Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 /fts&map, 1901. augnszri(p Százezrek fogadták Budapesten Gagarint (Folytatás az 1. oldalról.) lás, a pusztítás és az atom­háború útján akarják aljas céljaikat elérni. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a békéért küzdő emberi­ség előtt a háborús uszítok maroknyi csoportja kénytelen lesz meghátrálni, s a háború és béke világméretű küzdelmé­ben nem a Pentagon bűnszö­vetkezete, hanem a Gagarinok és a Tyitovok népe, a békesze­rető emberiség fog győzni. Elvtársak! Népünk augusz­tus 20-ának, az alkotmány napjának ünnepére készül. Ti­zenkét évvel ezelőtt emeltük államunk alaptörvényévé, hogy évezredes harc és szen­vedés után hazánkban a dol­gozó nép került hatalomra, s megkezdte saját országának építését. — Alkotmányunk 12 évvel ezelőtt széles utat nyitott a szocialista társadalom építésé­nek. Ma merőben más körül­mények közöt ünnepelünk. Ün­nepeljük a népi hatalmat, s ünnepeljük azt is, hogy 12 évi munkánk irtán közeljutottunk a szocialista társadalom építé­sének befejezéséhez. Külön örülünk annak, s ünnepünk fényét emeli, hogy e nagy napon kö­rünkben üdvözölhetjük a világ első űrha jósát, a mi nagyszerű Jurij Alekszeje- vics Gagarinunkat. Mégegyszer üdvözlöm és kö­szöntőm önt, kedves feleségét és kedves kislányát, s kívá­nom, hogy érezzék jól magu­kat mlnálunk. — Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a béke leg­erősebb bástyája! — Éljen a népek barátsága! — Éljen a béke! Ezután Jurij Gagarin vála­szolt Kállai Gyula üdvözlő szavaira. Jurij Gagarin: „Nagy örömmel fogadtuk el a meghívást64 — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy őszülte köszönetét mondjak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, az önök kormányá­nak és az egész magyar nép­nek a szívélyes meghívásért, hogy látogassak el Magyaror­szágra — kezdte beszédét nagy taps közben. — Nagy örömmel fogadtuk el a meghívást, s amint látják, megérkeztünk csdScnem az egész családdal — folytatta nagy taps és derültség közhitei. — Szeretnék szívből jövő kö­szönetét mondani minden ma­nem hasonlóan nagy táborai A forró hangulatú repülőté- volt Gálocskának is, aki édes- ri fogadtatás után Jurij Gaga- apjához hasonlóan derűs arc- rím őrnagy Marosán György és cal »fogadta« az őt körülvevő I Kállai Gyula társaságában embereket. 'nyitott gépkocsiba ült. Üttörők köszöntik Gagarin őrnagyot. A főváros népe nagygyűlésen találhosott Gagarin őrnaggyal Szombaton délután a főváros népe forró hangulatú nagygyűlésen találkozott Gagarin őrnaggyal, a világ első űrhajósával. A Hősök terére, a nagygyűlés színhelyére fával a gyűlés kezdete előtt hatalmas töme­gek özönlöttek. Több mint százhatvanezer ember viharos tapssal, óriási lelkesedéssel fo­gadta a díszemelvényre lépő Jurij Gagarin őrnagyot, a miág első űrhajósát és feleségét, Valentyina Ivanovnát. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György, Nemes Dezső, So­mogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai Ist­ván, a Politikai Bizottság póttagjai, Balogh István, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, Benke Valéria művelődésügyi minisz­ter, Brutyó János, a SZOT főtitkára, Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Nezvál Ferenc igazságü&yminiszter, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, dr. Sík Endre külügymi­niszter, valamint politikai és társadalmi éle­tünk több képviselője és számos üzem kül­dötte. Az elnökségben foglalt helyet V. I. üsz- tyinov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A nagygyűlést Kállai Gyula, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja nyitotta meg, majd átadta a szót a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága titkárának, Maro­sán György elvársnak. Marosán György: flz imperializmus világa lealkonyulóban van, a szocializmus tábora mind hatalmasabb lesz gyár dolgozónak, akik űrrepü- lésém nattján sok üdvözlő táv­iratot és levelet küldtek ne­kem, s szeretném köszönete- met kifej ezris azért a renge­teg meghívásért is, amely Ma­gyarországról érkezett hozzám azzal a kívánsággal, hogy láto­gassak el üzemeikbe, gyáraik­ba, otthonaikba. A meghívás olyan sok, hogy egyszerűen lehetet­lenség lenne mindenhova elmenni, éppen ezért bo­csánatot kérek mindenki­től, ha esetleg nem tud­nánk valamennyi helyre ellátogatni. . — A sokmilliós szovjet nép üdvözletét hoztam el magam­mal ■—• momidotta ezután. — Népünk nagy érdeklődéssel kí­séri az önök munkáját, életét, azt, hogy hogyan mennek a dolgok az önök hazájában. ' Gagarin ezután a második számú űrhajós, German Tyi- tov őrnagy üdvözletét tolmá­csolta. Hozzáfűzte, hogy űr- hajóstársa kitűnően érzi ma­gát, egészséges, azonban jelen­leg orvosi ellenőrzés alatt áll, ezért nem tudott eleget tenni a meghívásnak. Remélhető azonban, hogy a jövőben az ő magyarországi látogatására is sor kerülhet. Engedjék meg — mondotta —, hogy átadjam önöknek a többi szovjet űrre­pülőtársam forró baráti üdvöz­letét, akik mikor kikísértek a repülőtérre, szintén megkértek erre. Gagarin őrnagy ezután nagy derültség és helyeslés közben jegyezte meg: — Néhány napot töltünk itt, az önök hazájában, s bizonyos vagyok abban, hogy meleg napok lesznek. A melegséget nem az idő­járásra értem, hanem ta­lálkozásainkra a magyar dolgozókkal. Beszéde végén még egyszer köszönetét mondott a forró testvéri fogadtatásért, és sok sikert kívánt népünknek or­szágépítő munkájában. Gagarin őrnagy viharos tapssal, 'hosszan tartó éljen­zéssel fogadott szavai után le­lépett a díszemelvényről, s szinte pillanatok alatt újság­írók, fotóriporterek gyűrűje vette körül. Marosain György és Kállai Gyula társaságában budapesti dolgozók üdvözlésé­re sietett. Az ünneplő, intege­tő emberek ezrei előtt elhalad­va vidáman, mosolyogva kö­szöntötte fővárosunk lakossá­gának képviselőit, s közben arra is jutott ideje, hogy egy- egy csókot nyomjon az élel­mes úttörőgyerekek arcára, akik »áttörtek« a kordonon, s virágokkal halmozták el. Fi­úk és lányok Szórták lábai elé a virágot, s útját végigkísérte a tömeg lelkes éiiprirése. So­kan Valentyina Ivanovna asz- szonyt vették körül, de csak­— Nagy öröm és megtisztel­tetés számunkra, hogy népi al­kotmányunk és az új kenyér hagyományos ünnepén kö­rünkben üdvözölhetjük azt a férfit, aki elsőként tört utat az emberiség számára a világmin­denségbe — kezdte beszédét Marosán György. — Üdvözöl­jük az ön személyében a nagy szovjet nép hős fiát, aki dicső, séget szerzett hazájának és az egész emberiségnek. Üdvözöl­jük az ön személyében a Szov­jetunió Kommunista Pártja ne­veltjét, akj a kommunizmus lobogójával repülte körül a földgolyót. Tolmácsolom Buda­pest dolgozó népének, és ön­nek Gagarin elvtárs, valamint kedves családjának Kádár Já­nos elvtárs forró üdvözletét, aki az ön szép hazájában tölti szabadságát. Az ön hősi tette, Gagarin elvtárs — s bátor űrhajós társának, Tyltov elvtárs­nak újabb űrrekordja — nagyszerű jelképe annak a szédületes ütemű fejlődés­nek, amelyet a kommuniz­must építő Szovjetunió a termelés, a tudomány, a kultúra terén nap mint nap elér. Egyben jelképe azoknak a táv­latoknak, amelyeket a kizsák­mányolást nem Ismerő kom­munista társadalmi rend nyit meg az egész emberiség szá­mára. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi népünk is a szovjet néppel és a többi szocialista ország népével ezen az úton jár. Az alkotmány elfogadása óta eltelt tizenkét esztendő ha­zánk életében a szocialista tár­sadalmi átalakulás, a nemzeti felemelkedés nagy sikereit eredményezte. Munkásosztályunk, dolgozó népünk a népi hatalom másfél évtizede alatt többet alkotott, mint a kapitalizmus fennállá­sának egy évszázada alatt. Ipari termelésünk 1938-hoz képest mintegy négyszeresére emelkedett. Forradalmi válto­zás ment végbe falun is. A munkások és parasztok szilárd összefogásával, egyesült erejé­vel az elmúlt években győze­lemre vittük a szocialista for­radalom nagy ügyét a magyar falvakban is, hazánkban ma már a megművelhető mezőgaz­dasági terület több mint 90 százalékán szocialista nagyüze­mi termelés folyik. Kulturális forradalmunk • is sok jót hozott: egész népünk nagyot nőtt ismeretekben, ön­tudatban, kialakult tudomá­nyos világképe, gazdagodott 'tapasztalatokban. Ma már gyökeresen más, szebb, gazda­gabb a magyar nép élete. Örökre felszámoltunk minden­fajta kizsákmányolást és soha nem látott népi nemzeti egysé­get teremtettünk. A jelenben élni — ez min­denekelőtt annyit jelent, hogy még jobban kell dolgoz­nunk, meg kell sokszoroz­ni korábbi eredményein­ket, képletesen szólva fel kell tennünk a tetőt a szo­cializmus épületére. Az idén megkezdtük második ötéves tervünk végrehajtását. A tervév első felének eredmé­nyeivel nagyjából elégedettek lehetünk. Iparunk körülbelül 13 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban. A termelési tervet négy százalék­kal túlteljesítettük, s jó dolog, hogy a termelés emelkedésé­nek kétharmad részét — a pár­tunk VII. kongresszusán el­fogadott irányelveknek megfe­lelően — a termelékenység emelkedése adta. Megnyugtató mezőgazdasá­gunk állapota is. Bár a mező- gazdasági év végleges eredmé­nyéről még korai lenne beszél­ni, már most is megállapííhat- juk, hogy szocialista mezőgaz­daságunk jól vizsgázik, kellő színvonalon tudjuk biztosítani a lakosság ellátását az alapve­tő mezőgazdasági termények­kel. Persze egy percig sem állít­juk azt, hogy az élet ma már nálunk fenékig tejföl. Még sok a tennivalónk! De csakis raj­tunk, munkánkon, erőfeszíté­seinken, fegyelmezett helytál­lásunkon, képességeink mara­déktalan kifejtésén múlik, hogy jövőnk még szebb légyen. Dol­gozzunk hát minden munkate­rületen még jobban, még több felelősséggel! Ezután Marosán György ar­ról szólott, hogy ezekben a he­tekben az egész földkerekség népei nagy lelkesedéssel és bizalommal tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Párt­jának új programtervezetét. Ez a nagyszerű program, me­lyet joggal neveznek a XX. század kommunista kiáltvá­nyának, szinte kézzelfogható közelségbe hozza a kommu­nizmus boldog világéA A jövő, melyet az SZKP programja mutat — a mi jö­vőnk is! Nincs messze az az idő, amikor mi is kijelenthet­jük, hogy nálunk is fel­épült a szocializmus! S a szocialista építés betetőzé­se egyben azt is jelenti, hogy mi is elindulhatunk a kom­munizmus széles útján. Azon az úton, amelyet a Szovjet­unió tapasztalatai világítanak még előttünk, ® amelyen- — sajátosságainkat figyelembe véve — nekünk is járnunk kell Mit jelent majd a kommu­nizmus a mi népünk számára? Jelenti az egységes, osztály nélküli, kényszertől mentes társadalom létrejöttét, amely­ben a szó igaz értelmében »minden ember testvér«, ahol a társadalom közös ügyeinek intézése az elképzelhető leg­demokratikusabb módon törté­nik. Jelenti a város és a falú közötti különbségek eltűnését. Jelenti a bőséget, azt a magas életszínvonalat, amelyet a leg­gazdagabb tőkésország sem biz­tosíthat állampolgárainak. Je­lenti a kultúrának azt a vilá­gát, amelyben mindenki kor­látlanul kifejtheti képességeit embertársai javara. Jelenti az egész emberiség fölemelkedé­sét, azt, hogy az ember végre teljességgel ura lesz a termé­szetnek, s szolgálatára rende­li annak mérhetetlen .erőit. Ez a lelkesítő jövő minden áldozatos munkát, minden fá­radozást megér. Hiszen a kom­munizmust nemcsak az eljö­vendő generációk számára akarjuk felépíteni, hanem hisszük és valljuk, hogy hazánkban is a ma élő nemzedékek is élvezni fog­ják már a kommunizmus áldásait. A továbbiakban rámutatott Marosán elvtárs: a kommuniz­mus felépítésének nagy terve a béke biztosítását is követeli. A nemzetközi imperializmus persze — amelynek ragadozó természete semmit sem válto­zott — nem nézi jó szemmel a szocialista országokban végbe­menő rohamos fejlődést s a szocialista eszmék térhódítását az egész világban. Üj meg új agresszív háborús terveket ko­vácsolnak, fokozzák a fegyver­kezési hajszát, háborús góc­pontokat igyekeznek kialakíta­ni a világ számos táján, a di- verziós aknamunka kifejlesz­tésén törik a fejüket, és száz­millió dollárokat fordítanak sötét céljaikra. Napjainkban a legveszedel­mesebb, a legfenyegetőbb há­borús gócpont Európa szivében, Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben alakult ki. A Német Szövetségi Köztársa­ság az agresszív NATO-hatal- mak előretolt háború® bástyá­ja lett az európai szocialista országok ellen. A nyugatnémet militaristák a szocializmus el­len érzett gyűlölettől átitatva, elvakultan szítják a revansiz- mus, az agresszió, a harmadik világháború tüzét. A nyugati hatalmak tömegpusztító fegy­vereket adnak a háborús bű­nösök kezébe. A hitlerista tá­bornokok pedig, akik a máso­dik világháborúban alig győz­ték elhordani irhájukat a Szov­jetunió földjéről, most már ismét nyíltan azt hirdetik, hogy adandó alkalommal újra megindulnak kelet felé. Az amerikai imperialisták és a bonni revansisták a Német Demokratikus Körtársaság szí­vében fekvő Nyugat-Berlint a szocialista országok elleni elő­retolt hidegháborús támasz­ponttá alakították, kém- és di- verzáns központok tucatjait pénzélik. Az agresszorok fenyegetését nem tűrheti tovább egyetlen tisztességes ember sem, aki­ben él a felelősség a béke biz­tosításáért, gyermekei életéért. Bennünket, magyarokat ezeréves történelmünk ezernyi keserű tapasztalata tanított meg arra, hogy milyen a rabló német im­perializmus éhsége, mohó­sága. Megtanultuk, hogy a hírhedt »élettér-politika« első számú alapéi ve mindenkor a »Drang Aach Osten«, a kelet felé való terjeszkedés volt. Ezt a tervet dédelgetik magukban most is­mét a nyugatnémet monopol- kapitalisták. A mi népünknpk is rend­kívüli érdek") fűződnek ahhoz, b- re létre­jöjjön a német békeszer­ződés. (Folytatás a 3. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents