Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
Szerda, 1961. augusztus 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP A falurossza EGY FIATALEMBER baktat a boronkai országúton. Lassan szedegeti lépteit, ebből gondolom, hogy nem lehet valami túlontúl sietős a dolga. Megszólítom. — Honnan hova, s mi járatban? Borongósan válaszol. — Marcaliból jövök, lakásügyben jártam a járási tanácson, s most hazamegyek, Csőmén dre. Látja, hogy azzal, amit mondott, még nem tett sokkal okosabbá, s kéretlenül is szaporítja a megkezdett szót. — Megfenyegetett az este, hogy hagyjam el lakását. Amikor részeg, mindig ezt teszi, csúfjára jön az egész környék. Tudja, milyen ember az? Jobb nem is beszélni róla. — De hát hadd hallom, kiről beszél — kíváncsiskodom. — Megmondom, a bátyámról van szó, itt lakik Cső ..., azaz dehogy is. Az Isten a megmondhatója, hol tanyázik. Egyszer itt, másszor ott. Ámbár Csömenden van bejelentett lakása, de próbálja akárki is megtalálni itt napközben. — Mégis miféle ember a bátyja, mivel foglalkozik? — vetem közbe. — HOGY MIFÉLE? Kérdezze csali meg a csömendieket, majd ők megmondják. Nem helytálló ember az, kérem. Nem fűlik annak a foga sem a munkához, sem a rendes családi élethez. Feleségétől nemrégiben vált el, gyermekei, tán maga sem tudja, hol vannak. Van két rossz gebéje, hitvány szekere, azokkal rója az utat Csömend és Marcali között. Amikor este hazavánszorog, a kocsit, a lovakat az italbolt előtt hagyja, ő meg addig ki nem jön onnan, amíg a saját lábán képes erre, s ameddig az Isten tudja, honnan szerzett pénznek nyakára nem hág ... Az italboltostól hallottam, hogy a legszívesebben megtagadná a kiszolgálást, de Sellmann Pál nem idős ember ... A harmincnyolc esztendős, egészséges, munkabíró férfi, munkátlanul, mindenféle foglalkozás nélkül — hacsak a csavargást, a naplopást nem számítjuk annak — él, s amit a jelek mutatják, nem is valami rosszul. Betérek a tanácsházára. Kérdem, ismerik-e Sellmann Pált. Péter Antal tanácselnök megerősíti mindazt, amit hallattam Sellmannról. Hogy nem dolgozik sehol, és ellenőrizni sem lehet, mert állandóan csavarog, noha náluk van bejelentve, meg hogy nem tudni, miből eteti gebéit, mivel földje egy barázdára való sincs, s azt is, hogy iszik, sokat iszik, s lumpolásával, viselkedésével kihívja maga ellen a becsületes, dolgos csömendiek megbotránkozását. MIT TETTEK, hogy Seümann-t más emberré változtassák, hogy leszoktassák a henyélő életmódról, az iszákos- ságról? Várom a tekintetekből a választ: »-Ugyan mit csinálhatnánk mi az ilyen emberrel?! Akit nagyon sokan falurosszának, javíthatatlannak könyvelnek el." Sokan azt gondolják: csak lumpoljon, nem bennünket károsít meg. Amikor iszik, nevetnek rajta, amikor meg már sok van benne, félnek tőle, nem mernek neki szólni. Pedig ki kellene tanítani az efféle Sellmann Pálokat. A köznek, a falu népének kellene ezt megtennie, elvégre őket is szégyeníti. Varga József Készül a motoros kavicskitermelő a Barcsi Községi Tanács kavicsbányája részére. Ko- vácsics Antal motorszerelő elképzelése szerint építik föl négy pontonhajóból és ócskavasakból a kotrógépet. A kotró szeptemberben már üzemel, és a tervek szerint naponta 80—100 köbméter kavicsot fog kitermelni a Drávából. A földművesszövetkezeti tagság érdekeinek szolgálatában Barcs szépítése, parkosítása végett a községi tanács saját kezelésű virágkertészetet létesített. A jói bevált kertészetet jövőre bővítik, hogy 3000 cserepes virágot, szegfűt, rózsát és sok más virágot nevelhessen Mayer Lipót kertész. II rinyebesenyői tanács munkáját tárgyalta , a Nagyatádi Járási tanács VB (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács VB a helyszínen tárgyalta meg a Rinyabesenyői Községi Tanács munkájáról szóló jelentést, melyet Nagy Sándor v. b.-elnök terjesztett elő. Megállapították, hogy a háromtagú tanácsaparátus általában megfelelően végzi feladatát. A tanácstagok 70—80 százaléka rendszeresen megjelenik a tanácsüléseken. Eredményesen foglalkozott a tanács a cigánytanulók beiskolázásával, föllépett az igazolatlanul mulasztó tanulók szüleivel szemben. Gondoskodtak a cigánytelepek közegészségügyének megjavításáról. Az Űj Tavasz Tsz nagyobb segítséget vár a tanácstól. Különösen a munkafegyelem megjavításáért tehetnének sokat a tanácstagok. A tanácsvezetőknek biztosítaniuk kell, hogy a község pontosan teljesítse felvásárlási terveit. A társadalom fejlődése a szövetkezetek legkülönfélébb formáit alakította ki a különböző időkben és országokban. De egyetlen szövetkezeti forma sem volt életképes, ha nem eresztett mély gyökerét a tömegekbe, ha nem bírta a tagok bizalmát. A szövetkezetek csak a szocialista viszonyok között válhatnak alkalmassá feladatuk betöltésére. Miért? Azért is, mert már megalakulásuk a tömegek kezdeményezésére, akaratára és érdekében történik. Ebben van a mi szövetkezeti mozgalmunk ereje is, ez ad neki megfelelő tartalmat. A földművesszövetkezetek a tömegeknek, a régi rendszer elnyomottainak, summásainak, a kisparasztoknak a kezdeményezésére — a párt irányításával és bátorításával — alakultak meg, s élvezik azóta is a tagság támogatását. Az a tény, hogy a tömegek alakítják és alkotják a szövetkezetét, nagy kötelezettséget ró vezetőire, dolgozóira. E fölismerés eredményeként napról napra szilárdul, erősödik megyénkben is a földművesszövetkezetek tömegkapcsolata. Ezt sok tény bizonyítja, s értékét a helyenként még előforduló hibák sem csökkentik. A földmövesszövetkezeti tagok száma megyénkben mintegy 1200-za1 növekedett az idén. A tagság ebben az évben a különféle létesítményekhez önerőből több mint egymillió forinttal járult hozzá. A választott vezetőségeknek jelentős részük van abban, hogy az áruellátási, felvásárlási és értékesítési munka mind jobban kiváltja a lakosság megelégedését, és javul a szövetkezetek gazdálkodása is. A büssűi földművesszövetkezet például azzal dicsekedhet, hogy — elsőnek a megyében — saját erőből, állami hitel nélkül oldja meg feladatait. A jól gazdálkodó földművesszövetkezetek vezetőségében sokan mint sajátjukkal törődnek a szövetkezet ügyeivel. Nagybajomban Bo- nevácz György felügyelő bizottsági elnök, Segesden Bárdost Györgyné, Rátkai Lajos tagbizottsági tagok — de sorolhatnánk még hosszan — állandóan foglalkoznak szövetkezetük dolgaival. Akadnak azonban olyan vezetők, dolgozók, akik vagy nem értik, vagy elfelejtik azt az igazságot, hogy a választott vezetőségek, a tömegek nélkül nem lehet jól dolgozni. Néha lebecsülik a tagságot, a tagság bizalmából választott vezetőséget, s nélkülük akarják megoldani feladataikat. Ez a szemTURI ANDRÁS: C*3) EG A Mintha belefröcskölt volna a hang a levegőbe. Remegésszerű zaj volt, mégis morajszerű. — Merről jött a hang? — Nem tudom. Már megpróbáltam visszaemlékezni rá, seilélet sokféle formában nyilvánul meg. Például: a gamási ve- ez ^zetőkönyvelő hónapokig nem :vett részt igazgatósági ülésen; la somi elnök és főkönyvelő z idén nem segítette megfelelően la felügyelő bizottságot, a pénztárkönyvet egyszer sem ellenőrizték; az ádándi elnök aheŰj gyárrészleget akartunk felállítani. Ez a tűz jócskán visszavetett. Aztán a rettentő felelősség Vizsgálat, miegymás. .. Meg kell bolondulni. Közben megszólal a telefon. Hollán a föléhez emeli a hallgatót. — Jöjjön be — mondja. Lojzi sápadt egy kicsit és nagyon ideges. De titkolja. Közönyös arcot vág, megpróbál egészen halványan fölényesnek kor, amikor a tűz kitört? lenni. Öltözéke most is a megszokott: ultramodern szabású tropikálnadrág, amerikai zokni, különleges saru, olasz turistaing. Sárosi megnézi. Mai fiatal — állapítja meg. — Üljön le, kérem, Sárosi nyomozófőhadnagy vagyok. — Már találkoztunk — a kulcsot. Meg aztán városi vonal csak a szomszéd szobában van. — Ez a szoba is a laboratóriummal szemben fekszik? — Igen. Ugyanúgy, mint a mi szobánk. — Nem vett észre semmi különöset, semmi figyelemremél- egészen magasra csapott, valóhogy se megy. Mégis, ha na-, — Kérem, megesküdni nem gyón gyötröm az agyam, úgyglyett, hogy a vezetősége bevonta volna a leltározásba, samemék rá, de... mégis, rob- gondolom, hogy jobbról jött, bánás volt. Azután csak annyit jobbkéz felől. Tessék csak várláttam, hogy a laborban a kö- ni, hadd állítsam be magam! zedi faltól elindulva vérvörös Feláll, forog egy kicsit, he- lángfolyó szalad végig a pad- lyezkedik, imitálja a telefonálón. Gyors, rövid pukkanások lást, majd leereszti a karját, kísérték, és egy-egy helyen megfordul. Európa legnagyobb abroncsgyára tót? Nos? ön volt az, aki az Sággal tűzoszloppá vált. És étkezdében bejelentette, hogy rögtön sűrű füst támadt, ég a gyár. Hol tartózkodott ak- — Mit tett ekkor? Lecsaptam a telefont és — Abban a szobában, ami- egészen kitártam az ablakot, ről már beszéltem. majd átordítottam a laborba: — Éppen telefonált? Vigyázzatok, tűz van! — Próbáltam. Nem adott vo- — Meghallották ezt odaát? nalat a készülék. ^ Ott álltam, — Nem tudom. Nem láttam fülemen a kagylóval, várva, senklik Kirohantam a íolyo- hogy mikor tárcsázhatok. tóra> a feIé szaladtam s közben bekiáltottam a szobák- .. ... , — Nem jött vonal. Nagyon hogy ég a labor. A kapumondja a fiú. — Tegnapelőtt ideges voltam, mert tudtam, md ezután mozgósítottam a hogy az illető rövidesen el- tűzoltókat, majd felszal adtam megy a helyéről, s esetleg nem &z étkezdébe, hogy értesítsem tudok mar beszelni vele. Ra- a2 ^ levőket< gyújtottam es atbamultam a _ Aztán’ la borba, amelyben alig voltak . * már néhányan, mert ott szom- — Mire újra leértem az ud- baton csak tizenegyig dolgoz- varra, már ott tolongott a fél nak. Egyszerre mintha robba- gyár Rettentő zűrzavar volt, nást hallottam volna. senki sem tudta, mi a teendő _ Mit’i A gyári tűzőrség már dolgo— Robbanást. Szabályszerű zott,, néhányan megpróbáltak robbanást. Persze, nem volt ez csinálni valamit, persze telje- a hang erős, inkább tompa s s®11 hasztalanul. Néhány perc mintha nagyon mélyről jött múlva megérkeztek a tűzoltók volna. Mégis úgy éreztem, hogy >®a közelben történt. — Honnan tudja, hogy robSárosi füttyent. önkéntele- bánás volt, amit hallott? A fiú némileg zavarba jött. — Gondolom. A hang után. — Igen, igen. Most már egészen bizonyos vagyok benne, a 5. "híwVtók robbanás hangját jobb felölj y észleltem. Sárosi fölemelkedik. — Jöjjön velem, lemegyünk*,/, . a helyszínre. £10 k§ sul-vtol Dinyepropetrovszkban üzem- Európa legna- 5jgyobb abroncsgyárát. Évente Jtöbb százezer gépkocsiabroncsot állíthat elő 15 méretben, 1 tonna súlyig. VI. Az első nyom A látvány nagyon csúnya. > Füstösre égett, üszkös falak, V feketén és üresen Az új vállalat területe meghaladja az 50 hektárt. Ezen a területen nem egészen két év . ö"’5 alatt 30-mál több üzemépíile- tatongo ab-J , lakok, félig beomlott mennye- húztak fel. A gumikevere- zetek, szabadon lógó vezetékek, f kék előállítását feladat megoi" is kint tetszett lenni. — Ügy tudom, hogy szombaton, amikor valamennyien együtt mentek föl ebédelni, ön útközben visszafordult. — Igen. Eszembe jutott, hogy feltétlenül telefonálnom kell valahova. — A többieknek megmondta, hogy telefonálni megy? Rövid hallgatás. — Nem. A valóság az, hogy hirtelen jutott eszembe az a telefon. — A szobájába ment telefonálni? — Nem. A szobánk zárva nül. volt. Keresztesi magával vitte — A statisztika világtalanná vált ablakából egy szárnyasaj tó faszénné égett része csüng ki, a szűkre szabott falközben félig égett iratok, füzetlapok halmaza. Az épület sarkánál egy törött szemüveg, mellett formátlanná olvadt fotelrugó. És a laboratórium! Üvegfala össze-vissza törve, a cserepek tíz centimétemyi magasan borítják a földet. A faltalanná vált épület szeletválasztó födémed szabadon és szomorúan meredeznek a szemlélőre, földszinti része egészen rom. De a takarítás már folyik,„ , . , a hulladék nagy részét elvit- an,Sol cégek ték. . Angliából behozott dó elektronikus gépek alkalmazásával — a világ gumiabroncs-iparában először — teljesen gépesítették és automatizálták. A gyár ígv egy munkásra számítva óránként 24.4 kg készterméket állíthat elő, :míg eddig a legkorszerűbb abroncsgyárakban is legfeljeob |22 kg volt az 1 normál órára eső teljesítmény. A gyár berendezését szovjet gépipari vállalatokkal karöltve szállították. Az berendezés Bizonyos ebben? (Folytatjuk.) értéke 15 millió íbntsterli ag. ját maga az irodán »leltározott« a felvásárló följegyzései alapján; Iharosberényben a vezetők nem ismerik a bdtbi- zottság tagjait, a boltbizottság nem is dolgozik, mert nem kap segítséget; a balatonszabadi és a balatonszemesi fmsz tagszövetkezeteinél az idén nem tartottak intéző bizottsági és ellenőrző bizottsági ülést. Az ádándi fmsz-nél több mint 100 ezer forintos kár keletkezett elsősorban azért, mert a vezetőség ellenőrző munkáját lebecsülte, nem segítette a függetlenített apparátus. Kern helytálló sokaknak — köztük még szövetkezeti vezetőknek is — az a véleménye, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásával csökkent a földművesszövetkezeti választott vezetőségek -cselekrőkész- sége. A termelőszövetkezetek léte csak erősíti a tömegkap- csolatot, kedvezőbb lehetőséget ad — éppen az fmsz-ek éa tsz-ek közötti sokoldalú kapcsolatai útján — az fmsz-ek tömegpolitikai munkájának javításához, az fmsz-ek választott vezetőségei munkájának jobb elvégzéséhez. Ezt a kedvező adottságot mindenütt a lehető legjobban ki kell használni. A tsz-ekkel való együttműködés fejlesztése — ez a feladatuk elsősorban a földművesszövetkezeteknek tömegkapcsolatuk erősítése végett. A szövetkezetek ereje a tömegekben van, s a földművesszövetkezetek azért jöttek létre, hogy tagságuk érdekeit híven szolgálják. Nagy Pál, a MÉSZÖV titkárságának vezetője. A szocialista termelési viszonyok fejlődése Romániáhaa Románia lakosságának legnagyobb része a népgazdaság szocialista szektorában dolgozik. < 1950-ben a foglalkoztatott lakosságinak 26 százaléka dolgozott a népgazdaság szocialista szektorában, 1959-ben 81.3 százaléka, vagyis háromszor annyi, mint 1950-ben. Az iparban a részarány az 1950. évi 81 százalékról 1959-ben 92,9 százalékra emelkedett, a mezőgazdaságban 4,6 százalékról 75,4 százalékra (most, 1961-ben a mezőgazdasági lakosságnak még nagyobb része tartozik a szocialista szektorhoz), a kereskedelemben és a közétkeztetésben pedig 81,7 százalékról 99,4-re. Ez a néhány összefoglaló számadat szemlélteti a román társadalomban végbement társadalmi átalakulást, a mélyreható strukturális változást, ahol megszüntették a kizsákmányolást, nincsenek töbr bé gyárosok, kulákok.
