Somogyi Néplap, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-27 / 228. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Szerda, 1961. szeptember 91.

Walter Lippmann cikke Clay tábornok nyugat-berlini kijelentéseiről

New York (TASZSZ). Walter Lippmann, a New York Herald Tribune szemleírója megjegyzéseket fűz Clay tábornok múlt hét végén Nyugat- Berlinben elhangzott kijelentéseihez, amelyek szerint — a sajtó ezt állítja — el kell ismerni a két német állam létezését.

Lippmann rámutat arra, hogy Clay tábornoknak ez a kijelentése »az ismert mechanikus bírálatot keltette Nyu- gat-Németországban, és az amerikai hivatalos körökben is mechanikusan cáfolták. Ténylegesen azonban alapjában véve nem cáfolták meg azt, amit Clay tábornok mondott, és különösen figyelemreméltó az, hogy a tábornok kijelentései nem keltettek komoly ellenzést.

Clay tábornok azt mondta, hogy a nyugatnémeteknek meg kell győződniük arról, hogy a német egység helyreállítását reményteljesebbé teszi, ha bővülnek a kapcsolatok ' és tárgyalások indulnak meg a két német állam között. Ez ugyan egyszerű, kézenfekvő igazság, mégis kereken. kimondva meglepetést keltett, mert most történt meg először, hogy egy felelősségteljes és jól tájékozott amerikai vezető személyiség a nagy nyilvánosság előtt mondta el azt, amit bizalmas beszélgetésekben elég régóta ismételgetnek.

• Még 1958-ban Bonnban, Párizsban, Londonban és Berlinben tett utazásom idején — folytatja a cikkíró — meggyőződtem arról, hogy az említett fővárosokban teljes világosan látják: Németország egységének hivatalosan megígért helyreállítása általános választások útján nem lehetséges.

Bár mindezt tudtam — írja a továbbiakban Lippmann —, mégis meglepett az, amit Bonnban egy jól értesült magasrangú személyiségtől hallottam. Megnevezni nem kívánom. Ez a személyiség részletesen kifejtette előttem, az utóbbi 15 év alatt a két német állam annyira különbözővé vált egymástól, hogy ma már céltalan e két állam egyetlen választott kormány hatalma alatt leendő egyesítéséről beszélni. Ma már óriási ideológiai, vallási és politikai akadályok gátolják, hogy a protestáns és szocialista Kelet-Németországot egyesíteni lehessen a konzervatív és katolikus Nyugat-Németor- szággal.

Arra a kérdésre, hogy akkor mi a német egység helyreállításának módja, ez a bonni személyiség azt mondotta, hogy a két német állam között vannak ’ tényleges kapcsolatok, amelyek a két állam megiha- talmazottainak megállapodásai és egyezményei alapján alakultak ki. E kapcsolatokat bővíteni kell, és fokozatosan el kell jutni annak hivatalos elismeréséhez, hogy Németország végeredményben két német állam konföderációjává vált.

Ennek az elgondolásnak meg kellene erősödnie — mutat rá Lippmann —, mert ez felel meg a Németországban létrejött tényleges helyzetnek. Ne csodálkozzék senki, hogy Clay tábornok erről beszélt, és most már Nyugat-Németországban Is kezdenek beszélni róla.

Tanúi leszünk annak — én legalábbis remélem —, hogy az európai helyzet megváltozik annak arányában, ahogyan a német egység helyreállításSia vetett hivatalos hitről áttérnek a tényleges valóság elismerésére. annak elfogadására, hogy két német állam van.

Lippmann megállapítja, hogy augusztus 13-a után világossá vált, *mennyire ellenkezik a realitásokkal« a nyugati hatalmaknak a német kérdésben eddig folytatott politikája, és Washingtonban felmerült egy gondolat, amely elég pozitív ahhoz, hogy kijussanak a nukleáris fegyverkezés süketnéma támogatói által létrehozott zsákutcából.

A németeknek is szerep jut abban, hogy létrejöjjön a lehetőség a konstruktív európai tárgyalásokhoz. A tárgyalásokat tető alá hozni igen nehéz, de sikerülni fog, és a világ eltávolodik a háborús szakadék szélétől, és olyan egyezményt köt, amely lehetővé teszi, hogy tisztességesen éljünk — hangsúlyozza befejezésül Lippmann. (MTI)

C* róni iko és Lord Home találkozója

Spaak, Adenauer és Strauss nyilatkozata a kelet—nyugati tárgyalások lehetőségéről és a német kérdésről

New York (MTI).

Miint már jelentettük, Gfo- miko szovjet külügyminiszter hétfőn a szovjet ÉNSZ-kül- döttség szállásán megbeszélést folytatott Lord Home angol külügyminiszterrel; Nyugati hírügynökségek értesülése szerint a találkozó alkalmával a két külügyminiszter megvitatta a nemzetközi helyzetet, a német és a laoszi kérdést, valamint a leszerelés problémáját. Mint a DPA hozzáteszi, a megbeszélésen új indítványok nem hangzottak el, mindkét fél kifejtette kormánya álláspontját.

BRÜSSZEL

Mint a Reuter jelenti,

Spaak belga külügyminiszter hétfőn este nyilatkozott Moszkvában szerzett benyomásairól. Kijelentette, Hruscsovval folytatott megbeszélése meggyőzte arról, hogy »lehetségesek a kelet—nyugati tárgyalások és azok eredményesek is lehetnek«. A külügyminiszter kifejezte reményét, hogy gy adásokra sor kerül,

LONDON

a tárAz AP arról tájékoztat, hogy Adenauer nyugatnémet kancellár és Strauss hadügyminiszter nyilatkozóit az angol televíziónak. Adenauer néhány szavas nyilatkozatában csak annyit közölt, hogy nem kíván még négy esztendeig megmaradni a kancellári székben, »idővel« nyugalomba kíván vonulni.

Strauss hadügyminiszter a maga részéről szintén kívánatosnak minősítette Adenauer kancellárságát, de hozzáfűzte azt is, hogy lemondása után Erhard jelenlegi gazdaságügyi minisztert kellene megbízni a nyugatnémet kormány vezetésével.

Megkérdezték Sfcrausstól, vajon Nyugat-Németország nem hajlandó-e lemondani a nukleáris fegyverekről, ha ezzel elő tudná segíteni a kelet— nyugati tárgyalásokat. A hadügyminiszter kitérő választ adott. Kijelentette, hogy a nyugatnémet hadseregnek csak rakétái vannak, de nukleáris robbanó töltetei nincsenek, a rakétáikról pedig az NSZK nem hajlandó lemondani. Ezután Strauss az Odera—Neisse határról beszélt. Szavaiból ki tűnt, hogy nem ismeri el ezt a bókehatárt. Hangoztatta ugyanis, hogy »határainkat az egységes Németországgal aláírandó békeszerződés után kell rendezni«;

flz amerikai terv nem biztosítja az általános és teljes leszerelést

(Folytatás az 1. oldalról.)

nyilatkozatra, és kijelentette, hogy »nem minden elvi kérdés nyert megoldást, és az elvek önmagukban nem elegendők«,

Kennedy azt javasolta, hogy »haladjunk túl az elvi megállapodásokon, és jussunk megegyezésre a tényleges tervekben«.

Ezzel kapcsolatban Kennedy bejelentette, hogy 'az Egyesült Államok a közgyűlés elé terjeszti a hatásos nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés programját.

Az elnök az Egyesült Államok »új leszerelési programjának« alábbi hat pontját sorolta fel:

1. Minden ország írja alá az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződést. Ez azonnal megtörténhet. A kísérletek megszüntetésével foglalkozó tárgyalásokkal nem szüjcséges és nem is kell várni az általános leszerelésről szóló tárgya- ílásokig.

2. A fegyverkezési célokat szolgáló hasadóanyagok gyártását meg kell szüntetni, és meg kell akadályozni, hogy átadják ezeket az anyagokat olyan országoknak, amelyeknek ma nincs atomfegyverük.

3. Meg kell tiltani, hogy az atomfegyverek fölötti ellenőrzést átadják olyan államoknak, amelyeknek ma nincs atomfegyverük.

4. Meg kell akadályozni, hogy az atomfegyver új harcmezőt teremtsen a világűrben.

5. Fokozatosan meg kell semmisíteni a meglevő atomfegyver-készleteket, és az atomfegyver gyártásához szükséges anyagokat békés célokra kell felhasználni.

6. És végül meg kell szüntetni a nukleáris fegyverek célbajuttatásához szükséges stratégiai eszközökkel való korlátlan kísérleteket, az ilyen eszközök gyártását, és fokozatosan meg kell semmisíteni ezeket a stratégiai eszközöket.

Kennedy azt állította, hogy ez a program »kiegyensúlyozott és átgondolt szakaszokat irányoz elő, és egyetlen államnak sem nyújt semmiféle katonai előnyt más államokkal szemben«, és »megteremti a béke megőrzésének eszközét, és megsemmisíti a háború eszközeit«. Jóllehet Kennedy kijelentette, hogy »a leszerelés ne legyen egyszerűen jelszó«, a programban foglalt intézkedések láthatólag nem irányozták elő sem a fegyverek megsemmisítését és a fegyveres erők feloszlatását, sem az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltását, sem az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolását. Az elnök felszólalásából kitűnik, hogy a leszerelés amerikai programja a hasadóanyagok gyártásának megszüntetésére és az űrberendezések felbocsátásának ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt, holott mint ismeretes, ezek az intézkedések egymagukban korántsem biztosíthatják az általános és teljes leszerelést.

Kennedy ismét állást foglalt amellett, hogy az általános és teljes leszereléstől elkülönitve tárgyaljanak az atomfegyver- kísérletek megszüntetéséről.

Az Egyesült Államok elnöke a továbbiakban kijelentette, hogy az amerikai kormány nem hagyja figyelmen kívül »a hagyományos gyarmati rendszer még mindig fennálló problémáit, amelyek továbbra is szervezetünk napirendjén szerepelnek«. Ari állította, hogy az Egyesült Államok »nemcsak szemlélője, hanem részese is kíván lenni annak a békés és gyors átmenetnek, amelyben a gyarmati országok egyenjogú partnerekké válnak«, »Az ön- rendelkezésnek ez a folyamata — mondotta — a mi együttérzésünket és támogatásunkat élvezi.« Kennedy azonban egy szót sem szóit arról, hogy az Egyesült Államok milyen álláspontot képvisel a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenség problémájával kapcsolatos olyan időszerű kérdésekben, mint az algériai nép függetlenségi harca, az angolai nép nemzeti felszabadító küzdelme, a délnyugat-afrikai helyzet. Csak azt a veszélyt emlegette, amely véleménye szerint Laosz népét fenyegeti.

Az elnök, miután rámutatott, hogy a laoszi tárgyalások »most döntő stádiumba jutottak«, kijelentette: »Mi síkra- szállunk a valóban semleges és

független La őszért, azért, hogy Laosz népe mentes legyen a külső beavatkozástól, hogy az emberek ott békében éljenek egymással és szomszédaikkal abban a meggyőződésben, hogy területüket nem használják fel mások ellen intézett támadásokra. Mi síkraszállunk egy olyan Laoszért, amely (mint Hruscsov úr és én megállapodtunk Becsben) hasonló lesz Kambodzsához és Burmához.«

Kennedy beszédének ebben a részében durva kirohanásokat intézett a szocialista országok ellen.

Az Egyesült Államok elnöke jelentékeny figyelmet szentelt a német problémának, többek köri a nyugat-berlini kérdésnek. Most is, mint előző nyilatkozataiban, azt állította, hogy »amennyiben veszélyes válság alakul ki Berlinben — és fennáll ez a válság —, az nemcsak annak a következménye, hogy veszély fenyegeti a nyugati hatalmak létfontosságú érdekeit és komoly kötelezettségeit, hanem annak is, hogy veszély fenyegeti Nyugat-Berlin szabadságát«.

»Nekünk teljesítenünk keile kötelezettségeinket —, mondotta Kennedy. — A nyugati hatalmak elhatározták, hogy minden eszközzel, amelyet rájuk kényszerítenek, megvédik kötelezettségeiket.« Ugyanakkor az elnök azt mondotta, hogy az Egyesült Államok »nem ragaszkodik semmiféle merev formulához«. »Mi hisszük, hogy lehetséges ri békés megegyezés, amely megvédi Nyugat- Berlin szabadságát, a szövetségesek jelenlétét és Berlinbe jutását, elismerve ugyanakkor mások történelmi és jogós érdekeltségét az európai biztonság szavatolásában. Most majd kiderül, hogy megvan-e a tár--' gyalások lehetősége. Még túlságosan korai arról beszélni, hogy milyenek a kilátások. Mi a magunk részéről örömmel jelentjük majd be a megfelelő pillanatban, hogy megtaláltuk a megoldást, mert nincs szükség válságra Berlin miatt« (MTI)

Módosították a tanácsok községfejtesztési munkájára vonatkozó egyes rendelkezéseket

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Minisztertanács előterjesztésére már korábban törvényerejű rendelettel módosította a tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó egyes rendelkezéseket. A lakosságot az új törvényerejű rendeletnek elsősorban az a része érinti, amely megváltoztatta a kizárólag háztulajdonnal rendelkezők községfejlesztési hozzájárulásának eddigi kivetési módját. A korábbi rendelkezések szerint ugyanis a tanácsok a csak háztulaj donnái rendelkezők községfejlesztési hozzájárulását 50—300 forint összegben állapították meg. A hozzájárulás összegét egy- egy tanács területén egységesen kellett megszabni, így azokat, akiknek kis családi házuk van, ugyanolyan, összegű községfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezhették, mint a nagyobb háztulajdonnal rendelkezőket A tanácsokhoz és a felsőbb szervekhez emiatt gyakran érkezett mérséklési és törlési kérelem, főleg nyugdíjasoktól.

A lakosság indokolt észrevételeit figyelembe véve 1962- től kezdve a csak háztulajdom* nal rendelkezők községfejlesztési hozzájárulása nem haladhatja meg az évi házadónak a 30 százalékát, a hozzájárulási összeg azonban a Jövőben sem lehet 50 forintnál alacsonyabb. (MTI)

„Még minden figura játékban van"

Nyugatnémet lapok a belpolitikai válságról

Kennedy beszédének sajtóvisszhangja

Bonn (MTI). A keresztény- demokrata párt parlamenti frakciója szerdán, a szociáldemokrata parlamenti frakció pedig csütörtökön ül össze Bonnban, s politikai megfigyelők azt várják, hogy a két frakció tanácskozásai után sor kerül majd az első tényleges koalíciós tárgyalásokra. Pillanatnyilag ugyanis — a múlt hét heves pozícióharcai és színfalak mögötti birkózásai után — némi szélcsend állt be az új kormányalakítás körüli bonni tusakodásban. Továbbra is teljesen eldöntetlen kérdés, hogy ki kivel alakít kormányt. »Még minden figura játékban van« — állapítja meg vezércikkében a Westfälische Rundschau. Az SDP-hez közelálló lap a szociáldemokrata

vezetők és Adenauer hétfői találkozójával kapcsolatban

hangsúlyozza: a szociáldemokraták mindenekelőtt azt a kérdést szeretnék tisztázni, hogy egyáltalán milyen politikát folytasson majd a megalakítandó új kormány.

A Süddeutsche Zeitung kommentárjában hangoztatja, hogy a szociáldemokrata vezetők és Adenauer találkozója új színt hozott a koalíciós megfontolásokba. »Ha a szabad demokratákkal való együttműködés eleve meghiúsul a kancellári tiszt betöltése miatt, a CDU viszont továbbra is kitart Adenauer mellett, akkor nyilvánvalóan csak egyetlen kiút kínálkozik: a szociáldemokrata párttal való nagy koalíció útja« — írja a lap.

Jelentések Japánból

Tokió (TASZSZ). A TASZSZ tudósítója jelenti:

A japán kormány úgy határozott, hogy október 10-től felújítja »a kapcsolatok normalizálására« irányuló tárgyalásait a dél-koreai kormánnyal.

Az ország demokratikus közvéleménye, amely úgy találja, hogy a japán—dél-koreai tárgyalások súlyosan veszélyeztetik a Távol-Kelet békéjét, határozott tiltakozásra készül. A japán szakszervezeti főtanács, a kommunista és a szociálisa párt és más tömegszervezetek most úgy határoztak, hogy a i (MTI)

tárgyalások felújításakor tömeggyűléseken és tüntetéseken tiltakoznak az uralkodó körök politikája ellen.

Kedden sztrájkok és tüntetések újabb hulláma gyűrűzött végig az országban. Az állami vállalatok és intézmények dolgozói a bérek felemelését és a munkakörülmények megjavítását követelik. Tokióban reggeltől kezdve gyűléseket tartottak a pénzügyi és az oktatásügyi minisztérium, valamint más intézmények előtt.

Párizs (MTI). Kennedy amerikai elnöknek az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédét a párizsi kormánysajtó és a rádió hírmagyarázói kedvezőtlenül fogadták.

Csalódottságukat hangoztatják az elnök határozatlansága, erőtlensége láttán.

A párizsi rádió hírmagyarázója leszögezte, hogy semmilyen új elemet sem tartalmazott Kennedy beszéde.

A jobboldali Figaro »veszélyes taktikai tévedéseket« fedett fel Kennedy megnyilatkozásában, és ennek alapján megjegyzi: Washingtonban is elkövethetnek számítási hibákat. Az Aurore szerint »Kennedy akadémikus beszéde«

nem vetett fényt az amerikai diplomácia szándékaira, és csak azt az érzést erősítette meg a diplomáciai megfigyelőkben, hogy az Egyesült Államok habozik.

A l’Humanáté aláhúzza

Kennedy kijelentését: »Bármilyen eszközzel« késznek nyilatkozik a nyugatiak »berlini jogainak« megvédésére. A ’'’randa Kommunista Párt lapja kommentárjában megjegyzi:

Az utóbbi napokban a politikai személyiségek egész sora tett más nyilatkozatokat Spaai\ Paul Rcynaud, sőt az amerikai Humphrey és Mansfield szenátor is. Állásfoglalásuk közös pontja az a felismerés volt, hogy lehet és kell is tárgyalni. A Szovjetunió, az NDK és a többi szocialista ország határozottsága, az általuk meghozott konkrét intézkedések megmutatták, hogy

hiábavaló az olyan nyugati politika, amely a tárgyalások gondolatát elutasítva a megfélemlítést célozza.

Kermedynek magának is számot kellett vetni ezzel az áramlattal. Ez indította arra, hogy beszédébe egy ésszerű mondatot iktasson be. Ebben fölemlíti egy »békés megoldás« lehetőségét, amely számolna »más országok (tehát nemcsak a nyugati államok) jogos és történelmi érdekeivel«. Egyetlen mondat egy majdnem egyórás beszédben nem sok. Ez csak azt erősíti meg hogy a tárgyalások gondolata csupán akkor ölt testet, ha a népek kivívják — írja a Francia kommunista Párt lapja.

A holland hadügyminiszter bejelentése a katonai szolgálat idejének meghosszabbításáról

Hága (MTI). A holland hatóságok az utóbbi napokban több közlésükkel fokozták a háborús hisztéria kampányát. Ilyen intézkedéseket jelentett be Visser hadügyminiszter is, aki közölte, hogy a holland kormány a »feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel« kiterjeszti a kötelező katonai szolgálat idejét. Mintegy ezer besorozott katona az eddigi 21 hónap helyett két évet fog szolgálni — jelenti a Reuter. A reguláris katonaság tagjaival kötött megállapodások határidejét is meghosszabbítják maximálisan egy évvel.