Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-08 / 212. szám

Péntek, 1961. szeptember 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kereki tradíció ? Rendkívüli esetek sorozatára kerestem Kerekiben magyarázatot, s valaki azzal fogadott: — Nálunk ez már szinte tradíció. A történeteket még csak el­mondták valahogy az embe­rek, bár úgy éreztem: szé­gyenkeztek egy kissé, és meg­ütköztek azon, hogy hírük túl­jutott a falu határain. Az in­dítékokra azonban sokáig nem kaptam választ... Amit leírok, mind ebben az évben történt, s kertelés nél­kül meg kell mondanom, igen kedvezőtlen képet mutat a fa­luról, a falu erkölcséről, az emberek gondolkodásmódjá­ról. — Mindenkit tettei dicsérik, vagy tettei gyalázzák — ezt hallottam a faluban. Így az esetekhez nem fűzök különö­sebb kommentárt. Szilveszterkor Molnár Lász­ló és Molnár József belekötött a tsz-elnökbe, ittasságukban szidalmazták, leköpdösték, és egyikük le akarta harapni az elnök ujját. Az ok — . úgy mondják — az volt, hogy Mol­nár Józsefet haza akarták hív­ni a faluba Volt földjét a kö­zösség használja már, ő vi­szont nem vállalta a munkát. Egy tizennyolc éves fiú, ifj. Nagy János megjegyzését em­legetik, aki szó szerint a kö­vetkezőket mondotta felindult- ságában: »Megvágom az el­nököt úgy, hogy megperdül a tengelye körül...« Az ötven esztendős Pungor Istvánná le- hülyézte az elnököt egy ház­táji vita közben, de ezek in­kább csak »apróságok-«. Csép- léskor Ferenczi József vasvil­lával fejbe vágta Molnár Já­nost. Ügy kellett feknosdatni, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A ma­gyarázat? Három deci 'bort kap­tak az emberek, s talán vir­tusból Ferenczi Molnárnak adta a részét, mások is cse­pegtettek poharába, mígnem munkaképtelenné vált. S ak­kor Ferenczi, akit Molnár sok­szor kisegített már, nem tud­ta elviselni, hogy helyette is kell dolgoznia. Így válaszolt, ahelyett, hogy önmagát bün­tette volna... Még mindig nincs vége a sornak; Mohai József kertészeti brigádvezető eseté­re is jól emlékeznek az embe­rek. Négy bálványosi asszony paprikát vásárolt. Egyikük, a 45 éves Sebestyén Mária elő­rement, az irodában kifizette a paprika árát, s hazafelé in­dult. Az asszonyoknak úgy tűnt, hogy Sebestyén Mária »meglépett« a paprikával. Mo­hai ezért dühösen utánaeredt, s a közös vagyon védelmének égisze alatt felpofozta, hasba rugdosta a szerencsétlen asz- szonyt, úgyhogy az belső zú- zódásokat és haskéregrepedést szenvedett... Az említett esetek első ol­vasásra talán pletykának, ta­lán egyszerű bűnügyi tudósí­tásnak tűnnek. Súlyuk azon­ban sokkal nagyobb, mintsem hogy az indítékok kutatása nélkül le lehetne zárni az ügyet. Beszéltem sok emberrel, leg­többjük húzódozott. S ha úgy érezte, hogy valami belső oka van e rendellenes és emberte­len cselekedetek sorozatának, hát ilyenekkel magyarázko­dott: — Verekedések voltak ré­gebben is a mi falunkban. Hatvan ember vidéken dolgo­zik, s ha szabad szombatjuk van, már pénteken megkezdik idehaza a züllést. Ez rossz ha­tással van az itthoniakra ..; M agam is belátom, hogy ezek a sajnálatos tények közrejátszhattak, bár nem in­dokolják a cselekedeteket. Semmi sem indokolja! Minden sérelmet, minden panaszt el lehet intézni más úton is, nem föltétlenül úgy, hogy elfeled­kezünk az emberek, munka­társaink megbecsüléséről, a jóízlésről, az erkölcsről és egyáltalán az emberségről... Elek Pál tsz-elnök személye ellen van kifogás — hallottam később, és azt hiszem, ez kö­zelíti meg leginkább a való­ságot. Király István tanácsel­nök így fejezte ki gondolatait: — Annyi bizonyos, hogy nem véletlen műve, ami ná­lunk történik. Baj van a falu­ban, s tartok tőle, ha nem ku­tatjuk fel sürgősen az okokat, elharapózik ez a lezserség, nemtörődömség és következ­ményei, amikről valóban csak szégyenkezve vallhatunk... Nehéz nyilatkozatokat ki­csikarni, nem elég őszinték az emberek, pedig maguknak ár­tanak ezzel. Mi baj hát az elnökkel? Nagy a rokonsága, szeretnének mást; néha bírál­ható intézkedéseket tesz; elő­fordul, hogy durván beszél, s ez sérti az emberek önérzetét. Mindez — kiderült — igaz. Emberi hibákkal küzd a veze­tő, de ki áll az oldalán? Mert titokban sokkal nagyobb »bű­nökkel« vádolják. A közösség kialakításának legnehezebb időszakában vezetett és irá­nyított Elek Pál. S ez az idő­szak sok népszerűtlen felada­tot jelentett számára. Népsze­rűtlent, amelyeket végrehaj­tott, de egyedül, támasz és se­gítség nélkül. Tudom jól, az emberek nem szeretik és nem is szerethetik meg egyik nap­ról a másikra az új gazdasági forma, a közösségi élet gon­dolatát, nem mindenki jutott még el a hallatlan előnyök felismeréséig. Vannak, akik őt okolják mindenért, s nem néznek önmagukba, nem vizs­gálják cselekedetüket vagy éppen félrehúzódásukat. A ve­zetőség? Nem vállalta a kez­detben talán népszerűtlen tisztet. Sokszor inkább a visz- szahúzó erő, a tétlenek és nagyszájúak képviselőjeként lépett fel, gondoljunk csak vissza a közgyűlésekre, a ja­vaslatokra. .. Kutatok, vizsgálódok, s egy­re jobban látom, hogy tagad­hatatlan összefüggés van a szö­vetkezet belső élete s az em­berek felbolydult erkölcsi ma­gatartása között. Hova vinne ez, ha nem próbálnánk keres­ni a tisztuláshoz vezető utat? Nem, a világért sem tradícióról van szó! Azt hi­szem inkább, hiányzik az egyetértés, az egység, a szi­lárd és kollektív vezetés; ez okozza, hogy a kerekiek már szinte önmaguk ítélkeznek, s véleményüket néha igen kifa­csart módon fejezik ki. A hi­bák részletes elemzésére sok­kal inkább hivatott a falu kö­zössége, mint mi. De sugdo- lózással, rosszindulatú vádas­kodással, pletykával és türel­metlenséggel nem lehet cé^t érni... . Jávori Béla Balatonmárián 50 személyes nap­közis óvoda épül. Az 500 ezer fo­rintba kerülő épület még e hónapban tető alatt lesz. A 20 ezer forint érté­kű társadalmi munka nagy ré­szét végzik. kiszisták m w így gazdálkodnak a takarmánnyal Porrogszentkirályon — Kiégett a sarjú, meg nem kaszálhatjuk másodszor a leg­jobb rétjeinket — ezt tudtuk meg legelőször a porrags zeni­királyiak tói, amint arról ér­deklődtünk, mennyi takar­mányt »vitt el« a szárazság. Varga János, az Aranymező Tsz elnöke sietett hozzátenni: — Azésrt nem lesz baj a jószág Éttelel tetősével; már a nyár közepe óta takarékosan bánunk az eteitnivalóval, hogy újatér­Tervszerűbben! Siralmas látványt nyújt a tabi fiú diákotthon. A két há­lóban hatvankét fiút helyeztek el, s még nem is ez a legna­gyobb baj. Ha valaki belép az épületbe, mindenhol inkább érezheti magát, csak diákott­honban nem. A folyosón és az előtérben apró láddkákon bő­röndök vannak nagy össze­visszaságban, mert szekrény még nincs. A fiúk az udvaron mosakodnak, mert fürdő sincs, konyhává alakították át. Ez kicsi, a személyzet az udvaron dolgozik, s a kész ételt csak /kerülővel vihetik az egykori tanterembe, amit most ebédlő­nek használnak, s 360 gyerek étkezik ott. Étkeztetés után ez az egyik tanulószoba. Ez áldatlan állapotok mögött komoly munka folyna, tervek is készültek, tehát szó sincs ar­ról, hogy véglegesnek tekint­hető a rendezetlenség. Csak­hogy mégsem folyik minden rendben. A kollégium 240 ezer forintot kapott fölszerelésre, a beszerzés ezután — elég ké­sőn — kezdődik, s ilyen körül­mények között a berendezés elhelyezése is gondot okoz. A tervek szerint hat hálótermet épületrésszel bővítik majd a diákotthont, de csak jövőre. Napközi otthon és modem konyha épül Tabon, megszűn­ne nyomban a zsúfoltság is, emberibb körülmények között étkezhetnének a tanulók. De áll a munka! A Tatarozó Vál­lalat ugyanis »albérletbe« ad­ta a villany- és vízvezeték-sze­relést, s az albérlő nem jelent­kezik ___ A tanítás megkezdődött! Ugyan mikor foglalhatják el gyermekeink az új létesítmé­nyeket? jen jövőre a szálastakarmány is, az abrak is. Beosztva elég lesz a széna Pzz éves termelési terven meglátszik, hogy gondos elem­ző munkának az eredménye. Az, hogy módosultak az egyes adatok év közben, nem az elő­relátás hiányából, hanem a kedvezőtlen természeti körül­ményekből adódott. Az előszé- nát jó minőségben betakarítot­ták a 266 holdról. Kereken 3200 mázsát adott akkor az egész rétterület. Sarját alig több mint 100 holdon kaszál­hatnak, ebből 440 mázsa etet- nivalóra számítanak. Kazal­ban, pajtában van 1800 mázsa pillangós szénájuk. Szükség esetén fcletethetik az árpa és a zab szalmáját is. Mindent tegybevetve: elegendő lesz a szálastakarmányuk. A szük­séglet szerint, de a munkaegy­ség arányában osztottak és osztanak szénát a háztáji ál­latok eltartására. 12 vagon abrakkeveréket cserélnek A szövetkezet állatállomá­nyának évi szükséglete — a terv adatai alapján — 1236 mázsa szemeskukorica, 751 mázsa árpa és zab meg 628 mázsa ipari abrak. A zab jól fizetett: 12 mázsát holdan­ként, az őszi árpa viszont — mert megsanyargatta a tél — csak 6 mázsa hozamot adott. Kukoricából holdanként 13 mázsa szemestermést tervez­tek, most azonban nem szárnít- |hatnak 8—9 mázsánál többre. Mit tesznek a nehézségek le­TURI ANDRÁS: (32) EG A G&AR küzdéséért, az abraikhiany ?ny Shrtésere, illetve azért, hogy 5 mégis megfelelően tarthassák cselekedni, baj van. Embe-»ej állataikat? Az abrakot úgy rönknek nehéz lesz _ kipari-goszt;ják be> hogy a sertésállo- rozmi az ön ostobaságát. f^e5mány egásZ szükségletét kielé- minthogy őt jóval több ész-2gíthessék belőle. Szerződtek a szel ajándékozta meg a terme-*T€^£nyforgatoü vállalattal szét, talán még rendbehozhatógj^ vagon takarmánykeverékre, a dolog. 5Ennek etetésében már vannak — Mit tegyek? _ ^kedvező tapasztalataik. Csók A pincér most már nagy ans j(-tnos sertésgondozó szerint az alázatos. _ »áprilisi malacokból kész hízók — Bizonyos, hogy a rendőr-'^ •(.^./pek decemberre elsősorban ség már keresi magát Mm-Ja céltakarmány felha&ználásá- denesetre el kell tűnnie sredményeként. Egy mázsa tatai önt. Van a nyugati ré^takarmánykeveréket a szent­helyünk, azonnal»királyiak másfél mázsa gazda­Eszembe jutott, milyen követ- higgye el — és lehajtott fejjel velet írt, máris többet tud a kezményekkel járhat, ha nyíl- kimegy a szobából. rendőrség, mint amennyit a vános botrányba keveredem. * * * fiú mondhat. Külön pech, hogy Elvesztettem a fejemet. A ta- A józsefvárosi házacska a fiú pont a Hevesi feleségé- xi épp akkor állt meg mellet- minden ablaka sötét, a férfi vei volt együtt. tünk. Gyorsan beugrottam, s mégis egyenesen a kapunak — A nő meglépett. A fiú jó időre, amíg ki tudjuk a sofőrnek csak annyit mond- tart, csönget. Mozgolódásféle mem árulja el a nevét, s a tatai önt tam, hajtson el onnét, amilyen hallatszik belülről. Azután fé- lokálban senki sem ismeri raj- szen egy gyorsan tud! — Szeme könny- lig kinyílik a kapu, s egy szi- tam kívüL odautazik. Még ma éjszaka.abrakkal egyenértékűnek belábad, nyel. — Nagyon sze- szegő hang azt mondja: Gúnyos nevetés a válasz. Éjfél után indul a vonat. Fog-» , . , , , , , - , gyellem magam. — Gyerünk:.. Jöjjön be _ Alapjában véve hallatta- ja ezt a pénzt! És itt van a»tartanak- Az abrakkal való na — Nem emlékszik, mit mon- gyorsan! __ inul buta ember maga, Herr Ke- cím, emberünk már várja. Ki neí£karékoskodásrrdk tehat dott az a csirkefogó, mielőtt Szótlanul mennek át a szűk. resztesi. mozduljon onnan, amíg üzeme-íjól bevált módszere az, hogy Csiszárra támadt? sötét udvaron, s benyitnak egy _ Hallja, én... tét nem kap. Menjen! »kukorica, zab és árpa helyett — De igen, egeszen pontosan ajtón amely mögött kék pa- _ Ne fenyegetőzzék! Fényé- _ Csak annyit még:,. Sm0_ daná'áv emlékszem. Azt kerdezte: Te pírral burkolt allolampa vilá- getőzni csak nekem van jo- _ Menjen' >vagy 02 02 ö megütöttél engem? gltja meg a szobát. _ gom, megértette? - A hang A kaTV1, úira - , ki-JP13® készítetlt keverék hel>rstt — És Csiszár. — Üljön le! — Az invitálás egyszerre keménnyé és élessé ~ hamarosan elvész a távoli»3 Terményforgalmi Vállalat Végignézte őket, s azt németül hangzik. Miféle hü- vált. — ön a rendőrséget is homályában. £ üzemeiben szakszerűen előál­mondta: Takarodjanak innen, lyeseget csinált megint? olvan ostobának tartja, mint J JÉ,.. . . , , , , , mert rendőrt hívok! Ebben a -Nemértem, mire gondol? San mm HaS akar- Vágtat a gyorsvonat az éJ-Slitott takarmanykevereket e'et­pillanatban állt meg a taxi és — Ugyan. Herr Keresztesi. ja az a sárosi nevű nyomozó- fzak?ban- Az, egyik elsőoszta-^nek. én beugrottam. Mi értelme volt leütni azt a főhadnagy máris ismeri a nő lV\. falk,f. fokában középkorú^ A csurgói járásban nincs ke­— Köszönöm! Ez minden, fiút? személyét, sőt beszélt is vele, rFr ®Vgverőüzeim. Barcsról kapják a amit kérdezni akartam. Azt — Az a fickó túl sokat tud, s a maga elhamarkodott csele- .. ziezáka mpw « ’Scéltakanmányt. Belátják, hogy hiszem, nem haragszik meg, s már köpött is belőle. Szűk- kedete komoly veszélyt idézett Srf jS-SS~7ikva a vn»nem íut bdlőle elé&- Ezért a ha búcsúzóul egy jótanácsot ségtelen, hogy még többet elő. íuihe ablakai csukva, a ka , mukkeUa!TaSot ÜShár' , . “ ^rem, fe azt hittem d 1 ~ — Gyönyör3 — csattan fel a — önnek barátom, sem hm- akit föl kell majd keitenie. Tíz; mojuknak. gunyolodo hang. — Azzal, ni, sem gondolkozni nem sza- forintot nyomott a markába a: Az asszony feláll. hogy kiderült: maga volt a bad. ön csak arra való, hogy szolgálatáért — Nem tudom, mi tegyek, felbujtó, meg otthagyta a végrehajtsa a kapott utasításo­takarmánytkeverék mellett gaz­dasági abrakot is kell adniuk :a jószágnak. Naponta darál­nak, hogy friss darát ete'hes- Isenek — így nem veszít táp- mértékéből. Ez is egyik módja Olyan szerencsétlen vagyok, munkahelyét és egy ostoba le- kát Mihelyt önállóan kezd (Folytatjuk.) »a takarékosságnak. Még valamit: lucernájuk ter­mését teljes egészében a ser­tésekkel etették fel. Szerezlek be egy lajtkocsit, id. Toldi Ist­ván fogatos mindennap 600 li­ter savót hoz vele a csurgói tejüzemből a sertéseknek. Többet silóznak Abrakból a kelleténél keve­sebb jut a szarvasmarháknak. A hiány pótlására a szövetke­zet vezetősége úgy határozott, hogy több silótakarmányt ké­szítenek. A tavalyi 700 köb­méterből maradit 300 köbméter — nem volt rá szükség. Most sóikat ér ez a tartalék. Az idén is silóztak már: napraforgó és kukorica keverékével megtöl­töttek 200 köbméteres silóteret. Nedvdús ez a takarmány, ete­téskor pelyvát vagy tőreiket kevernek majd hozzá. A búza és a zab pelyváját, törekjét gondosan tárolják, semmikép­pen sem használják föl almo- zásra, mert kell takarmánynak. Silókukoricájuk 30 holdja 400 köbméter termést ígér. Így összesein 900 köbméter silóta* kanmányra számítanak. De ta­lán lesz több is. A szemtermés­re vetett kukoricájuk egy ré­sze ugyanis oly buja, hogy si- lózósra értékesebb takarmányt adhat, mintha megvárják ve­le, míg megérnek: a csövek, és letörik őket. Gondoskodnak a jövő évi takarmányellátásról Jó elgondolásra jutottak, ide. jébsn megtették a kellő in­tézkedéseket, nyugodtan néz­hetnek állatállományuk átte- léLtetése elé a parrogszentki- rályiak. A cukorrépáért járó szeletről máris lemondtak más termelőszövetkezetek javára. Ök enélkül is megoldják ta­li simán ygondj aikat. A jövő év nagyobb takarmánytermésének megalapozásához is hozzá­kezdtek már. Vetettek 17 hold bíbort a közös jószágnak, 23 holdon pedig a tagok össze­adott pénzén vásárolt bíbor­magot tettek a földbe, hogy legyen zöldtakarmánya kora tavasszal a háztáji állomány­nak. Telepítettek 5 hold lu­cernát fővetésű növényként augusztusban, így jövőre 28 holdon díszük a határban ez a pillangós takarmánynövény. Termőre fordul a tavasszal 20 hold szarvaskerep is, ezzel 100 holdra nő e növénv termőte­rülete. Tehénállományukat nö­velik, hogy tej ellenében több korpához jussanak. Egy-egy törzskönyvi ellenőrzés alatt ál­ló tehenük augusztusiban napi 11,6 liter tejet adott. Október elején rátérnek a silótakar­mány etetésére, ettől még job­ban tejel majd a fejős jószág: Most csalamádét etetnek — a szakaszosan vetett 30 hóid e hó végéig folyamatosan adja a zöldet. Jövőre is létesítenek ilyen »zöld futószalagot.« Biz­tonságosabb alapokra helyezik az abraktermesztést is. Ezért őszi árpát nem tisztán, hanem olasz búzával keverten vetnek 20 holdon takarmányozási cél­ra. Kutas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents