Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

SOMOGYI NfiPLAP 2 Csütörtök, 1961. szeptember % Mi van a brazíliai katonai puccs hátterében ? Montevideo (TASZSZ). Az uruguayi sajtóban egyre több olyan tudósítás jelenik meg, amely mind több fényt vet Quadros brazíliai elnök el­távolításának tulajdonképpeni okaira és a brazíliai katonai puecsra. Az Idea című uruguayi he­tilap a következőket jelenti Rio de Janeiróból: Amikor egy hónappal ezelőtt Quadros el­nök bírálta Cabot amerikai nagykövet tevékenységét, mert megpróbált beavatkozni Bra­zília belpolitikájába, a nagy­követ azt jelentette Washing­tonnak, hogy Brazília elnöké­nek politikája kezd veszedel­mes lenni az Egyesült Álla­t. makra nézve. Quadros méltó válasza után Washington azon­nal Brazíliába küldte a CIA munkatársainak, egy csoport­ját, amely Cabot nagykövet ve­zetése alatt előkészítette Quad­ros leváltását. Ebben a mun­kában a washingtoni külügy­minisztérium teljes bizalmát bíró magasállású brazíliai sze­mélyiségek vettek részt, köz­tük Denys hadügyminiszter és Carlos Lacerda, Guanabara ál­lam kormányzója. A terv az volt — írja az Idea tudósítója —, hogy Lacerda és azok a körök, amelyek osztják az ő politikai nézeteit, kampányt szerveznek Quadros Egy bonni miniszter elszólja magát Bonn (MTI). Schvarz mező- gazdaisági miniszter — a bonni Parlamentarisch Politischer Pressedienst jelentése szerint — a württembergi Tettnang- ban tartott választási gyűlésen lendületes választási beszédét szó szerint a következő szavak­kal fejezte be: »és ezek után hölgyeim és uraim, adják sza­vazatukat régóta bevált szö­vetségi kancellárunkra: Hit­ler Adolfra«. elnök diszkreditálására. Az volt a céljuk, hogy olyan lég­kört teremtsenek, amelyben lehetővé válik Quadros elnök eltávolítása. Denys tábornoknak ugyan­akkor meg kellett szereznie a katonai körök hozzájárulását az . elnök eltávolításához. Azt. tervezték, hogy a brazil fegy­veres erők magasrangú pa­rancsnokai megtagadják az együttműködést az elnökkel és lemondását követelik. Az amerikaiak megígérték az összeesküvőknek, hogy köz­vetlen nyomást gyakorolnak az elnökre. Értésére adják, hogy külpolitikája miatt az Egye­sült Államok és a többi nyu­gateurópai ország, mindenek­előtt pedig Nyugat-Németor- saág, amely pénzbeli segítsé­get ajánlott fél Brazíliának, nem tartja többé lehetséges­nek gazdasági kötelezettségei­nek teljesítését. A Quadros elnök eltávolítá­sára kidolgozott terv másik fontos része az volt, hogy nem engedik meg Joao Goulart al­elnökinek az elnöki szék elfog­lalását. Ezért határozták el, hogy Quadros elnököt akkor távolítják el, amikor GouLart úton van az ázsiai országok­ban. A terv megvalósítása céljá­ból Denyst meghízták azzal hogy a kongresszus szavazatá­val szembehelyezkedve tegyen meg mindent, hogy Goulart ne foglalhassa el az elnöki tiszt­séget és még katonai erőszak alkalmazásától sem riadjon Moszkva (MTI). Dzsvaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke szerdán Hrus­A brazil fővárosiban megerő­sítik azt — írja az Idea tudó­sítója —, hogy a Cabot által kidolgozott terv Washington­ban teljes helyeslésre talált. Az Ultiima Hona című lap tudósítójával folytatott beszél­getés során megerősítette e terv létezését Roberto Alvez. Vargas volt elnök személyi titkára. Alvez kijelentette, hogy Quadros elnök lemonda- tása előtt egy nappal levelet kapott az Egyesült Államok kormányától, s abban közölték vele, hogy megszüntetik a Bra­zíliának szóló hiteleket. Ezzel egyidőben a brazíliai tábomo_ kok lépéseket tettek Quadros letartóztatására. A katonai ve­zetők magatartása láttán Quad­ros benyújtotta lemondását. Roberto Alvez rámutat arra, hogy maguk a tábornokok szö­vegeitek meg Quadros lemon­dási nyilatkozatát és a kong­resszushoz intézett levelét. Az Ultima Hóra tudósítója idézi Quadros szavait, ame­lyeket a brazil nemzeti diák- szövetség egyik vezetőjének mondott lemondása után és hajóra szállása eflött: »Le­mondásra kényszerítebtefc — mondotta Quadros —, megfosz­tottak a hatalomtól«. Quadros többet nem mondhatott — jegyzi meg a tudósító —, mi­vel állandóan katonák figyel­ték. f—Quadros lemondása — mutat rá az Ultima Hóra tu­dósítója ■— egyáltalán nem le­mondás: az amerikai kormány parancsára valósággal elsöpör­ték őt. (MTI) csov miniszterelnök meghívá­sára hivatalos látogatásra Belgrádiból Moszkvába érke­zett. A repülőtér betonján felso­rakozott moszkvai dolgozók vi­rággal, indiai és szovjet zász­lók lengetésével, éljenzéssel fo­gadták Nehru üdvözlését. Francia csapatok tüzet nyitottak békés bizertai lakosokra vissza. Nehru Moszkvában Tunisz (MTI). A TAP tuné­ziai hírügynökség jelentést kö­zöl arról, hogy francia katonák kedden délután tüzet nyitottak békés bizertai lakosokra. A tunéziaiak »bűne« az volt, hogy a szögesdrót-akadályon keresztül munkahelyükre igye­keztek. A szögesdrótokat a francia csapatok előző este ál­lították fel a középületek felé vezető utakon. Két tisztviselő meghalt, és a golyók halálra sebeztek két járókelőt is. A franciák egy áldozatot a csatornába dobtak. A támadás következtében negyvenketten sebesültek meg, közülük kilenc ember állapota súlyos. ....... , . A francia katonák átkutat­ták és kirabolták á bizertai tá­jékoztatási központot, és őri­zetbe vették1 öttagú személyze­tét. Ezenkívül még mintegy húsz embert tartóztattak le. A Közmunkaügyi Hivatal és a Tunéziai Tengerészeti Társa­ság épületeit elfoglalták, bántalmazták a személyzetet. A várossal az összeköttetés megszűnt — közli végül a TAP híradása. A franciák ked­den este fél 9-től kijárási ti­lalmat rendeltek el a városban, és bejelentették, hogy a tila­lom megszegőire tüzet nyit­nak. Hruscsov miniszterelnök rö­vid beszédet mondott. Nagy örömmel üdvözölte az indiai miniszterelnököt, emlékeztetett korábbi személyes találko­zásaikra, majd kijelentette: »barátságunk kiállotta az idő próbáját«. Csőmbe parlamentje ismét fenyegeti az ENSZ-et Katangáról nyilatkozott Ádoula tájékoztatási minisztere Elisabethville (MTI). Elisa- bethville-ből érkezett jelenté­sek szerint Csőmbe katangai diktátor ülésre hívta össze a szenátorokat és képviselőket »a hazát fenyegető veszély« megvitatására Kimba, Csőmbe »külügyminisztere« a parla- és mentben tartott beszédében Nyugatnémet politikusok egymás közt Berlin (MTI). A nyugatné­met . választások közeledtével egyre élesedik az ellentét a nyugatnémet vezető politiku­sok között. Brandt nyugat-berlini polgár- mester göttingepi választási beszédében támadta Adenauer kancellárt. Kijelentette, hogy a kancellár katonai elgondolá­sai »divatjamúltak«, katona- stratégiája a 19. század szelle­mének felel meg, és nem elé­gíti ki a modem világ bonyo­lult követelményeit. A polgár- mester hangoztatta, hogy Ade­nauer politikája »a német nép megosztását« szolgálja. Adenauer ugyanakkor Kob- lenzben mondott beszédet. Nem feledkezett meg arról, hogy ki­rohanjon a Szovjetunió és az NDK ellen, megpróbálva az említett államokra hárítani a felelősséget a jelenlegi berlini helyzetét. Választási ellenfele, Brandt ellen fordulva olyan következtetésre jutott, hogy »Brandt jobban megfelelne Hruscsov szovjet miniszterel­nök ízlésének, mint ő«. * * * Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint a szerdára vir­radó éjszaka néhány jelenték­telen incidens történt a ber­lini övezethatáron. támadta az ENSZ kongói kép­viseletét. Több felszólaló há­ború indítását sürgette az ENSZ ellen. Ugyanakkor az utcákon tö­meg vonult az ENSZ-kópvise- let székhaza és az ENSZ-kór- ház elé. A tüntetők kövekkel dobálták meg az épületeket, majd felgyújtottak ENSZ-jár- műveket. A tüntetés alatt röp­lapokat terjesztettek, amelye­ken az ENSZ-et vádolták »Ka­tanga elpusztításával«. A rend­őrség végül közbelépett. Leopoldville. Leopoldville- ben Joseph lleo, az Adoula- kormány tájékoztatási minisz­tere mondott beszédet. Han­goztatta, hogy kormányának változatlanul szándékában áll kiterjeszteni fennhatóságát Katangára is. Emlékeztette Csombét, hogy júliusban maga is elismerte, hogy Katanga szerves része Kongónak. Bejelentette, hogy a kongói tartományok elnökei — Katan­ga meghívott, de távol levő képviselője nélkül — megbe­szélést tartottak, amelyen több határozatot hoztak. Ezek a határozatok Katanga területé­ire is érvényesek. A belgrádi értekezlet felhívása és közös nyilatkozata Belgrád (MTI). Az ötnapos belgrádi értekez­let utolsó ülésén két okmányt hoztak nyilvánosságra. Az egyik a háborús veszély és a béke kérdéséről szól s felhí­vás a Szovjetunióhoz, vala­mint az Egyesült Államokhoz, a másik okmány pedig az ál­lam- és kormányfők közös nyilatkozata. A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a »világot fenyegető súlyos és kritikus helyzetből« indul ki. Az emberiséget pusztulásba taszító világégés elhárítása vé­gett az értekezlet részvevői parancsoló szükségességnek vé­lik, hogy elsősorban az Ameri­kai Egyesült Államok és a Szovjetunió tartózkodjék min­dentől, ami a helyzetet tovább ronthatná. A kivezető utat az értekezlet abban látja, hogy a két nagyhatalom újból bocsát­kozzék tárgyalásba, és békésen rendezze a vitás kérdéseket Addig tárgyaljanak — hangzik a felhívás —, amíg ők maguk és a világ töb­bi része is el nem jut a teljes leszereléshez, a tar­tós békéhez. A belgrádi értekezlet felhív­ja az Egyesült Államok elnö­két és a Szovjetunió Minisz- tertanácsámaík elnökét a fe­nyegető veszély elhárítása vé­gett és a béke biztosítása cél­jából lépjenek azonnal közvet­len kapcsolatba egymással. Az ed nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek nyilatkozata leszögezi, hogy tartós béke csak úgy érhe­tő el, ha gyökeresen fel­számolják a gyarmatosítás és az imperializmus min­den formáját, s világszerte megvalósítják az államok és a népek békés együttélésének politikáját. A nyilatkozat — a tömbökön kívüli koncepciónak megfele­lően — elítéli a katonai blok­kokat, és azt az álláspontot képviseli, hogy azok szükség- szerű ellőidézői a nemzetközi kapcsolatok rosszabbodásának. Külön fejezetben foglalkozik a nyilatkozat a békés együtt­éléssel. Megállapítja, hogy kü­lönféle társadalmi rendszerek léte a mai világ egyik fő jel­legzetessége. Ezért a békés együttélés elvei kell hogy al­kossák mindenfajta nemzetkö­zi kapcsolatok alapját — hangsúlyozza a nyilatkozat. A nyilatkozat a továbbiak­ban pontokba szedve kimond­ja, hogy az el nem kötelezett orszá­gok követelik az ENSZ 15. közgyűlésén hozott és a gyarmatosítás felszámolá­sáról szóló határozat való­ra váltását, valamint a gyarmati népek len folytatott fegyveres akciók azonnali megszüntetését. Ál­lást foglalnak a szabadságért és függetlenségért harcoló Al­géria, Angola és Tunézia mel­lett, s elítélik a Dél-Afrikábar megnyilvánuló faji politikát Fölemelik tiltakozó szavukat a külföldön levő támaszpontok ellen, s követelik minden ide­gen katonai támaszpont felszá­molását, beleértve a Kuba te­rületén lévő guantanamói tá­maszpontot is. Kubára utalva hangoztatják, minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, milyen politikai és társadalmi rendszerben kíván élni. Az általános és teljes le­szerelés az emberiség leg­sürgősebb feladata — hangsúlyozza a nyilatkozat, és kimondja, hogy az értekez­let részvevői felszólítják a nagyhatalmakat, minden to­vábbi késedelem nélkül írják alá az általános és teljes le­szerelésről szóló egyezményt Csak így menthetik meg az emberiséget a háború ostorá­tól. A nyilatkozat ugyanakkor kimondja, az el nem kötelezett országok igényt formálnak ar­ra, hogy képviselve legyenek minden elkövetkezendő lesze­relési világértekezleten. Más­részt sürgeti a nukleáris kísér­letek betiltásáról szóló nem­zetközi egyezmény aláírását és a nukleáris kísérletek újbóli felfüggesztését. A nyilatkozat kimondja, hogy az erre irá­nyuló tárgyalásokat azonnal folytatni kell, akár külön, akár az általános leszerelésről szóló tárgyalások keretében. A belgrádi értekezlet nyilat­kozata ezután részletesen fog­lalkozik a gazdasági fejlődés kérdéseivel, és megállapítja, hogy fel kell számolni a gyar­matosítás és az imperializmus áual örökül hagyott gazdasági egyenlőtlenséget. A nyilatkozat végiül állást foglal az ENSZ át­szervezése mellett, és ezzel összefüggésben han­goztatja, a konferencia ama részvevői, akik elismerik a Kínai Népköztársaságot, java­solják, hogy az ENSZ soron következő közgyűlése ismerje el: a Kínai Népköztársaság a kínai nép egyetlen törvényes képviselője az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. A nyilatkozat utolsó helyen és — a konferencián elhang­zott beszédeket nem tükrözve — csupán általános síkon fog­lalkozik a német kérdéssel Felhívja az illetékes feleket, hogy a német kérdés és a nyu­gat-berlini probléma megoldá­sánál tartózkodjanak az erővel való fenyegetőzéstől, vegyék figyelembe az el nem kötele­zett országoknak a háború és béke kérdéséről szóló felhívá­sát. A belgrádi értekezlet felhí­vásának és nyilatkozatának szövegét valamennyi állam kormányához eljuttatják. Keserű csalódás és fenyegetőző hangok Bonnban a semleges országok belgrádi értekezlete ntán Bonn (MTI). »A belgrádi konferencia ke­serű csalódást Okozott Bonn­ban« — általában ezt a megál­lapítást szűrik le a semleges országok most végétért érte­kezletét kommentálva a nyu­gatnémet lapok. A Belgrádba küldött nyugatnémet sajtótu­dósítók is keserű hangú cik­kekben számolnak be arról, hogy a konferencia megmutat­ta: a nyugatnémet kormány­propaganda hatástalannak bi­zonyul a semleges országokban. Á Welt belgrádi különtudó- sítója például a következőket jelenti lapjának: »Az a kép, amelyet a semleges országokban Németországról alkatnak — mint Belgrádban megállapítható volt — a kö­vetkezőkből tevődik össze: ma a valóságban két német állam létezik. A harc ez ellen a meg­győződés ellen kilátástalanná vált... Az Odera-Neisse vonal Németország keleti határa. E nézet fölött nincs már vitának helye. Hiába bizonygatják egyes jogászok, még oly meg­győzően is az ellenkezőjét, a semleges országokhoz tartozó emberek immár nem engedik befolyásoltatni magukat... még azt sem hajlandók elismerni, hogy a szövetségi köztársaság­nak valamilyen árat kellene kapnia e határ elismeréséért. A határ elleni harc pedig re- vansizmusmak számít.« A tudósító végül keserűen ír arról, hogy a konferencia részvevői lépten-nyomon azt hangoztatták: a németek dönt­senek maguk sorsukról. »En­nek a követelésnek azonban bizonyos árnyoldalai vannak a Nyugat szempontjából« — folytatja a tudósító és ezeket az »árnyoldalakat« egyrészt abban látja, hogy a semleges országok a németek önrendel­kezési jogát úgy értelmezik, hogy a két német állam képvi­selői tárgyaljanak egymással, másrészt pedig a semlegesek »a külföldi csapatok — még­pedig a gyarmati múlt emlékei alapján elsősorban a nyugati csapatok — jelenlétét az ön­rendelkezési jog akadályának tekintik és éppen ezért hajla­mosak arra, hogy kivonásu­kat követeljék«. A bonni hivatalos körök azonban — a Belgrádban el­szenvedett érzékeny kudarc ellenére — mereven ragaszkod­nak az idejétmúlt Hallstein- doktrinához, továbbra is fe­nyegetőznek, hogy feltétlenül megszakítják a kapcsolatokat minden olyan állammai, amely elismeri a Német Demokrati­kus Köztársaságot. »Bonn a belgrádi konferen­cia után diplomáciai lépéseket tesz majd mindazoknál a sem­leges államoknál — írja a Rheinische Post —, amelyek a konferencián a keletnémet kormány de facto elismerése mellett szálltak síkra, s világo­san értésükre fogja adni, hogy Bonn barátságtalan cselekedet­nek tekintené a diplomáciai kapcsolatok felvételét és azon­nal levonná a szükséges követ­keztetéseket.« A Westfalische Allgemeine kommentátora azonban figyel­mezteti a kormányt: jobban tenné, ha alaposan fontolóira venné, vajon tovább folytathat­ja-e a Hallstein-doktrina merev alkalmazását, hiszen ez egy se­reg országban könnyen Benn diplomáciai elszigetelődéséhez vezethet majd. KlftDÓHiyOTfíL Kaposvár. Latinka S.u.2. Á APRÓHIRDETÉSEK ÁRA hétköznap szavan­ként i Ft, vasér- és ünnepnap 2 Ft. Az első szó kettőnek számit. Legkisebb hirdetés 10 Ft. Soros hir­detés hétköznap 6, vasárnap 12 Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents