Somogyi Néplap, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-19 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 195. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1961. augusztus 19. Társadalmi kérdés Sok szó esik napjainkban a cigányokról. A napilapokban, a képes hetilapokban egymást érik a cikkek, riportok, amelyek nem festenek ugyan rózsás képet helyzetükről, de elsősorban azokkal foglalkoznak, akik már kiemelkedtek, letelepedtek, munkát vállaltak. Annál kevesebbet beszélünk a többségről, a vályogputrik lakóiról. A múlt héten Sáripusztán jártam, a Kéthely melletti cigánytelepen. Nem lepett meg az elriasztó kép, hiszen ezek a primitív életkörülmények közismertek. De feltűnt néhány olyan vonásuk, amit eddig nagyrészt csak a kiemelkedetteknél tapasztalhattunk. Ezeknek a cigányoknak az életmódja a régi: egyoldalú táplálkozás, egészségtelen putrik, néha itt-ott vállalt alkalmi munka. A többség a telepen táblából egész nap. Pedig a sári- pusztaiak a viszonylag fejlettebb réteghez tartoznak. Külön iskolájuk van, ahol 18 gyerek közül három jeles, négy jó, négy közepes, négy elégséges és három elégtelen tanulmányi eredményű. Előkészítő tanfolyamot indítanak az analfabétizmus megszüntetésére. Valamikor azonban kimondták fölöttük az ítéletet: »Nem akarnak dolgozni.« Sokan ma is ezt tartják, s nem is alaptalanul. Az évszázados henye életmód, a kóborló ösztön minden generációba beidegződött, öröklődött. Ez a vélemény — minthogy a Horthy-rendszer meg sem kísérelte istápolni őket — társadalmi előítéletté vált. Ennek az előítéletnek egyre kevesebb a létjogosultsága. Ma a cigányok legnagyobb része nem az ősi életfelfogás miatt nem dolgozik, Hanem az illetékesek közönye, elzárkózása miatt. Ezt tapasztaltam Sáripusztán is. Nagybarátiban az aratáskor három nap után »nincs több munka« indokolással elküldték őket. Hasonlóképpen jártak Boronkán és Somogyszentpálon is. Pedig állandó munkát szeretnének kapni, hogy emberibb életet élhessenek. Több mód és lehetőség kellene a betűvetés elsajátítására: ennek igénye megvan Sáripusztán és máshol is. Nem igaz, hogy nem akarnak dolgozni és kiemelkedni ebből a sorból. Nem akarok messzemenő következtetést lévonni a marcali járásban és máshol tapasztaltakból. Kaposvárott a városi tanács építkezéseinél is dolgoznak cigányok. A Marcali Gépállomás több traktorosa is cigány. S megállják helyüket! Igaz, sok helyen még gyakori az önkényes kilépés, a fegyelmezetlenség, de még ennél is nagyobb hiba a munkaadók elzárkózása. A vállalatvezetők és a mezőgazdasági üzemegy- ségvezetős nagy része úgy véli, hogy a cigánykérdés megoldása kizárólag a .hivatalos szervek feladata. Nem bajlódnak velük, inkább nem adnak munkát nekik. Pedig mindaddig, amíg ezek az előítéletek uralkodnak, nem várható lényeges változás. Társadalmi kérdés ez, s ezt mindenkinek meg kell értenie. Bizonyos, hogy nem várható az ősi életmódból fakadó tulajdonságok gyors megszűnése. Lesz velük probléma azután is, ha munkát vállalnak. Hogy mennyi, az elsősorban a munkaadóktól függ: hajlandók-e »bajlódni« velük, hajlandók-e segítséget nyújtani abban a küzdelemben, amelyet a tanácsok, az egészségügyi és egyéb szervek folytatnak a cigányok érdekében. Tízezer forint rersenyjutál in at kap a kercseligeti Háza kalász Rendelkezés az 5-M rendszerű gyakorlati oktatás néhány szervezeti kérdéséről Az 1960. évi megyei termelési versenyben az országos elismerést szerzett két somogyi közös gazdaság — a barcsi Vörös Csillag és a ráksi Űj Élet — mögé a kercseligeti Búzakalász Tsz zárkózott föl Ezért tízezer forinttal jutalmazza a megyei tanács a Földművelésügyi Minisztériumtól kapott összegbőL A kercseligeti szövetkezeti gazdák 1100 hold szántót művelnek közösen. Tavaly búzá" ból 9,7, burgonyából 109,8, cukorrépából 180, szemes kukoricából 23,1 mázsát takarítottak be egy-egy hóidról. Közfogyasztásra adtak 232 hízót és 164 vágómarhát 1331 mázsa összsúlyban. Egy év alatt 4 millió 78 ezer forint jövedelme származott a Búzakaliásznak. A tiszta vagyont 1 millió 530 ezer forinttal gyarapították. Részesedésként egy-egy tag A homoki gazdaságok egyik fontos takarmánynövénye a szarvaskerep. A vörösheréhez képest kisebb a talajerő-igénye, s hozama ugyan alacsonyabb, de ez a vékonyabb szálú, apróbb levelű pillangós jobb minőségű szénát ad. További előnye, hogy 4—5 évig terem. A homokszentgyörgyi egyéni parasztok mégsem termelték 30 holdnál nagyobb területen. Ennek az volt az oka, hogy nemigen tudtak yiagot fogni. A Zöldmező Tsz Rosta Ferenc mezőgazdász irányításával számottevően növelte a szarvaskerep vetésterületét. Az idén mér arra is vállalkozhattak, hogy magot termeljenek. A szövetkezet vezetői, szak emberei ezt az esztendőt a magitermesztés kísérleti évének tekintik. Jól sikerült a másoátlagosan 12 891 forintot kapott. Bár az értékelés a múlt évi gazdálkodást veszi alapul, mégis érdemes megemlíteni, hogy az idén a tervezett 3 vagonnal szemben 6 vagon gabonát adtak az államnak. A verseny eredményének ismertetésére ma este ünnepéA drávagárdonyi Kossuth Termelőszövetkezet kertészete nem nagy, területe mindössze 9 hold, de azt gondosan művelik. Krizsán István kertész irányításával a szövetkezeti gazdák családtagjait foglalkoztatják állandóan a kertészetben. virágzása. Holdanként átlagosan két mázsa magot hozott a szarvaskerep. Ezt az egész mennyiséget csak közvetlen komtoájnolással lehetett volna betakarítani. Viszont a mag még éretlen, zöld volt, amikor hüvelye már pattogzott. Ezért rendre aratták gépi fűkaszával. Az utóérés befejeződése után kombájnnal hozzáfogtak csép- léséhez. Nem a gép hibájából, hanem a kánikulai meleg hatására a magnak egy része kihullott. Ez sem vesz kárba, hiszen a termőföldbe került. Így is elérték,' hogy nem venniük kell. magot, hanem adhatnak, el. Az összes termésért mintegy 160 ezer forintot várnak a MEZÖMAG Vállalattól. A szarvaskerep területét 220 holdról jövőre 260 holdra növelik; lyes közgyűlést tartanák. A tízezer forintot Deák János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője adja át. A vezetőség úgy határozott, hogy ugyancsak ma pénzjutalomban részesíti a munkában kitűnt tsz-gazdákat. így legalább nem vonják ed a tagság egy részét más fontos mezőgazdasági munkáktól. A gondos művelés eredménye, hogy a kertészetből jóval nagyobb haszna származott a tsz-nek, a múlt évinél. A nagyobb terméseredményhez kétségtelenül hozzájárul az egyes növényfajták vetésterületének megnövekedése is. Amíg például tavaly csak 1200 négyszögölnyi területen, ebben az évben már két holdon: az egyiken hagyományosan, a másikon úgynevezett gyepkockás módszerrel termeltek paprikát. A gyepkockás módszer lényege a következő: a melegágyba 7x8 cm-es gyepkockákat helyeznek a gyepes résszel lefelé, és ennek földjébe vetik ed a magot. Majd kerti földet szórnak rá. A növényt a melegágyban nevelik, itt virágzik. Később a gyepkockákkal együtt kiültetik. Az ezzel a módszerrel termelt paprikának fele termesét már átadták a MÉK-nek, 17 ezer forintot kaptak érte. A szállítást július 11-én kezdték meg. A másik holdról körülbelül 6—7 ezer forint értékű paprikát adtak el eddig. A két holdról együttesen 100 mázsa termést remélnek, ebből 50 mázsát szállítottak már ed. A tervezett 20 ezer forint helyett 50 ezer forint bevételre számítanak az idei paprika- termésből. A MÉK-kel az egész mennyiség eladására leszerződtek. A művelődésügyi miniszter 1961—62. tanévnyitó utasításával egyidejűleg kiadott rendelkezés szabályozza az öt plusz egyes rendszerű.gyakorlati oktatás néhány fontos szervezeti kérdését. A rendelkezés kimondja: egy- egy osztály tanulóinak szakirányú előképzése ipari üzemekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelő- szövetkezetekben, vállalatoknál, üzemi tanműhelyben, iskolai műhelyben, technikumi, iparitanuló-intézeti tanműhelyben szervezhető. Azokban a szakmákban, amelyekben ez szükséges, az első évben az üzem vagy az iskola adja a tanműhelyi előképzést. A gimnáziummal együttműködő üzemet a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának javaslatára a Művelődésügyi Minisztérium és az üzem felügyeleti szerve együttesen jelöli ki. Az iskolák igazgatói csak néhány szakma oktatásában állapodjanak meg. A gimnáziumok szakmai profilja kialakításának legfőbb elved a következők: a választott szakma korszerű technológiája adjon módot a termelés alapjainak megismerésére; vegye figyelembe az ipar, a mezőgazdaság perspektivikus szakmunkás- szükségletét, az iskola, a város, a járás lehetőségeit; a választható szakmában — a lehetősé-, geken belül — elégítse ki a tanulók érdeklődési körét és a szülök kívánságait; legyen tekintetted a lányok alkati sajátosságaira. A továbbiakban a rendelkezés kimondja: ha a tanulók üzemben, tsz-ekben, “ állami gazdaságokban stb. — tehát külső intézményektiefi — dolgoznak, az iskolának előzetesen négyévi időtartamra megállapodást kell kötnie az együttműködő üzemmel. A szerződéseket az előző év november 30-ig kell megkötni, hogy az üzem a képzéssel kapcsolatos anyagi és munkaerő- igényt éves tervébe beépíthesse. Ezután a rendelkezés részletezi, hogy az üzem és az iskola közötti megállapodás mire terjedjen ki, majd a szakirányú előképzéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati oktatás szervezésére ad útmutatást. A rendelkezés a továbbiakban intézkedik az iskolai politechnikai bizottságok megalakításáról, amelyek negyedévenként tárgyalják a gyakorlati oktatás tapasztalatait, határosatokat hoznak, illetve javaslatokat tesznek a további munkára. Részletesen felsorolja a rendelkezés az iskolaigazgató és a tantestület, illetve a kísérő tanár feladatait a gya-’ korlati oktatással kapcsolatban, majd ’hangsúlyozza: a tanulók szakmaválasztási igényét a lehetőséghez képest figyelembe kell venni, de egy- egy osztály csak két különböző szakmai csoportra bontható. A részvétel a gyakorlati foglalkozásban a kijelölt osztályok minden tanulójára kötelező. Felmentésnek csak a gyakorlati rész alól és csakis különleges okok esetén van helye. A gyakorlati foglalkozás érdemjegyét számításba kell venni az általános tanulmányi eredménynél. Az érdemjegyeket a tanulók közvetlen munkáját irányító szakmunkás, művezető, technikus, továbbá az elméleti órákat tartó (külső) óraadó a felügyelő tanárral egyetértésben állapítja meg. A tanév végi osztályozásnál a tanulók vizsgamunkáját is figyelembe kell áenpi. Félévkor és tanév végén a tanú« lókat a szakirányú előképzés elméletéből és gyakorlatából külön-külön kell osztályozni. Továbbhaladásukat és általános tanulmányi eredményüket a szakelméletből és a gyakorlatból adott érdemjegy ugyanúgy befolyásolja, mint bármely más tantárgy érdemjegye. A szakirányú oktatás érdekében a Művelődésügyi Minisztérium ipari és mezőgazda- sági kerot-tanterveket ad ki. (MTI) dik növedék élő-, java- és utó" Tizenegy tsz szerződtetett mezőgazdasági tanulókat Kombájnnal csépelik a szarvaskerepet Homokszentgyőrgyőn Ötvenezer forintot vár két hold paprikáért a drávagárdonyi Kossuth Tsz (Tudósítónktól.) A gamási Aranykalász Termelőszövetkezet 8 tanulót szerződtetett különböző mezőgazdasági szakmákra. A sörnye- pusztai Győzelemnek — noha a kis területtel rendelkezők közé tartozik — már van 9 felnőtt mezőgazdasági szakmunkása, és a fiatalok közül is leszerződtetett 5 mezőgazdasági tanulót. A megyében még 9 termelőszövetkezet szerződtetett tanulókat. Kormányzatunk nagy áldozatot hoz azért, hogy a falusi fiatalok tanulhassanak, mező- gazdasági szaktudást szerezhessenek. A gyakorlati képzés idején a teljesítménykereseten felül napomként 4,50 forint ebédtérítést és havonként 15 forint munkaruha-használati díjat ad. Az elméleti oktatás idejére pedig ösztöndíjat biztosít minden mezőgazdasági tanulónak. A szerződtetés e hónapban befejeződik. Uborkát tavaly két holdon termeltek, s abból 11 ezer forint haszna származott a tsz- nek, az idén 5 holdról 130 mázsát adtak el 30 ezer forint | értékben. A vizenyosebb talajokon sS-i kérésén próbálkoztak a ká-r paszta termesztésével is. Ez a konyhakerti növény a szövetkezetnek 6800 forint bevételt adott. Számottevő a cukorborsótermés is. Másfél holdról 22 mázsát adtak el 6000 forintért. Sikeresen vizsgáztak a Dél-somogyi Erdőgazdaság első' szakmunkásai Filiszár Ildikó, a csurgói gimnázium III. osztályos tanulója nyári szabadságában vállalta a tsz napközijének vezetését, így segít a közös gazdaságnak. 23 édesanya gondját könnyítette meg azzal, hogy az apróságokra vigyáz naphosszat. m Csütörtökön délután vette át a szakmunkás-bizonyítványt a Dél-somogyi Erdőigazdaság ka- szói üzemegységének tizennyolc dolgozója. A gazdaságban ők az első erdőgazdasági szakmunkások. Két évvel ezelőtt kezdték el a tanulást. Három hónapig a sárvári bentlakásos iskolán voltak, majd az üzemegységben folytatták tanulmányaikat. A gyakorlati munka mellett négy napig elméleti képzésen vettek részt. A tizennyolc dolgozó kedden, szerdán, csütörtökön adott számot tudásáról. Általános ismeretekből, balesetelhárításiból, politikai ismeretekből, fakitermelésbca, erdőhasznélatból motortainból vizsgáztak, beszámoltak a motorfűrészek és kisgépek kezeléséről. Az írás- és szóbeli, valamint a gyakorlati vizsgán mindegyik hallgató megállta a helyét. A lógj obi eredményt Varga Lajos érte el kiválóan vizsgázott, s vörös szakmunkás-bizonyítványt kapott. A Dél-somogyi Erdőgazdaságban négyszáz dolgozó teszi le a közeljövőben a szakmunkásvizsgát. Az első tizennyolc szakmunkás motorfűrészt kezed majd, és szakigényes kézi munkát végez majd. A hazainál kétszerte nagyobb hozamot adott az olasz búza Kálmáncsán Az őszi kalászosok vetéstervét elkészítették a, kólmáncsai Aranykalász Termelőszövetkezetben. Ügy határoztak, hogy búzát 220 holdon termelnek, s ebből legalább 100 hold lesz az olasz fajta. Azért növelik ilyen nagy arányiban az Autonómia vetésterületét, mart az idén jól fizetett náluk ez a gabona.. A cséplési adatok tanúsága szerint ugyanis kétszerte nagyobb hozamot adott az olasz, mint a hazai fajta búza. Kísérletként két táblába vetettek az ősszel Autonómiát. Ez homokos talajon 18, kötöt- tebb talajon pedig 23 mázsával fizetett holdanként. Sasvári László elnökhelyettes, a szövetkezet párttitkára elmondó! - ta: 81 kg a hektolitersúlya az olasz búzának. Az idén árpa és vöröshere után vetik az Autonómiát. Az árpatarlót már lebuktatták, s a kellő mennyiségű műtrágyát — holdanként 3 mázsát —» megrendelték. WalUngcr Endre
