Somogyi Néplap, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-27 / 175. szám

Csütörtök, 1961. július 37. s SOMOGYI WfiPtiA* Olimiáink u'f dk Ki az illetékes ? Cipész kisiparos vagyak. 58 éves koromtól ugyan még dol­gozhatnék, de 1943 óta tartó betegségem gátol a rendszeres munkában. Apróbb javításo­kat ' végzek időnként, s ezért tartom meg iparengedélyemet. Az idén a helyi adószerv és a körzeti orvos javaslata alap­ján kértem a munkaképesség­csökkentést megállapító első fokú orvosi bizottságot, hogy vizsgáljon meg, és mérsékel- tessék adómat. A bizottság jú­nius 6-án kelt levelében arról értesített, hogy nem ők hiva­tottak erre, hanem a KSZKBI, s csak az ő berendelésükre mehetek a bizottság elé. Jú­nius 12-én a KSZKBI-től is megjött a válasz, ám ott sem vizsgálhattak meg, mert ha­táskörükbe csak szövetkezeti tagok tartoznak, ők a főorvosi hivatalt javasolták. Június 28-án elmentem a tabi járási főorvosi hivatalba, s itt végre kiállítottak egy hatósági bizo­nyítványt 60 százalékos mun­kaképesség-csökkenésről. Ezt azonban a községi tanács adó­ügyi megbízottja nem fogadta el, mert az adó elengedéséhez vagy mérsékléséhez csak a munkaképesség-csökkenést vizsgáló intézet igazolása jo­gosít. Az adóügyi megbízott írt az intézetnek, de mindmáig nem érkezett válasz. Abban senki sem kételkedik, hogy- erősen csökkent a mun­kaképességem, csupán az a vi­tatott, ki illetékes ezt felül­vizsgálni. A Somogyi Néplap­ból talán értesül problémám­ról az igazi illetékes, és vála­szol is majd. Rácz János cipész, Kánya. Ne egy helyben Naponta a Szabadság parkon járok keresztül. A parkőr a nagy kör egyik padján üldögél­ve beszélget az idősebb fér­fiakkal. Amikor egy-egy csin­talan gyermek végigszáguld kerékpárjával a park egyik­másik útján, a pádról felállva kiabál rá: — Gyere ide, az anyád! Nem tudod, hogy itt nem szabad kerékpározni? Azt gondolja, hogy a gyerek erre oda is megy. Ám én ezt nem tudom elképzelni. A napokban a gyermekját­szótér és a Damjanich utca közötti pázsitos területen nyolc-tíz gyermek tégladarabo­kat dobált az egyik fára. A járókelők közül többen rájuk szóltak, de eredménytelenül. Csupán akkor szaladtak szét a gyerekek, amikor egy ipari ta­nuló odaszólt, hogy értesíti a rendőrt. A parkőr semmit sem tudott az egészről. Úgy gondolom, hogy a park­őrnek időnként körül kellene járnia területét, hisz nemcsak a nagy kört és közvetlen kör­nyékét bízták gondjaira. Sz. Gy., Kaposvár. Köszönet ez Ingatlankezelő Vállalatnak Kaposvárott, a Gilice utca 3. Bzámú házban lakom. A bejá­rati hídon már évek óta ve­szélyes volt a közlekedés'. Hiá­ba mentem fűhöz-fához, hogy csinálják 'meg, elutasító vá­laszt kaptam, esetleg hitege­tést. Senki sem törődött ve­lünk. Féltem, hogy egy szép napon beszakad valamelyi­künk az árokba. Végül az In­gatlankezelő Vállalat igazga­tójához fordultam. Az kijött, megnézte a roskadozó átjárót, s három nap múlva megj avít- tatta a hidat. Illés Imréné Hozzászólás a július 20-án megjelent "Ivó­vizünkről van szó« című levél­hez. »A Farkas Irén által írt le­vél nem fedi a valóságot. Az állomásvezető feleségének és az állomásfelvigyázónak sem­mi köze sem volt a fuvarosok­kal támadt összezördüléshez, a fuvarosok ugyanis a vasút rendőrével és egy másik elv­társsal vitatkoztak. Tudniillik a fuvarosok többszöri figyel­meztetés ellenére se tettek ele­get a kérésnek, és a kút előtt álltak meg, így a lovak szeny- nyétöl az egyébként is eléggé fertőzött kút vizét még in­kább rontották. A rendőrség ezért leszereltette a kutat. A kútra nincs is szükség, hiszen az állomáson van vízcsap s az sokkal egészségesebb. Az utazóközönség és az állomás személyzete részére tehát van ivóvíz. Hangsúlyozom, hogy az utazóközönség részére, nem pe­dig a szomszédokéra! Úgy gondolom, hogy a vasút nem köteles a szomszédoknak ku­tat fenntartani. Tóth László állomás-elöljáró, Bélatelep.« Felejthetetlen emlék marad... Iskolánk ötven tanulója nemrég háromnapos budapesti kiránduláson vett részt. Az eh­hez szükséges pénz egy részét a szülőik adták, és a tanulók gyűjtötték össze, de hozzájárult a költségekhez a kölesei Jó­reménység Tsz vezetősége is. A tanulók jártak a Margitszi­geten, az Üttörővárosban, a Városligetben, a Halászbás­tyán, megtekintették az Or­szágházat, a Hadtörténelmi Múzeumot, a- Nemzeti Múzeu­mot. Nagy segítséget nyújtott — s ezért köszönetét érderpel — Németh Pál IBUSZ-vezető, aki biztosította tanulóink el­helyezését, és megszervezte a városlátogatóit. A kirándulás felejthetetlen emlék marad fia­talságunknak. Horváth Pál nevelő, Kölese. Néhány családnak egy Kaposvárott, a Gorkij utca kor­nyékének lakói panasszal fordul­tak szerkesztőségünkhöz: hetek óta zárva tartják a 23. sz. sütödét, pedig — mint mondták — igen sok tsz-tag lakik arrafelé, akik kény­telenek a Vörösfí.adsereg úti pék­ségben megsüttetni kenyerüket. Ezzel pedig fél nap is eltelik — panaszolták. A Sütőipari Vállalathoz fordul­tunk felvilágosításért. Talpai Lajos igazgató számadatokkal igazolta, hogy a sütödét nem1 most, hanem már régebben be kellett volna zár­ni. A második negyedben mindösz- sze 37 mázsa 75 kg házikenyerefc sütöttek. Áprilisban 8,38, májusban 9,73, júniusban 9,64 mázsa kenye­ret vittek oda süttetni a környék lakói. Hetenként háromszor sü­töttek házikenyeret. Figyelembe véve a hard tizenkét sütési napot, alig több mint 70—80 kg jutott egy- egy alkalomra. Igaz, a többi na­pon sütöttek a kereskedelemnek is, de ez sem tette jövedelmezővé az üzemet. Miért? Mert a házike­nyér sütésére ráfizettek. 80 fillé­rért sütik a házíkenyér kilóját. Még akkor is veszteségesen dol­goznának, ha egy mázsa kenyér jutna egy-egy sütési nanra. Ugyan­is a kemence felfűtéséhez 1—1,5 mázsa szénre és 20 kg fára van szükség. A munkabér, a villany, a. fogyóeszközök pótlása, a karban­tartás nagy összegre rúg. Az üzem bevétele a második negyedben .96 ezer, kiadása 97 ezer forint volt. — Ezért úgy határoztunk — mondotta Talpal elvtárs —, hogy azokat a pékségeket, amelyekre ráfizetünk, bezárjuk. Erre késztet bennünket a takarékosság. Kényelmetlen ez annak a kevés embernek a Gorkij utcában és má­sutt, akiknek a házikenyeret egy kicsit távolabbra kell vinniük sü­tésre. De nem kívánhatják, hogy a Sütőipari Vállalat néhány csa­ládnak tartson fenn pékséget. Sz. L. ILLÉS ERZSI SERTÉSGONDOZÓ “röbb mint hetvenmillió egyetemeink fejlesztésére Felsőoktatási intézményeink ebben az évben számos új be­ruházással, értékes gépekkel, műszerekkel, vizsgálati esz­közökkel gyarapodnak. Erre a célra 73,5 millió forintot köl­tenek, s a pénz nagyobb részét — csaknem negyvenmilliót — új gyakorlóműhelyek, labora­tóriumok berendezésére, mű­helycsarnok és egyéb építési beruházások megvalósítására fordítják. Mexőgaxdnsági gép szerelő-tanfolyam indul Adándon Az Adándi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskoláin szep­tember 1-én 6 hónapos, bent­lakásos mezőgazdasági gépsze­relő-tanfolyam indul 22—45 éves korúak részére (kivételes esetben 18—22 éveseket is föl­vesznek). Fölvételi követelmény: me­zőgazdasági gépész- vagy trak­torgépész sza kmunkás-bizo" myítvány; legalább 2 év terme­lési gyakorlat a szakmában; a szakma gyakorlásához szük­séges orvosi igazolás; tanórái igazolás a vagyoni és családi helyzetről; a munkahely veze­tőjének fölvételi javaslata. A tanfolyamra fölvett hall­gatók a hat hónap alatt kere­settérítésben részesülnek. A je­lentkezéseket közvetlenül a szaikiskola címére kell megkül­deni legkésőbb augusztus 15- ig. Az alkonyati nap korong­ja már közel jár a domb pere­méhez. Erzsi az akol felé tere­li a kocafalkát. Itt az etetés és szoptatás ideje. Szaporán pat­tog kezében az ostor. A 74 anyakoca mellett négyen dol­goznak. A télen a sertésgondozói tanfolyam első évét kitűnő eredménnyel végezte eL Meg­érte a szorgalmat, a tanulást, hiszen alig húszéves létére 1700 forintot keres havonta. Meg­vette már a bútorát. A kelen­gyéből sem hiányzik sok. A szórakozásra is telik. Az időből is, a keresetből is. Vasárnap kirándulni megy. Fonyódra és Badacsonyba is ellátogat. Megnézi a Kisfaludy- házat. Ha sikerül, táncol egyet a Rianásban. Biztosan lesz partnere, hiszen szemrevaló kislány. Hallja már a hívó szót. Nem társai, hanem a síró kismala­cok szólítják el mellőlünk. Pattint az ostorával, és für­gén az akol felé siet. Több mint bárom és íéi millió forint értékű gépalkatrészt adott el az aratás Idején a FOMAV kirendeltsége Egy ifjú ember arcképéhez Modem, mai fiatal Péter Oszkár. Ifjúi lelkesedéssel Ku­bába akart menni — néhány társával együtt —, hogy segít­sen Fidel Castro népének, de aztán megelégedett a balaton- lellei önkéntes építőtáborral. Nem jött meg a megbízóle­vél, sem az utazási igazolvány. Mit lehet ilyenkor tenni? Oda- állt édesanyja elé: — Anyukám, engedd meg, hogy saját költségemen . men­jek el. Ismerem Kertész tanár urat, a táborvezetőt, bizonyo­san megengedi, hogy ottma­radjak ... S Péter néni, a fiatalokat nagyon szerető mama — nem titok, hogy lakásuk sokszor ülésteremhez hasonlít, annyi a gyerek — hajlott a szóra. (Nem fölösleges azt sem megjegyez­ni, hogy ő volt az egyetlen RU’ándulási'a,túróra. .LJSBa Kis helyet foglal el, könnyű, nem romlik, tápláló, és nem hizlal. Bő választék várja az üzletekben. Különlegesség: Pierre Filippe (Marokko) fino­mított olíva olajban 14,— Ft. Ambre (Marokko) arany szí­nű olíva olajban 14,— Ft. Montenegro (Jugoszlávia) ap ró füstölt hal finom olajban 12,— Ft. (6053) édesanya, aki kikísérte fiát az állomásra.) Másnap reggel a vasútállo­máson nagy üdvrivalgással fo­gadták a fiúk Őszit. — Hát mégis jössz? Nagy­szerű. A vonatjegy 40 forintba ke­rült (Őszi nem kérte egyszer sem a tábor vezetőségét, hogy megtéritsék), de ez most nem számított. A fontos az volt, hogy utazhatott. — Mondd, Oszkár, miért mentél el? Csendes mosoly a válasz. — Eddig mindig ott voltam. Hiányzott volna. Egyedül, itt­hon? Nem jó dolog az, külö­nösen akkor, ha a barátok mind ott vannak. — Nem bántad meg? — Ugyan miért bántam vol­na? S megelevenednek a tábori élmények: a vihar, a sátor­mentés, a kedves csurgói »la­kótársak.« — Tavaly nagyon romanti­kus volt csajkából enni, de azért jobban tetszett most a sok szép műanyagedény — mondja. A két hét gyorsan elszaladt. Egyszer-hétszer felhólyagoso- dott a tenyere, mert hát nehéz a csákány, az utolsó nap meg lázas lett. De sebaj! — Jövőre megint ott leszek, ha törik, ha szakad — állítja vidáman. — Ha a saját költségemen ‘ kell utazni, akkor is... Íme, az első vonás Őszi arc­képéhez. Egészítsük ki most az arc­képet egy új vonással: Őszi, az ifjúgárdista. Képzeljük ma­gunk elé, amint társaival együtt szolgálatba indul, el­lenőrzi az italboltokat, vagy őrségbe áll valamilyen rendez­vényen. A nagyatádi ifjúgárdisták­ról nagyon jó a vélemény szer­te a járásban. Édesanyák jön­nek: — Vegyék föl a lányomat a gárdába, hadd tanuljon egy kis határozottságot. S az Ifjú Gárda parancsnok­helyettese, az ötletember: Pé­ter Oszkár. Volt egy beteg asszony Áta­dón: a Gárda segítette. A lá­nyok Osziéknál gyűltek össze, ruhát varrtak a gyerekeknek, a fiúk ezalatt fát hasogattak. Most újra hasonló akcióba kezdenek. Házat tataroznak majd, segítenek a rászorulók­nak. Az ősszel meg kukoricát törnek társadalmi munkában, hogy megmutassák a közösség erejét. — Sokat törtem a fejem, hogy milyen feladatot adha­tunk a lányoknak. Egy szeren­csés kimenetelű baleset adott öletet: a játszótéren egy kis­gyereket fejbe ütött a hinta. A lányok azóta ott ügyelnek a téren, s a szülők most már bátrabban elengedik az apró­ságokat. Őszi ízig-vérig közösségi em­ber. Áldozatot hozott azért, hogy a tábori munlcában részt vegyen, pedig senká sem kér­te rá, önként vállalta, önlcént végez társadalmi munkát, hi­szen nem kényszeríti senki, hogy egy rászoruló családnak a házát tatarozza. Hogy egy kicsit szűkebb a nadrágja a szolcásosnál? Hogy a lába ha­mar megmozdul, ha tánczenét hall? Ki róhatja meg érte? El­végre nem ez a fontos. Péter Oszkár, a Péter Osz­károk a ma fiataljai, a jövő emberei... Polesz György A Földművelésügyi Minisz­térium Anyagellátó Vállalata kaposvári kirendeltségének fel­adata, hogy ellássa pótalkatré­szekkel a mezőgazdasági üze­meket és azokat az ipari vál­lalatokat, amelyek mezőgazda- sági géppel is dolgoznak. A vállalat 25 ezer féle alkatrészt forgalmaz. Raktárszűke miatt mintegy 8000 fajta alkatrészt tart a raktárakban, 17 ezer fé­lét pedig igénylések alapján szerez be a kirendeltség. Nehe­zíti munkájúikat, hogy nincs megfelelő katalógusuk. Emiatt számtalan félreértés esik a megrendelők és a kirendeltség között. A FÖMAV kaposvári kiren­deltsége az első félévben 25 millió forint értékű pótalkat­részt adott el, s ezzel tervét 103 százalékra teljesítette. Fő­leg a téli gépjavításkor és a tavaszi munkák megkezdése­kor kérnek tőlük sok alkat­részt. De nyáron sem csökken számottevően forgalmuk. Nagy gondot fordítottak arra. hogy a gabonabetakarítás közben meghibásodott gépekhez mi­előbb odaérjen a szükséges al­katrész. A hivatalos munkaidő után esténként, sőt szombat—« vasárnap is ügyeletet tartot­tak. Június 20-tól július 14-ig csak az ügyeletes szolgálat 231 alkatrészt adott ki. Az aratás idején alig egy hónap alatt összesem 3 millió 681 ezer 772 forint értékű alkatrészt adtak el a gépállomásoknak, állami gazdaságoknak és termelőszö­vetkezeteknek. A napi forga­lom júniusban és júliusban 52 ezer és 446 ezer forint között váltakozott. A kirendeltség igyekszik minden megrendelésnek eleget tenni. Ami pillanatnyilag sem a helyi, sem az országos rak­tárban nincs meg, azt más me­gyékből szerzik be. Üres kéz­zel csak azok a megrendelők távoznak, akik olyan alkat­részt kérnek, amely sehol az országban nem kapható meg. RPROHIROETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként ip— Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán Is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. iiiiii il AS - V ÉTEL :::::: Most vásároljon modern vo­nalú női fürdőruhát. 90 forint­tól már kaphatók a földműves- szövetkezetek boltjaiban. (3759) Mély gyermekkocsi eladó. Ér­deklődni: Kaposvár, kórház, Máté. (1857) Építkezők, figyelem! Szállítunk vagontételben, leszállított áron el­ső osztályú vörös színű építőkö­vet. Lábazati ciklopkő 100 Ft, fala­zó és alapkő 80 Ft tormánként ab feladóállomáson vagonba rakva. A beérkezett rendeléseket 10 na­pon belül leszállítjuk. Érdeklődés­re megrendelőlapot küldünk. Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet, Köveskál, Veszprém megye. (3774) Termelőszövetkezetek, figyelem! A somodori Kossuth Tsz-ben 20 mázsa bíborhere mázsánként 1200 forintért és 13 mázsa olaszperje mázsánként 1700 forintért eladó. (1830) Beköltözhető kétszobás, kertes családi ház eladó. Kaposvár, Csa­logány köz 8. (2800) 350-es DKW oldal kocsival kismotort beszámítok. Cím: posvár, Damjanich u. 24., III let. 11/a. eladó, Ka­eme­(10077) Rövid, fekete, kereszthúros zongora eladó. Cím 10080-as mon a Magyar Hirdetőben. bécsi szá­(10080) csere iiijj! Elcserélném egyszobás társbérle­ti lakásomat nagyobbért megegye­zéssel. Ajánlatokat 10079-es számra a Magyar Hirdetőbe. (10079) Ijjjjl ÁLLAS iiiiii 350-es IZS igényesnek sürgősen eladó. Cím: Taszár, II., nős épü­let, KOVÁCS* (1858) A Kaposvári Sütőipari Vállalat sütőipari tanulókat felvesz. Je­lentkezés augusztus 1-ig Kaposvár/ Lenin u. 16. sz. alatt, Bonin Klára technikusnál. (1007#)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents