Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

Péntek, 1961. Július X SOMOGYI NÉPLAP Aratási Iérvük felét már teljesítették Látogatás a Csokonyavisontai Gépállomás körzetében — NÉZZE, IGAZGATÓ ELVTARS, megiramodott ám a kolléga, valósággal eszi ezt a területet! — Valami nem stimmel en­nél a kombájnnál, töri a sze­met. Ha jobban kinyitom, ak­kor meg sok marad a szalmá­ban. — Ülj motorra, jöjjön azon­nal a főmérnök! — Végzünk ezzel estig. Ahogy megbeszéltük, Babócsá- ra menjünk, igazgató elvtárs? — Oda. De azért én még át­ugrok, megnézem, hogyan áll­nak, jövök a válasszal... — Szombaton Babócsán fél nap alatt harminc hóidról le­húzták a szalmát a gyerekek... ;.. Ellesett beszélgetések, mindennapi gondok. A kom­bájnból a ponyvára hull a bú­za, a napfényben szikrázik a por, s a verejtékkel együtt el­lepi a testet Aratnak. Köny- rtyedén mozognak a nagy gé­pek, rajtuk, köröttük emberek: a Csokanyavisoniai Gépállo­más dolgozói, termelőszövetke­zeti tagok.; A szavak, a tekintetek, a mozdulatok mögött ott rejtő­zik valami hallatlan nagy len­dület, lelkesedés, küzdelem a kenyérért, azért, hogy mielőbb zsákokba kerüljön a kalászok bő termése. Ez bújik meg va­lahol a szavak mélyén, ez tük­röződik a gépállomás dolgozói­nak munkájában. ÜGY INDULTAK ennek a nyárnak, hogy a körzet 10 ezer hold kalászosából 5100 holdat ők vágnak le. Eddig több mint 2600 hold van a há­tuk mögött, tehát valamivel több mint előirányzatuknak fe­le. Nem alaptalan tehát az a re­mény, hogy a gabona 60 szá­zalékát — 6 ezer holdat — ők fogják learatni. Azt tart­ják, hogy az eddigi aratás csu­pán főpróba volt, a munka ja­va csak most következik. A próbát jól állták a traktorosok és a gépek. Németh Antal rendrearató- val 400 holdat vágott le Péter- hidán. Van olyan kombájnos, aki már 130 holddal végzett. Keszeg János Somogyaracson 120, Elekes János Csokanyavi- sontán 115 hóidat vágott le aratógépévéL E számok magukban nemso­kat mondanak, ezért vessünk egy pillantást arra, hogy ösz- szesen mennyi munkát irá­nyoztak elő erre az évre. Az aratógépnek 180, a szov­jet kombájnnak; 290, a magyar kombájnnak 160, a rendreara- tónak 400 hold a terve. Né­meth Antal tehát már teljesí­tette rendrevágó gépének elő­irányzatát. Pedig nem ment könnyen, mert az árpák igen gazosak és sok helyen dőltek voltak. Örültek is az intézke­désnek, hogy a gépek lehető­leg az álló gabonát vágják, a dőlt maradjon a kézi kaszára, nem pedig fordítva. Megnő így a teljesítmény, jobban járnak a szövetkezetek is. AZ EREDMÉNYES MUNKA égjük legfontosabb föltétele a jó szervezés. A gépállomás a körzetéhez tartozó aratást te­rületekre osztotta. Ezek irá­nyításával a gépállomás egy- egy vezetőjét bízták meg. A járás vezetőivel együtt napon­ta felkeresik a gabona-beta- karító gépeket, s a tapasztala­tokról a kora reggeli beszélge­téseken adnak számot Gondo­san megszervezték a javító- szolgálatot. Az aratás idejére beállított műhelykocsi Balogh József, Kwminecz Géza, Szaba­di József szerelők kíséretében mindenkor gyors segítséget ad. Este 10-ig, sőt még vasárnap is tartanák ügyeletet. Aratnak, csépelnek, rohamosan gjrara- pítva a levágott területek nagyságát. Nincs olyan ember a gépállomáson, aki attól tar­tana, hogy nem tudnak meg­birkózni e feladattal. EGY MUNKA AZONBAN DÖCÖG, akadozik, nem megy: a szalma kitakarítása és a tar­lóhántás. Pedig fontossága szinte vetekszik az aratáséval. Bár mindenki tudja, hogy a helyes talajgazdálkodás alap­vető feltétele ez a munka, mégis háttérbe szorul Hogy mennyire, azt bizonyítja az alábbi szám: az előirányzott 6194 hold tarlóhántásiból mind. össze 100-at tudtak elvégezni. Nem az a baj, hogy nincs gép — ellenkezőleg, akár két mű­szakban is tudnának dolgozni, de ott az akadály, a letakarí- tatlan szalma. A gépállomás mind a hat brigádjának van egy szalmalehúzója és eleváto­ra a kazalozáshoz. Munkára készen állnak, de a termelő- szövetkezetek többsége nem tud még két embert sem adni segítségül. Elgondolkodtató ez, különösen ha figyelembe vesz- szük, hogy az idén eddig egye­dül Bolhón arattak kézzel. Ha a szalmát lehúznák, mehetne rögtön a tárcsa vagy az eke. Azért is fontos lenne most el­végezni ezt a tennivalót, mert a kazalozók is szabadok, vi­szont ha megindulnak a csép­lőgépek, szükség lesz rájuk ott, ez a munka pedig az őszre marad, és sokat veszít értéké­ből a szalma. Jó lenne, ha fi­gyelmet fordítanának erre a szövetkezetek vezetői, és saját érdekükben, a jövő évi termé­sért, az álomszalma megmen­téséért megszerveznék ezt a munkát. A CSOKONYAVISONTAI GÉPÁLLOMÁS dolgozói ke­ményen, odaadással fáradoz­nak. Aratnak. S aratási tervük felét már teljesítették..: Vörös Márta M észáros István nyugdíjas mozdonyvezető Ifjúsági klub alakult Tabon A tabi Zichy Mihály Műve­lődési Házban ifjúsági klub alakult a közelmúltban. Tagjai tizennyolcadik évüket betöl­tött fiatalok lehetnek. A klub­nak külön alapszabálya van, a tagok két forint havi tagdíjat fizetnek. Eddig több mint hat­van, többségében munkásfiatal iratkozott be a klubba. A fia­talok péntek esténként gyűl­nek össze a művelődési ház klubtermében. Eddig három foglalkozást tartottak. Egyre több fiatal jelentkezik a klub tagjai közé. A jövőben kötött foglalkozásokat is tart a mű­velődési ház vezetősége. Pén­tekenként a fiatalok folyóira­tokat olvashatnak, sakkozhat­nak, gombfocizhatnak. Domi­nó-, tivoli-, totójáték található még a helyiségben. A klubta­gok minden alkalommal tán­colnak is. A következő klub­napokra már rövidebb lélegze­tű könyveket is visznek a fia­taloknak, hadd olvassanak. A művelődési házban soha­sem fordult meg annyi fiatal esténként, mint a klub meg­alakítása óta. Minden bizony- nyál sikerül majd munkásaka­démiát is indítani a klubtagok­nak a következő népművelési évben. ÜZ Utolsó halálkiáltást el­nyomta a mozdony zakatolása, egy ember ottmaradt a síné1- ken, a kerekek alatt... Már ré­gen, 1915-ben történt ez a tra gédia, de Mészáros Istvánnak úgy tűnik, mintha tegnap vesz­tette volna el édesapját. Mité­vő lehetett volna az árva mun­kásgyerek, tizenöt éves létére munkát kellett vállalnia. Küz­delmes, eseményekben, emlé­kekben, győzelmekben és ku­darcokban bővelkedő életút kezdődött el ezzel. Munkásélet, melynek nagy része testet őrlő, idegtépő küzdelemben, örökös gondban telt el, mégis fel­emelő és harcos élettörténet ez. Tanoncként kezdte az életet — mint mindenki, aki el akar­ta lopni mesterétől a szakmát — a tizenöt esztendős Mészá­ros István a MÁV kaposvári lakatos- és kocsijavító-műhe­lyében. Az éles eszű, ügyes ke­zű és víg kedélyű gyerekkel nem kellett sokat bajlódniuk a mestereknek: könnyen elsajá­tította a szakmát, mivelhogy a szorgalom, az igyekvés nem hiányzott belőle. Afféle ezer­mester, örökké nyughatatlan ember, aki fél percig sem bír meglenni munka, valamilyen foglalatosság nélkül. A szakmai vizsgák után mozdonyra kerülhetett, és ma­siniszta maradt, amíg nyugdíj­ba nem küldték, éppen tizenöt esztendeje. Több mint negyed­századon át éjjel-nappal, iz­zasztó forróságban vagy hóvi­harban állt helyt becsülettel, s a nehéz szolgálatnak ott a nyoma: tele van reumával, ke­zét gyakran remegés fogja el. Szorgalmasan rótta az utakat, akár behunyt szemmel is meg tudta állapítani, mikor hol járt a vonat, milyen híd, jelző következett. Szolgálatában pontos volt, szabályt sohasem sértett, büntetni más miatt szokták. Mosolyog is rajta. A fehérterror idején, 1922­ben a kaposváriak is csatlakoz­tak a mozdonyvezetők és a fű­tőházi munkások béremelést követelő sztrájkjához. — Hogy ne találjanak odahaza bennün­ket — emlékezik Mészáros bá­csi —, az Egyenesi csárdában jöttünk össze, s otl határoztuk el a következő lépést. A csend­őrök azonban leleplezték ta­lálkahelyünket. Erre egyen­ként eliszkoltunk, s a környe­ző erdőben ütöttük fel ismét sztrájktanyánkat. A család meg élelmezett bennünket. El­határoztuk, hogy végig kitar­tunk követelésünk mellett, a [ szakszervezet vezetői azonban engedtek a nyomásnak, és a legcsekélyebb eredmény nél­kül feladták a sztrájkot. Jól emlékszem, amikor ezt meg­tudtuk, az öreg Szarka, bácsi — a Donnerban lakik — még sírt is, hogy így elbántak ve­lünk. Rendszabályokat hoztak ellenünk. Minden sztrájkoló kapott egy írásbeli intőfélét. Hozzám bőkezű volt az állo­másfőnökség, nekem kettőt is adtak, a másodikat azért, mert — úgymond — buzdítottam a sztrájkra. Néha-néha, ha össze­akadunk öregek — alig va­gyunk páran — mindig meg­emlegetjük sikertelen harcun­kat, de aztán vigasztalódunk is: a mai fiataloknak mennyi­vel jobb, mint nekünk volt — mondja. Sohasem tétlenkedett meg szabad idejében sem. Ezernyi dolga akadt a ház körül vagy a kis szőlőben is. Ahol csak megfordult, mindenhonnan hozott valamilyen értékes sző­lőoltványt — százféle is van a háza körüli szőlőben —; gyü­mölcsfákat oltott, méhekkel foglalkozott. Háza táján kéz- ügj-ességét. szorgalmát dicséri minden. Mert Mészáros bácsi­nak semmi sem esik ki a kezé­ből, semmi sem nehéz. Nem­igen akad olyan iparos kezébe való munka, amit múzeumnak beillő, kicsiny műhelyében meg ne reperálna. Az évtizedes magas fák övezte, nemrég fel­épült Róma-hegyi ház is őrzi fáradhatatlan keze munkáját. Motort szerelt a kútba és víz­vezetéket a lakásba; hatalmas víztárolót öntött, íafűrészelőt szerkesztett; no és az unokák elrontott játékainak kijavítása is a nagypapa gyógyító kezére vár. Mészáros bácsi egész életé­ben azért küzdött, hogy gyer­mekeinek biztonságosabb, nyu- godtabb, szebb életük legyen, mint neki volt. Nos, ez a vá­gya teljesült. Nem kívánha­tunk neki szebbet, mint hogy még sok évig éljen jó egész­ségben, és még sokáig mesél­hessen unokáinak egy igaz, követendő munkáséletről... Varga József A BARCSI VÖRÖS CSILLAG TSZ KERTÉSZETÉBEN Megkezdték a paradicsom szedését. Az első szedés ered­ményét — 20 kg paradicsomot — a helybeli piacon érté­kesítették. Földes Mihály: A SZÜRKE A (40) lenben felnyílt az ajtó és be-/, lépett — e százados, Kocsist Péter társaságában..; / II. RÉSZ: A TÖRTÉNET / MÁSIK FELE 2 / Első fejezet 5 L > Miszlay Dénes változatlan — Egészségére — szeretetreméltósággal mosoly- Bartussal. — Arra, gott és látszólag logikai kap- nap jobb kedve legyen, csolat nélkül ezeket mondotta: És ártatlanul folytatta: — Beteg a mai Nyugat lég- — ügy látom, maga nyugta- köre. A közszellem kedvetlen kereső lélek. Nem csodá- és kimerült Ügy ám. Igaz, a ]amj hogy rövid az éjszakai Northcliffe és a Rothermere nyugodalma is. típusú sajtó vásári lármája — Hát ezt honnan veszi? koccintott reverendájából, amikor megha- hogy hol- jolva elfutott Egy csomó sáros szentképet szakavatottail dolgazatt. tett az asztalkara. A Z—X jelű titkos repülő-g tér személyzete gyorsan, és/ Bar-£ _ , , .. .. .... . .. H tus azon az esten a helyszínen/ Bartus fojtott duhvél lépett kapta meg végsö utasításo-* a plébános melle. . kát. Mielőtt beült volna a Kon/.- Mondja, mit akar tőlem? dor vitorlázó gé mésébe nem/ Mire kiváncsi? megpróbálja túlordítani a pesz- szimizmust és a kisszerűséget. n Hasztalan. Nagyobb úr náluk , a csüggedés. Ezt aztán a sajtó, a rádió, a televízió, a móri, _a színház, a zene és a képzőmű­vészet modernizmusa ijesztő otrombasággal szeretné elfojta­ni. Ostoba erőlködés Láttam a szabadban teg­— Engem nem láthatott. — De igen. — Nem. Ki sem mozdultam hazulról. Miszlay újra töltött a két po­hárba. Az egyiket odatolta — Arra, hogy ki maiga? — Én? — És arra, hogy miért visel papi ruhát? — Mi? — Tudni akarom, honnan jött? — Elment az esze? — A püspöki kar nem adott . .ti" í c/vmimt-PAla ÁltrOM IrÄrl “ tarthatta magában kellemetlen/ gondolatait. / — Kondor? — utálkozott. y — Ez a gép neve. — Csúf név. — Hitler »Kondoar-légió«-nak/ nevezte a Gemicat bombázó^ légierőit. ® * ',><> - .vv. , _ Tíz asszony kapálja szorgalmasan a három hold papri" ka- és a két hold paradicsomföldet. Az asszonyok na­ponta egy holdat művelnek meg. Határjáráson a nagyberki fmsz mozgóboltjával (Tudósítónktól.) Nagyberkiben Rózsa hajós, £a Kaposvölgye Tsz növényter- — Tudom. De a Kondor úög-£mel(^j brigádvezetője vállalta, kézé- ki semmiféle olyan »új« körle­A vezető nevetett. — Persze, hogy az. /hogy lovas kocsival szállítja a /földművesszövetkezet mozgó­nak-,..-boltjat Farkas Józsefné, az Irakigf italbolt, vezetője és Csúszka képes ide-oda siklani a leve-Zg^ fagylaltárus gondoskodott gőben anélkül, hogy a szárnyaihogy legyen mit vinni látóra2”végképpen S“e!bőszült‘ te vett^^ztán^y szólt: velet, amelynek tizenhetedik _ _ ____ f raTKas K özel járthozzá, hogy károm- - Mért a püspökét. Az ho^ “ a ^eselyű iltalboli vezetője — Ha szabad kérdeznem — _ Maga tegnap kint járt a egész viselkedése nem papra szólt erős hangon —, mit akar szabadban. Amikor felgyűlt a vaU- ;; . csak egyszer is meglebbentené./Latoáatasunk napján tömve ezzel mondám? Miről jutott i4mpa, a fény éppen az aneá- — Ezt a komédiát abDa Keli _ „ eszébe éppen a Nyugat válsá- ra esett. Azonnal felismertem, hagyma. ga? Miért kell tagadnia, hogy nem Ma! . , ... —- - istenem, joga azonnal! runk is kepes lesz most erre. — A nevén nevezzem magát? a vontató repülőgép a meg-; — Halljuk! határozott időpontban emélke-Szával foglalatoskodott a brigád — Maga egy közönséges, ^ett a magasba. Simán elérték/Takócs Kálmán vezetésével. • • *Nagy örömmel fogadtak a ^mozgóboltot. Sörnek, fagylalt­énak, cigarettának nagy volt a JSkelete. Javós Ernő, Vörös Fe- \rencné, Vörös Mihályné, Par- ,1 — omorn in cv/u *-»'/1. iiiiuniíiuauaii cnuiauniwi/w* *n ------ -----------* --- u* m ennem Remélem — folytatta más! Magyarázza ki magát! De hangsúllyal —, a mi Komdo-J Egy pesszimista paptár- vob; odahaza? samról — felelt szelíden a plé- yan kimenni a levegőre és ki- bános —, aki ismerte a törté- szellőztetni a fejét, ha úgy ta­nelmet, de nem vette semmi jáija helyesnek. nontoTélete^étere ~ Hagyjuk ezt, kérem. nyomorult kalandor aki pem a keUŐ magasságot, szabályé-: kent tett pontot eiete & szürke agár felállt, hogy átallotta a papi ruhát kompro- ... . ; Bődületesen oktalan volt. „Renten mittólni! Maga kém! san megtörtént az oldás is, Bartus kijelentette: eirncnj n. ... vw-^ésének Attól kezdve a Kondor zajtólaj- Mír^boc^, d. pÄA «ÄW nuJ siklott „egh.ttotott téV (volt a kocsi áruval. A falun (kívül, a gabonaraktár mellett Italáltunk a mozgóboltra, amint (éppen 20—25 ember vette kő­iről. Itt kombájnolt, olasz, bú­— Jó De élőbb igyék még a kis k’öteg szentképet, amelyet fogós pisztolyát és rálőtt a plé- ja felé. ■ - —1 - - kerítésem előtt kiej- bánosra. A pleoános azonban egy kupicával. Miszlay Dénes töltött. az este a _________ t ett, vagy véletlenül kirázott a nyugodtan állott a helyén. El­(Foly tatjuk.) rag Kálmánná és mások vettek Ja sörből és a fagylaltból egy- j^aránt. Később a kertészetbe ment a mozgóbolt Itt mintegy 30 idősebb asszony dolgozott Hiába ajánlatta a bolt vezető­je az Almuskát és a málnáit. Nagy Imréné, Tarr Sándorné, Iharost Józsefné, Javós Fe- rencné a jegelt sör mellett döntött. A mozgóbolt a kerté­szet után a mező más részébe vette útját Bánáti István, a földműves- szövetkezet igazgatóságának el­nöke elmondta, hogy körzetük­ben Kaposkeresztúron, Baté- ban és Nagyberkiben dolgozik mozgóbolt. Az fmsz két mozgó fagylalt­árusa is rendszeresen járja a határt. Sajnos a mozgóboltob sörellátása nincs mindig biz­tosítva, de üdítő italokból és más árukból elegendő meny- nyiség áll rendelkezésre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents