Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

Vasárnap, 1961. augusztus 13. 7 SOMOGYI NÉPLAP BÖLCSEK MOSOLYA Világirodalmi anekdoták Lázár feltámasztása Tristan Bemard francia író előtt egy vallásos ember Lázáí feltá­masztásáról beszélt, és sajnálkoz­va jegyezte meg: — A mi időnkben nem lehet töb­bé látni, hogy egy halott kikeljen sírjából. — Nem bizony — felelte az író —, az orvostudomány ma már na­gyon előrehaladott. A gépkocsi története Kép szöveg nélkül. — Hallottad, Pista megnősült! — Szegény . . . Pedig még élhetett volna . .. NÉVNAPON — Crgy emlékszem, te már valy megtanítottad őt úszni! ta­— Doktor úr, amint hazaértem, kiesett a tö­més a fogamból. — No és?, ö üljön, hogy nem itt a kapuban... KÁNIKULA Tristan Bemard vásárolt egy autót, s az még aznap elromlott. Izgatottan kereste fel az autógyár igazgatóját, és így szólt hozzá: — Olvastam az újságban, hogy önöknél három nap alatt gyárta­nak autót. Igaz ez? — Hogyne! — felelte büszkén az igazgató. — Három nap alatt, na­pi nyolc órai munkával. Azonban húszórai munkával is sikerült már elkészíteni egy gépkocsit. Az író megrázta hosszú szakál- lát: — Ah ... — mondta méltatlan­kodva —, ez bosszantó! ön ép­len azt adta el nekem tegnap. Elhagyatott hely Tristan Bemard legújabb víg já­tékát játszották Párizsban, s kivé­telesen nem volt sikere. Esyik ba­rátja egy jegyet kért tőle ehhez a darabhoz. — Sajnálom — felelte az író —, ezzel nem szolgálhatok. Csak egész zsöllyesort adhatok. Rövidesen egy másik ismerőse kért tőle jegyet levélben ugyan­ehhez a darabhoz. A jegyhez mellékelt levélben ezt írta Bemard: »Itt küldöm a kért jegyeket. De kérlek, ha elmész, végy magad­hoz egy revolvert, mert ez a szín­ház mostanában nagyon elhagya­tott hely.« Főpróbán Tristan Bérnard egy szimbolikus dráma főpróbáján, rhikor a sze­replők éppen befejeztek egy vég­telen hosszú, unalmas párbeszédet, kihasználta a rövid változást, zaj nélkül felállt helyéről, és a kijá­rat felé sietett. — Még nincs vége! — súgta va­laki útközben. — Pszt! . . . Éppen azért — szólt az író, és kiment. — Drágám, te tettél emberré . . . elvettelek, állat voltam ... Mert amikor Az ihlet. Kétszereplős dráma Louis Vemeuil francia drámaíró a párizsi Madeleine színház részé­re egy háromfelvonásos színmű et írt, amelynek ös^ze'en két szerep­lője volt: egy férfi és egy nő. Amikor darabjával elkészült, fel­olvasta barátai előtt. A harmadik felvonás után Henri Bernstein megkérdezte írótársát: — Hogy jutott arra a gondolat­ra, hogy két szereplővel írjon egy egész estét betöltő darabot? — Meg akartam mutatni — fe­lelte Vemeuil —, hogy bármilyen nagy a bukás, az én darabomnál mégis többen vannak a nézőté­ren, mint a színpadon. Stella Adorján: MÁRKÁS AMERIKAI TÖLTŐTOLL A legtöbb ember vadul ta­gadja, én lovagiassan beval­lom: szeretem és becsülöm ön­magamat. És ahol csak lehet­séges, ezt a vonzalmat kifeje­zésre is juttatom. Például min­den alkalmat megragadók, hogy megajándékozzam maga­mat. Karácsony, újév. szüle­tésnap, névnap — sohasem szoktam megfeledkezni ma­gamról, mindig meglepem ma­gam valami csekélységgel. Il­letve nem mindig meglepetés­nek szánom az ajándékot, oly­kor megbeszélem magammal, mire volna szükségem, hogy ne hiába dobjam ki a pénzt. Születésnapom köz?.' sdtével elhatároztam, hogy töltő’oll'l ajándékozom meg maga rat. Nem haboztam -soka, beléptem egy töltőtollak eladására, ja­vítására és kicserélésére ala­pított maszek üzletbe, és kér­tem egy töltőtollat. — Milyen célra? — kérdez­te a kereskedő. Meghökkentem. Fortélijns keresztkérdés. Ha azt fele­lem, hogy konzervdobozt aka­rok vele kinyitni, talán drá­gábban számítja. ' Bonyolult helyzetben hadd mondja meg az ember az igazat. — Ajándéknak. — Jobb dolgot adjak? Kinek tetszett szánni az ajándékot? — Legjobb barátomnak, akit becsülök, tisztelek és szeretek. A kerdeskedő felvette a fon­toskodó arckifejezéséi. —1 Ebben az esetben ne tes­sék spórolni. Ajánlhatok egy márkás árut. Amerikai. Dobozból I ftvdikál ki a töl­tőtoll. Messziről látszott rajta, hogy külföldi. — Ez kétszáznyolcvan fo­rint — mondotta a kereskedő. Miután egy pillanatig ha­boztam, fenyegetően hozzátet­te: — Kitűnő minőséget ajánl­hatok 78 forint 90 fillérért. — Meg is mutatta, hadd Ijedjek meg. Igazi honi áru volt, le­rítt róla, hogy nem lehet vele idegen nyelven írni. Gyorsan megvettem a márkás külföldit — az amerikait. Ismeri a kedves olvasó azt. az érzést, amikor az embernek nincs türelme kivárni az ün­nepi dátumot, és előbb odaad* ja szeretettjének az ajándékot? így voltam én is a tollal, nyomban átnyújtottam önma-1 gamnak. — Hogy szabad ennyi pénzt kiadni? — korholtam maga* mat, mint megajándékozott. — Semmiség az egész — ud* va-laskodtam. Büszkén mutogattam min* denkinek a tollat. — Hogy volt? — kérdezte mindenki, mert ez pesti nép­szokás. — Ajándék — feleltem disz" krét mosollyal, ami mögött egy finom nő ajándékozó keze hú" zódolt meg. Töltőtollakról már annyi pa­paszt hallottam, hogy ezúttal már túlzásnak tartanám még csak kedélyes formában is megénekelni ennek a tolinak a keserveit. Karcolt, krákogott, csepe­gett — szóval törve írt magya­rul, amit még egy amerikai töltőtolltól sem lehet jónéoen venni. Két nap múlta sztrájkba lé­pett. Szégyelltem visszavinni az eladóhoz, azt hittem, talán én rontottam el. Másik szak­üzletet 1 erestem fel. Ott tizen* kőt forintért megjavították. Alig lett rosszabb, mint az­előtt. Szidtam a nemes ajándé­kozót, és elhatároztam, hogy húsvét napján tovább fogom ajándélcozni, bosszankodjon más is. Séta közben kis üzlet­re bukkantam. Rikító tábla hirdette: »MÁRKÁS KÜL­FÖLDI TÖLTŐTOLL VÉTE­LE ÉS ELADÁSA«. Engem az eladása érdeleit. — Ez bizony vacak — mon­dotta az árus, aki felvette a vevő sötét szemüvegét. — Ajándékba kaptam — mentegetőztem. — Egy jó ba­rátomtól Kap"am ajándékba.., Amerikából küldte. Szigorúan rámszólt: — Aki önnek ezt a tollat ajándé1 ózta, az nem jó barát­ja, hanem ellensége. Hogy szokták mondani a re­gényírók? »Egy világ omlott össze bennem.« Hát már nem­csak az amerikai áruban, ha­nem önmagában is csalódii: az ember? Az idézett sorok megtalálha­tók a vízszintes 1., a függőle­ges 14., 17., 19. számok amit. Vízszintes: 15. Kergeti. 16. A le­vegőben van. 18. Tizenkét hónapi. 26. Téli sport. 22. Ruhadarab. 24 Növény - része. 25. Igekötő. 26. A szélein farag! 27. Karamel.a köze­pe. 29. Légnemű anyag. 31. Szer­ző. 32. Határozószó. 33. Író a XIX. sz.-ban. Sokat járt keleten. Tapasz­talatairól értékes művekben szá­molt be. 34. Hangjegyek sora. 36. Rész. 38. Magát. 39. A belsejjbe. 40. Egyik fele. 42. Orosz polgári költő (1867—1943), a dekadens-szim­bolista költészet jellegzetes képvi­selője. 45. Porral hint. 46. Román város. 48. Férfinév. 49. Nagy uta­kat tesz. 50. Ekezethibával díszíté. 52. Az Izom és a csont közötti ös­szeköttetést biztosító képződmény. 53. Becézett leánynév. 54. Félig su­ta. 56. Névelős virágos térség. 58. Férfinév. 59. Név előtt használt rö­vidítés. 60. Határozószó. 62. Szí­nész, a magyar színjátszás úttörő­je, 1790-ben szervezte Pesten az első magyar színtársulatot. 63. A. R. E. 64. Vízen közlekedik. 66. Azonos magánhangzók. 67. Vonat­kozó névmás. 68. Vissza: hegy oro­szul. 69. Formai. 71. Após. 73. A célhoz vezető út. 74. Vissza: hang nélküli szitán. 75. Kic i orvosság- tartó. 77. írásfajta. 78. Lusta betűi keverve. 80. Idegen nyelvű beszél­getéseket közvetít. 82. Vonathang. 84. Farészt. 85. Távirati ég. 86. Halkan mond. 88. Kevert búza. 89. ízesítőt. 90. Szülő. 91. Égitest. 93. Tápláló folyadék. 95. Feljegyző. 96. L. R. 97. Névutó. 98. Zacskó. 100. Piros németül. 102. Nem szolga. 103. ötszáz és ezer római számmal. 104. Tarkálló (ék.-felesleg). 107. Ke­resztül. 109. Repedő. 110. Nem hasz­. nálok. Függőleges: 2. Varró eszköz. 3. Kicsi erdei állat. 4. Ütemesen mo­zog. 5. Időegység. 6. Jugoszláv vá­ros. 7. Majdnem fordított zamat­tal. 8. A halászsas népies neve. 9. Becézett Erika. 10. Príma rövi­dítése. 11. Ady Szerelme. 12. ős­anyánk. 13. Sporteszköz. 21. Ritka női név. 23. A víz útjába állított akadály. 25. Helyhatározó szó. 26. Távirati faló. 28. Attila magyaro­sabb alakja. 30. Takarmánygabona.. 32. Araszt. 33. Olasz zeneszerző. Az olasz romantikus zene, főleg az opera nagymestere. 35. Szájának része. 37. Gyom. 33. ö. N. A. 39. Fejts! 41. A filozófiának a társa­dalom erkölcsi törvényeivel fog­lalkozó ága. 43. L. S. I. 44. Fogat közepe. 45. Vízgőzös. 47. Menjetek latinul. 49. Állami jövedelem. 51. Jön. 53. Járási segédeszköz. 55. Fi­zetés nélkül pénzügyletet bonyo­lít le. 57. Német tea. 58. Reggeli Kölcsey: AZ IDŐ MÜIÁSÁRÓL Ai&mtót, tvÁtÓl ital. 59. Ceruza. 61. Kínálat, ék.- hiány. 63. Ázsia DNY-i részén le­vő félszigetről való. 65. Tanít. 68. Régi hosszúságmérték. 70. Molőr- kerékpár márka. 71. Kettő és öt­ven római számmal. 72. Névutó. 73. I. R. C. 75. Rágás eszköze. 78. Az építőiparhoz tartozó mester (ék.-hiány). 79. Magasba lendül. 80. 1 Gyarmatáru. 81. Sarok. 83. Zoro 105. Kétjegyű mássalhangzó. 106. filmekben szereplő társa. 85. Ke- Zenei alaphang. 108. T. T. serü. 87. Építész. Jelentős műem- _______t árkony! Imrene l ék-restaurálásokat végzett. 90. Múlt heti rejtvényünk helyes ! Rangjelzés. 91. Kettőzött indulat- megfejtése: i | szó. 92. Török méltóság. 94. Fi- Az emlékek híüján. nőm. 97. Kevert lagadószó. 9». Ke- Szeretlek akkor is, ha nem aka-í rek szám. 99. Félig kedves! 101. rom. i 1 Nyit. 103. Kiejtett mássalhangzó, i Különös éjszaka volt. ‘a 2 3 4 5 6 7 f 8 9 10 11 12 13 E ! iÜiii 14 Ili 15 Ili 16 17 18 :::::: 19 20 21 22 23 :::::: 24 iiiiii 25 :::::: 26 27 28 Ijjjij 29 30 iiiii! 31 32 33 34 35 iiiiii 36 37 iiiiii A iiiii! 38 ÜiÜi 39 40 41 iiiiii 42 43 44 . iljiii « 46 47 iiiiii co __ iiiiü 49 iiiiii 50 51 52 :::::: :::::: 53 iiiiii 54 55 :::::: 56 57 iiiiij D iiiii! 58 59 60 61 iiiiii :::::: 62 63 64 . 65 66 :::::: :::::: N iiiiii 67 :::::: cc \o __ 69 70 :::::: ü;;;; 71 72 ...... j 73 74 75 76 iiiiii I77 :::::: j iii 78 79 iiiiii 80 81 I 82 83 84 iiiiii :::::: 85 :::::: P iiiiii 86 87 88 89 iü 90 91 92 :::::: 93 94 iiiiii 95 96 Hűi! 97 98 99 ül 100 101 ••I::: 102 103 104 105 106 iiiÜ: 107 108 V. > Üli:! 109 110 Idősebb bácsi nyi­. it be a rendelőbe. Az új orvos eddig még nem találkozott vele. — Nyugdíjas le­het — gondolta. — Biztosan a szivével lesz valami baj.. . A bácsi elfoga­dottnak látszott, áe amint leültette az orvos, beszélni kez­dett: — Higgye el, dok­tor úr — mondotta —, jólesik, ha el­mondhatom, mi fáj. Amikor himlőm volt, az is rossz volt nagyon, de az semmi, kérem, eh­hez képest. A skar­lát sem volt kutya, de legalább nem fájt. Egyszer meg­harapott a kutya, az fájt, nem mondom, hanem ebcsont be­forr, ahogy monda­ni szokták... Ha­nem ez! És beszélt, be­szélt, beszélt. A váróban pedig gyűltek a betegek, egyre türelmetle­nebbül várakozva. Valaki már azt ál­lította, hogy a% or­vost sürgősen beteg­hez hívták... És a bácsi csak beszélt, beszélt. Igaz, hogy haladt azért, haladt. Las­san elhagyta már gyermekkorát, és derűs ifjúsága is mögötte maradt, most katonáskodá­sának nehéz évei következtek: — Akkor kezdett el fájni, a Dober- dón... És azóta minden ősszel és ta­vasszal. . . De mint a veszett majd mit mondtam... úgy fáj. És tessék elkép­zelni, amit az án­gyom ajánlott, az sem volt jó! Csak fájt. Az orvos nem szakította félbe, nem akarta meg­bántani. De végül is mentő ötlete tá­madt: megfogta az öreg pulzusát és rá­kiáltott: — Egy szót se többet, bácsikám! Minden szó veszé­lyes lehet! A bácsi csodálko­zó szemeket me­resztve hallgatott el. — Csak arra fe­lelhet, amit kérde­zek! Mi a panasza? Mi fáj, bácsikám? A bácsi egy ki* csit sértődötten vá­laszolt, mint aki azt mondja, hogy már beszélni sem hagyják az embert. — Tetszik tudni: a tyúkszemem, de az nagyonI Tyúk­szemtapaszt szerát- nék.. . ha lehetne, külföldit. E. M. Horgászok figyelem! E hó 20-án SIÓFOKON és FONYÓDON horgásxversenyt rendez a horgásszövetségge! vállalatunk. Kezdete reggel 5 óra, vége 8 órakor. Az első három helyezett értékes díjazásban részesül. Nevezési díj 10 Ft. Nevezés a helyszínen. Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat i <40858)

Next

/
Thumbnails
Contents