Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-11 / 188. szám

Péntek, 1961. augusztus TL 3 SOMOGYI NÉPLAP Gondolatok a leánykörök munkájáról Varga Teréz, a Fonyódi Já­rási Leánytanács vezetője a leánykörök munkájával kap­csolatban ezt mondotta: — Nem külön programra van szükség, hanem az alap­szervezeteknek olyan munka­tervet kell készíteniük, amely a lányok számára is vonzó. A leénykörök munkája — egy-két alapszervezet kivételé­vel — jelenleg kimerül a ké­zimunka-tanfolyamok, varró­szakkörök stb. szervezésében. Nem azt akarjuk mondani, hogy ezekre nincs szükség. Természetesen jó, ha kézimun­ka-, varró', főző- vagy csecse­/---------------------------------------------­m őgondozó tanfolyamokat szer­vez a leánytanács, jó, ha nő­ket érintő orvosi előadásokat hallgatnak. De ezzel nem feje­ződhet be a leánykörök tevé­kenysége. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom az egész magyar fia_ tál.ságra vonatkozik, gazdag le­hetőséget kínál a KISZ tag­jainak és az Ifjúsági Szövetsé­gen kívülieknek, hogy hatha­tósan segítsék a szocializmus építését. Helyes lenne, ha a lányok is bekapcsolódnának a mozgalomba, s annak szelle­mében alakítanák ki program­jukat. De milyenek legyenek A jelenet — Balatonföldváron láttuk fényes nappal — nagyon csúnya volt. Két ember verekedett. Először csak puszta kézzel ütötték egymást, aztán fa mellől kitört karóval meg lapátnyéllel álltak egymással szemben, s talán súlyos sebe­sülés is történik, ha nem ijednek meg egy kicsit mindket­ten a várható következményektől. Az emberek megálltak az utcán, és nézték, hogyan ala­kul a helyzet. Volf, aki hátrahúzodott, onnan szemlélte a je­lenetet, mások meggyorsították lépteiket, és tovább siettek. De nem akadt egyetlenegy sem a járókelők közül, aki oda- állt volna a kakaskodók közé, hogy elég legyen már, mire való ez a csúfkodás. Elgondolkoztató ez a közömbösség. Hányszor megesik, hogy közbe kellene lépni verekedéseknél, rendbontásoknál, de nem mozdul senki, félve a hangoskodásoktól, megjegyzé­sektől, az esetleges ütésektől. Hiszen egy ember csak egy ember. De ha nem egy ember lép közbe, hanem hárman-né- gyen, aljkor valószínű, hogy letörik a handabandázók szarva, elcsendesednek, elkotródnak. De ez hiányzik, az együttes közbelépés. Inkább elnézik, hogy két ember véresre verje egymást. Nem szól senki. Közömbösek. P. Gy. Köszönjük • • • Mindenkinek jólesik az elő­zékenység, a figyelmesség, az udvariasság. Az útépítők táb­lát állítottak épülő útszaka­szaik végére ezzel a felírással: az utam.., két elöntötte a harag pírja, és ezt mondta: — Hogyhogy nem lehet to­vább menni? Nekem sürgős »Köszönjük, hogy figyelmes volt, jó utat kívánunk.« Tehát az a gépkocsivezető, aki óvato- _ s an halad vigyáz a munkások “országutat, s azon testi epsegere, az előzékeny, ’ udvarias, figyelmes ember. Megértem, hogy jólesik ez az útépítőknek, s melegében meg is köszönik- A köszönet is a fi­gyelmesség jele, szívesen is ve­szik a gépkocsivezetők, s leg­közelebb még jobban vigyáz­nak.. Amennyire jólesik a figyel­messég, annyira bántó az ud­variatlanság, figyelmetlenség. Nemrég gépkocsival igyekez­tünk Marcaliba. Gépkocsiveze­tőnk gyanútlanul ráhajtott a Szenyér közelében épülő útsza- tunk, kaszra. Az út közepe táján egy munkás megállította, és — Visszamegy — mondta hi­degvérrel az útépítő munkás. — A szakasz elején talál egy szé­pen elmegy Marcaliba... — De ki fizeti meg az elve­szett időt és üzemanyagot? S ha már így van, miért nem ír­ják ki, hogy a szakaszon szü­netel a közlekedés? Vagy ha ideiglenesen zárják le az utat, miért nem állítanak valakit az elejére? A munkás vállat rándított. Ha el akarunk jutni Marcali­ba, majd csak visszafordulunk — gondolta. Persze, hogy visszafordul­Az útszakasz elején ott volt egy tábla, rajta a gépkocsive- közölte, hogy nem mehetünk zetőkhöz szóló felírással: »Ne­tovább. A tilalmat nem kellett szönjük, hogy figyelmes volt.< részletesen megindokolnia, hi­szen előttünk néhány méterre kavicshalmaz és deszka keresz­tezte az utat. Gépkocsivezetőn­— Mi is — gondoltuk —, és az iménti vita jutott eszünk­be. ezek a tervek, melyek azért beleilleszkednek az alapszerve­zet munkájába? Városon, a fő­leg nőket foglalkoztató üze­mekben könnyű a helyzet, hi­szen a termelési akciókban együttesen vesz részt a fiatal­ság, a leányotthonokban lehe­tőség nyílik arra, hogy a KISZ-en kívüliekkel foglalkoz­zanak. Az ilyen helyeken na­gyon jó, baráti a kapcsolat a fiatalok között, közösek örö­meik, gondjaik. Mit tehetnek azonban a falusi szervezetek? Már a falvak fiatalsága is többnyire megalakította az if­júsági brigádokat, azok segí­tenek a termelőszövetkezetek­nek, beneveztek az országos vagy a megyei termelési ver­senyekbe. Jó néhány helyen burgonyatermesztő vagy egyéb női munkacsapatot szerveztek, íme az egyik megoldás, hogy a lányok szervezetten dolgoz­zanak. De más lehetőség is kí­nálkozik. Beszélünk a barom­fitenyésztés föllendítéséről, a kisállattenyésztés elterjesztésé­ről. Ezt is főleg leányoknak kellene végezni. A leánytamácsoknak gondot kellene fordítani arra is, hogy az általános iskolát végzettek lehetőségekhez mérten to­vább képezzék magukat. So- mogyszilben például a nőta­náccsal közösen ezüstkalászos tanfolyamot indítottak, s az azt elvégzett lányok egy ré­szét baromfitenyésztő tanfo­lyamra küldték. Sok helyen követhetnék a somogyszáli példát Fonyódon a leányta­nács orosz és német nyelvtan­folyamot szervezett nagy si­kerrel. Több KISZ-szervezet prog­ramjában szerepel idős, beteg emberek segítése. Péterhidán a fiúk fát szoktak vágni az ilyen elhagyatott embereknek. Vajon a lányok nem takarít­hatnának, főzhetnének alka­lomadtán a rászorulóknak? Aligha lehet ennél »mőibb" feladatot elképzelni. Közeledik az ősz, megkez­dődhet a klubélet. Megnyílik a lehetőség a feladatok megva­lósítására. A SZAKMA MESTERE Bátran állíthatjuk példaké­pül Peltzer Károlyt, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kéziszedőjét. Szakmai képzett­ségéről, ügyességéről sok szép plakát, ízléses meghívó és egyéb nyomtatvány tanúsko­dik. Elég, ha kézbe veszi az ember azt a meghívót, amely- lyel Peltzer Károly az egyik országos kiállításon második díjat nyert, és máris megálla­píthatja, hogy választékos íz­léssel, különös műgonddal ké­szült. A meghívó mentes a túl­zásoktól, nem zsúfolt. A papírt is igen. jó érzékkel választotta meg hozzá. Még ügyesebben helyezte el rajta a vonalakat. Az egyszerű meghívón a ne­gatívba nyomott egyetlen kis dombor a legmodernebb alko­tások benyomását kelti, s már- már művészi tökélyre emeli a kéziszedés egyébként szokvá­nyos műveletét. Hogyan sikerült ezt elérnie? Az egyik legilletékesebb nyomdai szakember, Farkas Béla műszaki vezető így vála­szol erre: — Peltzemek mindig jó ér­zéke volt a kéziszedéshez Ez azonban egymagában nem lett volna elég. Szüksége volt neki is azokra a továbbképző tan­folyamokra, amelyeket az Athenaeum nyomda művezető­je, Sütő László tartott Kapos­várott. Előadásaiból ő is és a többi nyomdász is rendkívül sokat tanult. Peltzer Károly szívesen ta­nul nemcsak az Athenaeum művezetőjétől, hanem munka­társaitól is. Ezt teszi most is azokon a vitákon, amelyek egy-egy plakát, meghívó stb. készítését megelőzik. Peltzer Károly még fiatal ember, de kitűnő munkája szakmájában »veteránná« avatta. Üzemében tekintélye van. Keze nyomán emelkedik a kaposvári nyomda hírneve. Sz. N. Gyógyító napreflektor A Krím-f él szi g eten, Szocsiban levő Ordzsonikidze szanatóriumban napreflektort készítettek a gyógy­kezeltek besugárzására. A reflek­tor nagyszámú beépített tükörből áll, amelyek összpontosítják és visszaverik a napsugárzást. A ta­pasztalatok szerint a reflektor eredményesen gyógyítja a reumát, bőrbetegségeket. A Program és a megvalósulás »A szocializmus megte­remtette a tudomány felvi­rágzásának feltételeit. A szovjet tudomány sikerei ra­gyogóan igazolják a szocia­lista rend fölényét, meg­mutatják, hogy a tudomány haladásának és szerepe nö­vekedésének milyen határ­talan lehetőségei nyílnak a szocializmus viszonyai kö­zött. Törvényszerű, hogy a győztes szocializmus orszá­ga nyitotta meg az atom­energia békés felhasználásá­nak korszakát, s elsőként tört utat a világűrbe. A Föld és a Nap szputnyikjai, a hatal­mas űrrakéták és bolygóközi űrhajók, az atomerőművek, a szovjet űrhajósnak a világon elsőként megtett diadalmas űrutazása megannyi jelképe a győzedelmeskedő kommu­nizmus alkotó erejének, s büszkesége az egész emberi­ségnek.« Így szól a Szovjet­unió Kommunista Pártja programtervezetének egy ré­sze, s rá mintegy válaszként érkezik az első jelentés: Tyitov szovjet őrnagy a Vosztok 2.-vel a világűrbe emelkedett, s az önmaga ve­zette űrhajóval már többször megkerülte a Földet. Kell-e ennél szemlélete­sebben bizonyítani a prog­ramtervezet igazságát? A KISZ és az úttörőmozgalom kapcsolatáról tárgyaltak Nagyatádon (Tudósítónktól.) A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága a közelmúltban tette közzé irányelveit a Magyar Űttörők Szövetségének mun­kájára és a KISZ feladataira vonatkozóan. Nagyatádon kö­zös megbeszélésen vitatták meg az irányelveket a járási KISZ- bizottság és az úttörő-elnökség tagjai. Vidák Mihály járási KISZ- titkár elmondotta hogy mivel az úttörőcsapatok nem készí­tik fel kellően a pajtásokat a KISZ-tagságra, ezért a jövőben meg kell változtatni a csapa­tok tartalmi munkáját. Java­solta, hogy november 7-ig min­den KISZ alapszervezetnek legyen úttörő testvércsapata és a kiszesek mindenben se­gítsék az ifjabb korosztály szocialista szellemű nevelését. A tanácskozás részvevői megvitatták az elhangzottakat, és elfogadták a határozati ja­vaslatokat. Borhét Balatonlellén A Somogy megyei Tanács Me­zőgazdasági Osztálya augusztus 12—27-e között rendezi meg Baia- tonlellén az 1957 óta immár ha­gyományossá vált borhetet. A borkóstolón a Balatonboglári Állami Gazdaságon kívül a bala- tonleliei Balatongyöngye, a so- mogytúri Üj Somogy, a kőröshe­gyi Jobblét, a balatonszárszói Jó­zsef Attila, a kötéséi Jóremény­ség, a látrányi Alkotmány és a marcali Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetek mutatják be a legjobb boraikat. A hivatásomnak élek... (Szegedi) az asztmát és TÚRI ANDRÁS: ÉG A GyAR Mielőtt egy sort is leírnék, gondolatban megkérem dr. Ba­tári Károlyt, Kéthely 73 eves körzeti orvosát, ne haragud­jék, hogy mégsem állom ígére­temet. Mégiscsak elmondom [azt a néhány gondolatot, ami- \ről beszélgettünk. ' Megvallom, elfogódott vol­(9) tem. Azt hiszem, az állapota __ ______ m egengedi, hogy besaélges- * ta^ ~ ^ e]sq’ pillanattól kezd síink. five. ..41 év Kéthelyen... Négy — Hogyne, természetesen.^évtized. Nagy idő! Mit is lehet Semmi bajom. felmondani erről röpke fertály — Ne higyjen neki! — Arán -«óra alatt? Először azt hittem, ka szólt most közbe, hevesen.fvajmi keveset. Mindössze ne- — Egyáltalán nincs jól, látom.f>hány szót mondott önmagáról srr*“ "*£ IfoSSaVSf11“ KS* - "■***­Aranka ajkára ez a kérdés tó- — Igen, hallottam, hogy mi-/Jet evszuzuu - . de lenyeli, s helyette azt lyen remekül viselkedett De-3 A doktorátus után Újvidék, rék dolog volt. %Győr, majd Berlin: moho ta­üzenetet hozott a férfinak. A kát? féltékenység hulláma szaladt — Az öreg Krasznait. Azon- lul, át a mellén. Az a nő nem. vé- nal felfüggesztették. Veres el- mondja: í'="- '£“*£5 tanulással töltött gyakorlóévek. nő len fegyelmi. A Ritter gyerek- -Megyek, ajtót „nyitok. Ezt a szülészet, a gye­a kis csomagot pedig tegye el. resztesd szinte restellkedik *Z tudományában A »nehéz« ember behunyja hetett otthagyni. Ha szemét, jobbjával cigaretta — Persze. Mégis azt hiszem,^­csinálnák ön után.$íT , nincs, Tényen. Egyszóval beszélgethetünk,/ lés, olasz fogság. A pályáicez­— Ne gyújtson rá, a kedve- ugye? fdés? A semmiből, semmivel. — Ne szégyenítsen meg. mért. Art magának. Hiszen — Szívesen. É, A fogság után az otthontól Tudja, hogy az étkezés ná- egészen gyönge még. _ A fiatal nyomozó kedvesen?elszakítva, ínségben, pesti kór­letlenül jött el ide. Az a szemet vetett Keresztesire, meg nek fölmondták: a kos csomagol, peuig «sgye a. * "T*“ ií,t„s-??rekgyógyászat tudományában akarja kapni. Tudja, érzi. Ez — Szegények. A derék, öreg egye meg, kerern. Holnap újra 1 ma’$híres professzorok mellett. Al­olvanfaita nő Krasznai. fölszaladok,' addigra nyoma se nogy a terv, a ti—b. bent ma/ „lövőről — Beszéljen, - szólal meg Keresztesi sóhajt. A lány az maradjon! Jaj, maga nehéz A legfontosabb^ l^rtma- _ ^ nem gondol_ a férfi. — Mi van a gyárral? arcat nézi. Milyen sapadt, mi- ember. . hrtett ottlSv^ii Vtam, hogy falura kerülök, de — Szörnyű Az egész labora- lyen be€sett 32 arca- A rn«bez« ember behunyja hetett otthagyni. £ háború, Galícia, majd a szörnyű, az egesz laoora — Keresztesi kairtárs... Ha szemet, jobbjával cigaretta — Persze. Mégis azt hiszem,/- __.. E s^a™ irodaéV let iórésze Hó nem sértem meg, hoztam né- utón tapogatózik az éjjeli szék- kevesen csinálnák ön utón.£retíe0ett e 'fe. ____ n apokig nem tudunk rendest hány falatot, biztosan ■ dolgozni. Hollán egészen bele- betegedett. Keresztesi arca elsötétül. jam’ — A férfi sóhajt. Üjatíb csőn- . " ____ — Micsoda szerencsétlen- __ Hiszen éppen ezért’ Ha getés. bar’ -de. 'ÜÍ?ntOS^n Aranka ve/házakban — letmmimu ... m agátórrggneP még éhen te - Istenem, megyek már. ^ * eiUantóst> b^Hat vidéki helyre is pályázik. És Aranka arra gondol: meg halna! Aranka kisiet, apró léptek- , kell menteni alttól a nőtől ezt a férfi mosodvoe. Aranka k€i szalad> niint egy pipiskedő ^ megyek is. S a nagyszerű embert. Mert az hangjában az aggódó nő félté- madár- Férfi a látogató. hím “ a nő behálózza. Ez be tudja, ^ remeg Valóban, mar jón is Aranka Akkor hat Holnap, ha akarja; __ Maga igazán kedves. nyomában. Fiatalember, innen — Igen, holnap. — A vizsgálat megtörtént? _ 6 dehogy. Amikor maga a harmincon. Jóképű, barna Amikor egyedül maradnak, a — Igen. Kint jártak a rend- elindult akkor a lángban álló f?1., ’ zoU<? ’,sze, sXa_ UV-_... nj-omozó körüljártatja tekinte-í őrségtől. Hárman voltak és iroda felé.s. mindenkit kihallgattak. újabb, éles csengetés. — És aztán? _ Ki lehet ez? — kérdi tözéke szolid, de elegáns. Ked* tét a szobában, vés mosollyal közeledik a fek­vőhöz. — De szép virág. Kapta9^ . , . __ . . , „. Persze, hisz ön nagy virágked-’ a — Elnézést a zavarásért, Sa- ve^- ’ ? — Azt mondták, gondatlan- férfi felszabadultan, örült, hogy rosi Gábor nyomozófőhadnagy ' j Ságból keletkezett a tűz. Oxi- a veszedelmessé vált beszélge- vagyok. A tűzeset ügyében jöt- (Folytatjuk) Négy helyen elfogadnák, s vé­gül Hunyady gróf kastélyá­ban, Kéthelyen lakást is kap. 1920 májusában érkezik a fa­luba körorvosnak. Hat község tartozik körzetébe. — Éjfél előtt sohasem kerül­tem haza. Amikor első gyer­mekünk a világra jött, alig hogy levezettem feleségemnél a szülést, máris másik beteg­hez vitt az urasági fogat. S milyen utakon?! Hej, ha elgon­dolom, micsoda ideális állapom tok vannak ma az akkoriakhoz képest! Ma is sok a munka, sőt a mezőgazdaság átszervez zésével meg is szaporodott. De nem lehet annyi, hogy egy szikrányit is elveszítsem munkakedvem. A hivatásom­nak élek ma is... — Mégis, hogyan szokta meg a falut az egykori álmolz, a tudományos ambíciók után? — Voltak vágyaim, de nagy­ra törő igények nélkül. Gyer­mekkoromban a hetipiacokra toltam apámnak — a hétgye­rekes fazekasmesternek — a kiskocsiját. Iskola volt a hábo­rú is meg az akkori Rókus Kórház, az akkori körülmé­nyek. Megbecsülte az ember azt a kevés jót, amit az élettől kapott. Az elismerésről érdeklődöm. Tavaly »Kiváló orvos« kitün­tetést kapott. — Jólesett ez, de az igazi elismerés mégiscsak az, ami­kor bármerre megyek a kör­nyező falvakban, mindenütt volt betegeim szeretetével ta­lálkozom. Milyen öröm egy sikeres szülés, egy eredmé­nyes gyógymód. Az a hála, amely ennek nyomában fakad, mindennél többet ér. Február­ban Somogyszentpál önálló körzetté vált. Nem is tudtam, mire készülnek: egy kis ün­nepség keretében elbúcsúzlat- tak. Egyszerű emberek jöttek egyszerű, megható szavakkal: »Doktor úr, magának köszön­hetem, hogy a fiam most ka­tona. .. maga mentette meg az életem...« A legszebb, a leg­nagyobb örömet ez adja. Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents