Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-22 / 197. szám

Kedd, 1961. augusztus ZZ. 5 SOMOGYI NÉPLAP Senki sem , illetékes? öregekről van szó, töt/b mint ötven munkaképtelen ember­ről, akik a kálmáncsal szociá­lis otthonban élnek, és azokról, akik rövidesen ebben a gyö­nyörű környezetben találnak otthonra. Azokról van szó, akikről egyesek néha megfe­ledkeznek, és hátat fordítanak nekik, nem törődve sorsuk ala­kulásával. Egy alkalommal — több mint fél éve — írtam a kál- máncsai szociális otthonban szerzett tapasztalataimról. Az­óta nagyobb a rend és a tisz­taság, mint volt. Azonban mindössze ennyi változás tör­tént. Minden más maradt a régiben. Még mindig egy he­lyiségben főzik az ételt, s ugyanitt mosogatják el az edé­nyeket. Talán ha nagyobb vol­na a konyha, még megférne ez a két munka így együtt, de ilyen s't’c helyen bizony ne­héz dolgozni. Az élelmiszer-raktárban szi­gorú rendben sorakoznak a konzervek, a befőttek és egy pillanat alatt meg lehet talál­ni, amire cppen szükség van. De itt is helyszűke van, s emiatt mindenből csak néhány darab fér a polcra, a többit ládákban tárolják. Az otthon vezetője arra hi­vatkozik, hogy felügyeleti ha­tóságuk nem ad pénzt az ott­hon bővítésére. Pedig célszerű lenne az épület bővítése, mert ezáltal befogadó képessége is növekednék — s még számos rászorulót elhelyezhetnének itt —, és a konyhát, a mellék- épületeket megfelelően korsze­rűsíthetnék. Az intézkedés azonban ké­sik. Ebben az ügyben talán senki sem illetékes? H. F. Véletlen ? Az elmúlt héten történt. So­mogy aszalón az utca közepén nagy csoportosulás támadt. Ott tolongott a fél falu. Sírás, jaj­gatás ... Baleset, gázolás ... Az or­szágút közepén hosszú fék­nyom. A gépkocsi az imént ro­bogott el, hogy kórházba vigye az áldozatot, egy ötéves fiúcs­kát. Űtközben azonban meg­halt a kisfiú. Pedig élhetne, ha hozzátartozói jobban vigyáztak volna rá, vagy ha mindenna­pos intelemként emlékezetébe vésik: — Ne szaladj ki az országúi­ra! Ismét egy áldozat, ismét egy tragédia. Vajon véletlen ez? Nem! Az a véletlen, hogy az­nap este csak ez az egy halá­los baleset történt. Ütunkon szinte kivétel nélkül mind­egyik községben önfeledten játszadozó gyermekeket lát­tunk az árokparton, közel az úttesthez. Szülői felügyelet nélkül. Pedig nem sok kell hozzá, hogy szerencsétlenség történjék. Egy elgurult labda, egy kis kergetőzés, egy kilá­tást eltakaró jármű... Naponta láthatunk gyerme­keket az út mentén, ahol szin­te percenként suhan el egy-egy gépjármű. Szülők! Mikor tanulunk már ezekből a szomorú esetekből? A somogyiul varhelyi Március 15. Tsz-ben Timár Imréné az idén 3000 pccscnyec3irkét nevelt löl. A csirkék nyolchetes korukban elérték a 70 dekás átlagsúlyt. Pirultunk — mások miatt Augusztus — mint általában a nyári hónapok — az ismeret- terjesztés uborkaszezonja. Az Építők Szakszervezetének me­gyei bizottsága azonban nem nyugodott bele ebbe az ősi szokásba, s elhatározta, hogy előadásokat rendez az újság kialakulásáról és az újságké­szítésről.' A szakszervezeti bi­zottságoknak kellett volna megszervezniük az előadáso­kat, gondolom, olyanformán, hogy meghívják a dolgozókat. Állt volna ez abból, hogy egy krétával felírják a táblára az előadás címét, helyét, és ide­jét. Állt volna . . . Ám amikor _ megérkeztem az Építőipari hallgatni Vállalat Berzsenyi utcai tele­pére, hogy az előadást meg­tartsam, zárva találtam a ka­put. Mondtam, hogy az elő­adásra jöttem, hát beeresztet­tek, de utánam ismét bezárult minden. Egérfogóba kerültem! Sze­rencsére nem egyedül, mert mások is álldogáltak a kapun belül, s szemmel láthatóan sze­rettek volna kimenni, lévén vége a munkaidőnek. Egyikük- másikuk elengedett valami ká­romkodásfélét, megcélozva ve­le egy bizonyos- értekezletet a kitalálóját, no meg természe­tesen a megtartóját. (Együtt a hármat, mert ha már belekezd az ember egy káromkodásba, érdemes azt sokfelé eljuttat­ni.) Ügy látszik — tépelődtem magamban —, még értekezlet is lesz. Nemigen tetszett ez, mert így az ismeretterjesztő előadásra csak néhány perc jut. S mert senki se mutatott hajlandóságot, hogy elmenjen a kaputól, megkérdeztem egy közelben állót, miért zárkóztak be. — Ó — hangzott a lemondó válasz —, valami értekezlet lesz, és hogy senki se menjen haza. Pedig nekem is dolgom volna ... — Csak értekezlet? Ismeret­ien esjrtő előadás nem? —'fag­gattam tovább, de menten megbántam a kérdést, hisz un­tig elég az értekezlet is. Hirtelen valami szöget ütött a fejembe. Hátha éppen az előadást keresztelték el érte­kezletnek, s azért zárták be a kaput. Azonban senki sem tud­ta, miről akarnak értekezni. Sejtésem valónak bizonyult. A központból telefonáltak a portára, hogy megy egy elv­társ értekezletet tartani, zár­ják be a kaput, senkit se en­gedjenek ki. (Még szerencse, hogy engem beengedtek.) Pi­rulnom kellett, hogy az elő­adásra — ahelyett, hogy meg­szervezték volna — kötéllel fogják az embereket. S ekkor elmondtam, hogy miről van szó tulajdonképpen, s hogy egyáltalán nem kötelező meg- az előadást. Akit nem érdekel, vagy akinek dol­ga van, menjen el bátran. És noha a kaput időközben már kinyitották, nem ment el sen­ki. »Miért nem mondták, hogy miről lesz szó?« — hangzott innen-onnan. És akiknek nem ment a vonatjuk, még egy óra múlva is ott voltak. De a von­tatósok is maradtak az utolsó percig. Már nem volt sietős. Csak nem szeretik a dolgozók a zsákbamacskát és a bezárt kaput. És ők is pirultak, ami­kor a kapura terelődött a be­széd az »értekezlet« végén. Méghozzá mások miatt... R. F. Szakosítjuk az állattenyésztést MA EGYIK LEGFON lO- SAEB feladatunk a mezőgaz­daságban — a megyei pártbi­zottság határozata, utmubVa ;a szellemében — a termefés sza­kosítása. Járásunkban most há­rom termelőszövetkezetet sza­kosítunk sertéshizlalásra: a ka- rádi Búzakalász, a bedcak^ri Egyetértés és a nágocsi Üj Hajnal tsz-eket. Ezek a szövet­kezetek már a szakosítás szel­lemében dolgoznak- Tudják, hogy ha nem kezdik el o':ben a hónapban az irányelvek sze­rint a munkát, nem használják föl megfelelően az augusztus hónapot, akkor elszalasztanak egy évet, ezzel együtt sok ton­na termést, sok mázsa állat’ terméket. Karódon, Bedegkéren, Nágo- cson a sokirányú termelés he­lyett kiválasztották a szükség­letnek legjobban megfelelő fő növényeket, és az állattenyész­tés ágazataiban sorrendet ál­lapítottak meg. Előtérbe he­lyezték a sertéshizlalást. Ki­dolgozták a vetésszerkezet mó­dosításának irányelveit. Ka- rádon például a munkaerőt egy-egy fő növény termelésére, illetve az állattenyésztésben a sertéshizHalásra csoportosít­ják. Nágocson 1962-ben meg­szüntethetik a növénytermelés sokrétűségét. A következő év­ben még csak az a cél, hogy a növénytermesztés és az állat- tenyésztés egyenlő arányban biztosítsa a bevételt, 1963-ban pedig már az állattenyésztésre, ezen belül a sertéshizlalásra alapozzák a bevétel nagyobb hányadát. A nágocsiak ebben az időszakban évi bevéto'iik 75—80 százalékát állatokból és állati termékekből akarják biz- I tosítani. FELHÍVÁS! Közöljük a város lakosságával és ipari üze­meivel. hogy folyó hó 23-án, szerdán reggel 6 órától déli 12 óráig a toponári vízműtelep az új kutak elektromos bekötése miatt nem üzemel. A Kaposvári Víz- és Csatornaművek igazgatósága. (3844) Ki az oka? Gyászjelentés Kaposvár és Vidéke Földművesszövetkezet Igazgatósá­ga, pártszervezete és szakszervezeti bizottsága elszo­morodott szívvel körti, hogy szövetkezetünk 11 év óta hűséges dolgozója, SZ. B.-vezetőségi tagja KÁROLY JÓZSEF elhunyt. Emlékét szövetkezetünk minden dolgozója nagy szeretettel megőrzi. Temetése augusztus 23-án. szerdán du. 4 órakor lesz a Nyugati temetőben. Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósága, pártszervezete, szakszervezeti Bizott­sága. —... ö az — mutat a műve­zető egy szerény külsejű fia­talasszonyra. Ritkán emeli föl a fejét gépéről. Ahogy nézem, a Ruhaüzem D műszakjának egyik legszorgalmasabb varró­nője. — Figyelje az ujjait — mondja Erdélyi József. Való­ban, ha kissé lelassít, halvá­nyan még látszik rajtuk a sé­rülés nyoma. Odalépnék hozzá, hogy érdeklődjem, hogyan vé­lekedik a történtekről. De a művezető visszatart: — Ne tegye! Ugyanis nem közöltük vele, hogy miatta esett el a vállalat az élüzem- címtől. Értem a kérést. Egyedül ma­radok néhány percre, mert Er­délyit a terem túlsó végére hívják. Próbálom mérlegelni azt a tragédiát, amely egy óvatlan pillanatban akkor kö­vetkezett be, amikor B.-né el­vágta a kezét. Három napig egyéni ügye volt ez. A többie­ket nem érintette. Amikor azonban még a negyedik na­pon is táppénzre írta ki az or­vos, az azt is jelentette, hogy a Ruhaüzem nem kaphatja meg az élüzemcímet. Hiába teljesítette a föltételeket, hiá­ba volt esélyes a cím elnyeré­sére. Hiába, mert a három na­pon túl gyógyuló baleset miatt kizárták a versenyből. Egy percre elképzelem, hogy él­üzem lett a ruhagyár. Gondo­latban a dolgozók között ál­lok azon a gyűlésen, amelyen I átadják az oklevelet, és kioszt- jjáik a jutalmakat. Aztán hirte- !len B.-né arcára esik a tekin­tetem, és... És hatalmába kerít a sajnál­kozás. Nem szabad odamen- I nem hozzá, megmondani neki. hogy mindettől az örömtől az & balesete fosztott meg több mint ezer embert. Kit lehet Hibáztatni? Azt mondják, hogy az orvost. Ügy vélik, elég lett volna háromnapi betegszabad­ság is B.-nének. Csakhogy az orvos a kötelességét teljesítet­te, amikor a negyedik napra is kiírta, mert a sérült ujjaknak még pihenniük kellett... A művezető ver föl gondo­lataimból. Élénken integet va­lakinek. Homlokát összeráncol­ja. Megáll az egyik közelem­ben levő villanyvarrógépnél. Felindulva magyaráz valamit a gép gazdájának, a fiatal, hirte­lenszőke Papp Gabinak. Oda­lépek. Erdélyi mutatja a varrógép konnektorzsinórjárt. Két helyütt lekopott róla a gumi, kilátszik belőle a csupasz sárgaréz veze­ték. — Már messziről láttam, hogy szikrázik valami — ma­gyarázza. — Integettem, de nem vette észre. Gábor úgy dugta a konnektorba a gép vezetékét, hogy az alul neki­feszült a gyorsan forgó Kerék­nek, s az lehorzsolta róla a szigetelést. Ha véletlenül ke­zével hozzáér a mögötte levő géphez — mered szigorúan Pappra — a 320 volt abban a pillanatban agyonvágja... A gyerek a vállát rándítja, és nevetve mondja: — Gumi­talpú cipőben vagyok... — Igen ám — hangzik a vá­lasz —, de földelést nemcsak a lábon át kaphatsz. Úgy érzem, hogy a műveze­tő szavai lehullnak a fiatal­emberről. Képtelen felfogni, hogy az elmúlt másodpercek­ben a halállal paktázott. Egy műszerész jön, és szigetelőt csavar a sérült vezetékre. Néz­zük, és döbbenten hallgatunk. Egy pillanat műve volt, hogy Papp Gabi gondatlanul kap­csolta be gépét. És mi minden következhet egy könnyelmű pillanatból!... B.-né egy másodpercre ide­néz. Szemében emlékezés vil­lan. Igen, ő is csak egy pilla­natra hibázott. Nem tudja, hogy az a pilla­nat itt van egész súlyával, és következményeit ezer ember, az egész üzem érzi. Szegedi Nándor A _ SZERKEZETI ÁTALA­KÍTÁSNAK egyeznie kell a népgazdasági, a megyei, a já­rási torvfeladatokkal. A spe- cializálás nemcsak abból ' áll, hogy 20—30 féle növény he­lyeit 5—10 fajtát termeljenek — természetesen ez is fontos —, hanem főleg abból, hogy azok mind a helyükre kerül­jenek. Ezeket a növényeket is úgy kell társítani, hegy nagy táblák alakulhassanak ki, mű­velésük,* ápolásuk és betakarí­tásuk ne okozzon torlódást, és az állattenyésztésben kitűzött célt is megfelelően szolgálja. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS SZAKOSÍTÁSA nagy felada­tok elé állítja szövetkezetein­ket. Az állatlétszám emelése beruházásokkal jár együtt. A tervek ezt a tényezőt sem hagylak figyelmen kívül. A helyi adottságok kiaknázásá­val arra törekednek, hogy le­hetőleg saját erejükből építse­nek férőhelyeket. A sertéste­nyésztés mellett — természete­sen kisebb mértékben — fej­lesztik a szarvasmarha-állo­mányt is. ezen belül a tehené­szetet. Szakosodé szövetkeze­teink 1903-ra el’akarják érni, hogy 100 holdanként 7—8 ko­cát és 6 fejős tehenet tarthas­sanak. A talajművelést is alapjai­ban meg kell változtatni. Eh­hez a munkához segítséget kér­hetnek tsz-eink az Iregszem- csei Kutrtó Intézettől. Velük együttműködve könnyen meg­állapítható trlaiaik szerkezeti összetétele, tananyagtartalma. Így biztosi- hatják a nagyobb hozamokat. A szaktanácsokat a bedegkériek máris elfogad­ták, és az új gazdasági évben kalászos vetésterületük 75 szá­zalékán külföldi, nagy termő­képességű búzafajtát termel­nek. Külföldi búzát őszi árpá­val kevertem is vetnek, hc-gy megtermelhessék a kellő mennyiségű abraktakarmányt. A következő évben Nágocson bevezetik a hizlalás közbeni egyszeri malacoztatóst. Ezzel ugyan nagyobb súlyra hizlal­nak, de jelentősen csökkenthe­tik ezáltal a kocatartás ön­költségét. A korai leválasztás nem hátráltatja a malacok fej­lődését. mert takarmánykeve­réket ecetnek velük. MINÉL TÖBB SERTÉS­HÚST a fogyasztóknak — ezt a célt tűzték maguk elé szako­sodó termelőszövetkezeteink:} örvendetes, hogy máris hozzá" fogtak terveik megalapozá­sához, megvalósításához. Ez pe­dig ígéret arra, hogy a jövőben valóban több hűsít adnak köz- fogyasztásra. Száraz Gyula tabi járási főáilattanyésztő. ::::::: ::::::: APRÓHIRDETÉSEK DÁS-VETEL iiliü Kirándulásra, túrára nem okoz gondot a bevásárlás! Húskonzervek, májkrémek, import szardíniák, olajos halak nagy választékban kaphatók a szövetkezetek élelmiszerboltjaiban. (3759) Szőlődaráló, prés, kád, hordó, szecskavágó eladó. Kadarkút, Hó- dosi _u. 29.. (1936) Rózsákat! Magastörzsű rózsafát, bokorrózsát, futórózsát 30 különle­ges fajtában, gyönyörű színekben, őszi szállításra ajánl: Szálkái Já­nos rózsakertészete. Budapest, Dal­színház u. 10. Szállítás postán, utánvéttel. Kérjen díjmentes fajta- jegyzéket. (1871) Komplett hálószobabútor eladó. Marcali, Petőfi u., fodrászat. (2525) Barcson a Zrínyi M. u. 2. számú ház beköltözhetően eladó. (3839) Eladó 96 basszusos, 14 tangóharmonika. Kaposvár, u. 22. Eladó 20 db 4 méteres Szerdahelyi, Kutas. váltós Sallai (40902) szalufa. (40901) Kaposvárott, Róma-hegy 63. szá­mú kis családi ház 386 négyszögöl télken beköltözhetően eladó. (19 9) Eladó Kapcsszerdahelyen, Rá­kóczi u. 8. sz. alatt (Szilágyiéknál) új, kifaragatlan épületfa. (40904) Eladó sürgősen Balatonfenyvesen házhelynek alkalmas 600 négyszög­öl szőlő. Műút mellett, Balatonhoz, vasúthoz 4 perc. Légrádi László, Balatonfenyves. ______________(40913) E ladó olcsón 120 basszi^os, hét­váltós tangóharmonika. Érdeklőd­ni: Kaposvár, Zalka Máté u. 14., Horváth. (40916) Eladók: lucemaszéna, kézikocsi, kocsiülés, vizeshordók. Vennék ba­romfiszecska-vág ót. Kaposvár, Kis­faludy u. 22. ___ (40905) 8 0 basszusos tangóharmonika sürgősen és olcsón eladó. Mészá­ros, Kaposvár, Kanizsai utca 82. (1941) Keresek megvételre egy >izoba- konyhás szabadrendelkezésű la­kást. Cím 40918. számon a Magyar Hirdetőben. ___________________(40918) E ladó szép világos hálószobabú­tor. Kaposvár, Sztálin u. 20^ (40909) EIadó~l db 175 köbcentis, kiske- rekű Jáwa motorkerékpár. Megte­kinthető: Kaposvár, Berzsenyi u. 11., Szomor. (1942) mmmmamsm mmmmsrnm köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazoknak a barátoknak, rokonok­nak és ismerősöknek, akik drága feleségem, édesanyánk, NÉMETH ISTVÁNNÉ elhunyta (2527) alkalmával mély gyászunkban osztoztak. Németh család. CSERE Ü Elcserélném Pest környéki szó- ba-konyhás-éléskamrás lakásomat kaposvári hasonlóért. Cím 40915. számon a hrirfi eiőben, (40915) A 1.1.ÁS '?t kisgyermek mellé föl- - eptember 1-re. Cím a ________ (1935) E gy les veszünk kiadóban. Képesített könyvelőt keresünk szeptember l-i fölvétellel. Cím 40908. számon a Magyar Hirdető- ben. (40908) ir::::“”™'“” ' V E G Y PS Kisebb albérleti szoba és egy szolid férfinak ágy kiadó. Garázs­nak átalakítható helyiség kiadó. Kaposvár, Május 1. utca 60 (40914) GYÁSZJELENTÉS Fájdalommal megtört szív­vel tudatjuk, hogy felejthe­tetlen férjem és édesapánk, DR. EENi E JÓZSEF c hó 20-áll 51 éves korában tragikus hirtelenséggel el­hunyt. Terae lése augusztus 22-én. kedden du. 4 órakor lesz a Keleti-temetőben. Gyászoló család. Lakás: Dimitrov u. 10(1 (2529) köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind-. azoknak, akik szeretett ha­lottunk, SZANKA JANOSNE temetésén részt vettek, és ] részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. (2~'2R) I

Next

/
Thumbnails
Contents