Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-10 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVIH. évfolyam, 214. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1961. szeptember 10 MAI SZAMUNK TARTAfeMÁBOl,: Mindenre választ vár a közösség (3. o.) Kérőben fS. oj Polyvás Mihály hivatalai (6. O.) Humor, rejtvény i (7. o.)-5%. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács szombaton ülést tartott. Megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnöké­nek jelentését az idei népgaz­dasági terv első félévi teljesí­téséről. A kormány a beszá­molót elfogadta. A Miniszter­tanács megvitatta és jóvá­hagyta a földművelésügyi mi­niszterinek a nyári mezőgazda- sági munkák helyzetéről és az őszi munkák megszervezéséről szóló jelentését. A kormány a pénzügymi­niszter és az Országos Tervhi­vatal elnökének előterjesztésé­re módosította a tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó egyes korábbi ren­delkezéseket. A Miniszterta­nács a nehézipari miniszter javaslatára hozzájárult ah­hoz, hogy Kazincbarcikán fel­sőfokú vegyipari műszerezési és automatizálási technikum létesüljön. A kormány meg­tárgyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette a Miniszterta­nács elnökének szóbeli beszá­molóját indonéziai és indiai útjáról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Fejleszti a szolgáltatást a Marcali Vegyesipari KTsz Az 1961. évi termelés 32 szá­zalékát a szolgáltatások adták a Marcali Vegyesipari K dísz­nél, Női-, férfifodrász-, szabó-, szíjgyártó- és cipészrészlegek dolgoznak a lakosságnak. Ta­valy az első félévben 397 ezer forint, ez év első hat hónapjá­ban már 561 ezer forint értékű munkát vállaltak. Különösen a cipészek munkája jelentős. A marcali központban, ezenkí­vül a kéthelyi, a Somogy sám­soni és a nemesvidi lerakatnál össizesen 30-an végeznek javí­tómunkákat. Az igények azon­ban sokkal többet kívánnak. Ezért úgy tervezik, hogy ok­tóber 1-től Mesztegnyőn, Pusz­takovácsiban , Nikién, Somogy- szentpálon és Somogyfajszon felvevő helyet létesítenek. He­tente egyszer gépkocsin szállít­ják Marcaliba a javításra szo­ruló lábbeliket, illetve az elké­szült holmit vissza a községbe. A siófoki járás földművesszövetkezetei jól haladnak harmadik negyedévi tervük teljesítésével (Tudósítónktól.) A siófoki járás földmű ves- szövetkezeti kiskereskedelmé­nek harmadik negyedévi for­galmi terve 27 millió 250 ezer forint Augusztus végéig 19 milliós forgalmat bonyolítottak le. Jól alakult a zöldség- és gyümölcskereskedelem forgal­ma is. A negyedév 1,3 milliós előirányzatából csaknem 1,1 milliót teljesítettek két hónap alatt A vendéglátó-iparba» még ennél is jobb eredmények szü­lettek. öt és fél milliós tervük időarányos részét 12,9 százalék­kal túlszárnyalták. Különösen klémfelkédő' munkát végzett a zamárdi, a siófoki és a bala- tonszemesi fmsz. Jól halad a tojás- és baromfifelvásárlás is. Az elért eredmények alapján biztosra vehető, hogy a járás földművesszövetkezeti hálóza­ta szeptember végéig minden részletében teljesíti harmadik negyedévi tervét. KÖZLEMÉNY a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáréi Ma sorsolják az I. békekölcsönt, az V. és a VI. Az Országos Takarékpénztár szeptember 10-én és 11-én Bu­dapesten rendezi az I., az V. és VL békekölcsön 1961. második faévi sorsolását. Vasárnap az első békeköl­csönt húzzák,' 62 700 kötvény­re 19 287 600 forintot. Hétfőn két óra alatt bonyo­lítják le az V. és a VI. béke­kölcsön húzását. Az V. béke­kölcsönből 171 600 kötvényre 31 152 800 forint jut a nyerte­seknek. Ezen a napon sorsolják a Magyar Népköztársaság négy százalékkal kamatozó törlesz- téses kölcsönét is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Ghe- orghiu-Dej elvtársnak, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, a Ro­mán Népköztátsaság Államta­nácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7-e között ba­ráti látogatást tett a Magyar N épköztársaságban. Budapesten, Sztáiinvárosban és Inotán ipari üzemekben, valamint a solti termelőszö­vetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiek­kel való találkozás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbonthatatlan test­véri barátság erőteljes meg­nyilvánulására. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei megbeszéléseket folytattak, amelyeken részt vett magyar részről: Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány államminisztere, dr. Münrtich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás­paraszt kormány első elnökhe­lyettese, Kállai Gyula, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságénak tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Nemes Dezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, dr. Sík Endre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere, Némety Béla, a Magyar Nép- köztársaság romániai rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe; román részről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Emit Bod- naras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, Mo­gyorós Sándor, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, Alexandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Cor- neliu Manescu, a Román Nép- köztársaság külügyminisztere, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Román Nép- köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szo­cializmus építésében elért eredményekről és tapasztala­tokról, megvizsgálták a ma­gyar—román kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetőségét, és széleskörű eszmecserét folytattak a nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszé­lések minden megvitatott kér­désben igazolták a nézetek tel­jes azonosságát. 2. Wm ^ ~ v — ~V Csömenden a határárkot r I 'ezik a Pécsi Vízügyi Igazgatóság dolgozói. A Szarvas brigád naponta 200 méter hosszúságban 650—700 köbméter földet forgat meg kotró­gépével. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy a magyar és a román nép közöt­ti barátság és együttműködés a proletár internacionalizmus elvén és a szocializmus építé­sének művéhez nyújtott köl­csönös elvtársi segítségen ala­pul, és állandóan erősödik. Az 1958. februári magyar— román közös nyilatkozat szé­les keretet teremtett a két or­szág közötti sokoldalú kapcso­latok fejlődéséhez, és előirány­zatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok te­rén 1957—1960. években az árucsere-forgalom megkétsze­reződött, a hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezmény az 1961 —1965. évekre szóló csere vo­lumenének további növekedé­sét irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagállamai közötti gazdasági tervegyezte- tő munkálatok keretében a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, vala­mint a Román Állami TerVbi- zottság megállapodott az 1960 | A kiét küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit A küldöttségek megerősítették, a Magyar Nép­köztársaság és a Romén Nép­köztársaság kormányának el­határozása az, hogy a jövőben is köve® a békés egymás mel­lett élés lenini politikáját és következetesen harcol vala­mennyi vitás nemzetközi kér­dés tárgyalások útján történő megoldásáért. Mindkét ország teljes egé­szében támogatja a Szovjet­uniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kez­deményezését és intézkedéseit Kifejezik szilárd meggyőződé­süket hogy a népek egységé­vel és tevékeny Karcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az ál­talános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világhá­ború tűzfészkeinek felszámo»- |1 ásáért, a nemzetközi politiká­ban az egyetértés és az enyhü- és légkörének a megteremté- 'ért, addig az imperialista ha- ; 1 mák vezető körei fokozzák katonai előkészületeket, és áborús hisztériát szítanak. Az imperializmus agresszív terveinek megvalósításában fő helyet foglal el Nyugat-Német- ország, amely külpolitikai cél­—1965. évekre szóló együttmű­ködés területeiben, és meg­kezdte az 1965—1980. távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszer­ben a két ország népgazdasá­gának gyors ütemű fejlődése és a nemzetközi munkameg­osztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybi­zottság a gazdasági építés meg­gyorsítása érdekében és a köl­csönös előnyök alapján rend­szeresen megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés kü­lönböző ágaiban való együtt­működés kiszélesítése céljá­ból. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudomá­nyos cserekapcsolatok kiszéle­sedtek. A látogatás idején új kultu­rális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra tör­ténő felhasználása terén való együttműködésről szóló meg­állapodást írtak alá, és elha­tározták, hogy vízügyi egyez­ményt kötnek a két ország kö­zött jának a második világháború után az Európában kialakított határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristáikat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO-hatalmak ösz­tönzik és támogatják, élénk tevékenységet fejtenek ki a Bundeswehmek legújabb típu­sú fegyverekkel történő felsze­reléséért, beleértve a rakétá­kat Is. Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság a többi szocialista ország ellen irányuló provokációk és felfor­gató tevékenység központjává építették ki. Á magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegy­verzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztársaság kor­mánya úgy tekinti, hogy Euró­pa és az egész világ népeinek békéje és biztonsága érdekében szükséges a német békeszerző­dés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Ber- lin problémájának megoldása oly módon, hogy szabad vá­rossá változtatják. A két kormány hangsúlyoz­za, hogy a második világhábo­rú maradványainak felszámo­lása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ja vaslatainak alapján a meglevő két német állam közötti köze­ledés és együttműködés leg­jobb feltételeit teremtené meg, biztosítaná mind Németor­szág, mind valamennyi euró­pai állam békés fejlődésének feltételeit. Ha a nyugati hatalmak to­vábbra is kitérnek a német békeszerződés megkötése elől, akkor a Magyar Népköztársa­ság és a Román Népköztársaság a többi érdekelt országok­kal együtt még ebben az év­ben aláírja a -békeszerződést a Német Demokratikus Köztár- ahogyan azt a var- szerződésben részt vevő országok kommunista és mun­káspártjai első titkárainak ta­nácskozásáról szóló közlemény megállapította Minkét ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának és népének a varsói szerződés tagállamai javaslatainak alapján hozott in­tézkedéseit. A nyugati hatalmak, amelyek rendszeresen elutasítják a szo­cialista országok békés kezde­ményezéseit, válaszképpen a Szovjetuniónak ésj a Német Demokratikus Köztársaságnak a német békeszerződés megkö­tésére vonatkozó javaslataira, provokációs tevékenységükkel veszélyeztetik a szocialista tá­bor és valamennyi nép bizton­ságát Ez a helyzet a szocia­lista országoktól különös éber­séget és megfelelő intézkedé­sek megtételét követeli meg. A. Magyar Népköztársaság a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nukleá­ris fegyverekkel való kísérleti robbantásokra vonatkozó hatá­rozatát. Ennek az intézkedés­nek az a célja, hogy megelőzze azt a katasztrófát, amellyel a béke és a civilizáció ellensé­gei fenyegetik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a varsói szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy- szocialista. tábor védelmi ké­pességének állandó erősítésé­hez, és a többi szocialista or­szággal együtt továbbra erőfe­szítéseket tesz, hogy megegye­zés jöjjön létre az általános és teljes leszerelés megvalósításá­ról a Szovjetunió építő és ész­szerű javaslatai alapján, ame­lyek széles nemzetközi elisme­résnek örvendenek. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége úgy véli, hogy a különböző tár- sadalmi-gazdsági rendszerhez tartozó államok között regio­nális viszonylatban létrehozan­dó egyezmények kedvezően be­folyásolnák a nemzetközi lég­kört. A balkáni-adriai térség béke-, atommentes- és rakéta- fegyver nélküli övezetté törté­nő átalakítása annál is inkább időszerű, mivel a NATO-ban részt vevő egyes országok a világnak ezen a részén tömeg- pusztító fegyverekkel felsze­relt katonai támaszpontokat lé­tesítenek. A Magyar Népköztársaság kormánya újra kifejezi teljes egyetértését a Román Népköz4 társaság kormányának a bal­káni együttműködés fejleszté­sére vonatkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyoz­za, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Román Népköztár­saság békés építésében élért eredményei és a nemzetközi életben betöltött tevékeny sze­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents