Somogyi Néplap, 1961. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-01 / 232. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1961. ol Vége De Gaulle teljhatalmának... Rendkívül nagy hatást keltett a Francia Kommunista Párt állásfoglalása NEMZETKÖZI SZEMLE Párizs (MTI). A francia hivatalos lapban szombaton reggel megjelent De Gaulle tábornok aláírásával az a rendelet, amely véget vet az alkotmány 16. szakasza alkal­mazásának. Mint emlékezetes, az áprilisi algíri katonai pucs- csot követő napokban ennek a paragrafusnak alakján raga­dott a kezébe minién hatal­mat a köztársasági elnök. An­nak idején a nemzetgyűlés többsége — beleértve a szocia­lista pártot is — jóváhagyta az államfő teljhatalmát. A kom­munisták ellene szavaztak, él­ve az alapos gyanúval, hogy az elnök hatalmának növelése nem a fasiszták ellen, hanem a munkásság és a demokrati­kus erők rovására történik. Az események igazolták a Francia Kommunista Párt magatartásá­nak helyességét. A polgári baloldal és a cent­rum pártjait ez kevésbé bán­totta, sérelmeikkel akkor je­lentkeztek, amikor a teljhata­lomra való hivatkozással az államfő, Debré miniszterelnök és a De Gaulle-ista házalnék, Chaban-Delmas megakadályoz­ta a parlamentet, hogy a me­zőgazdasági válság problémáit megvitassa, s hogy bizalmat­lansági indítványt szavazzon meg a kormánnyal szemben. . A kommunisták által meg­kezdett akcióval párhuzamosan a polgári pártok is egyre erő­teljesebben követelték a nyár végén az alkotmány 16. szaka­sza alkalmazásának feladását. A mind szélesebb körű el­lenzék fellépése végűi is rákényszerítette De Gaul­le tábornokot, hogy le­mondjon teljhatalmáról. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának a na­pokban tartott ülésén Ray­mond, Guyat, a Politikai Bi­zottság tagja referátumában hangsúlyozta, hogy a kommu­nisták, a szocialisták és a köz­társaság más híveinek egy ’'Irányba ható magatartása tetté ’ lehetővé ezt a nagy sikert. Fénteken Guy Mollet, a szocialista párt főtitkára talál kozott Mendes-France volt miniszterelnökkel. Párizsi poli­tikai megfigyelők valószínű­nek tartják, hogy egy »ár­nyékkormány« kialakításáról is szó esett tárgyalásuk során. A Populaire, a szocialista párt hivatalos lapja közli, hogy Guy Mollet folytatni fogja ta­nácskozásait a parlamenti pár­tok vezetőivel, »annyival is gyorsabb ütemben, mivel sür­get az idő«. A francia politikai körök­ben továbbra is rendkí­vüli visszhangja van a Francia Kommunista Párt állásfoglalásának. A párt központi bizottságának ivryi üléséről kibocsátott ün­nepélyes felhívás, Raymond Guyotmak a politikai helyzet­ről előterjesztett jelentése, me­lyet szombaton teljes terjedel­mében tett közzé a l’Humani- té — egyformán aláhúzza a pártnak ezt az álláspontját: »Készek vagyunk megadni hoz­zájárulásunkat a közös akció­hoz.« ‘ I A l’Humanité vezércikkében hangsúlyozza: Sürgősen szük­séges, hogy a kommunisták felhívása visszhangra találjon az országban, hogy a kommu­nisták és a szocialisták sürgő­sen egyesítsék erőfeszítéseiket, míg nem késő. . A reakció sajtójának kom­mentárjai azt mutatják, hogy a francia nagytőke mitől sem fél jobban, mint a kommunisták és szocialis­ták egységének kialakítá­sától. A burzsóá lapok hírmagyará­zói sietnek is megnyugtatni ol­vasóikat: Mendes-France ellen­ségesen foglal állást olyan megoldással szemben, hogy »a kommunisták is behajózzanak a baloldali erők tömörülésébe« — »Guy Modlet nem fog le- parol ázni Thorezzel«. Ugyanekkor a »bázison« az alapszervezetek, , az egyszerű szocialista dol­gozók mind több helyen vállalják az akcjöegységet a kommunistákkal. Példa erre St. Étienne és Montpellier is, ahol a Francia Kommunista Párt és az SFIO helyi szervezetei közösen álltak ki a fasiszta veszéllyel szem­ben. St. Étienne-ben 23 bal­oldali szervezet adott ki felhí­vást, s ebben elítélte a béke és a demokrácia ellenségeit. Montpellier-ben pedig 13 szer­vezet közös felhívása szólította fel a város lakóit, hogy alakít­sanak minden városnegyedben antifasiszta bizottságokat Fiedel Castro beszéde Havanna (TASZSZ). Szep­tember 28-án a havannai Jósé Marti téren összegyűltek 107 ezer kubai forradalmi bizottság képvisélöi, hogy e bizottságok­nak körülbelül kétmillió tag­ja nevében bejelentsék a kor­mánynak: készen állnak az el­lenforradalom elfojtására és szükség esetén életüket áldoz­zák a haza szabadságáért és függetlenségéért. A forradalmi bizottságok megalapításának első évfordu­lója alkalmából rendezett nagygyűlésen F idei Castro mondott beszédet. — A forradalom — mondot­ta Castro — a néptömegek nagyszabású felkelése volt az élősködők, a kizsákmányolok, a, mások rovására élő semmitte­vők ellen. A forradalom még nem irtotta ki teljesen az élős- di szellemet, mégis az ország napról napra jobban .megvál­tozik, a becsületes dolgozók or­szágává válik, ahol nincsenek kizsákmányolok és kizsákmá­nyoltak, ahol talán nincsenek luxusautók, de van kenyér, vannak iskolák, egyetemek, kórházak, gyárak és üzemek, jó utak, lakások és van mun­ka minden állampolgár szá­mára. A népnek ez az érdeke,, ezért épít tN ezt védelmezi. Az ellenforradalmi agresszió idején fogságba került szemé­lyek sorsáról szólva Castro ki­jelentette, hogy a forradalmi törvényszék szigorú büntetés­ben részesíti a hazaárulókat. Tudják meg az amerikai köz­ponti hírszerző hivatal és a Pentagon ügynökei, hogy a for­radalom az ellenséggel szem­ben védekezve a legszigorúbb büntetést alkalmazza. Olyan büntetés ez, amilyenre szükség van, tekintet nélkül a forrada­lom ellenségeinek rágalomhad­járatára. Ha pedig az ellenség újra támadást kísérel meg elle­nünk, tudja meg, hogy nem­csak erős hadsereggel és milí­ciával találja magát szemben, hanem olyan forradalmi szer­vezettel is, mint a százhétezer forradalmi bizottság. • A kubai kormány külpoliti­kai lépéseiről szólva a minisz­terelnök közölte, hogy a Dor- ticos elnök vezetésével, a szo­cialista tábor országaiban kör­úton levő kubai kormánykül­döttség több kereskedelmi egyezményt kötött ezekkel az országokkal. E szerződések ér­telmében Kuba négy éven át évenként 4,5 millió tonna cuk­rot ad majd el olyan áron, amely lényegesen magasabb a világpiaci árnál. —i Ez lehetővé teszi — mon­dotta Castro —, hogy a maxi­mális munkabért fizessük a cukornádültetvények dolgozói­nak és a cukorgyári munká­soknak. Ezenkívül a vásárlá­sok módot adnak arra is. hogy évenként 6.5 millió tonna cuk­rot termeljünk. (MTI) Hatalmas távlatok „A% illúziók vége“ Nyugatnémet lapok az adenaueri politika kudarcáról Bonn (MTI). Ä Süddeutsche Zeitung szombati vezércikke keményen ostorozza az Ade- nauer-kormány 12 éven át folytatott politikáját, s rámu­tat, hogy ez a politika a hiva­talos frázisokkal ellentétben szükségszerűen egyre jobban mélyítette a' szakadékot a két német állam között, s lehetet­lenné tette Németország újra­egyesítését. A vezércikk, amelynek címe Az illúziók vége«, a többi kö­zött hangoztatja: »Csupán csillogó száppanbu­Kuzberi beszéde a damaszkuszi rádióban (Folytatás az 1. oldalról) százhúsz ejtőernyős hamaro­san visszatér. Közölte továbbá a lap, hogy Beirutban van az . EAK két minisztere, akik Da- maszkuszban tartózkodtak az események idején. Az EAK egyiptomi tartomá­nyának mipden mecsetében pénteken és szombaton a pré­dikátorok arra buzdították a híveket, tömörüljenek Nasszer elnök mögé. Hangoztatták: »Az EAK fenntartása szükséges, hogy megsemmisíthessék a Szí­riái tartomány népét félreve­zető, az imperialisták által pénzelt lázadókat.« A szombaton reggel Bejrut­ból érkező értesülések szerint a távíró- és telefonösszekötte­tés reggel óta helyreállt Bei­rut és Damaszkusz között. (MTI) borék volt az a formula, hogy újraegyesítés csak akkor le­het, ha egész - Németországot be lehet olvasztani a NATO rendszerébe, hiszen csak az egyiket vagy a másikat lehe­tett elérni. Választani kellett a között, hogy az NSZK fenn­tartás nélkül, teljesen beol­vadjon a nyugati rendszerbe, vagy pedig megkísérlik az új­raegyesítést. Az integráció, vagyis a nyugati rendszerbe való beolvadás politikája a Ke­let és a Nyugat közötti fe­szültség adott körülményei kö­zött már eleve Németország 'megosztásának politikáját je­lentette, nem pedig az újra­egyesít« politikáját... « A Frankfurter Allgemeine Zeitung »Ami most reánk vár« című vezércikkében ugyancsak ezzel a kérdéssel foglalkozik. A nagypolgári lap védelmezi ugyan Adenauer politikáját, mindazonáltal enyhén rezig- náltan megállapítja: senki sem vitathatja, hogy a legutóbbi események megsemmisítették mindazok reményeinek csalóka alapjait, akik az elmúlt évek­ben illúziókat tápláltak atekin- tetben, hogy belátható időn be­lül sor fog kerülni Németor­szág újraegyesítésére. Az elmúlt hét kavargó nemzetközi ese­ményei mellett is — mint a századik tagállam fölvétele az ENSZ-ben, Kennedy amerikai el­nök és Gromiko szovjet külügyminiszter be­széde, a szovjet emlékiratok az ENSZ-hez, a Clay kijelentése nyomán támadt bonni zűrza­var és más jelentős mozzanatok, melyekkel zsúfolásig tele napjaink élete — egyre növek­vő figyelemmel fordul a világ az SZKP- kö­zelgő kongresszusa felé. Abban a zaklatott és feszült légkörben, mely a NATO-hatalmak agresszív politikájának kö­vetkezményeként nehezedik korunk emberé­re, jóleső, érzés azok felé a hatalmas és nagy­szerű távlatok felé tekinteni, melyeket az em­beriség elé tárt az SZKP programja a kom­munista társadalom építésére. Gigászi felada­tok, az emberiség egyre boldogabb életének, alkotó jövőjének csodálatos állomása ennek a programnak minden egyes pontja. . És ebben az új világban megújul maga az ember is. Az elveszett tegnapi konc maradvá­nyain, a történelmi fejlődés során számukra egyre nehezebbé váló gyarmati kizsákmányo­lás új lehetőségein marakodó kapitalista álla­mokkal, a háborús készülődés profitjain élős­ködő kalmárokkal terhelt nyugati társadalom­mal szemben olyan embertípus alakul ki, amely — mint a Pravda közelmúltban meg­jelent vezércikkében kifejti -— visszautasítja a kizsákmányolok osztályerkölcsét; a régi vi­lág hamis egoista nézeteivel és erkölcsiségével a kommunista erkölcsöt állítja szembe, amely legigazságosabb és legnemesebb erkölcs, s kifejezi az egész dolgozó emberiség érdekeit és szményeit. Olyan világot valósít meg, ahol az emberek keserűség és nyomor nélkül élhetnek, ahol az élet igazságos és boldog lesz. Ez az el­gondolás nem álom, nem utópia többé, hanem tudománnyá vált, nagy hatású anyagi és szel­lemi erővé lett. Nem a más országokkal, foly­tatott háborúk útján, hanem a tökéletesebb társadalmi rendszer példájával, a termelőerők megnövelésével, a gazdasági élet, a kultúra és tudomány felvirágoztatásával, az ember nyugodt, boldog élete lehetőségeinek megte­remtésével hódítják meg a kommunizmus esz­méi a néptömegék szívét. Valódi humanista kapcsolatokat és kölcsönös tiszteletet teremte­nek a nép és nép, ember és ember között. Az új társadalmi rendszer az életet olyan magasra emelte, ami elérhetetlen a kapitalista társadalomban. Megvalósította az életben az ember az embernek barátja, elvtársa, testvé­re« nagyszerű elvet. Az új ember, a kommu­nizmus építője harcol az igazságtalanság, a becstelenség, a karrierizmus ellen, Harcol a múlt maradványai, az individualizmus és egoizmus megnyilvánulásai, a magántulajdon pszichológiája, az »aki bírja, marja« őserdő­elve és mindenfajta burzsoá erkölcs és nézet felszámolásáért. Küzd a béke és a népek sza­badsága ellenségeivel szemben. Amíg az im­perializmus sötét erői az emberi szabadság és méltóság elemeit sárba tiporják, új katonai kalandokat készítenek, és azzal fenyegetik az emberiséget, hogy újabb világháború lángten­gerébe borítják a világot, addig a kommunis­ták mindent megtesznek azért, hogy elejét ve­gyék a háborúnak, hogy nemcsak az emberi munka eredményeit, hanem magát az embert, a népeket is megvédelmezzék. Ezeket az erkölcsi elveket fogal­mazta meg az SZKP programtervezete, és ezeknek jegyében folytatja napjainkban is a szocialista tábor — élén a Szovjetunióval — hatalmas harcát azokkal a sötét erőkkel szem­ben. amelyek egy újabb háború vérgőzös ka­landja felé taszítják az emberiséget. Nem vé­letlen, hogy míg Kennedy ENSZ-ben elhang­zott beszédéből hiányoztak azok a pozitív ele­mek, melyek megnyugtató alapul szolgálhat­tak volna a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez, a napjaink legégetőbb kérdéseit jelentő problémák — az általános és teljes leszere­lés, a gyarmati rendszer teljes felszámolása, a második világháború nyomainak végleges El­tüntetése — megoldásához, addig Gromiko- nak, a Szovjetunió külügyminiszterének be­széde és az ENSZ-hez intézett szovjet emlék­iratok ezeket a kérdéseket helyezték közép­pontba. Gromiko beszéde leleplezte a vezető nyugati politikusok hamis, játékát, amit a berlini kérdéssel kapcsolatban űznek. Világosan kifejtette a megtévesztő frázisokkal, nyugati handabandázásokkal szemben, hogy amikor a Szovjetunió azt ajánlja, hogy a bé­keszerződés alapján rendezzék a nyugat-berli­ni helyzetet, akkor olyan ‘megoldást javasol, amely nem érinti sem a Szovjetunió, sém a nyugati hatalmak presztízsét. A szovjet kor­mány az Egyesült Állapiok, Anglia és Fran­ciaország kormányával együtt kész ünnepé­lyes kötelezettséget vállalni, hogy megvédi és tiszteletben tartja Nyugat-Berlin szabadságát, függetlenségét és jogait. A szovjet államfő, Hruscsov azt is nemegyszer kijelentette: Az Egyesült Nemzetek. Szervezete is szavatolhat­ná a szabad város státusát. A szovjet kormány kész hozzájárulni ahhoz, hogy erre felhasznál­ják a semleges országok vagy az ENSZ fegy­veres erőit. A nyugati hatalmak azonban a szovjet javaslatok gyakorlati megvitatása he­lyett végsőkig izzítják a feszültséget, fokozzák a háborús előkészületeket, a békeszerződés megkötésének esetére erőszakkal fenyegetőz­nek. Rámutatott a szovjet külügyminiszter a neo- kolonializmus szüntelen megújuló kísérleteire, s a terror és a gyarmati háborúk haladéktalan és föltétlen megszüntetését követelte. Lelep­lezte a nyugati hatalmak kétszínű magatartá­sát a nukleáris kísérletek megszüntetésére irá­nyuló tárgyalások során, s kijelentette: A kiút az, hogy meg kell állapodni az általános és teljes leszerelésben. Egy ilyen megállapodás az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének kér­dését is megoldja. Ugyancsak lerántotta a lep­let azokról a manipulációkról is, melyeket a kínaellenes körök a népi Kína törvényes jo­gainak elismerésével kapcsolatban folytatnak az ENSZ-ben. A két Kínára vonatkozó agresz- szív és teljesen hamis elmélettel egyetlen be­csületes ember sem érthet egyet, s a hétszáz­milliós népi Kínának a világszervezettől való távoltartása komoly mértékben megnehezíti több fontos nemzetközi kérdés megvitatását is. Abban a következetes küzdelem­ben, melyet a Szovjetunió a világbéke, a nemzetközi kérdések békés úton való megol­dása érdekében folytat, nemcsak a szocialista tábor hatalmas és egyre növekvő erej.er elmé­leteinek kristálytiszta igazsága nyilvánul meg, hanem annak az erkölcsnek fölénye is, melyet a kommunizmus építői minden vonatkozásban szembehelyeznek a diplomácia hamis játéko­saival, a nyugati körök kétszínű taktikázásá­val, üres frázisaival. Az SZKP programterve­zetéből kibontakozó hatalmas táviatokat, a gi­gászi feladatokat megoldó alkotó jövőt, az emberiség boldog holnapját az a hatalmas erő, az a napról napra növekvő fölény biztosítja, melyet az emberiség szerencséjére a szocialis­ta tábor szembe tud szegezni a Nyugat agresz- szív köreinek háborús terveivel, az emberiség elleni merénylet sötét szándékával. Ez a ha­talmas erő fogja le a háborús gyújtogatok ke­zét, és teszi lehetővé a csodálatos korszak, a békés emberi jövő megi alósítását. Ez az im­ponáló erő bontakozik ki az ENSZ-hez inté­zett szovjet emlékiratokban, melyek korunk égető kérdéseiben, a leszerelés, a gyarmati helyzet felszámolása és a nukleáris kísérletek kérdésében újabb kezdeményezést jelentenek a nemzetközi feszültség enyhítésére, olyan egyezmények megkötésére, melyek biztosíta­nák az emberiség számára a legnagyobb cé­lok elérését, a ma pusztító fegyverekbe ölt technikai vívmányoknak az emberiség boldo­gabb, gazdagabb élete érdekében való felhasz­nálását. A Washington Post a nyugat-berlini kérdésről és a leszerelésről Washington (TASZSZ). A Washington Fost szemle- írójának cikkét közli ezzel a címmel: »Az Egyesült Álla­mok nehéz helyzete az ENSZ- ben szőnyegre kerülő . létfon­tosságú problémákkal kapcso­latban«. Azoknak a kellemetlenségek­nek zöme, amelyekkel az Egye­sült Államok az ENSZ-ben ta­lálkozik — jelenti ki a sziem- leiró —, olyan okokra vezethe­tő vissza, amelyek már a Kennedy-kormány uralomra jutása előtt is fennálltak és Hammarskjöld főtitkár halá­lával csak kiéleződtek. Nem lehet azonban ezt elmondani két olyan problémáról, mint Berlin és a leszerelés. — Hruscsov többször is ki­jelentette, hogy miután alá­írja a békeszerződést Kelet- Németországgal —• folytatja a szemleíró —, a Nyugat garan­ciát kap a Nyugat-Berlinbe való bejutásra. A szovjet kor­mányfő erre vonatkozó kijelen­tései olyan határozottak és meggyőzőek voltak, hogy szél- tében-hosszában sok amerikai felveti a kérdést: hát akkor mtért van válság Berlin miatt? Hruscsov azt is kijelentette, hogy ha az Egyesült Államul: elfogadja az általános és tel­jes leszerelés szovjet javasla­tát, ő hajlandó aláírni bár­mely olyan nyugati tervet, amely a leszerelés elle:/>rzésé­re vonatkozik. Felmerül a kér­dés: hát akkor miért nem le­het megegyezésre jutni a fegyverkezési hajsza megszün­tetésében ? — Azok a válaszok, amelyek amerikai részről Hruscsov idé­zett kijelentéseire elhangzot­tak, ezideig mindig bonyolul­tak és sokak számára, kevéssé meggyőzőek voltak. Jól tudja ezt az ENSZ-ben működő ame­rikai küldöttség is, — Egyes hivatalos személyi­ségek meg akarják kísérelni, hogy meggyőzőbb feleleteket adjanak a szovjet kijelentések­re. Eddig azonban e kísérletek nem vezettek eredményre — írja a hírmagyarázó. (MTI) A Dózsa György utcai JStálÓ újból megnyílt. ■ ■ ■ Minőségi borok nagy választékban. (59080) ■ Somogy megyei Vendéglátó Vállalat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents