Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-07 / 211. szám
SOMOGYI NfiPLAP 2 Csütörtök, 1961. szeptember % Mi van a brazíliai katonai puccs hátterében ? Montevideo (TASZSZ). Az uruguayi sajtóban egyre több olyan tudósítás jelenik meg, amely mind több fényt vet Quadros brazíliai elnök eltávolításának tulajdonképpeni okaira és a brazíliai katonai puecsra. Az Idea című uruguayi hetilap a következőket jelenti Rio de Janeiróból: Amikor egy hónappal ezelőtt Quadros elnök bírálta Cabot amerikai nagykövet tevékenységét, mert megpróbált beavatkozni Brazília belpolitikájába, a nagykövet azt jelentette Washingtonnak, hogy Brazília elnökének politikája kezd veszedelmes lenni az Egyesült Állat. makra nézve. Quadros méltó válasza után Washington azonnal Brazíliába küldte a CIA munkatársainak, egy csoportját, amely Cabot nagykövet vezetése alatt előkészítette Quadros leváltását. Ebben a munkában a washingtoni külügyminisztérium teljes bizalmát bíró magasállású brazíliai személyiségek vettek részt, köztük Denys hadügyminiszter és Carlos Lacerda, Guanabara állam kormányzója. A terv az volt — írja az Idea tudósítója —, hogy Lacerda és azok a körök, amelyek osztják az ő politikai nézeteit, kampányt szerveznek Quadros Egy bonni miniszter elszólja magát Bonn (MTI). Schvarz mező- gazdaisági miniszter — a bonni Parlamentarisch Politischer Pressedienst jelentése szerint — a württembergi Tettnang- ban tartott választási gyűlésen lendületes választási beszédét szó szerint a következő szavakkal fejezte be: »és ezek után hölgyeim és uraim, adják szavazatukat régóta bevált szövetségi kancellárunkra: Hitler Adolfra«. elnök diszkreditálására. Az volt a céljuk, hogy olyan légkört teremtsenek, amelyben lehetővé válik Quadros elnök eltávolítása. Denys tábornoknak ugyanakkor meg kellett szereznie a katonai körök hozzájárulását az . elnök eltávolításához. Azt. tervezték, hogy a brazil fegyveres erők magasrangú parancsnokai megtagadják az együttműködést az elnökkel és lemondását követelik. Az amerikaiak megígérték az összeesküvőknek, hogy közvetlen nyomást gyakorolnak az elnökre. Értésére adják, hogy külpolitikája miatt az Egyesült Államok és a többi nyugateurópai ország, mindenekelőtt pedig Nyugat-Németor- saág, amely pénzbeli segítséget ajánlott fél Brazíliának, nem tartja többé lehetségesnek gazdasági kötelezettségeinek teljesítését. A Quadros elnök eltávolítására kidolgozott terv másik fontos része az volt, hogy nem engedik meg Joao Goulart alelnökinek az elnöki szék elfoglalását. Ezért határozták el, hogy Quadros elnököt akkor távolítják el, amikor GouLart úton van az ázsiai országokban. A terv megvalósítása céljából Denyst meghízták azzal hogy a kongresszus szavazatával szembehelyezkedve tegyen meg mindent, hogy Goulart ne foglalhassa el az elnöki tisztséget és még katonai erőszak alkalmazásától sem riadjon Moszkva (MTI). Dzsvaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke szerdán HrusA brazil fővárosiban megerősítik azt — írja az Idea tudósítója —, hogy a Cabot által kidolgozott terv Washingtonban teljes helyeslésre talált. Az Ultiima Hona című lap tudósítójával folytatott beszélgetés során megerősítette e terv létezését Roberto Alvez. Vargas volt elnök személyi titkára. Alvez kijelentette, hogy Quadros elnök lemonda- tása előtt egy nappal levelet kapott az Egyesült Államok kormányától, s abban közölték vele, hogy megszüntetik a Brazíliának szóló hiteleket. Ezzel egyidőben a brazíliai tábomo_ kok lépéseket tettek Quadros letartóztatására. A katonai vezetők magatartása láttán Quadros benyújtotta lemondását. Roberto Alvez rámutat arra, hogy maguk a tábornokok szövegeitek meg Quadros lemondási nyilatkozatát és a kongresszushoz intézett levelét. Az Ultima Hóra tudósítója idézi Quadros szavait, amelyeket a brazil nemzeti diák- szövetség egyik vezetőjének mondott lemondása után és hajóra szállása eflött: »Lemondásra kényszerítebtefc — mondotta Quadros —, megfosztottak a hatalomtól«. Quadros többet nem mondhatott — jegyzi meg a tudósító —, mivel állandóan katonák figyelték. f—Quadros lemondása — mutat rá az Ultima Hóra tudósítója ■— egyáltalán nem lemondás: az amerikai kormány parancsára valósággal elsöpörték őt. (MTI) csov miniszterelnök meghívására hivatalos látogatásra Belgrádiból Moszkvába érkezett. A repülőtér betonján felsorakozott moszkvai dolgozók virággal, indiai és szovjet zászlók lengetésével, éljenzéssel fogadták Nehru üdvözlését. Francia csapatok tüzet nyitottak békés bizertai lakosokra vissza. Nehru Moszkvában Tunisz (MTI). A TAP tunéziai hírügynökség jelentést közöl arról, hogy francia katonák kedden délután tüzet nyitottak békés bizertai lakosokra. A tunéziaiak »bűne« az volt, hogy a szögesdrót-akadályon keresztül munkahelyükre igyekeztek. A szögesdrótokat a francia csapatok előző este állították fel a középületek felé vezető utakon. Két tisztviselő meghalt, és a golyók halálra sebeztek két járókelőt is. A franciák egy áldozatot a csatornába dobtak. A támadás következtében negyvenketten sebesültek meg, közülük kilenc ember állapota súlyos. ....... , . A francia katonák átkutatták és kirabolták á bizertai tájékoztatási központot, és őrizetbe vették1 öttagú személyzetét. Ezenkívül még mintegy húsz embert tartóztattak le. A Közmunkaügyi Hivatal és a Tunéziai Tengerészeti Társaság épületeit elfoglalták, bántalmazták a személyzetet. A várossal az összeköttetés megszűnt — közli végül a TAP híradása. A franciák kedden este fél 9-től kijárási tilalmat rendeltek el a városban, és bejelentették, hogy a tilalom megszegőire tüzet nyitnak. Hruscsov miniszterelnök rövid beszédet mondott. Nagy örömmel üdvözölte az indiai miniszterelnököt, emlékeztetett korábbi személyes találkozásaikra, majd kijelentette: »barátságunk kiállotta az idő próbáját«. Csőmbe parlamentje ismét fenyegeti az ENSZ-et Katangáról nyilatkozott Ádoula tájékoztatási minisztere Elisabethville (MTI). Elisa- bethville-ből érkezett jelentések szerint Csőmbe katangai diktátor ülésre hívta össze a szenátorokat és képviselőket »a hazát fenyegető veszély« megvitatására Kimba, Csőmbe »külügyminisztere« a parla- és mentben tartott beszédében Nyugatnémet politikusok egymás közt Berlin (MTI). A nyugatnémet . választások közeledtével egyre élesedik az ellentét a nyugatnémet vezető politikusok között. Brandt nyugat-berlini polgár- mester göttingepi választási beszédében támadta Adenauer kancellárt. Kijelentette, hogy a kancellár katonai elgondolásai »divatjamúltak«, katona- stratégiája a 19. század szellemének felel meg, és nem elégíti ki a modem világ bonyolult követelményeit. A polgár- mester hangoztatta, hogy Adenauer politikája »a német nép megosztását« szolgálja. Adenauer ugyanakkor Kob- lenzben mondott beszédet. Nem feledkezett meg arról, hogy kirohanjon a Szovjetunió és az NDK ellen, megpróbálva az említett államokra hárítani a felelősséget a jelenlegi berlini helyzetét. Választási ellenfele, Brandt ellen fordulva olyan következtetésre jutott, hogy »Brandt jobban megfelelne Hruscsov szovjet miniszterelnök ízlésének, mint ő«. * * * Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a szerdára virradó éjszaka néhány jelentéktelen incidens történt a berlini övezethatáron. támadta az ENSZ kongói képviseletét. Több felszólaló háború indítását sürgette az ENSZ ellen. Ugyanakkor az utcákon tömeg vonult az ENSZ-kópvise- let székhaza és az ENSZ-kór- ház elé. A tüntetők kövekkel dobálták meg az épületeket, majd felgyújtottak ENSZ-jár- műveket. A tüntetés alatt röplapokat terjesztettek, amelyeken az ENSZ-et vádolták »Katanga elpusztításával«. A rendőrség végül közbelépett. Leopoldville. Leopoldville- ben Joseph lleo, az Adoula- kormány tájékoztatási minisztere mondott beszédet. Hangoztatta, hogy kormányának változatlanul szándékában áll kiterjeszteni fennhatóságát Katangára is. Emlékeztette Csombét, hogy júliusban maga is elismerte, hogy Katanga szerves része Kongónak. Bejelentette, hogy a kongói tartományok elnökei — Katanga meghívott, de távol levő képviselője nélkül — megbeszélést tartottak, amelyen több határozatot hoztak. Ezek a határozatok Katanga területéire is érvényesek. A belgrádi értekezlet felhívása és közös nyilatkozata Belgrád (MTI). Az ötnapos belgrádi értekezlet utolsó ülésén két okmányt hoztak nyilvánosságra. Az egyik a háborús veszély és a béke kérdéséről szól s felhívás a Szovjetunióhoz, valamint az Egyesült Államokhoz, a másik okmány pedig az állam- és kormányfők közös nyilatkozata. A felhívás hangsúlyozza, hogy a belgrádi konferencia a »világot fenyegető súlyos és kritikus helyzetből« indul ki. Az emberiséget pusztulásba taszító világégés elhárítása végett az értekezlet részvevői parancsoló szükségességnek vélik, hogy elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió tartózkodjék mindentől, ami a helyzetet tovább ronthatná. A kivezető utat az értekezlet abban látja, hogy a két nagyhatalom újból bocsátkozzék tárgyalásba, és békésen rendezze a vitás kérdéseket Addig tárgyaljanak — hangzik a felhívás —, amíg ők maguk és a világ többi része is el nem jut a teljes leszereléshez, a tartós békéhez. A belgrádi értekezlet felhívja az Egyesült Államok elnökét és a Szovjetunió Minisz- tertanácsámaík elnökét a fenyegető veszély elhárítása végett és a béke biztosítása céljából lépjenek azonnal közvetlen kapcsolatba egymással. Az ed nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek nyilatkozata leszögezi, hogy tartós béke csak úgy érhető el, ha gyökeresen felszámolják a gyarmatosítás és az imperializmus minden formáját, s világszerte megvalósítják az államok és a népek békés együttélésének politikáját. A nyilatkozat — a tömbökön kívüli koncepciónak megfelelően — elítéli a katonai blokkokat, és azt az álláspontot képviseli, hogy azok szükség- szerű ellőidézői a nemzetközi kapcsolatok rosszabbodásának. Külön fejezetben foglalkozik a nyilatkozat a békés együttéléssel. Megállapítja, hogy különféle társadalmi rendszerek léte a mai világ egyik fő jellegzetessége. Ezért a békés együttélés elvei kell hogy alkossák mindenfajta nemzetközi kapcsolatok alapját — hangsúlyozza a nyilatkozat. A nyilatkozat a továbbiakban pontokba szedve kimondja, hogy az el nem kötelezett országok követelik az ENSZ 15. közgyűlésén hozott és a gyarmatosítás felszámolásáról szóló határozat valóra váltását, valamint a gyarmati népek len folytatott fegyveres akciók azonnali megszüntetését. Állást foglalnak a szabadságért és függetlenségért harcoló Algéria, Angola és Tunézia mellett, s elítélik a Dél-Afrikábar megnyilvánuló faji politikát Fölemelik tiltakozó szavukat a külföldön levő támaszpontok ellen, s követelik minden idegen katonai támaszpont felszámolását, beleértve a Kuba területén lévő guantanamói támaszpontot is. Kubára utalva hangoztatják, minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, milyen politikai és társadalmi rendszerben kíván élni. Az általános és teljes leszerelés az emberiség legsürgősebb feladata — hangsúlyozza a nyilatkozat, és kimondja, hogy az értekezlet részvevői felszólítják a nagyhatalmakat, minden további késedelem nélkül írják alá az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt Csak így menthetik meg az emberiséget a háború ostorától. A nyilatkozat ugyanakkor kimondja, az el nem kötelezett országok igényt formálnak arra, hogy képviselve legyenek minden elkövetkezendő leszerelési világértekezleten. Másrészt sürgeti a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény aláírását és a nukleáris kísérletek újbóli felfüggesztését. A nyilatkozat kimondja, hogy az erre irányuló tárgyalásokat azonnal folytatni kell, akár külön, akár az általános leszerelésről szóló tárgyalások keretében. A belgrádi értekezlet nyilatkozata ezután részletesen foglalkozik a gazdasági fejlődés kérdéseivel, és megállapítja, hogy fel kell számolni a gyarmatosítás és az imperializmus áual örökül hagyott gazdasági egyenlőtlenséget. A nyilatkozat végiül állást foglal az ENSZ átszervezése mellett, és ezzel összefüggésben hangoztatja, a konferencia ama részvevői, akik elismerik a Kínai Népköztársaságot, javasolják, hogy az ENSZ soron következő közgyűlése ismerje el: a Kínai Népköztársaság a kínai nép egyetlen törvényes képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A nyilatkozat utolsó helyen és — a konferencián elhangzott beszédeket nem tükrözve — csupán általános síkon foglalkozik a német kérdéssel Felhívja az illetékes feleket, hogy a német kérdés és a nyugat-berlini probléma megoldásánál tartózkodjanak az erővel való fenyegetőzéstől, vegyék figyelembe az el nem kötelezett országoknak a háború és béke kérdéséről szóló felhívását. A belgrádi értekezlet felhívásának és nyilatkozatának szövegét valamennyi állam kormányához eljuttatják. Keserű csalódás és fenyegetőző hangok Bonnban a semleges országok belgrádi értekezlete ntán Bonn (MTI). »A belgrádi konferencia keserű csalódást Okozott Bonnban« — általában ezt a megállapítást szűrik le a semleges országok most végétért értekezletét kommentálva a nyugatnémet lapok. A Belgrádba küldött nyugatnémet sajtótudósítók is keserű hangú cikkekben számolnak be arról, hogy a konferencia megmutatta: a nyugatnémet kormánypropaganda hatástalannak bizonyul a semleges országokban. Á Welt belgrádi különtudó- sítója például a következőket jelenti lapjának: »Az a kép, amelyet a semleges országokban Németországról alkatnak — mint Belgrádban megállapítható volt — a következőkből tevődik össze: ma a valóságban két német állam létezik. A harc ez ellen a meggyőződés ellen kilátástalanná vált... Az Odera-Neisse vonal Németország keleti határa. E nézet fölött nincs már vitának helye. Hiába bizonygatják egyes jogászok, még oly meggyőzően is az ellenkezőjét, a semleges országokhoz tartozó emberek immár nem engedik befolyásoltatni magukat... még azt sem hajlandók elismerni, hogy a szövetségi köztársaságnak valamilyen árat kellene kapnia e határ elismeréséért. A határ elleni harc pedig re- vansizmusmak számít.« A tudósító végül keserűen ír arról, hogy a konferencia részvevői lépten-nyomon azt hangoztatták: a németek döntsenek maguk sorsukról. »Ennek a követelésnek azonban bizonyos árnyoldalai vannak a Nyugat szempontjából« — folytatja a tudósító és ezeket az »árnyoldalakat« egyrészt abban látja, hogy a semleges országok a németek önrendelkezési jogát úgy értelmezik, hogy a két német állam képviselői tárgyaljanak egymással, másrészt pedig a semlegesek »a külföldi csapatok — mégpedig a gyarmati múlt emlékei alapján elsősorban a nyugati csapatok — jelenlétét az önrendelkezési jog akadályának tekintik és éppen ezért hajlamosak arra, hogy kivonásukat követeljék«. A bonni hivatalos körök azonban — a Belgrádban elszenvedett érzékeny kudarc ellenére — mereven ragaszkodnak az idejétmúlt Hallstein- doktrinához, továbbra is fenyegetőznek, hogy feltétlenül megszakítják a kapcsolatokat minden olyan állammai, amely elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. »Bonn a belgrádi konferencia után diplomáciai lépéseket tesz majd mindazoknál a semleges államoknál — írja a Rheinische Post —, amelyek a konferencián a keletnémet kormány de facto elismerése mellett szálltak síkra, s világosan értésükre fogja adni, hogy Bonn barátságtalan cselekedetnek tekintené a diplomáciai kapcsolatok felvételét és azonnal levonná a szükséges következtetéseket.« A Westfalische Allgemeine kommentátora azonban figyelmezteti a kormányt: jobban tenné, ha alaposan fontolóira venné, vajon tovább folytathatja-e a Hallstein-doktrina merev alkalmazását, hiszen ez egy sereg országban könnyen Benn diplomáciai elszigetelődéséhez vezethet majd. KlftDÓHiyOTfíL Kaposvár. Latinka S.u.2. Á APRÓHIRDETÉSEK ÁRA hétköznap szavanként i Ft, vasér- és ünnepnap 2 Ft. Az első szó kettőnek számit. Legkisebb hirdetés 10 Ft. Soros hirdetés hétköznap 6, vasárnap 12 Ft.
