Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-13 / 137. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961. június IS. Hruscsov miniszterelnök emlékiratokat nyújtott át Kennedy elnöknek (Folytatás az 1. oldalról.) sok elkerülhetetlenül a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó szerződés végrehajtása során vetődhet fel. Amelyekre vonatkozóan a végrehajtó szervnek kell majd határozatot hoznia. Nem szabad megengedni olyan helyzetet, hogy egyoldalú határoza- ' tok szülessenek és létrejöjjenek az .önkényeskedés feltételei. Ha az igazgató egy személy, akkor az önkény veszélye megsokszorozódik. Ha azonban elfogadják a végrehajtó szervnek azt az összetételét, amelyet a szovjet kormány javasolt, akkor teljes mértékben kiküszöbölődik az önkény és az egyoldalú határozatok lehetősége. A fentiekből kitűnik, hogy a »-vétó« kérdése hajánál fogva előráncigált kérdés. A szovjet kormány meggyőződése, hogy ha elfogadnák az igazgató tanács összetételére vonatkozó javaslatát, ezzel eltűnne az egyik legnagyobb akadály a szerződésről való megegyezés útjáből. Van még egy kérdés, amely- lyel kapcsolatban nézeteltérések forognak felnin. Ez az ellenőrzések kvótájának kérdése. A szovjet kormány reméli, hogy az amerikai kormány reális álláspontra helyezkedik a helyszíni ellenőrzések számának kérdésében is. A mi javaslatunk. hogy a Szovjetunió, az .Egyesült Államok és Nagy- Britammia területén évenként három ellenőrzést végezzenek, teljesen elegendő biztosítékot nyújt a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szerződés megszegésével szemben. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia rendkívül sok ellenőrzést követel, ami elkerülhetetlenül azt a gondolatot szüli, hogy az adott esetben korántsem a hatékony ellenőrzés megteremtéséről van szó. Figyelembe véve az államok- --íiaik az ellenőrzés kérdéseivel ''kapcsolatos álláspontját, nem lehet számításon kívül hagyni azt a körülményt,' hogy amíg katonai á 11 amcsoportosulások vannak a világon, addig az ellenőrzést -kémkedési célokra is fel lehet használni. Ez a helyzet a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről folyó tárgyalásokkal. Teljes őszinteséggel fejtettük ki elgondolásainkat a nehézségek kiküszöbölésének módozatait illetően: Az a mód, ahogyan mi kezeljük az ügyet, jó alap ahhoz, hogy hamarosan megköthessük a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló - szerződést. Ugyanakkor, ha tárgyilagosan értékeljük a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának problémája körül kialakult helyzetet, el kell ismernünk, hogy a genfi tárgyalások részvevői' jelenleg szemlátomást nehezen tudnak megállapodni a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. Ha így áll a dolog, akkor nem volna-e jobb. ha országaink a fő, az alapvető kérdéssel, az általános • és teljes leszerelés kérdésével kezdenék? Ebben az összefüggésben örömmel üdvözöljük Kennedy elnök legutóbbi kongresszusi üzenetében tett ama kijelentését, hogy a nukleáris fegyverkísérletek hatékony eltiltásáról szóló szerződés megkötése az első fontos lépés lenne a leszerelés irányában. INTos, oldjuk meg a kérdést kölcsönös összefüggésben és akkor megszűnik az a fő aka- . dály is, amelyet a nyugati hatalmak a háromtagú igazgató tanácsra vonatkozó szovjet javaslatban látnak. Mint ismeretes, a szovjet kormány már többször hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak elfogadják az általa nos és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatát, akkor a szovjet kormány a maga részéről hajlandó feltétel nélkül elfogadni a nyugati hatalmak mindennemű -ellenőrzési javas tatát. A szovjet kormány újból leszögezd ezt a készségét és hajlandó ebben az esetben aláírni egy olyan okmányt, amely magában foglalja a nyugati hatalmaknak a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó javaslatait is. Megtehetjük ezt a lépést, mert az általános és teljes leszerelés esetén az államok biztonságának kérdése egészen másként fest: nem lesznek hadseregek, nem áll majd fenn az a veszély, hogy valamely állam megtámad egy másikat. Ha minden állam leszerel és nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel megtámadhat más országokat, akkor valóban kialakulnak azok a feltételek, amelyek mellett minden ország rendelkezik majd kellő biztosítékokkal saját biztonságát illetően. Egyetlen államnak sem áll majd módjában, hogy titokban fegyveres erőket létesítsen, amelyek más államot vagy államcsoportokat fenyegetnek. Ilyen körülmények között mi hajlandók vagyunk elfogadni bármiféle ellenőrzést, amelyet a nyugati hatalmak javasolnak. Most, amikor fegyverkezési verseny folyik és egymással szembenálló katonai csoportosulások vannak, kénytelenek vagyunk fenntartani fegyveres erőinket országunk és szövetségeseink biztonsága érdekében. Ha az államok fenntartják fegyveres erőiket, akkor semmiféle ellenőrzést nem lehet elválasztani a felderítéstől. Az ellenőrzés csak akkor nem kapcsolódik majd össze a kémkedéssel, amikor majd felszámolják a fegyveres erőket, a fegyvereket pedig megsemmisítik. Akkor valóban egyetemes ellenőrzésre lesz szükség áhhoz, hogy egyetlen 'állam, egyetlen államcsoport- se készíthessen titokban fegyvereket, vagy fegyverkezzék és agresszióra készüljön más' államok ellen. Szigorú és hatékony ellenőrzés nélkül nem lehet megakadályozni az államok fegyverkezését. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a jelenlegi körülmények között az ellenőrzés koránt sem biztosítja, hogy valamely, országot nem ér támadás egy másik ország részéről, mert a fegyverzetet és a fegyveres erőket nemcsak fenntartják, hanem növelik is, különösen. a nukleáris fegyverek területén, amit maga az Egyesült Államok elnöke is elismert. A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése nem jelentené-e fegyverek előállításának és felhalmozásának megszüntetését, a háború veszélyének csökkenését. Ilyen körülmények között minden állam joggal gyanakodhat, hogy ellenőrzés leple alatt felderítő szerveket akarnak létrehozni.' ,. Az általános és teljes leszerelés megvalósulása esetén az államok birtokában csupán a megegyezés alapján fenntartandó korlátozott létszámú milícia vagy rendőrség maradna, amelyre a belső rend fenntartásához és az állampolgárok személyes biztonságának megóvásához van szükség. Ezek az erők nem veszélyeztethetnek azzal, hogy megtámadnak más országokat. Szükség esetén ezeket az alakulatokat a Biztonsági Tanács felhasználhatná, ha valamely állam mégis agresszív cselekményekhez folyamodna. Természetesen az ilyen nemzetközi erők vezetőségében egyformán képviselve kellene lennie minden fő-állam- csoportnak. vagyis a vezetőségnek valóban nemzetközinek kellene lennie. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy napjainkban a leszerelés megoldásának legreálisabb módja az általános és teljes leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzése. A világ államainak többsége ezt el is ismerte. Ezt bizonyítja az ENSZ-közgyűlés 14.«ülésszakának határozata, valamint a leszerelés kérdésének a 15. ülésszakon történt megvitatása. A szovjet kormány kifejezi reményét, hogy az Egyesült Államok kormánya figyelembe veszi a jelen emlékiratban kifejtett elgondolásokat és a maga részéről előmozdítja az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldását, s ezen belül az összes nukleáris fegyverkísérletek végérvényes megszüntetését. EML EKIR AT O A német kérdés békés rendezésének hosszú éveken át történő elhúzódása jelentős mértékben már eleve meghatározta az európai események alakulását a háború utáni időszakban. A németországi militarizmus felszámolására vonatkozó nagyjelentőségű szövetséges ' határozatokat, amelyeket az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya annak idején a tartós béke zálogának tekintett, csak részben hajtották végre, ina pedig a német terület nagyobb részén gyakorlatilag nem tartják meg. A háború után kialakult két német állam kormányai közül csak a Német Demokratikus Köztársaság kormánya ismeri el ezeket az egyezményeket és tartja magát hozzájuk. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya nyíltan kijelenti, hogy ezeket az egyezményeket nem tártja magára nézve kötelezőnek, ápolja a kardcsörtető militarizmust és követeli a német határok felülvizsgálását, a második vi-' lágháború eredményeinek revízióját. Igyekszik érős katonai bázist kialakítani a maga agresszív tervei számára, német földön veszélyes konfliktusok tűzfészkét felszítani és szembefordítani egymással a Hitler-ellenes koalícióban részt vett szövetségeseket. A nyugati hatalmak lehetővé tették a Német Szövetségi Köztársaság számára, hogy megkezdje a fegyverzetek felhalmozását és hadsereg kiépítését, messze túlmenően a védelmi szükségleteken. A' NA- TO-hatalmak újabb veszedelmes lépéseket tettek azzal, hogy megengedték az NSZK- nak hatezer tonnát is elérő vízkiszorítású hadihajók építését, valamint azt, hogy katonai támaszpontok számára használja Anglia, Franciaország, Olaszország területét. O A szovjet kormány őszintén törekszik arra, hogy megszüntesse a Szovjetunió és az Egyesült Államok között fennálló feszültség okait és áttérjen .az építő, baráti együttműködésre. A német békeszerződés megkötése nagymértékben közelebb hozná mindkét országot ehhez a célhoz. A Szovjetunió és az Egyesült Államok együtt harcolt a hitleri Németország el- len. Közös kötelességünk megkötni a német békeszerződést és ezzel szilárd biztosítékot teremteni arra, hogy német földről soha többé nem támadnak fel azok az erők, amelyek a világot újabb, még pusztí- tóbb háborúba taszíthatnák. Ha a Szovjetuniónak az az óhaja, hogy megszilárdítsa a békét és ne engedjen újabb világháborút kirobbantani Európában, nem áll ellentétben az Egyesült Államok kormányának szándékaival, akkor nem lesz nehéz megegyezésre jutni. O A helyzet reális felméréséből kiindulva a szovjet kormány a német békeszerződés haladéktalan .. megkötését kívánja. A békeszerződés kérdése egyúttal a Szovjetunió és sok más állam nemzetbiztonságának a kérdése is. Elmúlt már az az idő, amikor lehetséges volt változatlanul fenntartani a németországi helyzetet. A békeszerződés megkötésének- összes feltételei régóta megérettek és ezt a szerződést meg kell kötni. A lényeg az, hogy kivel és hogyan kötik meg. O A szovjet kormány nem akar kárt okozni az Egyesült Államok vagy más nyugati hatalmak érdekeinek Európában. Nem javasol olyan változást Németországban vagy Nyugat-Berlinben, amely csak valamely államnak vagy államok csoportjának javát szolgálja.. A Szovjetunió a béke megszilárdítása érdekében szükségesnek tartja a háború után kialakult európai helyzet rögzítését, jogilag biztosítani és megszilárdítani a fennálló német határok sérthetetlenségét, az összes felek érdekelnek ésszerű számbavétele alapján rendezni a nyugat-berlini helyzetet. A békeszerződésre vonatkozó megegyezés elérése érdekében a Szovjetunió nem ragaszkodik ahhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság azonnal lépjen ki a. NATO-bóL Mindkét német állam a béke- szerződés megkötése után is meghatározott ideig megmaradhatna azokban a katonai csoportosulásokban, amelyeknek jelenleg tagja. A szovjet javaslat nem kapcsolja össze a békeszerződés megkötését azzal, hogy a szerződés valamennyi részvevője ismerje el a Német Demokra tikus Köztársaságot vagy a Német Szövetségi Köztársaságot. Minden kormánynak saját dolga, hogy elismer-e vagy sem valamely államot. Ha az Egyesült Államok nem hajlandó aláírni egy egységes békeszerződést a két német állammal, akkor meg lehet ejteni a békekötést két szerződés alapján. Ebben az esetben a hitlerellenes koalíció volt tagállamai békeszerződést írnának alá saját belátásuk szerint.vagy mind a két, vagy az egyik német állammal. Ezen szerződéseknek szöveg szempontjából nem feltétlenül kell megegyezniük, de a békekötés legfontosabb kérdéseit illetően egyező rendelkezéseket kell tartalmazniuk. O A yiémet békeszerződés megkötése megoldaná a nyugat-berlini helyzet normalizálásának feladatát is. Miután nincs szilárd nemzetközi státusa, Nyugat-Berlin ma olyan hely, ahol a bonni re- vansvágyó körök állandóan rendkívül nagy feszültséget tartanak fenn és mindennemű, a békére nézve rendkívül veszélyes provokációkat rendeznek. Kötelességünk megakadályozni olyan fejlődést, amely mellett a német militarizmus erősödése a ■ nyugat-berlini helyzet rendezetlensége következtében jóvátehetetlen következményekre vezethet. A szovjet kormány a nyugat-berlini kérdés megoldására jelenleg nem lát jobb módot, mint azt, hogy változtassák Nyugat-Ber- lint demilitarizált szabad várossá. E javaslat megvalósítása rendezné a nyugat-berlini helyzetet, az összes felek érdekeinek ,rellő figyelembevételével. A •Nyugat-Berlinben jelenleg fennálló megszállási rendszer már idejét múlta, elvesztette összefüggését azokkal a célokkal, amelyek végett létrehozták, és a Németországról szóló szövetséges egyezményekkel, amelyeknek alapján fennáll. A megszállási jogok a német békeszerződés megkötésével természetesen megszűnnének, akár mind a két német állammal írják alá a békeszerződést, akár csak a Német Demokratikus Köztársasággal, amelynek területén Nyugat- Berlin fekszik. A szovjet kormány azt kívánja, hogy Nyugat-Berlin szabad város akadály nélkül tarthasson fenn kapcsolatokat a külvilággal, és belső ..rendjét lakosságának szabad akarat- nyilvánítása alapján határozzák meg. Az Egyesült Államok és minden más ország természetesen teljes mértékben fenntarthatná és fejleszthetné kapcsot -’ll a szabad várossal. Általában véve Nyugat-Ber- linnek a szovjet korrfiány elgondolása szerint szigorúan semlegesnek keli lennie. Természetesen nem szabad megengedni, hogy Nyugat-Berlint továbbra Is támaszpontként használják fel ellenséges tevékenység szítására a . Szovjetunió, az. NDK, vagy bármely más állam ellen, és ez a városrész . továbbra is nemzetközi konfliktusok veszélygóca maradjon. A Szovjetunió javasolja, hogy a leghatékonyabb garanciákat állapítsák meg annak megakadályozására, hogy bármely állam beavatkozzék a szabad város ügyeibe. A szabad város garanciájaként az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió jelképes csapatokat tarthatna Nyugat-Berlinben. A Szovjetunió nem ellenezné azt sem, hogy hasonló célokból az ENSZ fennhatósága alatt semleges országok is helyezzenek ott el csapatokat. A szabad város státusát áz ENSZ megfelelően lerögzítené és tekintélyével megerősítené. A Szovjetunió hajlandó megvitatni minden egyéb intézkedést is, amely alkalmas arra, hogy biztosítsa Nyugat-Berlinnek, mint demilitarizált szabad városnak szabadságát és függetlenségét. Mindamellett a nyugat-berlini kérdés rendezése során természetesen számolni kell azzal is, hogy szigorúan tiszteletben kell tartani a Német Demokratikus Köztársaság szuverén jogait. Mint • ismeretei, az NDK kijelentette, hogy kész csatlakozni egy ilyen egyezményhez és hajlandó azt tiszteletben tartani. A szovjet kormány már most javasolja, hogy . minden huzavona nélkül hívják össze a békeértelvz- letet, kössék meg a német békeszerződést és ennek alapján oldják meg Nyugat-Berlinnek, mint szabad városnak a kérdését. Ha az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak kormányai valamilyen okból kifolyólag az adott pillanatban még nem hajlandók erre, ak> kor szó lehetne meghatározott időre közbeeső megoldást találni. A négy hatalom forduljon a német államokhoz azzal a felhívással, hogy valamilyen számukra elfogadható formában egyezzenek meg a német kérdés békés rendezésével és az ország egyesítésével összefüggő kérdésekben. A négy hatalom már eleve jelentse ki, hogy elismernek minden olyan megegyezést, amelyre a németek egymással jutnak. Az NDK és az NSZK közötti tárgyalások pozitív kimenetele esetén azután megegyezés jöhetne létre az egységes német békeszerződés aláírására. Ha azonban a német államok nem tudnak megegyezni a feni említett kérdésekben, akkor gondoskodás történik a béke- szerződés megkötéséről a két német állammal, vagy az egyikkel az érdekelt országok belátása szerint. Annak érdekében, hogy a békekötés ne húzódjék el, határidőt kell kitűzni, ameddig a németeknek keresniük kell a lehetőséget a megegyezésre a rájuk tartozó belső kérdésekben. A szovjet kormány ezekre a tárgyalásokra elegendőnek tart legfeljebb hat hónapot. Az NSZK és az NDK közötti kapcsolatokra és megbeszélésekre ez a határidő teljesen elegendő, mivel a háború óta eltelt 16 esztendő alatt megérett a helyzet arra, hogy végezni kell a második világháború maradványaival Európában. A szovjet kormány kész megvizsgálni az Egyesült Államok kormányának a német békeszerződésre és a nyugat-berlini helyzet rendezésére vonatkozó bármilyen konstruktív javaslatát. A szovjet kormányt a legnagyobb jóakarat hatja át annak érdekében, hogy a német békeszerződés kérdése a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a többi érdekelt állam kölcsönös megegyezése alapján oldódjék meg. Ha a német békeszerződést a hitlerellenes koalíció összes részvevői . aláírnák, és ennek alapján rendeznék Nyugat- Berlin semleges státusának kérdését, ez a legjobb feltételeket teremtené meg az államok közötti bizalom megszilárdulásához és olyan fontos nemzetközi kérdések megoldásához, mint a leszerelés és más kérdések. Ha azonban az Egyesült Államok nem értené meg a békeszerződés megkötésének szükségességét, akkor ezt mi sajnálattal vennénk tudomásul, mivel a békeszerződést, amelyet tovább halasztani lehetetlen és veszélyes, nem az összes államokkal kellene aláírnunk, hanem csak azokkal, amelyek ezt óhajtják. A békeszerződés külön rögzíti Nyugat-Berlinnek, mint szabad városnak a státusát, a Szovjetunió pedig mint a békeszerződés többi részvevője is, természetesen szigorúan megtartja azt. Hasonlóképpen gondoskodás történik majd arról is, hogy ezt a státust más országok is tartsák /tiszteletben. Ez egyidejűleg jelenteni fogja a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolását, az ösz- szes ezzel járó következmé- rfyekkel együtt. Így a Német Demokratikus Köztársaság területén áthaladó szárazföldi, vízi éS légi közlekedési vonalak használatának kérdését nem lehet másképp megoldani, csak a Német Demokratikus Köztársasággal való megfelelő egyezmények alapján. Ez természetes is, mivel minden szuverén államnak elidegeníthetetlen joga ellenőrizni az ilyen közlekedési vonalakat. O A német békeszerződés megkötése a háború utáni végleges európai rendezés fontos lépése lenne, s ezért ez változatlanul célja a Szovjetuniónak. (MTI) A lázadók katonai provokációi Laoszban Hanoi (TASZSZ). A Patet Lao Hangja rádióállomás jelentést közölt a No- savan—Boun Oum csoport csapatainak a hazafias erők ellen végrehajtott Katonai provokációiról. A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint a rádiójelentés elmondta, hogy május 14-én a lázadók egyik osztaga megtámadta és elfoglalta Vientiane tartományban Khat- Khieng körzetet, amely a hazafias erőik ellenőrzése alatt állt. Május 16-án ugyanez az alakulat megtámadta a hazafias erők csapatait a Vientiane tar- .tományban lévő Nanok Kho- umban, május 20-án pedig aknavetőkkel lőtte a hazafias erők itteni állásait. A támadás ■során több békés lakost is megöltek és megsebesítettek. Június 4-én a lázadók egyik alakulata Na-Noung községben, Vientianetől 23 kilométerre intézett ' támadást 'a hazafias csapatok ellen. Ennek során is több békés lakost megöltek és megsebesítettek. Illetékes magyar hatóságok kiutasítottak három svájci állampolgárságú turistát katonai és ipari objektumok tiltott fényképezése és más törvénybeütköző tevékenység miatt.' A svájci állampolgárok kiutasításának tényéről és annak okairól az illetékes magyar hatóságok diplomáciai úton tájékoztatták a svájci hatósága« kát. (MTI)
