Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-17 / 141. szám
r VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! • Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L APÓ A XVIII. évfolyam, 141. szám. _______ ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1961. június 17. M AI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Miről írna, ha újságíró lenne? fS. o.) Jövő heti rádió- és televízió műsor (S. oj Fő a békesség CB. a.) KÖZŐS ERŐVEL írta: Szirmai Jenő, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára A zökkenőmentes aratás előfeltétele a jó felkészülés Értekezletet tartottak a megye állami gazdaságainak vezetői A jobb időjárás beköszöntésével igen sok tsz-tag, parasztasszony, férfi, fiatal fogott kapát, kaszát, villát, hogy elvégezze az időszakos mezőgazda- sági munkákat. A somogyi paraszt mindig híres volt munkaszeretetéről, . szorgalmáról, és ez most is meglátszik. Szinte nincs olyan község, ahol a lakosság nagy többsége ne szorgoskodna a határban. Munkájuk nyomán tisztul a gyomtól a cukorrépa, napraforgó, burgonya, kukorica, betakarítják a pillangósokat, a réti szénát. De ha a határt járjuk, azt is megállapíthatjuk, hogy még sok gazos terület van. Nem egy helyen kapálatlan a kukorica, és a rétekről már be kellene hordani a szénát. Az időszaki mezőgazdasági munkákkal megkéstünk. Az esőből, amely eleinte kedvezőnek bizonyult, már túl sokat kaptak növényeink. A szinte naponkénti csapadék megbénította a rendszeres kinti munkát, és alapvetően ez okozta, hogy a mezőgazdasági teendőkkel elmaradtunk. Ez azért veszélyes, mert közel az aratás ideje, és félő, hogy addig nem tudjuk befejezni a növényápolást. Sőt a déli járásokban máris megkezdték, s a jövő héten az egész megyében folytatják az őszi árpa aratását. Ebben a helyzetben tehát minden erőt mozgósítani kell arra, hogy a növényápolást az aratás fő idejéig elvégezzük, hiszen a jó termés biztosításáról, jövő évi kenyerünkről van szó. A kukoricakapálás a legfontosabb Amikor ilyen kevés idő áll rendelkezésünkre a növény- ápoláshoz, arra kell törekedni, bogy a ránk váró feladatokat fontossági sorrendben végezzük el. Nem javasoljuk hogy a kukoricán kívül ne kapáljanak meg más olyan növényt termelőszövetkezeteink, amelynél lemaradás van. De kérjük, hogy a fő figyelmet most mégis a kukorica első kapálására, valamint a pillangósok, a réti széna kaszálására és betakarítására fordítsák. Arra törekedjenek, hogy a kukoricakapálást pár napon belül elvégezzék mindenütt, mert másként olyan kár érheti szövetkezeteinket, amelyet már nemigen lehet behozni. Megyénk jelentős állattenyésztő terület. Azi állattenyésztéshez, a jó gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges, hogy megteremtsük az abraktakarmány- bázist, biztosítsuk a jó kukoricatermést. Mit tegyünk annak érdekében, hogy a kukoricát időben megkapáljuk? Most az a legfontosabb, hogy a falu apraja-nagyja, minden ember, aki csak segíteni tud ebben a munkában, dolgozzék a kukoricaföldön. Nemcsak a tsz-tag, hanem családtagjainak munkájára is nagy szükség van. Ha eredményt akarunk elérni — márpedig azt akarunk mindnyájan —, akkor úgy kell megszervezni a teendőket, hogy a tsz-tag és családtagjai mellett a más munkaterületen dolgozók — így az állatgondozók, irodában foglalkoztatottak — is kijuthassanak kapálni a kukoricaföldre. Szükséges, hogy lókapával,, géppel meghúzassák a sárközöket. A sok eső miatt több helyütt megsárgult már a kukorica. S ha a gazból kivesszük, ei-re még inkább számítani lehet. Elengedhetetlen tehát, hogy nitrogénműtrágyával fejtrágyázzunk. Éjjel-nappal a takarmánybetakarításért Mint említettem, a kukorica kapálása mellett a réti széna és a pillangósok kaszálása, illetve betakarítása a legsürgősebb feladat. A pillangósoknál általában már csak a betakarítás van hátra. Nappalt és éjszakát egyaránt ki kell használni, * hogy takarmánynövényeink mielőbb kazalba kerüljenek. Bátran lehet éjjel is dolgozni velük. Ha a pillangósnövények harmatossá váltak, a nedvesség felszívására esetleg hasznos sót használni. Az éjszakai takarmánybetakarításkor arra ügyeljünk, hogy a kazalrakásnál négyméterenként hagyjunk egy-egy méter szeli őzőnyílást. A réti széna kaszálásánál is arra kell törekedni, hogy' mihelyt lehet, azonnal betakarítsuk. Első természetesen a közös széna biztonságba helyezése. Dé ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a háztáji takarmány behordásáról sem. Ehhez is kell fogatokat biztosítani. Helyes az, amit már többhelyütt csináltak, hogy (a fogatok pihentetése érdekében is) a gépállomások vontatóját veszik igénybe a háztáji széna behordásához, s ennek térítési díját a tsz-tag fizeti ki. Az éjjelre adott fogatokért fele fuvarköltséget számítanak. Mivel az aratás kezdete egybeesik a növényápolással, különösen ügyeljünk arra, hogy az őszi árpát mindenütt géppel arassák le. Ez lehetővé teszi, hogy minél kevesebb munkáskezet vonjunk el a kapálástól és a takarmánybetakarítástól. Az idő kihasználását biztosító jól szervezett munka a kukoricakapálásnál, a széna és a pillangósok betakarításánál is meghozza a várt eredményt. Növelhetjük a termelőszövetkezetek állatállományának takarmánybázisát úgy is, hogy a még vetetten, üresen álló, valamint a (repce, őszi árpa alól) most felszabaduló területeket silókukoricával vetjük be. Készüljünk az aratásra! A kukorica kapálását, a pillangósok, a réti széna betakarítását tíz nap alatt, az aratás megkezdéséig jól szervezett, előrelátó munkával fejezzük be. Időközben keli az aratásra és a cséplésre is felkészülni. A növényápolás mellett ez a legfontosabb feladat. A jó felkészülés már fél siker. Ezért minden termelőszövetkezet most vegyé számításba, milyen segítséget rár és tud kapni a gépállomásoktól. Úgy számítsunk, . hogy lehetőleg minél kevesebb aratnivaló maradjon kézi erőre, tehát nagymértékben. vegyük igénybe a gépek munkáját. Az a helyes, ha termelőszövetkezeteink kijelölik azokat a táblákat, amelyek nagyságuknál és domborzati viszonyaiknál fogva alkalmasak a gépi aratásra, s éppen ezért termelékenyebben tudnak rajtuk dolgozni a gépek. Természetesen ma még nem lehet mindent elvégezni gépi erővel. Szükség lesz tehát a kaszapárokra is. Ezért jó, ha minden tsz mielőbb elkészíti a munkaerőmérlegét, hogy tisztán lássa a helyzetét. Válogassák ki a kaszapárokat. A kézi erőt elsősorban a dőlt vagy a kevert gabonával rendelkező táblákra összpontosítsák. Ezt a tagok is szívesen aratják, mert a munkaegységet is ennek megfelelően alakítják td. A kézikaszásoknak nagy segítséget tudnak adni a falubeli, de a városban dolgozó munkások is. A munkaerőmérleg elkészítésénél rájuk is számítsanak a tsz-ek. Beszéljék (meg velük, hogy szabadságukat lehetőleg az aratás idején vegyék ki, hogy a családnak segíthessenek a nagy nyári munkák elvégzésében. Az aratási előkészületeknél nem szabad figyelmen kívül hagyni a behordást és a csép- lést sem. Ügyeljünk arra, hogy a cséplésnél a lehető legkisebbre csökkentsük a hordás távolságát. Az a legcélszerűbb s leggazdaságosabb, ha a kézzel, vagy kévekötőgéppel vágott gabonát az istálló környékére szállítják, és ott csépelik el. Ekkor helyben van a szalma. A többit a táblák szélére hordják össze. Olyan helyet jelöljenek meg, amely több tábláról is rövid úton, köny- nyen megközelíthető. Együtt a falu és a város Az, hogy a tsz-ek milyen termésátlagot érnek el, menynyi lesz a jövedelmük, hogyan tudják ezt az évet zárni, és megalapozni a következőt — lényegében most dől el a növényápolásnál, az aratásnál, a gabonabetakarításnál, a cséplésnél, a tárolásnál. Ez a tény közös összefogásra kell hogy serkentsen falusi és városi, idős és fiatal, hivatali dolgozót és fizikai munkást — egyszóval minden embert. A nagy cél, sikeres gazdálkodásunk gyümölcse lelkesítsen mindenkit jobb, lelkiismeretesebb munkára. A becsületes emberek — hiszen ezek vannak túlnyomó többségben — ragadják magukkal azokat is, akik még nehézkesek, akadékoskodók, sőt azokat is, akik azelőtt se mentek egy kis lustaságért a szomszédba, akiknek nem fűlik foguk a munkához. A becsületes többségnek igenis van olyan nevelő ereje, hogy képes ezeket az embereket is csatasorba állítani a cél érdekében. Kérjük falusi pártszervezeteinket, tömegszer vezetein- ket, KlSZ-szervezeteinket: győzzék meg az embereket arról, hogy halaszthatatlanok a tennivalók. Most ne azt nézzük, hogy kinek mi a beosztása. Az állattenyésztő is menjen ki a földre, ha úgy hozza a sor. Semmi baj sem történik, ha a szövetkezeti boltosok úgy osztják be a nyitvatartási időt, hogy egy-két órát, néhány fél napot segíteni tudnak a kapálásban. Vagy ha a tanácsi és egyéb intézmények dolgozói is felkerekednek, és egy kis segítésre a mezőre indulnak. Mindez nemcsak a falu dolga most. Helyes, ha a városiak is kiveszik részüket e nagy feladatokból. A munkások, ' a járási székhelyeik üzemi dolgozói már a szervezés és a megszilárdítás idején is szívesen adták testvéri segítségüket a falunak. Most is arra kérjük őket, hogy ne hagyják magukra a termelőszövetkezeteket, a rendkívüli csapadékos időjárás miatt a munkában megkésett tsz-parasztokat. A segítségnek ezernyi módja van. Akár úgy teszik ezt a munkások, hogy szabadságukból pár napot falusi munkában töltenek el, akár úgy, hogy szombaton vagy vasárnap mennek ki dolgozni a földekre — mindegyik jólesik és igen hasznos most. A politikai nevelésben különösen sokat tehetnek a patronáló üzemek. De munkaerővel, szállítóeszközökkel is számottevően hozzá járulna ínak a munka eredményes elvégzéséhez. Be kell látnia mindenkinek, hogy a lemaradás oka (egykét helyet kivéve) nem a hanyagság, hanem a szeszélyes, csapadékos időjárás volt. Sokat segíthetnek a gépállomások a növényápolásban, a gépekkel jól felszerelt állami gazdaságokkal együtt pedig az aratásban. Ha valaki, akkor ők rendkívül hatékonyan mozdíthatják élő a megyei párt- végrehajtó bizottság ama határozatának megvalósítását, amely kimondja, hogy a kalászosok 50—60 százalékát géppel kell learatni. Számottevő az a segítség, amelyet az erdő- gazdaságok adhatnak a termelőszövetkezeteknek. Helyes lenne, ha ők egy-két hétre minden erejüket mozgósítva szervezetten kapcsolódnának be egy-egy termelőszövetkezeti község időszerű munkáinak elvégzésébe. Űjra és újra azt mondjuk: minden órát ki kell most használni. Az esetleges csapadékos idővel továbbra is számolni kell. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy akkor is kimenjünk a mezőre, ha ott az esó miatt esetleg csak fél napot dolgozhatunk. Aki ahol tud, segítsen. Nagy, egész embert kívánó feladatok állnak előttünk. Az okos szó, az előrelátó szervezés, a meggyőzés, a baráti, elvtársi segítségnyújtás olyan tényezők, amelyek előmozdítják, hogy a falu és a város összefogjon a rossz idő miatt lemaradt mezőgazdasági munkák elvégzésére. Egy kicsit több erőfeszítéssel elérhetjük, hogy hét-tíz nap alatt mindenütt befejezzük a növényápolást, majd utána rövid időn belül az aratást, és jó termést takaríthatunk be a somogyi földekről. Tegnap Lábodon értekezletet tartottak a megye állami gazdaságainak igazgatói, fö- agronómusai és főmérnökei. Az értekezleten a jelenlegi munkák helyzetéről és az aratás előtti legfontosabb teendőkről volt szó. Nagy József, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője elmondotta, hogv az idén az aratással az állami gazdaságokra kettős feladat hárul, egyrészt eleget kell tenniük a gazdaság belső feladatainak, másrészt segíteni kell a termelőszövetkezeteket. A tervek szerint a tíz állami. gazdaság mintegv 3 ezer hold kalászos betakarításában nyújt segítséget a.tsz-eknek. Szabados Dezső, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa mondott beszámolót. Először az állatállomány takarmányának biztosításáról, a pillangósok betakarításáról szólott. Elmondotta, hogy ieen nagy előrelépés, az, hogy a szálas takarmányok nagy részét fejlettebb módszerekkel szárították. Hiba, hogy néhány helyen nincsenek még tisztában ' azzal, hogy a széna mikor válik alkalmassá az ágas, illetve a ventillátoros szárításra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az aratás' előtt feltétlenül meg kell kezdeni a lucerna második kaszálását. Erre a munkára éppúgy mozgósítani kell minden erőt, mint a kukoricakapálásra. A kukorica vetésterületének ugyanis mintegy 50 százalékán végeztek vegyszeres gyomirtást — hozzá kell tenni, teljes sikerrel —, de a másik 50 százalék meglehetősen elgazosodott. ozükséges az erők összevonása azért, mert ezekre a munkákra mindössze másfél-két hét áll rendelkezésre. Az aratási szemléket mindenütt megtartották. Tavaly a búza holdankénti átlaga 13 mázsa 40 kiló volt, az idén — figyelembe véve a külföldi búzái aj tákat — átlagosan 3 mázsával több várható. Mindén gazdaságnak gondot okoz a termények huzamosabb ideig történő tárolása. Ezért fontos az aratás technológiáját úgy megszervezni, hogy a kombájnokról, cséplőgépekről száraz gabona kerüljön le, amelyet azonnal lehet szállítani a Terményforgalmi Vállalat raktáraiba. A szállítás zökkénomen- tes megoldása megkívánja az erők összevonását, a munkaerő iegteljesebb mértékű kihasználását Nagy Pál, az igazgatóság főmérnöke az aratással kapcsolatos néhány műszaki problémáról szólott. A 17 339 hold aret- nivalóra 63 kombájn áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy egy kombájnra átlagosan 275 hold jut Feltétlenül szükséges megszervezni az ara'.as idejére a műszaki szolgálni azt, hogy egy körzetszerelő állandóan a helyszínen tartózkodjon, és az alapvető cserealkatrészekben sem legyen hiány. A tárolószineket szükség szerint átalakítják gabona- tárolásra, s ezért ügyelni kell arra, hogy a kint levő gépeket fokozott mértékben áp alják. Az aratás az eddigi munkáknál nagyobb baleset- és tűzveszélyt jelent, ezért a gangoknak hatványozott mértékben gondot kell fordítani a balesetelhárításra és tűzvédelemre. Az értekezlet résztvevői végezetül hozzászólásaikban mondták el, milyen felkészülési fokon állnak gazdaságaik, illetve, milyen segítségre lenne még szükségük az aratás zavartalan lebonyolítása érdekében. Békegyűlés a megyei bíróságon Csütörtökön délután Kaposvárra látogatott az Országos Béketanács és a Magyar Jogász Szövetség vendégeként hazánkban tartózkodó külföldi nemzetközi jogászok egy csoportja. A két olasz, egy csehszlovák, egy német, egy román és egy kínai jogászból álló delegáció mindegyik részvevője tagja a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége titkárságának. A külföldi vendégek délután 4 órakor a megyei bíróság nagytermében békegyűlésen találkoztak városunk jogászaival, ügyvédeivel és a megjelent érdeklődőkkel. A békegyűlésen részt vett dr. Szólal József, az igazságügyi miniszter első helyettese, a Magyar Jogász Szövetség alelnöke, dr. Benedek Jenő, a Jogász Szövetség főtitkára, dr. KádáV Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományok Karának dékánja és dr. Patkós Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A Magyar Jogász Szövetség nevében dr. Tallós Emil, a megyei bíróság elnöke üdvözölte, majd dr. Benedeie főtitkár bemutatta -a vendégeket. Ezután Rudolf Bystricky egyetemi tanár, a Csehszlovák Jogész Szövetség alelnöke mondott — szép, hibátlan magyarsággal — beszédet. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövete sége. a második világháború alatt a párizsi ellenállók illegális jogász csoportjából alakult meg. Azóta már hét kongresszust tartottak eddig. A szövetség fő célja: a jogot a béke szolgálatába állítani. Ha a világ bármely pontján az elnyomó hatalom vagy egy diktátor lábbal tiporja a nemzetközi jogot, ma már a haladó világ felháborodása mellett egy jogász világszervezet tiltakozásával találja szembe magát — mondotta a többi között. Majd foglalkozott a titkárság legutóbbi bukaresti megbeszélésével, és a jelenlegi külpolitikai helyzet néhány nemzetközi jogi vonatkozású problémájával. A továbbiakban Ugo Natoli olasz egyetemi tanár szólalt fel. Beszélt az olasz alkotmány, á kapitalista állam papír-jogairól, és arról, milyen nehéz a demokratikus jogászok munkája náluk, a kultúra és művészet országában, ahol ötmillió analfabéta, és — az »olasz gazdasági csoda« ellenére — kétmillió munkanélküli él. A következő felszólaló Stellán Nituíescu, a Román Jogász Szövetség elnöke volt, majd Joachim Renneberg berlini egyetemi tanár, a Német Demokratikus Jogászok Szövetségének elnökségi tagja beszélt a nemzetközi jogász szövetség szerepéről az NDK-ban. Sajátos viszonyaik mellett külön jelentős harcot kell folytatniuk az NSZK demokratikusan gondolkozó jogászaiért^ akiknek a szervezetét felszámolták, és különböző újabb törvénykönyv-elképzelésekkel igyekeznek megfélemlíteni őket, ha a revanspolitika ellen,- a béke érdekében szót emelnek. Harcuk nem volt eredménytelen : ma már az ade- naueri törvénykező testületekből is eltávolították a közismert fasisztákat. — Mi tovább követeljük a bűnösök megbüntetését — mondotta befejezésül, majd dr. Tallós Emil köszönetnyilvánító zárószaval« vai ért véget a békegyülés. !
