Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

Vasárnap, 1961. augusztus 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy délelőtt a Területi Egyeztető Bizottságon Hetenként egyszer megtár­gyalja a vitás ügyeket, pana­szokat a Területi Egyeztet« Bi- ' zottság. Elsősorban azok a vállalati képviselők vagy azok a dolgozók fordulnak meg itt ilyenkor, akik nem nyugodtak bele a vállalati vagy a járási egyeztető bizottság döntésébe. Paragrafus és ésszerűség Ketten lépnek be. Egy kövér, kerek képű férfi, a Som és Vi­déke Körzeti Földművesszövet­kezet elnöke és egy fiatal nő, Paksi Józsefné, a szövetkezet adminisztratív alkalmazottja. Az a panasza, hogy a földmű- vessző vetkezet nem a képesíté­sének megfelelő munkakörben foglalkoztatja. Főkönyvelő volt. Közben beteg lett. Fel- gyógyulása utáni kérte, hogy helyezzék könnyebb munka­körbe. Szóban közölte, hogy beosztott könyvelő akar lenni, mert mindenképpen szakkép­zettségének megfelelő munka- területen szeretne dolgozni. A földművesszövetkezeti elnök azonban pénztárosi munkakör­be helyezte. A fiatalasszony ez ellen a határozat ellen felleb­bezett. A földművesszövetkezet el­nöke magabiztosan ül székén, bizonyos benne, hogy az ügyet megnyeri. Az asszony felleb­bezését el fogják utasítani. Át­helyezési kérelmében ugyanis nem tüntette föl, milyen mun­kakörben kíván dolgozni. Szó­beli közlését a földművesszö­vetkezeti vezető nem köteles tudomásul venni. Oda helyezi, ahova akarja. Az asszony sírva fakad, és arra hivatkozik, hogy rossz a viszony közte és az elnök kö­zött, ez az oka, hogy vele így elbántak. Az elnök mosolyog, legyint. Mintha ezt gondolná: »Mondhat, amit akar, a csa­táit megnyertem.« És valóban megnyerte. A törvények értel­mében ugyanis a Területi Egyeztető Bizottság se adhat helyt az asszony fellebbezésé­nek. De az elnök azért meg­kérdezi a földművesszövetke- 4et vezetőjét, nem vizsgálná-e felül korábbi határozatát. Az elnök makacsul azt vála­szolja, hogy »azt már nem«, s távozik. Pedig ha tárgyilago­san gondolkodna, tán már a folyosó végén rájönne, hogy mégiscsak ésszerűbb lenne, ha ez az asszony képesítésének megfelelő munkakörben dol­gozna. Vagy tudja ezt jól, csak félti a presztízsét? Nehéz eset Fiatal lány ül az egyeztető bizottság előtt. Fedagógus. Át­helyezése ellen fellebbez. Nem akar a Balaton mellől egy bel­ső-somogyi faluba menni ta­nítani. Azzal érvel, hogy je­lenlegi iskolájában oroszt ta­nít, ahhoz van éizéke. — Inkább, mint ahhoz, ami­re képesítése van, az általános iskola alsó tagozatának neve­léséhez? — kérdi az elnök. Gondolkodás nélkül boiint Nem találja ezt egy kicsit se furcsának. Mit kezdhet az egyeztető bizottság az ilyen érveléssel? Természetes, hogy helybenhagyja a művelődés- ügyi osztály határozatát. Ám még mielőtt ezt megtenné, fény derül az áthelyezés igazi okára. »A leány pedagógushoz méltatlan életet él« — így szól a határozat indokolása. Ezellen határozottan tiltako­zik. A bizottság véleménye is megoszlik. Nem szabad talán szórakozni? Szabad. De nem mindegy, hogy mit enged meg magának. Nézhető-e tétlenül feltűnő viselkedése, botránko- zást keltő szórakozási módja, amikor emiatt már falujának közvéleménye is ellene for­dult? Nehéz eset. Kérdések, ellen­vetések követik egymást. Ma­gatartásbeli fogyatékosságai miatt most már a harmadik faluba helyezik át. Véletlen ez? Nem valószínű. De hát mégiscsak egy emberről, egy fiatal lány jövőjéről van szó! Meglepő, hogy igazgatója mel­lé áll. Kinek van hát igaza? Azoknak-e, aikik áthelyezését javasolják, vagy a lány igaz­gatójának, aki nem talál kifo­gást magatartásában? Ez ma már a második olyan áthelyezési ügy, amelyben nem tudnak dönteni, mert nem lát­ni tisztán. Pedig a lánynak már jelentkeznie kellett volna új munkahelyén, még akkor is, ha igazgatója az ellenkező­jére biztatja. A művelődési osztály jóindulatának köszön­heti, hogy nem tekintik ön­kényes kilépőnek. Nincs harmadik út? H. Lajosnét a Kaposvári Ál­lami Gazdaság tehenészetéből (ahol a gümőkóros állatoktól megbetegedett) áthelyezték egy távoli pusztára tejkezelőnek. Igen ám, de ha ebbe belemegy, s ha a várostól távol eső új munkahelyére kerékpárral (más mód nincs) jár ki min­dennap, tz olyan megerőltetés lesz számára, hogy bizonyosan újra megbetegszik. Akkor pe­dig hiába bírta ki a műtőasz­talon fél tüdejének kioperálá­sát, az a veszély fenyegeti, hogy minden kezdődik elölről az eddiginél sokkal nagyobb kockázattal. Megfellebbezte hát az áthelyezést. Az állami gaz­daság képviselője szerint nem találtak könnyebb munkát H.-nónak. Feltétlen át kellett helyezni. Már szóba került az is, hogy nyugdíjazzák. Ez elő­nyös lenne neki, hisz majd­nem annyi pénzt kapna, mint amennyit most keres. Emellett vállalhatna a városban négy­órás munkát. A nyugdíjazás szó hallatára az asszony sírni kezd. Azt mondja, nem akarja, hogy rok­kantnak minősítsék, inkább nem keli a nyugdíj. Hanem van az állami gazdaságban egy gyümölcsös, oda szívesen el­menne ... Az állami gazdaság képvise­lője gondolkodik. Az elnök közbeszól: »Két út van: H.-né vagy vállalja a nehezebb mun­kát, vagy könnyű munkahely hiányában felmondanak neki. Jogilag ná-ncs más megoldás.« — És emberileg? Az állami gazdaság képvise­lője közbeszól: — Hát azt a gyümölcsöst tényleg meg lehetne még pró­bálni __ A z elnök azzal üti el a dön­tést, hogy orvosi igazolást kér a panaszostól. Hátha addig... Tehát mindenki segíteni akar H.-nénak. Sz. N. Görgeteg! pillanatkép Kerékpárral rójuk a görqete- gi utcákat Horváth József párt- vezetőségi taggal. Letarolt fá,k, kiásott gödrök, betonoszlopok hívják fel magukra figyelmün­ket. Régi-régi vágyuk teljesül a görgetegieknek, villamosít­ják a községet. Több háznál már a belső szerelési munkála­tokat is elvégezték. Kiérünk a faluból. Arra me gyünk, ahonnan a cséplőgép bugását halljuk, összetalálko­zunk a termelőszövetkezet el­nökével és az egyik brigádve­zetővel. — Lassan megy a cséplés, kevés a munkáskéz — panaszolják. Kenetlen kocsi nyikorgása szakítja félbe be­szélgetésünket. A kocsis oda­kiált . hozzánk: — Elnök elv­társ, meg kellene nézni a pad­lást, félő, hogy leszakad. Igen rozsdásak a vasgerendák. — No, még éppen ez kell — ijedünk meg, hiszen úgyis nagy gondban fő a vezetők fe­je: nincs raktár, nincs hova tenni az első közös terményt. Azt mondja az elnök, hogy a vasút melletti terményforgal­mi raktár nincs kihasználva, mégis Nagyatádra kell szállí­taniuk a gabonát. Miért?... N. GY. I pr-v­Gigarettapapírnál vékonyabb acél Csehszlovák mérnökök két kü­lönleges kis hengersort készítet­tek, amelyeknek segítségével Y mikron vastagságú acéllemezt le­het előállítani. A cigarettapapírnál is vékonyabb acélt széleskörűen felhasználják majd a villamos- iparban. Tizenhat esztendeje választotta, és azóta becsülettel végzi szép munkáját Szvoboda Gyula, a somogyszentpáli Béke Tsz leg­jobb traktorosa. Mindössze három hónapja van a termelő- szövetkezetben (azelőtt a gépállomáson dolgozott), de máris rászolgált, hogy kiváló traktorosként emlegessék. Minden munkagéphez ért, csaknem az összes vetést ő végzi a szövet­kezetben, s mindig őrá bízzák, ha valami nagyobb szakértel­met követelő munka van. 440 holdat takarított le egy-egy SZK—3-as kombájn a Kaposvári Állami Gazdaságban Augusztus 2-án megálltak az aratógépek, a kombájnok, zsákba került az utolsó szem gabona is a Kaposvári Álla­mi Gazdaságban: végeztek az aratással és a csépléssel. A me­gye állami gazdaságai között másodikak lettek a betakarí­tásban. A gazdaságban az idén arattak először kombájn­nal. öt új kombájnt kapott a gazdaság, s kalászosaikat — 2300 holdat — ezekkel az SZK—3-asokkal, egy arató­géppel, rendrevágókkal aratták le. Egy-egy SZK—3-as 440 hol­dat takarított le a kétmenetes aratásban. Kimagasló ered­mény ez! Az aratás idejére 15 ezer fo­rint célprémiumot tűztek ki a gazdaság legjobb dolgozóinak; ifjú Wing Mihály, ifjú Füle Dénes és Szabó Lajos kombáj- nosok pedig jó munkájuk ju­talmaként külföldre utaznak A bérezési rendszer alapja nem a munkanap volt, hanem a holdak, illetve az elcsépelt termény mennyisége. Ez arra ösztönözte a gazdaság dolgo­zóit, hogy jól megszervezzék munkájukat. Lendületük nem csökkent vasárnapokon sem. A rendrevágók és a kombáj­nok után azonnal felsorakoz­tak a szalma lehúzok, ezeket pedig követték a szántótrak­torok. Szinte egy időben estek túl a nyári tennivalókon. Jövőre csak kétféle kalászost fognak termelni nagy tömbökben, így megszűnik a gépek fölösleges mozgatása. Nem kettesével fogják- üzemeltetni őket, mint az idén, hanem egy-egy táblá­ban egyszerre fog dolgozni minden gép. A Kaposvári Állami Gazda­ságban szorgalommal, a mun­ka jó megszervezésével 16,5 mázsás átlagtermést értek el gabonából. Egy járási MHS-titkár Egy tanácskozáson ismertem meg Halász Sándort, az MHS nagyatádi járási titkárát. Ép­pen szót kért, és elmondotta a járásukban észlelteket, okosan, ügyesen érvelt, bírált és di­csért. Akkor gondoltam rá elő­ször, hogy beszélgetni kellene vele munkájáról, gondjairól, az MHS tevékenységéről. Mindig az emberek között — Gyakran megkérdezik tőlem a falvakban: miért, hogy mindig kint vagyok közöttük. Sokan azt hiszik, hogy ennek szigorú ellenőrzés a célja: Nekem egészen más az elképzelésem az alapszervi ve­zetők meglátogatásáról. Jól tudom, hogy mindegyikük munkaidő után végzi mozgal­mi feladatát, jónéhányuknak még gyakorlata sincs elegendő, persze, hogy hibázhatnak. Azért megyek oda, hogy segít­sek, közösen beszéljük meg a tennivalókat — mondja Ha­a közeljövőben. lász elvtárs. — Levelezéssel Jnem lehet az emberek munká- anyag fekszik egymás hegyémjlyáról helyes véleményt alkot­■ hátán. A nagy füst miatt ne-Jni­hezen találták meg a tűzgócot.J Vasárnaponként^ is motorke­— És miként jutott oxigén/r®kpárra ül, délelőttjeit a köz- ahhoz a különleges vegyszer-Js®gekh®n> az alapszervezetek hez? Valaki kinyitotta talán az&vezetőinek * tagságának tár­üveg tetejét? — Nem. Az üveg, légmente­sen plombáit és az utólago^dulnak terepvers*nyre. — Nem nehéz, csak a mód­TÚRI ANDRÁS: (ID EG A Gy AR saságában tölti, ott van majd mindig a kutasi motoroskor néz Nagyot sóhajt, zsebéből is­— Könnyű magának. Ha én Klárika szemrehányóan huszonhárom éves lennék és főnökére. olyan karcsú, mint maga, én — Jó, jó, csak úgy kérdez- is nevetnék. Egv bizonyos, ha tem. S ha teszem azt, egy ve­holnapra sarkvidéki hidegre gyiüzemet szeretne felgyújtani, minden napfoltot! válik az idő és megint a nap- ahhoz hogyan kezdene hozzá? j^ét perc múlva előtte áll a foltokról olvasok, bemegyek a Nem akarok vegyiüzeme- nyomozótiszt. Az »öreg« szerkesztőségbe és kitekerem két felgyújtani. _ kutató-gúnyos tekintetted mé­annak az újságírónak a nya- — Pillanatnyilag. De ha mé- regetk kát. gis eszébe jutna egyszer, mi­— De hisz az alezredes elv- ként állana a problémához? társ fia is újságíró! — Olyan helyre, amely sen­— Éppen azért. Ismerem kinek sem tűnik föl, kisebb őket. Legjobb lenne, mindjárt hatású robbanószerkezetet rej- vele kezdeni. tenék el, könnyen gyúló vew — A lány megint nevet, az* anyag közelébe. Azután a szér­ián belevág az írógépbe. Ha- keze tét úgy időzíteném, hogy nem az »öreg« ma nem nyug- olyan időpontban robbanjon, szik. A többi Mondja csak — szólal a közelben, én sem. meg —, mit tenne maga, ha menne magától, történetesen meg akarná ölni A leány belemegy a játékba, a nagynénjét? hangját sejtelmesen lemélyíti, A leány hozzászokott ugyan ezzel is aláfestve a dolog iz­az efféle kérdésekhez, most galmassagát. Az alezredes el* mégis hápog egy kissé. gondolkozva figyeli.- Itt van ez a lány, ez a — Tud^ }*?& ^ is rossz­Gazdag Teréz, aki megölte a amit '7lon.dott' . — Jo eg, csak nem majd gyanúba, alezredes mét előkerül a lepedőnagyságú vizsgálat szerint a plombái ás zsebkendő. érintetlen volt. Nem lehetett! — Phü! Az ördög vinne él más, mint hogy az üveg vala­miképpen megrepedt. — Ügy, megrepedt? Érdekes. És mitől repedt meg? — Az ilyesmit sokminden okozhatja. Hirtelen meleg, vágyj hideg, légnyomásváltozás és/ — Mondja, maganak nincs egyebek. Éppen ezért indult» melege? eljárás a laborvezető ellen. JKISZ-bizottság titkára is emli­— Egy kicsit. — Mióta dolgozik ott az a/tett® régebben, hogy igen ör­— A Palatínuson bizonyára laborvezető? Jvendetesen alakult a kapcsolat jobban érezné magát. — Huszonnyolc éve. 5 Egész Sárosi mosolyog. Régóta dől- — És ezalatt az idő alatti 8 .... ........ gozik a főnök keze alatt, isme- ez volt az első Szerencsé tlen-/eSyuümukódési tervük van, s ri és szereti őt. Hozzászokott sóg az üzemrészben? Jennek alapján kölcsönösen se­rikor "senki sem tartózkodik furcsaságaihoz, különös és — Igen. Az illető ellen ed-Jgítenek egymásnak a különbö- - - -- __ - ___ a .■ ■ i - : mpc/lpmn üitlp-tpihpy. vár-a+flari di£ nem merült fel semmifé 1 p<y.... ^ ..j.——I—---­/ ját kell megtalálni, hogy az ^ifjúságot megnyerjük a szö- Jívetségnek. „Megjavultak kapcsolataink...“ Már Vidák Mihály, a járási dig eredményesen szerepelnek. Szeretik az ifjak a lövészver­senyeket is, mindig sokan je­lennek meg a vetélkedéseken. A fiatalok mellett szép szám­mal akad idősebb, katonavi­selt ember is, ők a különböző foglalkozásokat színesítik él­ményeik elmondásával. — Tudja, sok, nagyon sok apróságból tevődik össze mun­kánk. De mindenütt szívesen csinálják, s amikor látom az alapszervezeti vezetők lelke­sedését, akarását, valahogy olyan jó érzés fog el. Néha úgy érzem: jó lenne még egyszer 16—17 évesnek lenni, olyan frissnek és ruga­nyosnak, mint a mi lányaink, fiaink — mondja Halász elv­társ, noha egyáltalán nem idős ember. Az MHS-nél öt és fél évi munka áll a háta mö­gött. Sikerült a járási alapszer­vezeteket munkára serkente­nie, s most mosolyogva jegyzi meg: — Az utóbbi időben annyi dicséretet, elismerést kaptam a megy.ei elnökségtől, hogy a végén még elbízom magam... Aztán komolyra fordítja a szót: — Szív kell az ilyen munká­hoz, mert anélkül csak sánti- kálás a mozgalmi tevékeny­ség. P. Gy. jaz MHS és a KISZ évre szóló között. komoly meglepő ötleteihez, váratlan dig nem merült fel semmiféléje feladatok végrehajtásában kérdéseihez. Mint ez is éppen: kifogás. J - Mi az oktatásban segítet­tünk a kiszeseknek, ők pedig táXS’ ^kf^n^ztonilggal ság ok^a."ü^egb^áRÓ Tü- ***** & a munkatársakva-|műn*kába. Na^y“néps'zertség­_ .. . . 1 p-T.'w-á-A 1 orncirnrntrióin irz-tl -foír _ . . . . — Mi a véleménye a meteo- — Különös. Hyen rendes, rológiáról? öreg fiú ekkora hibát köves*; — Érdekes tudomány. sen él! Hol állt az a vegyszer?; — Azt -hiszi? Én úgy gondo- — Az anyagfal mellett, az: lom, kellemes játék inkább, irodák felé eső oldalon. Lelkes emberek totózása a tér* — Tartózkodott valaki a kö-; mészetfélelossel. Mellesleg, zeüben, mikor a tűzeset tör­ve^ hogy áll a Vegyiművekkel? tént? , - .^ vizsgálat nagyjából he* _ Senki A laborvezető, he-i fejeződött. A tüzet gondatlan­elv­az alapszervezeti taggyűlése­ken ismertetik a fiatalokkal szövetségünk munkáját, célki­tűzéseit. Jellemző adat, hogy jelenleg 20 alapszervezetünk /an a községekben, s több minit 600 fiatal kapcsolódott be nagynénjét — lapozgat bele az iratokba az alezredes. — Per* sze mindent tagad, még azt is, nüSótSyáAta^1^^mön'nm éPft föl’‘bűn^tekéT" aTn££ lonleges vegyszerbe oxigén ju- lamennyien ebédelni voltak. Ajne~"ö^endenek az összetett ,A leányka különben godtan gyanúba vehető. Le- tott s 32 meggyulladt. A tűz gondatlanság különben a Rit-JhVíli cnmrtversenvek diszidalt es nemreg tért vissza ö ö naevon borsán téri érit nilla- ! . , , . . , , .. »honvédelmi sportversenyeit. Nyugatról. Nos, maga hogy esi- fyen szives, szóljon át a házi- natoknalf^rStónamíobbaZttá f ™ laboránsat toheli> öJéz igen nehéz, állóképességet Hálná? telefonon Sárosi főhadnagynak, a berendezést. El lehet képzel- hagy1® lent 82 üveget. »követelő sportág, de dicséreté­— Alezredes élvtárs .:. hogy jöjjön be hozzám; ni ott, ahol csupa gyúlékony (Folytatjuk) re váljék a fiataloknak, min­■*M'"iwnu/nq iZßMziäikl «KS» (6052)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents