Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1961. jóritus 13, Az igpazs^ató elvtars eii}jedéhe*le filmszínházaink műsorából •A vádlott Gs árpán Pál, az ítélethirdetés után szétnéz, s beszélni kezd. — Tisztelt bíróság! Nekem már mindegy..; Tudom, bű­nös vagyok, ittasan vezettem a gondjaimra bízott gépkocsit, . bár ismerem a közlekedési sza­bályokat, amelyek ezt szigo­rúan tiltják. Nem lett volna szabad, hiszen nemcsak a jár­müvet, hanem az utasok életét is veszélyeztettem. Szerencsére csak kisebb baleset történt, nem sérült meg senki. A bün­tetést leülöm, megfizetem a keletkezett káért is. Azonban meg kell mondjam: én csak azóta iszom vezetés közben, amióta az igazgató elvtárs ko­csijával járok. Azelőtt be nem mentem volna a vendéglőbe, még csak egy pohár sörre sem. Ö engedélyezte! Ö mond­ta, ne féljek, van olyan tekin­télye, összeköttetése, elintézi, hogy ne vegyék el a jogosítvá­nyomat, ha valami baj lesz.... Közvetlenség vagy haverság ? Lehet, hogy nem egészen így volt — nem is vizsgálta ezt a bíróság. De sajnos,, a példa nem egyedülálló. Nagyon sók vezetőállású ember munka utáni szórakozásaira, borozga­tásaira gépjárművezetőjét is magával viszi. — Közvetlen ember vagyok, nem teszek különbséget senki között, mellettem még a fehér asztalnál is ott ül a gépkocsi­vezető — hangoztatják. A közvetlenség • szép dolog. Elismerésre méltó, amikor egy vezető egyenrangú munkatárs­ként kezeli gépkocsivezetőjét. De ez a közvetlenség csak. ad­dig becsülendő, amíg nem lé­pik túl a határokat. Amikor az igeizgató, az osztályvezető, vagy a főmérnök és a gépko­csivezető együtt borozgat, s a gépkocsi az utcán áll, amit a gépkocsivezető ittasain fog vezetni, már nem közvetlen­ségről, inkább haverkodásról vám szó. Haverkodásról, mert felettese eltűri, sőt bátorítja, hogy beosztottja megszegje foglalkozásának szabályait. A következmény: rendszeres ittas vezetés Csak egyszer kell erőltetni, hogy a gépkocsivezető igyon, később már természetessé vá­lik. A főnök nem sértheti meg beosztottját, hogy egyszer hív­ja, másszor nem, mert akkor hangulatembemek tartják. A gépkocsivezető pedig, hogy ne lássék potyalesőnek, visszaadja a meghívást. Végül a gépkocsi- vezető már akkor is iszik, ami­kor egymaga van. Ez ad bá­torságot ahhoz, hogy amikor visszatérnek a megyeszékhely­re, né ä garázsba, hanem va­lamely szórakozóhely elé vi­gyék a kocsit. A szentjakabi Kinizsi-sörözőben nemegyszer gépkocsivezetők mulatnak, az udvaron , pedig sorban állnak a Volgák, Moszkvicsok, Warsza- wák. Az utasok már nyugod­tan alszanak otthon, hiszen jó­val régebben, minden baj nél­kül hazaértek. Csak két pohárkával ivott Amikor baj történik — mert az ittas vezetésnek előbb-utóbb ez a vége — megindul a men­tőakció. B. A. már több bal­esetet okozott ittas állapotban. Legutóbb a kocsi utasai így vallottak: i— Csak két pohárkávái ivott. A véralkoholvizsgálat viszont erősein ittas áPapotot mutatott. J. K. a nyílt országúton ösz­szetörte kocsiját, igazgatója mégis olyan véleményt adott, hogy valami műszaki hiba miatt történhetett a baleset, mert gépkocsivezetője nem szo­kott inni. Később a gépkocsi- vezető- beismerte, hogy hét­nyolc -nagyfröccsöt ittak. Érezzenek felelősséget A közlekedési balesetek legnagyobb része ittas vezetés­ből származik. A balesetek okozóit, a gépkocsivezetőket felelősségre vonják, eltiltják őket a vezetéstől, vagy bör­tönbe zárják, hosszú ideig fi­zetik az okozott kárt. Meg­szenvedik könnyelműségüket ők is, családjuk is. A balese­tek után már késő a siránko­zás, fogadkozás. Az utasnak mindenkor felelősséget kell éreznie azért, hogy gépkocsi­vezetője józan állapotban, sér­tetlenül vigye haza a kocsit. Szálai László Rosszízű késlekedés ' Illetékes körökben sokszor és sok szó esik a város mű­velődési életéről. Beszélünk róla, mert van mit megbeszélni, van mit tenni azért, hogy a megyeszékhely kulturális élete tartalmasabb legyen, kisugárzása serkentőbb hatású. De vall­juk csak be, néha már unjuk az e tárgyban meghirdetett értekezleteket, tanácskozásokat, mert az évekkel ezelőtti problémák nem fogynak, inkább szaporodnak. A problémák szaporodását pedig — amit az igények növekedése idéz elő —, nem lehet szőszaporítással meggátolni. Csak ezzel magyaráznám, hogy egyik testületünk, mely felső fokon Vállalt felelősséget városunk kultúrájáért, a kö­zelmúltban határozatképtelenné válva oszlott szét. Pontosabban dolgavégezetlenüL Mondanom sem kell, hogy a határozatkép­telenség előidézője nem az volt, hogy a testület tagjai tartóz­kodtak a szavazástól, hanem az, hogy tartózkodtak az ülé­sen való megjelenéstől. Jóllehet a napra, Időre szóló meghívóban ott állt, hogy a városi tanács Népművelési Állandó Bizottság fontos ügy­ben hivatott dönteni, nevezetesen a Latinka év programter­vezetének . átdolgozásában. A meghívottak nem jelentek meg, s a fontos napirendi ponttal kapcsolatos határozatok sem születhettek meg. Mi az oka a távolmaradásnak? Más irányú elfoglaltság-e, vagy pedig az, hogy a bizottság tagjai már azt is szószapo­rításnak minősítik, ami valóban megbeszélésre érdemes? Nehéz lenne eldönteni. Egy azonban bizonyos. Amíg a fő nem érez súlyos felelősséget, addig Igen nehéz a népműve­lési munkával megbízottakat munkájuk fontosságáról meg­győzni. S nem lehet egyértelműen számonkérni esetleges tu­nyaságukat. E héten talán sikerül összeülni a városi tanács Népmű­velési Állandó Bizottságának, hiszen a meghívók ezúttal nyo­matékos hangon hívnak. Úgymond: ...-“a napirendi pont sürgős határide jére és fontosságára való tekintettel... az ismét összehívott ülésen megjelenni szíveskedjenek.« Talán most sikerül eldönteni a Latinka év programját... Bár kissé rosszízű a késlekedés éppen Latinka Sándor váro­sában, Kaposvárott! L. I. Vörös Csillag J Mándy Iván ifjú- Jsági regényét vitte 'filmre a Budapest J Filmstúdió Várkonyi »Zoltán rendezésében. JA film hőse Csutak, »a vézna, szőke, álmo- Jdozó, kétbalkezes kis- Jíiú, aki nagyon, ma­gányos. Odahaza nem Jértik meg, iskolatár- »sai pedig valósággal Jkiközösítik: nem ta- Jlálják megfelelő ját- «szópajtásnak. Elérke-' Jzik a nyári vakáció.- Csutak megszöktet 'egy halálra ítélt, öreg »lovat, s egy csapásra »a gyerekek kedvence J lesz. Sok kalandot él­tnek át, önfeledt, vi- Jdám játékkal telnek »napjaik. Képzeletük­ében a szürke ló pari- Jpává változik, be­utazzák vele a vilá- . Jgot, győzelmet arat- 4nak. A szünidő végé­Csutak és a szürke ló Jre a szürke ló rejté- Jlyésen eltűnik. Hiába ( ( ( t * t ( teszik tűvé a várost, nem kerül elő. S bár nem látta mindenki, osztálytársai tudják, hogy Csutaknak volt egy szürke lova. Az iskolai év kezdetekor a kisfiú ínár nem ma­gányos, ráébredt,­hogy az övé, pajtásaié az élet ezernyi szép­sége, öröme. Szabad Ifjúság ^ A vár titka t » > t A »véres várban« Jlakó Szimnar kán ki- (Sajátította a forráso- <kat, csak földért volt Jhajlapdó vizet adni eMingecsaur szomjazó * népének. A híres tu­dósok éjjel-nappal azon törték a fejüket, hogyan tehetnék új­ra termővé a földeKet. Eldosztu és tanítvá­nya, Metanet olyan oldatot készít, ame­lyik feloldja a követ. Az ifjú Elsánra, a Mester tanítványára várt az a feladat, hogy utat törjön csá­kányával a szürke szikla mögött fekvő folyónak. Eldosztu és Metanet feloldja majd a varázserejű köve­ket, s életre kel tőlük, termővé lesz minden növény. Szimnar kán megtudta a tervet, s várába vitette a tu­dóst és tanítványait. A csodálatos oldatot azonban nem találta meg, mert azt már biztonságba helyez­ték. Elsan kiszabadí­totta a várból Eldosz- tut és barátait. A gonosz varázsló kővé változtatta Eldosztu kezét. Elsan legyőzte a varázslót, elpusztí­totta Szimnar kánt, élő karrá változtatta az előkerülő oldattal Eldosztu kőkarjait. A virágzó hegy kövei ismét virággá változ­tak, termővé vált a • föld is. Ä szakmát szeretni kell Nincs nagyobb elismerés an­nál, mint amikor egy ember rnunkájáról város- és megye- szerte megelégedéssel nyilat­koznak. Idős Banelli Sándor szobafestő és mázolóról pedig mindenki csak jót tud monda­ni. Lelkiismeretes, alapos-mun­káját bárki megnézheti. Érti is a szakma legapróbb fogásait. Nem csoda, ötven esztendővel ezelőtt, 1911-ben jelentkezeti Csurgón Fehér József mester­nél tanoncnak. — Tudja, mi mindent kellett akkor csinálni a szakma elsa­játítása mellett? 35 hold szántó, 25 db jószág, 6 hold szőlő, ugyanannyi erdő. Hajnali négy órakor keltünk, elláttuk az ál­latokat, kapáltunk, egész télen pedig az erdőben dolgoztunk. Negyedmagammal tanultam mesteremnél, s egyben mező- gazdasági napszámosok is vol­tunk. ,De amit tanultam, azt sohase bántam meg. — Felszabadulásom után sokféle munkát próbáltam meg. Az első világháborúban a lábam, 1919-ben, mint vörös­katona, a karom sebesült meg. Sokáig csak alkalmi munká­ból élhettem. Kávéházi takarí­tásból, szükségmunkából ten­gődtem. 1924-ben lettem önál­ló Kaposvárott. Azóta is itt dolgozom. Ennyit mond szűkszavúan az idős mester. 37 esztendővel ezelőtt egy vödörrel, s egy ecsettel kezdte önállóságát. Szorgalmával, igyekezetével el­érte; hogy megyeszerte meg­becsülik. A Béke Étterem, a Corso cukrászda, a Belvárosi Vendéglő, az eszpresszó, a Grill helyisége, mind ügyessé­gét, színérzékét dicséri. Erről tanúskodnak a Kaposvári Já­rási Pártbizottság irodái, s az igali és a szenigáloskéri párt­ház is. Az Ady Endre utcai kis mű­hely falán két mestervizsgáról szóló oklevél van egymás mel­lett. Az egyiket 1937-ben a má­sikat 1959-ben állították ki. A régebbi Banelli Sándoré, a két évvel ezelőtti pedig fiáé, Ár­pádé, aki nála tanult, s aki­vel most is együtt dolgozik. A falon még sok más okleve­let is látni. A könnyűipar ki­váló dolgozója cím elnyerésé­ről szólót, amit a megye kis­iparosai közül elsőnek kapott meg 1955-ben. Ott látni egy oklevelet, mein azt bizonyítja, hogy munkájával elnyerte a Jó minőségért jelvényt is. — Kényes vagyok munkám­ra, amit vállalok, becsülettel elvégzem. Igaz betegségem és 65 éves korom miatt már csak ritkán dolgozom. De az igényes munkákat, a színek keverését, összeállítását, az irányítást én végzem... Banelli Sándor a KIOSZ me­gyei szervezési felelőse, s a KIOSZ országos választmányá­nak is tagja. Kaposvárott mes- tervizsgáztató elnök, segít a városi népfront-bizottság mun­kájában is. Három tanulót ne­vel. Szigorúan fogja, és önál­lóságra szoktatja őket, hogy jó szakemberekké váljanak. Gyakran hangoztatja: A szak­mát szeretni kell __S mindazt, o mit vállaltok, becsülettel vé­gezzétek el, mert csak így áll­hatjátok meg helyeteket az életben... — ió ­Eredményes a szabadpolcos kiállítás A közmondás azt tartja ugyan, hogy a jó . bornak nem kell cégér, a könyvtárosok mégis úgy vélekednek, nem árt felhívni az olvasók figyel­mét az új szépirodalmi, s a jó ismeretterjesztő szakmai mű­vekre. A könyvtárban kiállí­tást rendeznek az ajánlott mű­veikből, az olvasó azonnal fel­figyel rá. Belelapoz, s ha meg­tetszik, már viszi is a kölcsön­zőasztalhoz. Ugyanezt a köny­vet aligha válogatta volna ki a polcon sorakozó ismeretter­jesztő művek közül, talán nem is nézte volna végig a köny­veket A könyvtárosok leleményén múlik, hogy olyan könyveket állítsanak ki a szabad polcra, amelyeket mindenki szívesen visz haza. A Cseri üti könyv­tárban igen ízléses elhelyezés­ben találja az olvasó ezeket a műveket. Egy-egy érdekes összefoglaló cím ragadja meg a belépőt. Nyolc-tíz mű tarto­n€tpeá,mf&ii ihimwá NYÁRRA NÉLKÜLÖZHETETLEN! (3238) Női halásznadrág vászon, piké, ballon anyagokból 77—200 Ft Női goldsol haloing, többféle fazonban, választékos kivitel ben 130—170 Ft Parisians keresztcsíkos férfi ing 112—125 Ft Pamut áttört rövidujjú fiú­ing 15—25 Ft Pamut áttört rövidujjú férfi­ing 38—40 Ft Gyermek napozó karton, sifon, piké anyagokból 28—51 Ft Habselyem női nadrág 28,50—48 Ft Habselyem női kombiné 61—95 Ft Habselyem női hálóing 120—180 Ft Müselyem férfiing 65—81 Ft Férfi ballon vagy Windsor short oliv, divatkék, sötétkék, csau és drapp színekben 95 Ft Shantung vászon férfiöltöny 380 Ft zik minden témakörhöz. Ápri­lisban így alakult a kölcsön­zés: 54 társadalomtudományi, 9 természettudományos, 17 műszaki könyv. A mezőgazda­sággal, kertészettel foglalkozó munkákból egyet sem kölcsön­zött a fiókkönyvtár. A múlt hónapban a szabad polcos ki­állítások eredményeképpen- megváltozott a statisztika: 77 társadalomtudományi, 11 ter­mészettudományos, 44 műsza­ki, 13 mezőgazdasági és ker­tészeti művet vittek el az ol­vasók. A következő hónapok­ban még több ismeretterjesztő mű talál gazdára a fiókkönyv­tárban. Egy-egy szabad polcos kiálh'táson szereplő könyv ké­sőbb már olyan hírre tesz szert, hogy az olvasók egymás­nak ajánlgatjákf Nemcsak a Cseri úti könyvtárban rendez­tek ilyen kiállításokat, hanem a város másik nyolc fiók- könyvtárában is. Az eredmény hasonló. A városi fiókkönyv­tárak összesen 2394 ismeret­terjesztő művet kölcsönöztek májusban. Somogyi Népfop? Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-li| Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2, Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési cUj egy hónapra 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents