Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK' Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 192. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 19( 81. augusztus 16. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; A falurossza (3. o.) Sok a baleset — rendre kell nevelni a gépjárművezetőket (5. o.) Módszertani segítség — de hogyan? (6. o.) Jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról A kalászosok 80 százalékát hordták be m A csépléssel 70 százaléknál tartunk m 88 140 hold tarlóhántás m 22 460 hold másodvetés Terven felüli jövedelem kenyérgabonából A Magyar Nemzeti Bank vizsgálata a termelőszövetkezetek költségvetéséről A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán összesítették a járások jelentését a nyári munkákról. Az összesítésből kitűnik, hogy az augusztus 14-i állapotoknak megfelelően munkában van 412 cséplőgép, és befejezte a cséplést 38 termelőszövetkezet. A kereken 165 ezer hold gabona betakarításának befejezése most a legfőbb munka. Eddig a kalászosokból 141 ezer holdmyit takarítottak be, és csaknem 116 ezer hold termését csépelték el. A behordással mintegy 80, a csépléssel pedig 70 százaléknál tartunk. van aránylag a legtöbb kepe a gabonaföldeken. A fonyódi járásban a termésnek kétharmadát csépelték el a hét elejéig. Az őszi árpa cséplésével végeztek a barcsi, a csurgói és a marcali járásban. A megyében kereken 121 ezer hold tarló várta a tárcsát, az ekét. Eddig 88 140 holdat hántoltak föl, s ebből 29 ezer hold a nyári mélyszántás. Másodnövényt az előirányzott terület 66 százalékán, 22 460 holdon vetettek. Másodvetési tervét csak a siófoki járás teljesítette. Nyári istállótrágyázást a barcsi és a tabi járásban végeztek a legnagyobb mértékben. A vöröshere második szénatermését 11 950 holdról — a vetésterület 92 százalékáról — takarították be. A 13 289 hold lucerna harmadik növedékét 7735 holdon kaszálták le A Magyar Nemzeti Bank fiókjai megvizsgálták a termelőszövetkezetek idei költségvetési tervének eddigi alakulását. A több mint négyezer termelőszövetkezetben tartott vizsgálat képet ad arról, hogyan gazdálkodtak az év első felében az ország szántóterületének 75 százalékán, s milyen jövedelemre számíthat több mint egymillió parasztcsalád. Amint a Magyar Nemzeti Bank mezőgazdasági igazgatóságán az MTI munkatársát tájékoztatták: a termelőszövetkezetek idei tervei általában reálisabbak, megalapozottab- bak az előző évieknél, s így — bár mind a kiadások, mind a bevételek között jelentkeznek terven felüli tételek — az eddigiek szerint a szövetkezetek elérik az 1961-re tervezett jövedelmet. Ebben a kedvező időjárás mellett nagy része van annak is, hogy a tagság fegyelmezettebben, nagyobb számban vesz részt a közös munkában, mint az előző években, s ezt sok helyen az öszA korszerű nagyüzemi gazdálkodás föltételeit, módszereit a növénytermesztésben gyorsabban, egyszerűbben lehet kialakítani, s ennek hatása abban is jelentkezik, hogy ezekből az üzemágakból igen sok szövetkezet jut terven felüli bevételhez. A jó kenyérgabona-termés országszerte növeli a tagság részesedését. A kiadások és bevételek vizsgálatánál a Magyar Nemzeti Bank fiókjai nemcsak regisztrálták a tényeket, hanem — a tanácsok szakembereivel együtt — javaslatokat is adtak azoknak a szövetkezetekCsaknem minden fontosabb élelmiszerből Ezekkel a munkákkal a csurgói járás halad az élen: a behordással 91, a csépléssel 88 százalékban végzett. A marcali járásban a 20 820 hold kalászosból már alig 2000 hold- nyinak a termése van keresztekben. A kaposvári és a barcsi járásban egyaránt behord- ták a gabona 88 százalékát. A nagyatádi és a tabi járásban többet fogyasztunk, mint régebben Ugrásszerű növekedés a háztartási gépek, lakásbútorok, motorkerékpárok és televíziók iránti keresletben A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai összeállították az elmúlt évek kiskereskedelmi forgalmának részletes statisztikáját. Az érdekes kimutatásból kitűnik, hogy haBURGONYASZEDÉS zán,k lakossága manapság csaknem minden fontosabb élelmiszerből jóval többet fogyaszt, mint néhány évvel ezelőtt. Nyersihúsból például 1955-ben 65 300 tonna fogyott el, 1958- ban már 101 000, 1960-ban pedig 113 000 tonna. Vajból 1951- ben 4970 tonnát vásároltak a háziasszonyok, egy évvel később 5962 tonnát, 1960-ban pedig 10190 tonnát A számok tanúsága szerint az előző évieknél jóval több tojást fogyasztunk: az 1955-ös 185 millió darabos forgalom 1960-ban csaknem 230 millió darabra nőtt. Néhány év alatt alaposan megnőtt a tej kedvelőinek tábora is. Tavaly 244,7 millió liter tejet ivott hazánk lakossága, mintegy 50 millió literrel többet, mint hat évvel ezelőtt. Baromfiból 1960-ban az 1955. évinél csaknem kétszer több került az asztalra; csokoládéfélékből, egyéb édesárukból pedig körülbelül 6 ezer tonnával nőtt a forgalom. A lakosság vásárlóerejének fokozatos növekedéséről tanúskodnak az iparcikkek kiskereskedelmi forgalmának adatai is. Ugrásszerűen emelkedett többek között a motorkerékpárok, a mosógépek, a porszívók, a villamos padlókefélő gépek, a háztartási villamos hűtőszekrények forgalma, ez utóbbiból például az 1956. évi forgalomnak körülbelül tizenkétszeresét bonyolították le tavaly a keravill üzletek. Televíziós műsorvevőből 1957- ben 4982 talált gazdára, az 1960-as forgalom 53 092 volt, s ez év első negyedében 16 226 televízió kelt el. Érdekesen alakul az úgynevezett élvezeti cikkek forgalr ma. Rumból, pálinkából az utóbbi években lényegesen kevesebb fogyott, mint az 1955- ös »csúcsévben«-, borból és sörből viszont jóval többet mértek ki, mint hat évvel ezelőtt. Nem csökken a dohányosok száma sem: az 1955-ös 12 mil- liárdról 1960-ban 15 milliárd fölé nőtt az elszívott cigaretták száma. (MTI) Almár Iván előadása a Földrajzi Társaság vándorgyűlésén Tegnap délután érkeztek meg városunkba a Magyar Földrajzi Társaság 15. vándorgyűlésének részvevői. Este 9 órai kezdettel Almár Iván, a fizikai tudományok kandidátusa tartotta meg az első előadást, A mesterséges holdak szerepe egyes földtudományokban címmel. Előadásában megemlékezett az utóbbi évtizedek űrrepülésről alkotott elképzeléseiről, amelyeket a jövő században véltek megvalósulni. Gagarin és Tyitov űrrepülése mérhetetlen távlatot nyitott meg az űrkutatásban. Az ember űrrepülése az első szputnyik felbocsátásától több éves kísérlet- sorozat eredménye volt — Földünk körül jelenleg a mesterséges bolygók tucatjai keringenek. Eddig körülbelül nyolcvanat bocsátottak fel, a föld- és holdkörüli pályán körülbelül negyven mesterséges bolygót tartanak nyilván. A továbbiakban arról beszélt, hogy az egyes földtudományok hogyan hasznosítják a mesterséges égitestek megfigyelését. A földtudományok, a geodézia, a kartográfia és a geofizika már negyedik éve igen sok fontos adatat szerzett a mesterséges holdak megfigyelése útján. A geodézia a Föld alakjának, lapultságának pontos meghatározásához a mesterséges holdak pályáját használja fel. A kartográfia feladata a térképhálózat elkészítése. Ez egy kontinensen belül nem jelent különösebb problémát. Azonban különböző kontinensek térképhálózatainak összhangba hozása már sok bizonytalanságot eredményez. A mesterséges holdak megfigyelése lehetőséget nyújt a kontinensek közötti távolság pontosabb meghatározására. Ugyanakkor lehetőség nyílik a földrajzi kutatásban a sarkvidéki jégtakaró kiterjedésének pontosabb meghatározására is. A geofizika terén már eddig is sikeres megfigyelések gazdagították ezt a tudományágat, különösen a felső légkör sűrűségének változásai tekintetében. Előadásában Almár Iván hangsúlyozta, hogy ezek a tudományos eredmények nem a mesterséges holdakon elhelyezett műszerek segítségével jutattak a tudomány birtokába, hanem a mesterséges égitestek mozgásának megfigyeléséből származnak. A továbbiakban arról beszélt, hogy milyen módszerekkel figyelik meg ezeket a mozgásokat. (Lapzártakor az előadás még tart.) Szedik a burgonyát a Lábodi Állami Gazdaság nagy- korpádi üzemegységében. Egy 10 holdas táblán Farkas István zetoros két és fél nap alatt forgatta ki a földből a burgonyát. Zugovics Gizella és Detáli Magdolna naponta 300 négyszögöl területről szedi össze a burgonyát. tönző jövedelemelosztási módszerek alkalmazása is elősegíti. nek, ahol a tervezett jövedelem eléréséhez újabb intézkedésekre van szükség. (MTI) Az első félévben csökkent a fertőző megbetegedések száma, skarlát, hastífusz, agyhártyagyulladás egyáltalán nem fordult elő a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács Egészségügyi Csoportja megbeszélésre hívta össze a járás egészségügyi dolgozóit. Az értekezleten részt vett dr. Németi László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Sára Lenke, a megyei tanács egészségügyi osztályának munkatársa, és dr. Holka Sándor megyei gyermekgyógyász főorvos. Dr. Herepey Iván járási főorvos elmondotta beszámolójában, hogy az elmúlt fél évben tovább javult a járás közegészségügyi helyzete. A védőoltásokat elvégezték. Csaknem hatezer gyerek kapta meg a gyermekbénulás elleni szérumot. A fertőző megbetegedések száma csökkent. Skarlát, hastífusz, agyhártyagyulladás nem fordult elő. A dizentériás és májgyulladásos megbetegedések száma 20 százalékkal csökkent. Az üzemi konyhák, vendéglők, cukrászdák készítményeinek minőségét állandóan vizsgálják, ennek köszönhető, hogy ételmérgezés nem történt. Az iskolák és a napközi otthonok egészségügyi helyzete általában megfelelő. Több iskolában létesítettek egészségügyi sarkot, és szervezték meg az elsősegélynyújtó tanfolyamokat. Igen jól dolgozott a TBC- gondozó. Az ernyőfénykép- szolgálat az első félévben Csö- köly, Tarany és Bolhás községek lakosait szűrte át. A beszámoló utáni vitában hangsúlyozták, hogy még sokat kell tenni a falvak egészség- ügyi ellátásáért. A községfejlesztési alapból is elő kell segíteni, hogy minél több helyütt épüljön orvoslakás, rendelő és tanácsadó. Jól halad a kiemelt üzemek építése Megyénkben az idén két üzemben, a Kaposvári Cukorgyárban és a Barcsi Fűrészüzemben folyik nagyobb arányú üzembővítés, építkezés. Mindkettő kiemelt beruházásnak számít, hiszen a cukor, illetve a parkett, a deszka nélkülözhetetlen cikk. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nemrég megvizsgálta, hogyan halad a Cukorgyár rekonstrukciója és a Barcsi Fűrészüzem gatlercsamokának építése. Megállapították, hogy a kivitelezők mindkét üzemben ütemterv szerint dolgoznak, és néhány kisebb zökkenőtől eltekintve jól halad a beruházások megvalósítása. A Cukorgyárban március 12- én kezdte meg az üzem falainak magasítását a Somogy megyei Építőipari Vállalat abból a célból, hogy a korszerű J diffúzió elférjen benne. A munkát eleinte akadályozta, az a körülmény, hogy az alvállalkozó (főként átszervezés miatt) két hét késéssel készítette el a tetőszerkezethez szükséges vasszerkezeti elemeket. Négy héttel lökte vissza a munkálatokat az anyaghiány. Az építők azonban derekasan dolgoztak, s a J diffúziónál az 1 millió 601 ezer forint összegből július 31-ig már 1 millió 368 ezer forintot beépítettek. A készültségi fok 83 százalékos. Tehát szeptember 15-re, a kitűzött határidőre elkészülnek a korszerűsítéssel, és idejében megindulhat a gyár. A Barcsi Fűrészüzemben tavaly március 10-e óta folyik az új fűrészcsamok építése. A munkálatok befejezése után az ország egyik legkorszerűbb fú- részcsamoka kezdi meg itt működését. Az üzemrész automatizálása igen magas fokú. Külföldről behozott gépek és ésszerű anyagmozgatás segítik elő a többtermelést. Az új fűrészcsamok átadási határideje november 30-a. A szerződésben lekötött 8 millió 116 ezer forint beruházási összegből július 31-ig 6 millió 881 ezer forintot használtak fel. A készültségi fok 84 százalékos. Az osztrák és lengyel gattero- kat már kipróbálták. Bár hátráltatja az előrehaladást a villanyszereléshez, a gépszerkezetekhez szükséges egyes anyagok hiánya, mégis a határidő előtt egy hónappal akarják átadni rendeltetésének az új fűrészcsamokot.