a közös gazdaság dolgai. Erről tanúskodik a többi között Nagyberkiben Havasi József, Felső- mocsofládon Szita János, Ho- mokszentgyörgyön Berki jó- zsef példája. Gyenge termelőszövetkezetet úgyszólván egyik évről a másikra rendbe tud hozni a tagság, ha rátermett elnökre bízza a vezetést. így erősödött meg az istvándi Űj Élet Tsz Hornicz József elnök irányításával Az elnök mellett az agranó- musmak is nagy szerepe van a termelőszövetkezet gazdálkodásában. Ezért is helyeztünk 106 mezőgazdászt állami támogatással közös gazdaságokba. Rosta Ferenc Homokszentgyör- gyön, Balogh Lajos Tapsony* ban, Rada Ernő Göltében, Ezeros Béla Kapospulán, Heller László Szöllősgyörökön — és mások bebizonyították: képesek arra, hogy átfogják a gazdaság minden ágát; elméletileg jól képzettek; van szervező- készségük, és tudósukat a falu népe javára hasznosítják. Vannak azonban, akikről nem ezt mondhatjuk eL Tudunk olyan kihelyezett agronómusokról, akik az adott termelőszövetkezetet csak átmeneti munkahelynek tekintik, s nem akarnak ott maradni. Olyan is akad, aki iszákosságával, rendezetlen magánéletével lejáratja saját tekintélyét. Az pedig eléggé általános jelenség, hogy az agronómus csak a növénytermesztéssel foglalkozik behatóan, az állattenyésztésre nem fordít kellő gondot. A számvitel a szövetkezetekben nagyon gyenge. A legtöbb helyen a könyvelés nem mutatja ki világosan a termékek önköltségét; az ilyen tsz-ek vezetői vakon tapogatóznak, mert a számvitelből nem tudják meg, hogy mibe kerül 1 kg hús vagy 1 mázsa gabona előállítása. A rendezetlen, pontatlan könyvelés nem követi a gazdálkodás eseményeit, nem figyelmeztet a kedveződen jelenségekre, nem ad útmutatást Szükséges szólnunk azokról a hibákról is — mondotta Szirmai elvtárs a továbbiakban —, amelyek nehezítik a termelőszövetkezetek helyes, egészséges belső életének kialakulását. Ilyen mindenekelőtt az, hogy egyes elnökök öhkényes- kednek, nem támaszkodnak a vezetőségre, a tagságra. Az ilyen elnökök nemigen tartanak vezetőségi ülést, közgyűlést. Más helyeken is tapasztalható, hogy ritkán tanácskozik a vezetőség, az ülést nem készítik elő, a napirend megjelölése nélkül alkalomszerűen, az utolsó pillanatban hívják meg az ülésre a vezetőség tagjait. Az meg szinte ritkaságszámba megy, hogy a gazdálkodás egyik vagy másik ágához jól értő tsz-tagokat bevonnak a vezetőség munkájába. A szövetkezet legfőbb fórumának, a közgyűlésnek az összehívására szintén ritkán kerül sor. Ha megtartják is, határozatot nemigen hoznak, vagy az elfogadott határozat végrehajtását, ellenőrzését nem kellő körültekintéssel szervezik meg. Az ellenőrző bizottság sok tsz-ben csupán papíron létezik. Súlyos mulasztások és fogyatékosságok ezek. Ezért van az, hogy a tsz-vezetés nem tud olyan eredményesen dolgozni, ahogyan kellene. Ha az elnök. Szirmai elvtárs a növénytermesztés, állattenyésztés egyes kérdéseinek ismertetése, a helyi párt- és tanácsi szervek és ■tömegszervezetek munkájának, a falun élő értelmiségiek tevékenységének értékelése, az egységes paraszti osztály kialakítását nehezítő körülmények elemzése után így folytatta: — Ennyi hiba, nehézség és aj fogyatékosság hallatán fölvetődhet a kérdés: mikor tudunk kilábalni a bajokból, mikor tudjuk egyenesbe hozni a dolgokat? Az elmondottakhoz hozzá kell tenni: szövetkezeti mozgalmunk egészét tekintve az eredmények a jellemzőek. A megyei párt-végrehajtó bizottságban úgy határoztunk, hogy a pártbizottság ülésén az eredmények helyett döntően a gyorsabb előrehaladásunkat fékező, kedvezőtlen jelenségekről adunk számot azért, hogy a hiányosságokat feltárva határozottabban foghassunk hozzá a rendellenességek megszüntetéséhez, a mulasztások pótlásához, a szövetkezetekben a munka sikereinek gyarapításához. Párt-végrehajtó bizottságunk az eddigi tapasztalatok és az országgyűlésen elfogadott második ötéves terv előirányzatainak ismeretében a pártbizottság elé terjesztette a mezőgazdaság előtt álló feladatokat összefoglaló határozati javaslatot. Ezért ezekről a tennivalókról részleteiben nem szólok, csupán néhány fontosabb feladatra irányítom rá a figyelmet A növénytermesztést illetően megyénknek a kenyér- gabona, a dohány, a burgonya és a napraforgó termesztésében vannak nagy feladatai. Az állattenyésztést illetően: a sertés- és a baromfitenyésztést kell leginkább szorgalmaznunk, a szarvasmarha-tenyésztésben a minőségi szelekció végrehajtása az elsődleges tennivaló. a fogyatékosságok felszámolásához, az esetleges bevételi ki" esések pótlásának kereséséhez; Változtatni kell ezen a helyzeten. re, a tagságra, lemond arról a nagy erőről, amely segíthetné őt az irányításban, a munkák megszervezésében. Az ilyen szövetkezetekben a demokratizmus megsértéséből egyszersmind az is következik, hogy a tagság nem érzi magát a szövetkezet gazdájának, és nem érez kellő felelősséget sző" vetkezetének dolgai iránt. Mondjuk meg nyíltan és határozottan : nagyobb gondol kell fordítani és fordíttatni a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítésére. A munkaszervezetek — folytatta a megyei pártbizottság első titkára — kialakultak szövetkezeteinkben. Az a jellemző, hogy brigádonként, munkacsapatonként dolgoznak a tsz- tagok. A kapásnövónyek területét a tsz-ek zömében családokra, tagokra bontották. Tapasztalataink szerint a tagság többsége szorgalmasan részt vesz a közös munkában. Ahol a munkaegységnek van becsülete és megfelelő értéke, rendszeresen osztanak pénzelőleget, bátran alkalmazzák az anyagi ösztönzés bevált módszereit, és jól szervezik a munkát, ott szilárd a fegyelem, és minden tennivalóval idejében végeznek. A Központi Bizottság határozatot hozott arról, hogy a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztésére kell összpontosítanunk erőfeszítéseinket és anyagi eszközeinket. Ez a határozat arra kell hogy késztessen bennünket, hogy vizsgáljuk felül és módosítsuk az állattenyésztés fejlesztésére kidolgozott korábbi irányelveinket. Ezért a tervidőszakban még nagy szükség van arra, hogy helyesen állapítsuk meg a közös és a háztáji állomány arányát az átmeneti intézkedések szellemében. A közös és a háztáji állományt együttesen kell tekintenünk a takarmány megtermelését, a hizlalása szerződéseket és az állateladásokat illetően is. Világosan meg kell mondanunk, hogy az átmeneti intézkedésekkel is az egész évben becsületesen dolgozó tsz-tagokat kell elsősorban előnyben részesíteni. Végezetül Szirmai elvtárs ezeket mondotta: — A beszámoló, a vita és a határozati javaslat alapján a megyei párt- bizottság határozatot hoz a mezőgazdaság feladatairól. Ez a határozat szabja meg tennivalóinkat a második ötéves terv időszakára. Dolgozzunk majd ennek szellemében, ennek valóra váltásáért mindannyian. És munkálkodjanak megyénk dolgozói az iparban, a mezőgazdaságban, a munka minden területén úgy, hogy a hazánk második ötéves tervéből Somogyra háruló feladatok végrehajtásával minél nagyobb mértékben járuljunk hozzá a népgazdaság erősítéséhez, a szocializmus építésének * meggyorsításához. A beszámoló elhangzása után megkezdődött a vita. A felszólalások ma reggel folytatódnak. A megyei pártbizottság kibővített ülése további munkájának ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk. 343 millió forintot ruháztunk Új üzemek létesítése helyett a meglevőket bővítjük Az országgyűlésen megalkotott és gyorsítsak a szakmunkás Növekszik a párt- és tömegszervezetek szerepe a tervek teljesítésében kel kell előbbre jutni. E célból Nagyobb gondot a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére nem támaszkodik a vezetőségAz átmeneti intézkedések szellemében fejlesztjük az állattenyésztést
