Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

O' ’ kt T A: VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP M XVni. évfolyam, 131. szám. BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1961. június 13. r -------- --------- ------­i i MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Ki a mesterük? (3. o.) A vasárnap sportja (4. o.) Miért döntött így a vezetőség? ér- \ Ü (5. O.) Nágocs, de messze jutottál ;* (6. o.) Ötszáz hold gépi aratást vállal a tsz-ekhen a Balatonhoglári Állami Gazdaság Mind nagyobb arányban fog­lalkozik szőlő-, gyümölcs- és oltvány termesztéssel a Bala- tanboglári Állami Gazdaság. Csupán az idén tavasszal 350 holdon végeztek telepítést. A vetésforgót évenként úgy keil összeállítaniuk, hogy feltétle­nül számoljanak a telepítések területi igényeivel. Ennek kö­vetkeztében már csak alig több mint 500 holdon termesz­tenek kalászost. Aratógépeik és kombájnjaik száma azonban nem csökkent, sőt az idén egy új, SZK—3-as szovjet kom­bájnnal bővült gépparkjuk, így kereken 1000 hold gabonát takaríthatnak be gépekkel. Egy-egy kombájnt és aratógé­pet felajánlottak a megyének, de választ még nem kaptak. Ezért úw”- tervezik, hogy ők üzemeltetik a nyáron az ősz- szes gépet, és segítenek velük a fonyódi járás termelőszövet­kezeteinek. őszi árpájuk 110 holdján ki­próbálják mind a négy kom­bájnt és a két aratógépet. En­nek a takarmánygabonának a betakarításával rövid idő alatt végeznek. Mód lesz a gépek bejáratására, az esetleges gép­hibák megjavítására, s utána minden kombájnt és kévekötőt átirányítanak a szövetkezeti földekre. Az állami gazdaság búzájának betakarításához ele­gendő két arató-cséplő, a má­sik’ két kombájn és a két ara­tógép a kenyérgabona beéré- sétől kezdve a tsz-ekben dol­gozhat. A megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága legutób­bi együttes ülése felhívta az állami gazdaságok figyelmét: a tőlük telhető legnagyobb gépi segítséget adják meg a tsz-ek- nek a gabonabetakarításban. A bogiáriak ennek figyelembe­vételével elkészítették a kom­bájnok és aratógépek menet­iránytervét A minél nagyobb teljesítmények elérése céljá­ból a náluk időközben felsza­baduló kombájnokat is a szak­emberekkel és a kiszolgáló személyzettel együtt bocsátják a buzsáki Munka Harcosa, a somogyvári Szabadság, a so- mogyvámosi Törekvés és eset­leg a látrányi Alkotmány Tsz rendelkezésére. Ügy számíta­nak, hogy e közös gazdaságok­ban összes gabonabetakarító gépükkel mintegy 500 hold kalászost tudnák learatni. Járási dalostalálkozó volt Csurgón (Tudósitónktól.) Az elmúlt hét szombatján rendezték meg Csurgón a já­rási művelődési házban a már hagyományossá vált általános iskolai kórusok dalostalálkozó­ját. ' A dalostalálkozón nyolc ál­talános iskola több mint fél­ezer növendéke vett részt. A találkozó gazdag műsorában kórusművek, népdalcsokrok és mozgalmi dalok hangzottak fel. Az elmúlt évek hasonló ren­dezvényeinek tapasztalataihoz hasonlítva elmondhatjuk, hogy a dalostalálkozó színes és vál­tozatos volt. Javult az általá­nos iskolai kórusok műsorvá­lasztása. Legnagyobb fejlődés- ről a berzencei és a csurgói I. sz. általános iskola kórusai ad­tak számot ezen a találkozón. A színvonalas dalostalálkozó műsorának kiértékelésekor a kórusvezetők megállapodtak abban, hogy a járási tanács művelődésügyi csoportja segít­ségével és szervezésében járá­si szántű továbbképzésen vesz­nek részt a jövőben. Augusz­tusban kétnapos tanfolyamon kezdik el a jövőben rendsze­ressé váló továbbképzést. Az értékelő megbeszélés so­rán úgy döntöttek a járás kó­rusvezetői, egyetértésben a mű­velődésügyi szervekkel, hogy azokban a községekben, ahol csak alsótagozato6 iskola mű­ködik, kórusokat alakítanák. Erre azért van szükség, mert az idei járási dalostalálkozón csupán 550 felsőtagozatos ál­talános iskolai tanuló vett részt. A jövő évi hasonló ta­lálkozón már részt vehetnek az alsótagozatosok is. Hruscsov miniszterelnök emlékiratokat nyújtott át Kennedy elnöknek Moszkva (TASZSZ). A kül­földi sajtóban loözlemények je­lentek még arról, hogy Hrus­csov, a Szovjet Minisztertanács elnöké a bécsi találkozón em­lékiratokat nyújtott ,út Kennedy amerikai elnöknek a nukleáris fegyverkísérletek< megszünteté­se, valamint a német béke­szerződés megkötése és ezen az alapon a nyugat-berlini kérdés rendezése ügyében. A külföldi sajtó sok esetben nerti kom­mentálja pontosan, egyes ese­tekben pedig elferdíti e doku­mentumokat. E körülménnyel számolva és annak érdiekében, hogy a közvé­lemény a valóságnak megfelelő értesülést szerezzen az emlék­iratok tartalmáról, a szovjet kormány célszerűnek ítéli, hogy nyilvánosságra hozza ezeket az okmányokéit. Az alábbiakban közöljük a szóbanforgó emlékiratok teljes szövegét. EMLÉKIRAT A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja, hogy kifejtse az atom- és hidrogénfegyver kí­sérletek megszüntetésére vo­natkozó elgondolásait. Mint ismeretes, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia megbízottai már több mint két és fél éve tárgyalnak Genfbem, de az idevágó egyez­mény megkötésének útjában még mindig nagy nehézségek tornyosulnak. A Szovjetunió a maga ré­széről minden lehetőt meg­tett és ma is megtesz, hogy mielőbb megegyezésre jus­son az Egyesült Államok­kal és Nagy-Britanniával a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetéséről szó­ló szerződést illetően. IVtirat ismeretes, a Szovjetunió attól az óhajtól vezetve, hogy kiküszöbölje a megegyezés aka­dályait, lényeges engedménye­ket tett a nyugati tárgyaló fe­leknek, egész sor javaslatukat elfogadta. A szovjet kormánynak a gen­fi tárgyalásokon elfoglalt állás­pontja egyszerű és világos. A Szovjetunió arra törekszik, hogy mindenütt és véglegesen szüntessenek be mindenféle nukleáris fegyverkísérleteket. Nem egyezhet azonban bele és soha nem is fog beleegyezni, hogy a nukleáris fegyverkísér­letek megszüntetéséről szóló szerződés üres papírdarabbá váljék, amelynek leple alatt továbbra is folytathatnak nukleáris fegyverkísérleteket e fegyverek tökéletesítése és újabb tömegpusztító eszközök létrehozatala végett. A szerződés hatálya alól nem le­het semmiféle kivétel: meg kell tiltani minden­fajta nukleáris fegyver- kísérletet, a levegőben, a víz alatt, a föld alatt és a kozmikus térségben egy­aránt. A genfi értekezleten mutat­kozó ki nem elégítő helyzet miatt a szovjet kormány szeret­né ismét kifejtem álláspontját a mind ez ideig megoldatlan alapvető kérdésekben. A MORATORIUM KÉRDÉSE Mint ismeretes, a szovjet kormány elfogadta azt az ame­rikai javaslatot, hogy a szerző­dés átmenetileg ne írja elő egy bizonyos határnál kisebb erős­ségű földalatti nukleáris fegy­verkísérletek eltiltását. Most meg kell egyeznünk abban, meddig tartson a szerződésiben nem rögzített földalatti nukleá­ris robbantások moratóriuma. Magától értetődik, hogy az erre vonatkozó megegyezésnek olyan jellegűnek kell lennie, hogy egyetlen állam se sért­hesse meg és egyetlen állam se hajthasson végre újra kísérleti nukleáris bombarobbantásokat. Ebből kiindulva a szovjet kor­mánynak szilárd meggyőződése, hogy a moratorium időtartamá­nak befejezése, amelyről meg­egyezés jön majd létre az ér­dekelt felek között, nem men­tesítheti automatikusan az álla­mokat attól a kötelezettségük­től, hogy nem hajtanak végre földalatti nukleáris robbantá­sokat. AZ ELLENŐRZÉS KÉRDÉSE A Szovjetuniónak az Egye­sült Államokhoz hasonlóan az a véleménye, hogy a kísérletek '{ beszüntetését nemzetközileg {szigorúan fellenőrizni kell. Tel- I jesen világos azonban, hogy |az ellenőrzés csak akkor lehet I hatékony, ha a felek kölcsönös I egyetértésién alapszik, nem pe­leiig azon a törekvésen, hogy az »ellenőrző rendszer segítségével fáz egyik államcsoport rákény- Iszeritihesse akaratát a másik I csoportra. f A szovjet kormány alaposan I megvizsgálta azt a kérdést, % hogyan lehetne az ellenőrzés 1 végrehajtása során, biztosítani fa felek egyenjogúságát és arra fa szilárd következtetésre ju- ftott, hogy f az ellenőrző szervek össze- f tételének a felek egyenlő I képviselete elvén kell nyu- í godnia. Tab és Kapoly között 28 áteresztő csatornát építenek, és az utat korszerűsítik, porta- Janítják az Aszfalt-és Űtépítő Vállalat dolgozói. Az építkezés II és fél millió forintba kér ÜL {Éppen ennek az elvinek meg- ffelelőan járt el a Szovjetunió fáz ellenőrző rendszer fő vég- I rehajtó szervének, az igazgató 1 tanácsnak összetételére tett J javaslatában. t E javaslat értelmében az {igazgató tanácsba a fő állam- f csoportok — a szocialista álla- Imok, a nyugati katonai töm- íbök tagállamai, a semleges ál- flamok — mindegyike egy-egy •megbízottat küldene és e há­rom megbízott teljesen egyen­jogú lenne. Nyugati részről e javaslatot azzal az indokolás­sal utasítják el, hogy a Szov­jetunió különleges jogokat akar szerezni az ellenőrző szervezetben. Ez az állítás ter­mészetesen minden alapot nél­külöz. Mi a szovjet javaslat valódi értelme? Éppen az, hogy ki kell zárni annak lehe­tőségét, hogy a felek valame­lyike különleges előnyökhöz jusson, vagy hogy sérelem ér­hesse egyik vagy másik állam­csoport biztonságát. Ml azt akarjuk biztosítani, hogy a felek ne formálisan, hanem ténylegesen egyen­jogúak legyenek a nukleá­ris fegyverkísérleteket el­tiltó szerződés végrehajtá­sában. Az ellenőrző bizottság, amelyben minden fő államcso- port képviselve lesz, jó, igaz­ságos, az összes államok érde­keit érintő határozatokat hoz­hat. Nem eleg azonban ilyen határozatokat hozni, biztosíta­ni kell azok részrehajlás nél­küli végrehajtását is. Az elfo­gulatlanságot azonban nem le­het biztosítani, ha a határoza­tok végrehajtását csupán egy személyre bízzák. Korunk nemzetközi kapcso­latainak története több olyan példát ismer, amikor egy sze­mély valamely. államcsoport befolyása alatt állva, vagy en­nek javára ténykedve, nem hajtott végre helyesen olyan határozatokat, amelyekről meg volt a megegyezés. Ez természetesen csak egy óllamcsopartnak volt előnyös, annak, amelynek érdekelt ez a személy képviselte, viszont kárt okozott más államoknak. Jólismert tény ugyanis, hogy vannak semleges államok, de nincsenek és nem is lehetnek semleges emberek. A nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetésére vonatkozó egyezmény közvetlenül érinti az államok biztonsági érdekeit és így az Egyesült Államok kormánya kétségtelenül egyet­ért azzal, hogy az ilyenfajta kérdések megoldásakor a lehe­tő legnagyobb óvatossággal kell eljárni. A mai körülmé­nyek között, amikor a világ katonai tömbökre oszlott, nagy- létszámú hadseregek vannak, a világot atomkonfliktus fe­nyegeti, megengedhetetlen, hogy az államok ■ biztonsági ér­dekeit és a népek sorsát érintő kérdések megoldása egyetlen személy elhatározásától függ­jön. Ezenkívül, ha egy személyt bíznának meg az ellenőrzéssel kapcsolatban hozott határoza­tok végrehajtásával, ezt dikta­túrának lehetne tekinteni, olyan törekvésnek. hoigy az egyik fél rá akarja erőszakolni akaratát a másikra. Valóbán, bajosan várható el, hogy a nyugati hatalmak hozzájárul­nának: e személyt valamelyik szocialista ország küldje ki. Sokkal inkább várható, hogy azt ajánlanák, az illető sze­mély valamely semleges or­szág állampolgára legyen. Ámde van-e biztosíték arra., hogy még ilyen személy is semleges, elfogulatlan állás­pontra helyezkedik a szocialis­ta országokkal .szemben? Ezért mi nem járulhatunk hozzá ilyen megoldáshoz. . A Szovjetunió nem tűrhet el diktátumot egyetlen oldal­ról sem. Mi egyenlő felté­teleket kívánunk minden­ki számára és sohasem já­rulunk hozzá ahhoz, hogy egyenlőtlen helyzetbe hoz­zanak bennünket. Meggyőződésünk, az Egyesüli; Államok kormánya osztja azt a véleményt, hogy minden nemzetközi egyezménynek kell tartalmaznia olyan biztosítéko­kat, amelyek kizárják a rossz­indulatú és indokolatlan lépé­seket az egyezményben részt­vevő államokkal szemben. Ez minden állam, minden kor­mány elidegeníthetetlen törvé­nyes joga. A Szovjetunió ami­kor azt javasolja, hogy a há­rom államcsopart egyenjogú képviselőiből kollégiumszerű végrehajtó szervet létesítsünk* abból indul ki, hogy ilymódon éppen az említett jogokat biz­tosítanák a szerződésiben részt vevő államoknak. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői a genfi tanácskozásokon azzal az indokolással ellenezték az igaz­gató tanács összetételér e vonat­kozó szovjet javaslatot, hogy ez tulajdonképpen a vétójog be­vezetését jelentené az ellenőr­zés végrehajtásával kapcsolat­ban. Ezeket az állításokat azonban csak úgy lehet érté­kelni, mint annak a régi irány­vonalnak a folytatását, amely­nek során elferdítették a Szovjetuniónak az ellenőrzés kérdésében elfoglalt álláspont­ját. Ebben az összefüggésben emlékeztetni lehet arra, hogy a szovjet kormány még 1959 májusában, amikor megmagya­rázta az ellenőrzés kvótájára vonatkozó indítványát, hang­súlyozta, hölgy az ellenőrző bizottságban vagy bármely más szerv­ben megejtendő szavazás nélkül, az ellenőrzésben érdekelt fél kívánságára kell megtartani a helyszíni ellenőrzéseket azon kvótán belül, amelyben megálla­podtak. Mindössze az szükséges, hogy az ellenőrző állomásokon a műszerek objektív jelzéseket adjanak, amelyek bizonyítják, hogy az illető ország valame­lyik részében olyan jelenség történt, amely nukleáris rob­bantás gyanúját keltheti. Ha vannak ilyen objektív jelzések, akkor — mint a szovjet javas­lat előírja — sem az ellenőrző bizottság, sem pedig az ellen­őrző szervezet bármely más szerve nem akadályozhatja meg az érdekelt fél ellenőrzés­re vonatkozó követelésének teljesítését. Tehát az igazgató tanács nem támaszthat semmi­féle akadályt az ellenőrzés végrehajtása szempontjából, s olyan akadályt sem, aminőre az amerikai megbízott az úgy­nevezett vétóról beszélve hi­vatkozott. Természetesen vannak más kérdések is — és. ezek közül (Folytatás a 2. oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents