Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. július 6. ZENEKAROK FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL BERÉNYTŐL BOGLÁRIG j J\Z, ííélsí MIT KAP A VENDÉG A ZENEDÍJÉRT? A nyári estéken több ezer kül- és belföldi üdülő, kirán­duló, nyaraló turista és hely­beli lakos fordul meg a balato­ni zenés szórakozóhelyeken. Amikor fizetésre keiül a sor, itt-ott sok vendég fejében megfordul: megérdemli-e a zenekar a zenedíjat ezért a muzsikáért. Mózner Já­nossal, az Országos Szórakoz­tató Zenei Központ Somogy megyei kirendeltségének veze­tőjével meglátogattunk tíz vendéglátóhelyet, és meghall­gattuk, hogyan szórakoztatják a tánc- és népi zenekarok a vendégeket. A kirendeltséghez a balatonberényi, a máriaí, a fenyvesi, a fonyódi és a bogiá­ri vendéglőkben, halászkertek- ben, cukrászdákban játszó ze­nekarok tartoznak. Többségé­ben a somogyi kirendeltség közvetítette ki őket, csak né­hány együttes jött a budapesti központból. Az öt Balaton-parti község­ben muzsikáló tizenhárom együttes színvonala eléggé változó: a kiválótól az elégtelenig minden fokozat megtalál­ható. Az előző évekhez képest jelen­tős fejlődés, hogy kirívó ízlés­telenség nem tapasztalható, a zenekarok nagy része össze­szokott, megfelelő felkészült­ségű zenészekből áll. A Balaton-part nagyobb kö­vetelményeket állít az együtte­sek elé: nem mellékes például, hogy milyen a zenészek megje­lenése. A bogiári Halászkertben van a legelegánsabb tánc­zenekar: az öt zenész szmokingban áll a dobogón. Jó a megjelenése a bogiári Hullámban és a feny­vesi Vigadóban játszó zenekar­nak is. Sántha Ferenc népi zenekarának tagjai fekete nad­rágban, hímzett fehér ingben, díszes kék és piros mellény­ben játszanak a fonyódi prés­házban. Azonban nem mindenütt adnak az öltözködésre. A feny­vesi Kupa Vendéglőben mind­három zenész más ruhában van; nincs egységes öltözete a fonyódi Sirályban és Rianás­ban muzsikáló zenekarnak sem. Helyes volna, ha minden zenekar gondot fordítana a jó megjelenésre. A balatoni szórakozóhelye­ken általában kislétszámú együttesek játszanak. A Ven­déglátó Vállalat és a földmű­vesszövetkezet három- és négytagú zenekarokat alkal­maz legszívesebben. Csak há­rom vendéglőben muzsikál öt­tagú együttes. Előfordul, hogy nem a színvonal, hanem a létszám dönti el egy zene- kar alkalmazását. Azért nem vették föl Kovács Árpád zenekarát a fonyódi Si­rályba, mert öt tagja volt. Ko­vácsék kiváló együttese a bog­iári Halászkertben játszik nagy sikerrel. A Sirályba Budapestről jött egy háromtagú tánc­zenekar. Ennél gyengébb együttest egy szórakozó­helyen sem találtunk. A zenészek az «-ami belefér« elv alapján muzsikálnak, meg­fájdul az ember feje, olyan ricsajt csapnak. S nemegyszer megszegik a szerződést is. Elő­fordult, hogy tizenhét percet játszottak, húszat pihentek. Ennek a zenekarnak a játé­káért nem szívesen fizet az ember. Máshol :s előfordul, hogy a zenészek hosszabb szü­netet tartanak az engedélye­zettnél. Alsó-Bélatelepen, a Kispipában Balogh B. János Öttagú népi zenekara muzsikál. Ott jártunkkor tíz percnél hosz- szabb pihenőt tartottak. Az együttesek összetétele ál­talában jó. Sokkal szívesebben hallgatják a vendégek azokat a zenekarokat, amelyek sok hangszeren játszanak. A fonyó­di Hullámban, Rianásban, a bogiári Hullámban muzsikáló zenekarok sokkal modernebb hangszerelésben játszanak, mint például ifj. Tóki Gyula egyébként jó zenekara a feny­ői fogoly utolsó óráját mu- ?tatja he Jean Valese filmje. A [film története Normandiában, Iegy tengerparti faluban játszó­vesi Vigadóban vagy Bálint fáik az amerikaiak partraszál- Kálmán együttese a Kupa (lásának napján. A faluban né- Vendéglőben. Hogy milyen J hány francia ellenálló merény- szint ad a sok hangszer, aztfT , . . — . . , . , Kovács Árpád pécsi szakiskore. eí ko.vet el efV rmci ezredes fásokból álló zenekara bízó- tel}en-.A.z ezredes meghal, az ellenállók azonban nem tud­nak elmenekülni, négyüket el­fogják, s csak Jeannak sikerül kijutni a katonák gyűrűjéből az éppen arra haladó, az üldö­zőket szekerével egy kis időre feltartóztató halász segítségé­vel. A halászra — akinek kü­lönben semmi köze sincs az nyitja. A bogiári Halászkert­ben fellépő öt fiatal huszonegy hangszeren játszik. A közönség általában tapssal jutalmazza számaikat. A legjobb népi zenekart a százéves présház ,<apta. Sajnos) Sántha Ferencék estéről estére kevés vendég előtt muzsikálnak. Az idegen- forgalmi nevezetességnek szánt présházban kicsi a forgalom. Miért, miért se, a Sirály Ven- f Otthonukról éneklő, déglőbe . viszik a külföldi cső- * csengő gyermekhan- portokat. Ügy látszik, egy rossz igokat szakít félbe a zenekart akarnak bemutatni alnémet bombázók zú- népi demokráciákból és a nyu- igása. S míg folytat- gati országokból érkezett ven- f hatják a régi-régi dégeknek. Az fmsz és a Vendéglátói Vállalat olykor nem jelenti be < a változásokat. A bogiári fmsz. elbocsátotta a cukrászdából a 4 zenekart. Nem törődtek a ze-j nészek a vendégekkel, maguk-^úgynevezett Szlovák nak játszottak, ezért szerződ-fÁllam katonáiból át­tették új együttest — a somo-^ hadosztály is. Mi- gyi kirendeltség tudta nélkül. 4 c A bogiári Hullám is megkerül- { te a kirendeltséget: saját sza- < káliára szerződtetett énekesnőt. < összeszokott négytagú tánc- ( zenekar játszik a bogiári Ha­lászcsárdában. A bőgőst azon-< ■ban szeretnék elcsábítani a < Hullámba. Még ha kedve voM na is elmenni a fiatal zenész- ( nek, akkor sem szabad meg- ( bontani az együttest. Eddig olyan helyekről volt * szó, ahol van zenekar. Befeje- j zésül egy olyat említek, ahol! nincs. A fonyódi Gyöngyhalász 4Misót fogolytáborba. Vendéglőben föltétlenül szük-tMiso egy idő mülva ség van egy tánczenekarra. Af ___,, , _ k özönség kérése elől kár elzárengedélyt leap Guram koznia a Vendéglátó Vállalat-(őrmestertől, hogy nak. f ellenállókhoz — e tette miatt ugyanaz a megtorlás vár. Vala- mennyiüket halálra ítélik. Rög­tönzött börtönükben, a tenger­parti villa pincéjében mind­össze egy órát töltenek. Az öt fogoly előtt többször is megvil­lan a szabadulás reménye, de egyetlen tervük sem válik va­lóra. Mind messzebb távolodik tőlük a remény, ők mégis mind közelebb jutnak egymáshoz. Az egyének közötti különbség fokozatosan eltűnik, s akik az egyetlen óra heves vitáiban néha szemben álltak egymás­sal, most egységessé válnak haláluk előtt. FÉLBESZAKADT DAL Idáit, sok minden tör- iténik. Misót, a fiatal t tanárt és barátját, \ Janót behívják kato- inának. A fasiszta hor- idák között ott van az [sót és Janót az foglál- ikoztatja, hogyan le­lhetne átszökni az oro­szokhoz. Egy csoport [elszánt katonával Imegkísérlik a szökést. IJano megsebesül, a ) vállalkozás azonban í sikerül. Guram, a )grúz őrmester talál a ikét barátra. Janót l kórházba szállítják, meglátogathassa ba­rátját. A sebesülteket a hátországba szállító vonatnál találkozik először Elikóval, a fiatal grúz orvosnő­vel. Misa hősiesen viselkedik, amikor a német bombázók megtámadják a vö­röskeresztes szerel­vényt. Vállalja, hogy visszamegy régi sza­kaszához, s áthozza a jószándékú szlovák katonákat. Miso a feladat teljesítése után két napot tölt együtt Elikóval. Szlo­vákiában 1944 au­gusztusában a nép fölkel a fasiszták el­len. A felkelők támo­gatására csehszlovák ejtőernyősök indul­nak a Szovjetunióból. Guram őrmester Szlovákiában esik el, Miso súlyosan megse­besül, Szuhumiba ke­rül gyógykezelésre. Egyik lábát amputál­ják, Eliko mégis ki­tart mellette, együtt térnek haza Miso fa­lujába. .. Lajos Gézát A „szükség“ vitte rá Szabad Ifjúság SOK MINDENRE RÁVISZI az embert a szükség. Hatásara gyakran oly dolgokat tesz, me­lyekre különben nem vagy csak ritkán kerülne sor. De vajon mire ösztönöz az a fény, hogy például szűkében va­gyunk a fának? Különösen most, amikor a parkettás szo­bát már vidéken is igénylik, de kevés hozzá az alapanyag. Vagy amikor már egyre több redőny is kellene, de ennek alapanyagában sem dúskálha­tunk. Ráadásul mind a kettő kényes holmi, csak jó minősé­gű fából készíthető. Egyik ember panaszkodik, hogy lám, micsoda dolog, alig jut hozzá a parketthoz, a má­sik esetleg le is mond róla. Ki így, ki úgy. Ha elmegyünk az ÉM Parkettgyártó Vállalatá­nak kaposvári telepére, s meg­kérdezzük Csonka Józsefet, a telep vezetőjét, őt vajon mire viszi rá ez a szükség, ha nem is meglepő, de ritka választ hallunk. öt ugyanis újításokra ösztö­kéli. Állandóan tépelődik valami elmés szerkezeten vagy a gé­pek módosításán, hogy minél gyorsabban, minél gazdaságo­sabban termelhessenek velük. Hogy minél kevesebb fa kerül­jön hulladékba. S ami oda jut, annak valóban kijár a »-hulla­dék« cím. Nincs azon egyéb, mint a fakéreg, vagy esetleg néhány csomó. Tüzelésen kívül semmire sem jó. RÉGEN HULLADÉKNAK NEVEZTÉK a bőrdeszkát is. A fa bőrén kívül alig maradt rajt valami. Viszont a deszka közepe táján még a 2 centi­méter vastagságot is eléri. — Ha ott kivághatnánk belő­le egy redőnylécet... — gon­dolkozott el a telepvezető, s menten ki is próbálták. Nagy­szerűen sikerült. Készítettek néhány lécet, s berakták a kályha mellé. Néhány napon át jobban fűtöttek a megszokott­nál, de a lécek nem görbültek (Hlözködési tanácsadás as Hát most légy szí­ves, Lajos, adj taná­csot: melyik ruhámat vegyem föl estére? — Amelyik láttán a barátnőid leginkább pukkadnak. — Ne viccelj most, kérlek. Komoíy dolog­ról van szó. — Igenis. Tehát a fő­benjáró ügy: melyik öltönnyel takard kissé telt idomaidat, hogy mégis jól érvényesül­jenek. „ x _ — Ha komolytalan- kodsz, nincs rád szük­ségem. — Azt hiszem, a leg­jobb lenne azt a kis aprómintás zöldet föl­venned. Nekem abban vagy a legszebb. — Azt a vacakot? Hiszen tavaly ilyenkor is pont abban voltam! — Az már régen volt. Elfelejtették. — Az ilyesmi nem megy Ki olyan köny­nyen az emberek fejé­ből. — inkább az asszo­nyokéból. — Különben is lö­työg rajtam, alakítani kellene. — Akkor talán a sárgát, tudod, amit ka­rácsonyra csináltattál. — Ne bosszants azzal az elfuserált ronggyal! Nem is tudom, mit csináljak vele, azt hi­szem, odaajándékozom a húgomnak. — Bő lesz neki. — Majd bevesznek belőle. — igen csinos volt az a kék selyem is, amelyikben utoljára voltál színházban. A Malvinkának is tet­— * Csak gúnyból mondta. Hogy bosz- szantson. Egyébként is le kellene vasalnom, ahhoz meg nincs időm. — Hát én nem is tu­dom, akkor talán a. . a lila kiskosztümöt is fölvehetnéd! — Hogyne, mikor minden csitri ilyent hord. —• Akkor a taft kis- estélyit! — Először: a mai al­kalom nem illeti meg ezt a fene nagy flan- cot; másodszor: nincs is hozzá rendes cipőm, — Hm. .. Na és mit szólnál egy alj és blúz összeállításához? — Magad is tudod, hogy összejártam a fél Dunántúlt, és nem ta­láltam a szoknyámhoz illő blúzt, így aztán azt sem tudom viselni. — Hát akkor végy föl, amit akarsz!-- Tudtam, hogy ilyen vagy! Sose akarsz nekem tanácsot adni! meg, egyenesek maradtak. Ép­pen kapóra jött, hogy egyik dolgozójuk építkezett. Ott a gyakorlatban is kipróbálták^ s nem volt hiba. És azóta a bőr­deszkából kiváló redőnyléc- alapanyag készül. így jól jár a vállalat: jelentős megtakarí­tást könyvelhet el, és jól jár mindenki: több redőnyléc ke­rül forgalomba. Ha a bőrdeszka közepét ki­vágják, a szélén még maradj valami fa. Vastagsága alig 1 ű centiméter. Ebből csibeládák készülnek. A gatteron nem lehetett 2 méternél rövidebb rönköt vág­ni. Életveszélyes volt a vele való próbálkozás. Csonka Jó­zsef tovább fejlesztett ré­gebbi ötletet, s most 1 méteres rönköt is vághatnak. Ha lesz 1 méteres keményfarönk, nem kell tűzifának eladni, hanem parkett-alapanyagot készíthet­nek belőle. Három esztendeje a telepve­zető egy újítása nyomán majd duplájára emelkedett a gatter teljesítménye. Addig egy rön­köt vágott a fűrész. Aztán né­hány számítás következett. Rá­jöttek, vághat az egyszerre ket­tőt is, ha nem túl nagy a rönk átmérője. Azóta 40 centiméter vastagságig két rönk kerül a f fűrész elé. Most egy olyan szerkezeten dolgozik a faipar »szükség vit­te rá« újítója, amellyel meg­gyorsíthatnák és megkönnyít- hetnék a vagonok kirakását, s megszüntetnék vele a baleseti veszélyt. — Ez még sokáig várat ma­gára — mondja az újító —, de remélem, sikerül. EGYMÁST ÉRIK itt az újí­tások, ésszerűsítések. A telep­vezető szereti a fát, sajnál min­den eldobott darabot. A szere­tet, a sajnálat meg a szükség állandóan arra serkenti, hogy gondolkozzék: miből mit lehet­ne még hasznosítani. Roland Ferenc Ez a színes szovjet film 1917-ben ját­szódik. Főszereplője a kis Andrejka és Je­lenka. Jelenka akkor került Andrejkáék- hoz, amikor édesany­Kis hősök ját agyonlőtték az ileiglenes kormány katonái. Andrejka megtudta édesapjától, hogy Lenin ellen el- fogató-parancsot ad­tak ki, s most bujkál­nia kell. Andrejka cigarettát kér Lenin számára a szomszéd néninél lakó hadirok­kanttól. Már kenyeret is rejtett a kamrában levő szénába, hadd legyen mit ennie Le­ninnek, ha véletlenül itt bújik meg. Éjjel szuronyos katonák verik föl a házat Köztük van a hadi­rokkant is, aki nem más, mint Fonkov zászlós. Lenint nem találják, elviszik Andrejka édesapját Andrejka és Vászka nevű barátja készül Fonkov zászlós elcsí- pésére. Egy anarchis­ta matróztól puskát szereznek. Nyomára bukkannak Fonkov- nak. A leszámolás sem késik. Megérke­zik Andrejka édesap­ja. Jelenka segítségé­vel megszerzi a pus­kát, elmegy Fonkov búvóhelyére, s lelövi az árulót. I Japánban Sabin-cseppekkel oltanak gyermekbénulás elien A japán kormány a közvéle­mény, elsősorban az édesanyák nyomására segítségért folyamodott a világ különböző országaihoz, hogy szállítsanak megfelelő meny- nyiségű élővírusos gyermekbénulás elleni vaccinát 13 500 000 veszélyez­tetett japán gyermek immunizálá­sára. , Az idén eddig 1089 gyermekbé- nulásos megbetegedés történt Ja­pánban, közülük 79 halálos volt. Az egyik vezető japán közegész­ségügyi alkalmazott kijelentette, valószínűleg a Szovjetuniótól fog­ják beszerezni az oltóanyag nagy részét. „Miss Universum“ választás Miamiban Több mint 100 jelölt részvétélével tartják meg július 7-től 16-ig a flo­ridai Miami Beachben a tizedik «■Miss Universum-«-váJasztáSt. A választás győztese nem csupán az amerikai reklám csodálatos áldá­saiban részesül, úgyhogy neve vi­lágszerte közismertté válik, hanem 5 ezer dollár jutalmat és 10 ezer dollár értékű szerződést is kap. A szépségkirálynő-választás megnyi­tóján a jelöltek hazájukat jelképe­ző öltözetben fognak felvonulni, és mindegyik egy-két perces beszéd­ben hívja majd fel a közönséget, hogy látogasson el hazájába. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16, Felelős kiadó: VYTRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. s. (F. V.; László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahiva t v oknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U fi

Next

/
Thumbnails
Contents