Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

ftzerda, 1981. aognsztus NYUGATON: Sok hűhó Berlinért A DEMOKRATIKUS BERLINBEN: Rend és nyugalom Berlin (MTI). A nyugati hírügynökségek jelentése szerint is az éjszaka folyamán Berlinben nyugodt volt a helyzet. Az NDK nem­zeti néphadseregének és a né­pi rendőrségnek az övezetha­tár védelmére kirendelt egysé­geit nagyrészt visszavonták, enyhítették a készültséget; Mint az ADN jelenti, W. Ulbricht, az NDK államtaná­csának elnöke hétfőn megláto­gatta a nemzeti néphadsereg­nek az övezethatár mellett ál­lomásozó egyik egységét, és hosszasan elbeszélgetett a ka­tonákkal. Kedden reggel akadálytala­nul bonyolódott le a forgalom Berlin nyugati és demokrati­kus övezete között, a 12 átke­lőhelyein a gyalogosok és a ke­rékpárosok zavartalanul átme­hettek a demokratikus Berlin­be. A nyugat-berlini hatóságok viszont — mint a Reuter je­lenti — »ellenintézkedésekre« szánták el magukat. Hétfő es­tétől kezdve a nyugat-berlini rendőrség igazoltatta a de­mokratikus övezetből érkezett gépkocsikat, a gépkocsik veze­tőinek nevét, címét és az autók rendszámát jegyzékbe vették. Brandt nyugat-berlini pol­gármester hétfőn »megtor­lással« fenyegetőzött az NDK kormányának jogos önvédelmi intézkedései el­len. A polgármester pog­romra uszított, és bejelentette, hogy a nyu­gat-berlini hatóságok »lecsap­nak« a Német Szocialista Egységpárt nyugat-berlini szer­vezeteire. Az NDK tájékoztatása sze­rint a fenyegetőzést durva tet­etek is követték , - Hétfőn dél­után " f’c a nyugat-berlini rendőrség megszállta a Die Wahrheit című haladó lap szerkesz­tőségének épületét. A rendőrök tettlegesen meg­akadályozták, hogy a lap fő­szerkesztője és munkatársai a szerkesztőség hivatalába és a nyomdába lépjenek Az UFI jelentéséből kitűnik, hogy a megszálló hatóságok is folytatják provokációikat. Berlin demokratikus övezeté­nek közelében, alig 20 méter­nyire az övezethatártól kedden reggel 9 órakor megkezdődött az amerikai csapatok hadgya­korlata. Noha egy amerikai katonai szóvivő szerint csak »mindennapi kiképzésről; van szó, nyilvánvaló, hogy a gya­korlat a feszültség fokozását célozza. A Német Demokratikus Köz társaság kormánya hétfőn fontos rendeletet adott ki a személyi igazolványokról. A rendelet értelmében csak azok a személyek lehetnek a Német Demokratikus Köztársaság ál­tal kiadott személyi igazolvány birtokában, akik az NDK ál­lampolgárai, vagy akiknek ál­landó lakhelyük az NDK területén, illetve annak fővá­rosában van. A Német De­mokratikus Köztársaság polgá­rai ugyanakkor nem rendelkez­hetnek más államok által ki­adott személyi okmányokkal (beleértve a nyugat-berlini és a nyugatnémet, személyi iga­zolványokat). A rendelkezés éllen vétókét büntetéssel sújt­ják. A Német Demokratikus Köz­társaság belügyminisztériuma szintén közleményt adott ki, amely megállapítja, hogy nyu­gati kém- és ügynökszervezetek visszaéltek azzal, hogy nyusat- berl'ni polgárok mindeddig szabad gépjárműforgalmat bo­nyolíthattak le Berlin demok­ratikus övezetében, és ezt a tényt a demokratikus Német­országgal szemben ellenséges célokra használták fel. Ennek figyelembevételével az NDK belügyminisztériuma úgy ha­tározott, hogy nyugat-berlini személy- gépkocsik, motorkerékpá­rok és robogók további in­tézkedésig csak külön en­gedéllyel hajthatnak be Berlin demokratikus öve­zetébe. Azok a nyugat-berlini polgá­rok, akik a Német Demokrati­kus Köztársaságban, illetve annak fővárosában dolgoznak, közlekedési engedélyük kéz­hezvételéig is szabadon köz­lekedhetnék járművükön. A rendelkezés 1961. augusztus 16-ám hajnali egy órakor lé­pett életbe. WASHINGTON A nyugati hírügynökségek elmondják, hogy az amerikai fővárosban is folytatódnak a lázas megbeszélések. Kennedy elnök hétfőn Thompsonnal, moszkvai nagykövetével, majd Rusk külügyminiszterrel tár­gyalt. A megbeszélés után Thompson nagykövet Nyugat- Németországba utazott, ahol egyhetes szabadságát tölti, majd onnan folytatja útját Moszkvába. Az amerikai külügyminisz­tériumban is beható tárgyalá­sok voltak. A francia, az an­gol és a nyugatnémet nagykö­vet több mint másfél órás megbeszélést tartott a külügy­minisztérium vezető tisztvise­lőivel, megvitatta velük a ter­vezett »ellenintézkedéseket.« ÜJ DELHI Mint a Reuter közli, az in­diai sajtó is részletesen fog­lalkozik a berlini helyzettel, s megállapítja, hogy Nyugaton túlságosan nagy hűhót csapnak Berlin miatt. Az Indian Express rámutat, hogy bár átmenetileg való­színűleg fokozódni fog a fe­szültség Berlin két övezetének határán, helytelen túlzásokban esni, mert az NDK kormányá­nak Intézkedései nem érintik a Nyugatot, úgyszólván még »tűszúráshoz« sem hasonlítha­tók. A Hindustan Times szintén arról ír, hogy Nyugaton mind­járt riadót fújtak, holott a helyzet ezt nem tette szüksé­gessé. »Mo6t arra van szük­ség, hogy fokozott erőfeszítése­ket tegyünk a német kérdés megoldására ... Ha nyugat nem törekszik e kérdés rendezésére, elkerülhetetlenül napról napra gyengülni fog pozí­ciója« — jegyzi meg a lap. LONDON Az angol lapok egy része kedden reggel visszakanyaro­dott a berlini helyzet józanabb felméréséhez. Elbben szerepet játszott az a tény is, hogy a miniszterelnök éppen hétfőn utazott el kéthetes vadászatra, ezenkívül szabadságon van a belügy-, a hadügy- és a pénz­ügyminiszter, sőt mint a kül- ügyminisztériumlban hangsú­lyozták, Lord Home sem szán­dékszik megszakítani szabad­ságát . A Daily Express vezércikke rámutat, hogy amikor egyes hisztérikus emberek úgy be­szélnek, mintha háborús ve­szély állna fenn a nyugat-ber­lini események miatt, az angol kormány vezetői üdülnek. Ezek a vezetők tájékozott bí­rái a helyzetnek. A Daily Mail kedden már második helyre szorította a oerlini jelentéseket. A Daily Tenegraph washing­toni tudósításának címe: »Az elnök hallgat a berlini válság­ról.« Mansfield szenátor sze­rint külpolitikai kérdésekben az elnöknek kell döntenie. A Fehér Ház viszont nem nyi­latkozó — írja a tudósító —, lehetséges nyugati ellenlépés a keletnémet állampolgárok beutazásának megtiltása lesz a NATO-országofcba. Minden ilyen határozatot azonban meg kell vitatni előbb a NATO ál­landó tanácsában. Az NDK társadalma egyetért kormányának intézkedésével Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában, a demok­ratikus Berlinben normalizáló­dott a helyzet. A peremváro­sokból külön vasúti szerelvé­nyek szállítják a dolgozókat a fővárosba, ahol zavartalanul bonyolódik le a magasvasút és a földalatti forgalma. A demokratikus német közvélemény támogatja az NDK kormányának intéz­kedéseit. A központi lapokban közölt le­velek, a rádióban és a televí­zióban elhangzó nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy az NDK társadalmának minden rétege egyetért az intézkedésekkel. A dolgozók azzal is kifejezésre juttatják egyetértésüket, hogy újabb termelési vállalásokat tesznek, és fokozzák azt a tö­rekvésüket, hogy függetlenít­sék az NDK népgazdaságát a nyugatnémet behozataltól. Ez a mozgalom még hónapokkal ez­előtt indult, és igen jó ered­ményeket hozott, úgyhogy Bonn esetleges gazdasági jel­legű »ellenintézkedései« nem érik váratlanul az NDK-t. Valamennyi nyugat-berlini lap Willy Brandt főpolgármes­ter követeléseit szajkózza, hogy tudniillik, »a nyugati ha­talmaknak azonnal cseleked­niük kell, nem szabad megelé­gedniük tiltakozó jegyzékek­kel«. Ezekre a követelésekre utal­va a Neues Deutschland meg­jegyzi: Brandt bizonyára atom­bombára gondol, de »a leg­olcsóbb atombomba ha­tástalanítása folyamatban van.« (Brandtéik ugyanis a legol­csóbb atombombának Nyugat- Berlint nevezik.) A nyugat-berlini lapok kö­zül csupán a Spandauer Volks­blatt inti »higgadtságra, meg­fontoltságra, rendre és nyuga­lomra« a nyugat-berlinieket. Ezekkel a tulajdonságokkal a jelek szerint a »frontváros« ve­zető politikusai nem rendel­keznek. Hajszát indítottak Né­metország Szocialista Egység­pártjának nyugat-berlini tagjai ellen, közülük máris többet el­bocsátottak állásukból. Brandt hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Nyugat-Berlin egyetlen haladó szellemű lapját, a Die Wahr- heitot be fogják tiltani. Kedden hajnalban felelőt­len fasiszta elemek provo­katív merényletet követ­tek el az NSZEP nyugat­berlini szervezetének egyik irodája ellen. A nyugat-berlini rendőrség ál­lítása szerint »ismeretlen tette­sek« betörték az NSZEP egyik nyugat-berlini irodájának aj­taját. Az ADN jelentése arról tu­dósít, hogy az NDK kormányá­nak intézkedése erősen érezte­ti hatását a nyugat-berlini tőzsdén és bankoknál is, ahol eddig mesterségesen alacsony árfolyamon váltották be a de­mokratikus márkát nyugatné­met pénzre. A nyugat-berlini pénzváltó helyeket és zugban­kokat csőd fenyegeti. A legfris­sebb jelentések szerint kedden a legtöbb pénzváltással foglal­kozó vállalat elbocsátotta al­kalmazottait. Puccshangulat Franciaországban Párizs (TASZSZ). Bár a francia fővárosban el­terjedt a »titkos fegyveres szervezeteknek« az a közlemé­nye, hogy augusztus 15-én nem kerül sor a kormányellenes puccsra, amiről az utóbbi na­pokban oly sokat beszéltek, három éjszakán keresztül gép- pisztolyos rendőrjárőrök cirkál­tak a város utcáin és terein, megállították és átkutatták a gépkocsikat. Egyes peremváro­sokban rendőri erőket vontak össze a tartományokból. (MTI) Szombaton Magyarországra érkezik Jurij Aiekszejevics Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa Szombaton Magyarországra érkezik Jurij Alekszejevics Ga­garin őrnagy, a világ első űr­hajósa. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány a magyar nép nevében meghívta Jurij Aiek­szejevics Gagarin őrnagyot, a világ első űrhajósát, hogy al­kotmányunk ünnepe alkalmá­ból látogasson el hazánkba. A Szovjetunió kormánya közölte, hogy Jurij Aiekszejevics Ga­garin őrnagy a meghívást örömmel elfogadta és augusz­tus 19-én Budapestre érkezik. (MTI) A csehszlovák kormány jegyzéke nyugatnémet vérfoírák ügyéhen Prága (MTI). A csehszlovák kormány pén­teken délelőtt jegyzéket nyúj­tott át a nagyhatalmak prágai diplomáciai képviselőinek. A jegyzék tartalmáról ugyanak­kor tájékoztatták a hitleri Né­metország elleni harcban részt vett országok képviselőit is. A jegyzék bevezetőben meg­állapítja, hogy a Csehszlovák Antifasiszta Szövetség 1960. március 10-én nyilvánosságra hozta 230 volt hitleri bíró és ügyész névsorát, akik a máso­dik világháború idején Cseh­szlovákiában működtek és szá­mos halálos, továbbá egyéb sú­lyos ítéletet hoztak a csehszlo­vák hazafiak ellen, és akik je­lenleg is bíróságokon és más magasabb funkciókban tevé­kenykednek Nyugat-Németor- szágban. A Csehszlovák Antifa­siszta Szövetség ezzel egyide­jűleg Bűnvádi feljelentést tett 42 volt fasiszta vérbíró és ügyész ellen. A feljelentéshez dokumentumokat csatoltak, amelyek bizonyítják, hogy ezek a személyek 44 cseszlo- vák állampolgárt ítéltek ha­lálra. A csehszlovák kormány jegyzéke ezután hangsúlyozza, hogy minden demokratikus ál­lam örömmel fogadott volna ilyen dokumentumokat, ame­lyek leleplezik az államgépe- % zetbe befurakodott gyilkoso­kat. A nyugatnémet kormány­nak azonban más volt az ál­láspontja. Nemcsak elmulasz­totta a szükséges lépéseket megtenni, hanem a Csehszlo­vák Antifasiszta Szövetség köz­lését Nyugat-Németország el­len irányuló kommunista pro­pagandának minősítette. Fritz Schäffer nyugatnémet igazság­ügyi miniszter még tovább ment, rágalmakat szórt a Csehszlovák Antifasiszta Szö­vetségre, a dokumentumokat pedig nem kielégítőnek minő­sítette. A csehszlovák kormány jegyzéke rámutat, hogy ez az álláspont semmiben sem tér el a volt fasiszta bírók nézetei­től. A továbbiakban a jegyzék emlékeztet rá, hogy a nürnber­gi perben a nemzetközi bíró­ság elmarasztalta és bűnösnek ítélte a hitleri Németország bíróit és ügyészeit. A cseh­szlovák nép és kormánya — hangoztatja a továbbiakban a jegyzék — sosem egyezik bele abba, hogy a háború alatt sú­lyos bűnöket elkövetett fasisz­ta bírók és ügyészek szabadon működjenek. A csehszlovák kormány ha­tározottan elítéli a nyugatné­met kormánynak azt az állás­pontját, hogy nem hajlandó fe­lelősségre vonni az ártatlan emberek meggyilkolásában bűnrészes fasisztákat és fenn­tartja magának a jogot, hogy megtegye mindazokat a szük­séges lépéseket, amelyeket eb­ben az ügyben indokoltnak tart — hangoztatja végezetül a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának jegyzé­ke. Az elő-indiai fél­sziget legészakibb részén fekvő Kásmir — hivatalos nevén Dzsammu és Kásmir (Jommu és Kásmir) — az Indiai Unió teljes jogú tagálla­ma. Mégis az Indiá­val szomszédos Pa­kisztán évek óta Kásmir északnyugati területeit katonai megszállás alatt tart­ja. A 222 ezer négy­zetkilométernyi nagyságú, mintegy ötmillió lakosú Kás- mirban kialakult helyzet megértéséhez rövid történeti visz- szapillantás szüksé­ges. Több évtizedes függetlenségi harc után Nagy-Britannia legfontosabb ázsiai gyarmata, a 4,2 mil­lió négyzetkilométer­nyi területű India 1947 augusztusában az önkormányzattal ren­delkező domíniumok sorába lépett. A nemzeti függet- ””“— lenségi mozgalom nyomására a brit gyarmattar­tók India függetlenségének megadására kényszerültek, de imperialista mesterkedéseik következtében leggazdagabb gyarmatukat két államra: Indiára és Pakisztánra osz­tották fel. Az új államok ha­tárainak megszabása vallásfe­lekezeti alapokon történt. A hindu vallású többség Indiá­ba, a mohamedánok zömmel Pakisztán területére kerültek. A felosztás fonákságát jól jel­lemzi az a tény, hogy a moha­medán Pakisztán két külön­álló területének egym' shoz leg­A kásmiri helyzet PAKISZTÁN 200km s feltételezi, hogy az egyik közelebb eső részei légvonal­ban 1800 kilométernyi — azaz nagyjából a Budapest- Madrid közötti — távolságra fekszenek. Alig néhány hónappal In­dia és Pakisztán függetlensé­gének kivívása után a kásmiri fejedelemség területén — mely az időben még egyik ál­lamhoz sem csatlakozott — a mohamedánok és hinduk kö­zött véres összecsapások kez­dődtek el, s a két állam, In­dia és Pakisztán között több mint egy évig tartó háború tört ki. A kásmiri háború alatt Pakisztán Kásmir észak­nyugati felének nagy részét Ipatok nem hagyták el a meg­megszállta. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsának rendelkezé­sei alapján sikerült a két fél között fegyverszüneti vonalat húzni 1949 januárjában. A fegyveres konfliktust okozó vitát 1956-ban a kás­miri alkotmányozó gyűlés (parlament) oldotta meg, mi­dőn Kasmírnak az Indiai Unióhoz való csatlakozása mellett döntött. Kásmir tehát India tagállama lett. Területe fölött India azonban még ma sem gyakorolhatja szuvereni­tását, mert a pakisztáni csa­szállt területeket, sőt sken át az USA támog tjsával stratégiai jelentőségű, tulaj­donképpen a Szovjetunió el­len irányuló repülőtereket, műutakat építettek Kasmírban, így például a legutóbbi jelen­tések szerint a Kargil városá­tól északra, a fegyverszüneti vonal közvetlen közelében fekvő pakisztáni légitámasz­pontot sugárhajtású repülőgé­pek felszállására is alkalmas­sá fejlesztik. Mintegy 39 mil­lió rupiás költséggé) építé* alatt áll továbbá a Pesha- warr—Skardu közötti katonai műút is.

Next

/
Thumbnails
Contents