Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1961. július l Walter Ulbricht nyilatkozata Németország és Nyugat-Berlin kérdéséről Rusk amerikai külügyminiszter az angol, a francia és a nyugatnémet megbízottal tárgyalt Berlin (MTI). Csütörtökön délelőtt összeült a Német De­mokratikus Köztársaság Népi Kamarája, hogy meghallgassa Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének nyi­latkozatát a német nép béke­tervéről. A Népi Kamara most megnyílt ülésszaka más kül- és belpolitikai kérdésekkel is foglalkozik. Mint az ADN tudósítója je­lenti, igen nagy érdeklődés előzte meg Walter Ulbricht nyilatkozatát. Már jóval az ülés megnyitása előtt zsúfolá­sig megteltek a sajtótribünök és a diplomáciai testület kép­viselői számára fenntartott pá­holyok. A • nyilatkozatot • közvetítette az NDK valamennyi rádióállo­mása és a televízió is. Walter Ulbricht nyilatkoza­tában megismételte azt a ja­vaslatát, hogy a két német állam képvi­selőiből alakítsanak bizott­ságot a békeszerződés ki­dolgozására. Ez a javaslat — hangoztatta — megfelel az egész német nép érdekeinek. A lényeg most az, hogy végérvényesen felszá­moljuk a második világháború maradványait, és biztosítsuk, hogy soha többé ne fenyeges­sék a békét német földről. Az államtanács elnöke em­lékeztetett rá, hogy a Szovjet­unió már 1946-ban javasolta a békeszerződés-tervezet kidol­gozását. Rámutatott, hogy ma, 16 évvel a fasiszta N érne tor­'s zág kapitulációja után ége­. Lorufon. (TASZSZ). Az angol alsóház szerdai vitájéban több .munkáspárti ■ küldött szólalt .fel. Zilliacus képviselő élesen elítélte az angol kormányt, amiért arra. törekszik, hogy az egyesített’ T?émetorszá got a 'NATO-hoz csatolja. Az egysé­ges Németországnak a katonai szövetséghez való csatolása — hangoztatja a munkáspárti küldött — egyértelmű lenne az új világháború előkészítésével. Heath lordpecsétőr válaszá­tően szükséges pontot tenni a második világháborúra, és nem lehet többé halogatni a már régen esedékes döntése­ket. — Amikor a békéről van szó — folytatta Walter Ulb­richt —, nem szabad sajnálni a fáradságot, és nem szabad számításon kívül hagyni sem­milyen lehetőséget annak ér­dekében, hogy végül is megál­lapodásra jussunk a felelős bonni személyiségeikkel a bé­keszerződés kérdésében. Walter Ulbricht ezután ar­ról beszélt, hogy az Adenauer-rezsim sze­retné biztosítani a nyugat­német imperializmus ural­mának fennmaradását és kiterjesztését az Odera- Neisse határig. Csak ha ez megtörténnék, ak­kor lenne hajlandó a bonni kormány a tulajdonképpeni békeszerződésről tárgyalni. Az Adenauer-rezsim úgy lép fel, mintha Hitler nem robbantot­ta volna ki a második világ­háborút. Nem azért zúzták szét azonban a »harmadik birodal­mat«, hogy utódjai felépíthes­sék a »negyedik birodalmat«. Az újraegyesítésre irá­nyuló minden törekvés mindaddig reménytelen, amíg nem húztak kény­szerzubbonyt a nyugatné­met militaristákra — mutatott rá Ulbricht. Az NDK Államtanácsának elnöke ezután rámutatott, hogy ban azt bizonygatta, hogy a NATO »védelmi szövetség«. Zilliacus azellen is tiltako­zott, hogy »Berlin szabadságá­nak megvédése céljából« a Nyugat katonai hadművelete­ket készít élő. Swingler munkáspárti kép­viselő hangoztatta, az angol kormányt súlyos felelősség ter­heli az angolai/ helyzet miaitt. Gaitskell, a munkáspárt ve­zetője ugyancsak bírálta, a brit kormányt, amiért támogatja Salazar rendszerét. ha Nyugat-Nómetországban ön­rendelkezési jogról beszélnek, akkor előbb meg kellene adni Nyugat-Németország lakossá­gának a lehetőséget arra, hogy népszavazáson állást foglaljon többek közt az atomfelfegyver­zés kérdésében. Walter Ulbricht a továb­biakban hangsúlyozta, a világ békéje megköveteli, hogy el­tapossák a második világhábo­rú tüzének még parázsló ma­radványait, megkössék a né­met békeszerződést. Ide tarto­zik a nyugat-berlini kérdés is, mert ' Nyugat-Berlin potenciális háborús tűzfészek. A további késlekedésért nem lehet vállalni a felelősséget — hangoztatta. A legjobb megoldás — foly­tatta Ulbricht — az lenne, hogy mindkét, német állammal megkötik a békeszerződést. Ez megteremtené a feltételét a katonailag semleges Németor­szágnak, és összekötő kapocs lenne Németország két része között. Walter Ulbricht ezután a megkötendő békeszerződés részletkérdéseivel foglalkozott. WASHINGTON Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Rusk amerikai kül­ügyminiszter szerdán délután Nagy-Britannia, Franciaország és Nyugat-Németország képvi­selőjével tanácskozott a nyu­gat-berlini helyzetről. A meg­beszélés középpontjában a leg­utóbbi szovjet emlékiratra adandó amerikai válasz terve­zete állott. Shermann Cooper köztársa­sági párti szenátor szerdán sürgette, hogy az Egyesült Ál­lamok »próbáljon tárgyalni a Szovjetunióval a Nyugat-Ber- linbe vezető útvonalakra vo­natkozó jogáról, még mielőtt bármiféle válság robbanna ki«. BONN A bonni külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Pá­rizsban a NATO állandó taná­csa szerdán jóváhagyta a né­met kérdéssel foglalkozó szov­jet emlékiratra adandó nyu­gatnémet válasz tervezetét A jegyzék elküldésének időpont­ja az amerikai válasz elkészü­lésétől függ. Kongói jelentés Az angol alsőház vitája A párizsi sajtó az algériai tiltakozási nap véres eseményeiről Párizs (MTI). A párizsi sajtó oldalszárnyra foglalkozik a jú­lius 5-i algériai tiltakozási nap véres eseményeivel, azok politikai kihatásaival. A szél­sőjobboldali lapok belekapasz­kodnak az algíri francia szó­vivő kijelentéseibe, és megpró­bálják elhitetni, hogy a tö­megtüntetések nem terjedtek ki Algéria egész területére; a vérfürdőkért, a sortüzekért a felelősséget megkísérlik áthá­rítani az FLN-re azt állítva, hogy a »rendfenntartó erők« csupán »jogos önvédelemből«- használták fegyvereiket. A l'Humanité vezércikke alá­húzza: a július 5-i algériai ese­mények fel kell hogy nyis­sák a legelvakultabbak szemét is. A véres sortüzek áldozatai­nak számát illetően a francia rádió is, a szé’sőjobboldali saj­tó is a hivatalos jelentésekhez tartja magát, de már a Figaro »mintegy 100 halottról« ír. Az Europe 1. rádióállomás algíri tudósítója korántsem tartja véglegesnek a hivatalos vesz­teségmérleget. Hírmagyarázója pedig megjegyzi, hogy francia részről igyekeznek csökkenteni a tüntetések jelentőségét és a halottak számát. A Libération megállapítja, hogy a hivatalos számadatok alatta maradnak a valóságnak. A l’Humanité fel­hívja a figyelmet rá, hogy Constantine-ban és Castiglio- ne-ban, ahol a halottak száma különösen nagy, a félhivatalos hírügynökség, az AFP az ide­genlégiónak és az egykor Ko­reában szolgált zászlóaljnak jelenlétét jelezte a »rendfenn­tartó erők« között. A nagy algériai tömegtün­tetések kettős politikai ha­tását a párizsi sajtó ab­ban látja, hogy a francia kormány valamelyest meg­hátrálásra kényszerül Al­géria felosztási tervét il­letően, és az eviani konferencia foly­tatása elöl sem zárkózhatik már el. A háború befejezésére hiva­tott francia—algériai tárgyalá­sok folytatásának szükségessé­gét szinte az egész párizsi saj­tó elismeri, az ultrák lapja, a Farisien Libéré kivételével. A l’Humanité így ír: A Franciaország előtt me­redő súlyos és véres prob­lémát nem lehet azzal megoldani, hogy rálőnek asszonyokra és gyerme­kekre. A háborúnak, az ártatlanok le­mészárlásénak csak egyetlen módon lehet véget vetni: az ígéreteket tettekre kell válta­ni, és Algéria egységének tisz­teletben tartásával alkalmazni kell a szavakban már elismert önrendelkezési jogot. A jú­lius 5-i események megmutat­ták, mennyire szükséges az eviani tárgyalások folytatása. De lojális, feltételek nélküS tárgyalásokra van szükség. Az algériai béke nem jön magád­tól. A De Gaulle-ista kormány nem mondott le arról a szán­dékáról, hogy más formában tartsa meg a gyarmati rend­szer lényegét. Sürgős szüksé­gesség, hogy a béke hívei ak­cióba lépjenek, rákényszerít- sék a kormányra Franciaor­szág érdekének és nemzeti be­csületének egyedül megfelelő megoldást. Az iraki nép harcol az angol imperializmus ellen — jelentette ki Kasszem miniszterelnök Újabb brit csapaterősítések vannak útban Kuwait felé Bagdad (MTI). Kasszem ira­ki miniszterelnök szerdán az Irak biztonságát fenyegető an­gol csapat-összevonásokra va­ló tekintettel több órás repülő- utat tett az ország déli része és a kuwaiti határ mentén. A bagdadi rádió ismertette Kasszem miniszterelnök nyi­latkozatát, amelyet az iraki hírügynökségnek adott. A miniszterelnök hangoztat­ta, hogy valótlanok az iraki csapat-összevonásokról terjesz­tett angol hírek, és kijelentet­te, Irak békés ország, de meg­védi jogait. Kasszem megismételte azt az állítását, hogy Kuwait Irak szerves része, és hangoztatta, az iraki nép minden törvényes eszközzel folytatja harcát az angol imperializmus ellen mindaddig, amíg az Arab-öböl mentén fekvő országok fel nem szabadultaik, és Kuwait vissza nem tért az anyaország­hoz. Ma már világszerte felis­merik — mondotta a minisz­terelnök —, hogy Kuwait úgy­nevezett függetlensége nem igazi függetlenség, és az im­perialisták hídfőszerepet szán­nak neki. Lehet, hogy az im­perializmus befolyása alatt ál­ló kuwaiti sejk ezt elfogadja, de az iraki nép nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy ha­zájának egy részét eladják az imperialistáknak. Kasszem végül hangsúlyozz ta, hogy a Kuwait területén folyó angol csapat-összevoná­sok veszélyeztetik Irak béké­jét és biztonságát. Az impe­rializmusra azonban elkerül­hetetlen vereség vár. Mint a Reuter jelen tette* Kasszem szerdán este fogadta a Szovjetunió bagdadi nagykö­vetét, valamint Tunézia és Marokkó ügyvivőjét. EL KUWAIT A TASZSZ bagdadi lapje­lentésekre hivatkozva rámu­tat, hogy Kuwait fővárosa ka­tonai erődhöz hasonlít, az ut­cákon angol harckocsik és páncélautók cirkálnak. Bahrein szigetéről további két angol gyalogos egység van úton Ku­wait felé. A kuwaiti sejk fel­kérte az angol konzult, hogy bocsásson rendelkezésére kato­nákat palotájának védelmére. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint csütörtökön a hajnali órákban Kuwait felé tartó angol hadihajók újabb csoportja jutott be a Szuezi- csatomába. A hadihajók kö­zött van a Centaur repülőgép- anyahajó is. Nairobiból szer­dán este további angol egysé­gek indultak repülőgépen Ku- waitba. NEW YORK A Reuter értesülései sáerint fokozódik a nyomás Angliára* hogy vonja ki csapatait Ku- waitból. ENSZ-körökben el­terjedt értesülések szerint va­lószínű, hogy az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége hatá­rozati javaslatot terjeszt elő a kuwaiti kérdésben. Magyarországi tevékenységéről vallott Eichmann Leopoldville (MTI). Kasza- ; vubu kongói elnök szerdán .Lpopoldville-ben rendeletét írt alá, amelyben »felhatalmazza« .a kongói - parlamentet,, hogy július 1.5-ét követően megnyis­sa új ülésszakát a parlament két' háza elnökének megállapo­dása alapján, kijelölendő na- . pen. . Elisabethville. A kaitangai . hatóságok szerdán erélyesen tiltakoztak az ENSZ elisabeth­ville-i képviseletónéi, mert az ENSZ felszólította George Thyssens-t, a katangai »kor­mány« volt politikai tanács­adóját, hagyja el Katanga te­rületét. Jól tájékozott források szerint az ENSZ-képviselet ve­zetője kijelentette: Thyssens kiutasításának végrehajtása né_ mi késedelmet szenved addig, míg a katangai hatóságok megértik, miért tette az ENSZ- képviselet ezt a lépést. Jeruzsálem (MTI). Eichmann szerdán is folytatta tanúsko­dását saját ügyében percnek jej uzsálemi tárgyalásán. A szerdai tárgyaláson Ser­vatius ügyvéd elsőnek egy le­velet mutatott be a bíróságnak, s erről hallgatta meg a vád­lottat. A levelet Edmund Wee­senmayer, a náci Németország egykori budapesti nagykövete intézte a berlini külügyminisz­tériumhoz. A levelet hét hó­nappal a hegyeshalmi halálme­net megindulása előtt keltez­ték, s ebben a levélben me­rült fel először, hogy a magyar zsidókat — szállító eszközök híján — gyalogszerrel hajtsák a nyugati megsemmisítő tábo­rokba. Eichmann makacsul tagad­ta, hogy része lett volna a he­gyeshalmi »halálmars« előké­szítésében vagy megszervezé­sében. A magyarországi zsidók tíz­ezreinek meggyilkolásáért fe­lelős Eichmann saját tanúja­ként Kurt Becher SS-ezredes- re hivatkozott, és azt állítot­ta, hogy Himmler személyes megbízottja, aki »az SS-egy- ségek felszerelése utánpótlásá­nak biztosítására« érkezett Magyarországra 1944-ben, »el­ragadta tőle« a magyarországi zsidók deportálásának vezeté­sét. Eichmann egyébként itt említette meg, hogy Becher si­keresen hajtotta végre felet­teseinek parancsát a magyar gyáripar leszerelésében és a Weiss Manfréd-művek új né­met igazgató tanácsának meg­szervezésében. (Becher, aki né­hány héttel ezelőtt egy nyu­gat-németországi bíróság előtt tett vallomást, azt állította, hogy Eichmann elszabotálta a deportálások 'megszüntetésére kiadott parancsot.) Eichmann ezután a saját szemszögéből igyekezett meg­világítani hírhedt csereüzletét. Eichmann — mint ismeretes — a nyugati szövetségesek gyári új teherautóinak fejében egy­millió zsidó szabadonbocsátá- sáért folytatott mocskos al­kudozásokat. Eichmann kije­lentette, hogy korábban ugyan kétszázezer magyar zsidó sza- badonbocsátásáról volt szó, de ő ezt a létszámot egymillióra emelte, így akarván »lélektani hatást« elérni. — H. Müller, a Gestapo fő­nöke ugyanis a maga, hatáskö­rében — magyarázgatta Eich- míinn — nem utasíthatta el közvetlenül a tárgyalások gon­dolatát, s Eichmann-nak emel­lett az volt a terve, hogy ez­zel a húzással kiveheti Becher kezéből a magyar zsidók de­portálásának intézését. Végtelen fájdalmat érzett, úgymond, hogy a terv nem si­került, és »szent harag« lán­gol benne, amiért azt állítják, hogy a zsidóktól kipréselt vált­ságdíjak egy része az ő kezén sikkadt el. Azt állította továbbá, hogy részletfizetési előlegként 1700 zsidót akart Svájcba küldeni Magyarországról, hogy ezzel elősegítse Brand (a magyaror- szág' zsidótanács egyik tágjá­nál:, Eichmann különmegbí­zott jának) tárgyalásait a nyu­gati hatalmakkal. Eichmann csökönyösen ki­tartott a védelmi vonal mel­lett, hogy magyarországi sze­repe is csak jelentések elké­szítéséből és e jelentések to­vábbításából, a magyar bel­ügyminisztériummal való kap­csolatok fenntartásából és egyéb hasonló adminisztratív tevékenységből állt. »Budapes­ti irodámban minden csen 1 es volt, még a gépíróknak is alig akadt munkájuk« — jelentette ki. A latin-amerikai katonai program az amerikai kongresszus előtt Washington (TASZSZ). Az amerikai kormány szerdán jó­váhagyás végett a kongresszus elé terjesztette a »latin-ameri­kai különleges katonai progra­mot«. Csupán a program első részének megvalósítása • több mint 21 millió dollárba kerül. Hivatalos jelentések azt állít­ják, a programnak az a célja* hogy biztosítsák a latinameri­kai országok »belső biztonsá­gát«. Az amerikai sajtó azon­ban nyíltan ír arról, hogy tu­lajdonképpen »különleges ala­kulatok« megterem'' őséről van szó a latin-amerikaiak nemzeti felszabadító mozgalma ellen. (MTI) Különösebb gondot nem okoz a motorkerékpárok vásárlása, mert OTP-részletre is beszerezhetők. Berva motorkerékpár ára SS1S Ft Panni „ 6 500 99 Fekete Danuvia & 12 600 99 Piros Danuvia 93 12 840 99 Tünde robogó 99 15 700 99 Kaphatók a szaküzletekben! (2631) Az SZTK Kaposvári Alközpontja értesíti a megye lakosságát, hogy Petőfi tér 4. szám alól a Kossuth Lajos utcai szakszervezeti székházba költözik át, ezért július 8-tól 11-ig (szombattól keddig) a félfogadás szünetel. (2620)

Next

/
Thumbnails
Contents