Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. június II. TÉGLÁK A VÍZBEN 12 órás küzdelem az esővel a Balatonszentgyörgyi Téglagyárban JÚNIUS 7-E, SZERDA. Ügy kezdődött ez a nap is a Csillag­vár alatti téglagyárban, mint a többi. A dolgozók már 5 óra előtt megérkeztek Szentgyörgy. ről és a könnyező községekből, s hozzáláttak a napi munka elő­készületeihez. Legfeljebb, ha kevésbé gombolkoztak ki, mint máskor. A Balaton felett ugyanis hatalmas felhők sö­tétlettek, s kelet felől kitartóan fújt a hideg szél. — Nem lesz ebből eső — biztatták magukat a dolgozók, hisz még sosem fordult elő, hogy kelet felől esőt hozzon a szél. Délről meg nyugatról már igen. — Néha azonban, amikor egészen közelről moraj lőtt fel a dörgés, vagy fénylett egy villám csíkja a felhők sötétjé­ben, összerezzentek. Hátha mégis ... Hátha most keletről jön. Nem telt bele sok idő — fél 6 lehetett — hullani kezd­tek az első kövér cseppek. Néhány perc, s mintha füg­gönyt eresztettek , volna a gyár fölé, eltűnt minden. Nem látszott a Hidegvölgy, a mező, sem a Csillagvár alatti domb vagy a Szentgyörgy felé vivő út. Hatalmas égzengés kísérte a felhőszakadást. A gépek és a csillék megálltak, az emberek behúzódtak a szárítószínek alá. — Majd eláll — mondogat­ták. Pedig Berény, Keresztúr meg Újlak felől egyre újabb felhők tornyosultak nagy sö­téten. GYORSAN MEGTELTEK a gzárítószínek melletti árkok, s a kavargó lé ki-kicsapott be­lőlük. Hátul, a téglagyár mö­götti gödrökből is folyt a víz lefelé, keresve a legmélyebben fekvő területet. Hogy azt elér­je, óhatatlanul a telepen át kellett vinni útjának. Akkor pedig oda a nyers áru! — Meg kell akadályozni a rongálódást! És Biankini János gyárvezető szavai után megszűnt a létlen várakozás. Ásók, lapátok kerül­tek elő, utat nyitottak a vízinek a gyár melletti kaszáló felé. Rohant az ár nagy sebesen az út kis hídja alatt. Sodrában csak lapátra támaszkodva le­hetett lépkedni, ám így is majd elvitte az embereket. De muszáj volt ott lenni, mert hordta a törmeléket a víz, s állandóan tisztítani kellett a csatornákat. Jól megvetett láb­bal, óvatosan. És rövid idővel a felhősza­kadás kezdete után megindul­tak a vizek a mezőről és a környező erdős domboldalakról. Valamennyi a völgy bejáratá­nál épült téglagyár telepére zúdult. A sebes ár kilépett az árkokból, már hiába tisztogat­ták őket a hordaléktól. Nem bírta levezetni a kis híd se a sok vizet, s az kezdett felgyü- lemleni a telepen. — ALÄMOSSA A TÉGLÁ­KAT! — futott végig a kiáltás a különböző helyeken tevé­kenykedő 48 dolgozón. Néhá- nyajn abbahagyták a már re­ménytelennek látszó munkát a telep területén, s hozzáláttak a víz betörésének megakadályo­zásához vagy legalábbis kés­leltetéséhez. A mezőn árkokat ástak a szakadó esőben, így el­térítették a víz útját. De az erdő felől rohanó áradatot nem lehetett elterelni. Az egyre ma­gasabban és gyorsabban höm- pölygött. Szemes László, Futó Jenő, Tamás Ferenc meg a gyár ve­zetője más módszerhez folya modott. A télen kivágott fák Ne legyen mostohagyerek! Milyen meghívóra vár? A minap Tengődön, a busz­megállónál egy párbeszédnek voltam fültanúja. Az Új Élet Tsz egyik folto­sa, aki nyolc-tiz embert vitt a mezőre, megkérdezte az utazni készülő Szántó Dezső tsz-tag- tól: — Hova megy ilyen öltöze- iesen? Erre ő így válaszolt: — Bemegyek Tabra körül­nézni, mivel mára nem hívtak dolgozni a tsz-be. Akik ott voltunk, helytelent Megyénkben szerepel a Budapest Nagycirkusz A hónap második felében megyénkben vendégszerepei a Budapest Nagycirkusz. Június 14—is—16-án Nagyatádon mu­tatkozik be a közönségnek,, 17—18—20-án Kaposvár lakói láthatják az érdekesnek ígér­kező nemzetközi műsort, me­llet világszámokból állítottak össze. Különlegességet jelent a két Hildegard (német artisták) re­pülőszáma, Vyhnál és Kecsova csehszlovák artisták harmoni­kaművészete, a két Bernáth gladiátor produkciója, a 'per­ion-duó görkorcsolya-paródiá­ja, a két Erlis kerékpárszáma. Rajtuk kívül fellép Gazdag villámzsonglőr, a két Stefanek zenebohóc stb. Elefántparádé, oroszlán- és egyéb állatszámok teszik változatossá a Budapest Nagycirkusz műsorát. Szigorított vizsga nagyobb felkészültség Pénteken a megyei tanács kereskedelmi osztályán ven­déglátó-üzletvezetők és presz- SZÓ-, cukrászdavezetők vizs­gáztak. Az előző vizsgáktól el­térően most sokkal szigorúbb feltételeket szabtak a részve­vőknek. A szóbeli feleleteken kívül írásbeli dolgozatot is kellett készíteniük. A vizsgázó tizenkét szakem­ber alaposan felkészült. Ezt igazolta az átlagos négyes ered­mény- Különösen eredménye­sen szerepelt Tóth G. Jenővé, a balatonfenyvesi Fűzfa, Or­mos Gyula, a somogyszobi Utasellátó és Petri József, a fo- r.yódi Lidérc vendéglő vezető­tettük ezt a feleletet. Az üze­mi munkások, hivatali dolgo­zók meg a kötelességtudó tsz- parasztok minden nap, külön meghívó nélkül is megjelennek munkahelyükön, és végzik te­endőiket. Miért és milyen meg­hívóra vár naponta Szántó De­zső? Nem látja, hogy mennyi dolog van a tengődi határban? Vagy elfelejtette volna, hogy tavaly azért ért keveset a munkaegység, mert a kellően meg nem művelt földek kevés termést adtak? Az idén nagyobb szorgalom­mal láttak munkához a tengő­dtek. Fáradozásukat akkor ko­ronázhatja siker, ha az észtén dő minden napján helytállnak mindannyian. Ne hiányozzék közülük Szántó Dezső se. Tab­ra akkor is elutazhat, ha esik az eső, és nem lehet dolgozni a mezőn. Szabó Miklós levelező. rönkjei még ott hevertek az oldalban. Gátat nem állíthattak a víz elé, de vad rohanását lassíthatták. Egy pillanatig sem törődve azzal, hogy az ár elragadhatja őket, a rönköket a folyás irányával keresztbe helyezték. A fiatalok közül Cser János, Pintér Lajos, a két Varga: János és István meg Nagy György ugyancsak ide jött. Csizmaszáron felül ért a víz, mégis megállás nélkül gu rították a rönköket. A sodrás lassúbbodott, de már 20—25 cm magasan borította az ár a telepet. Onnan üzentek, hogy siessenek oda, mert ott van most a legnagyobb baj. Ve­szélybe került a kemence is, nem volt elegendő a régi védő­töltés, magasítani kellett. A nyerstégla-falak alapját kimos­ta a víz, s félő volt, hogy ösz- szedőlnek. Ezeket kellett meg­támasztani, néhol pedig a fal felső öt-hat sorát leszedni máshova rakni, hogy ezzel is csökkentsék az alapra neheze­dő nyomást. Mindenkinek minden lépése tudatos, előre megfontoltnak látszott, noha az eső már majd öt órája szakadt, s hol itt, hol ott tört be a víz. Vízben állt a présház és mindenütt minden és mindenki. A két hatalmas kút (10 méter mély, 3 méter átmérőjű) színültig megtelt za­varos lével. Fél 11-kor elállt az eső, de a veszély nem szűnt meg. Egy­re rohant az ár, s már három oldalról ostromolta a telepet. Elborította a lenti réteget is. Ismét nekiláttak az árkok tisztításának, s szemlátomást apadt a víz, ahogy itt-ott meg­tisztítottak egy-egy csatormát. Simon Teréz, Ángyán Rozália, Varga Ilona, Kiglics Mária még - mindig a téglákat rakta át biz­tosabb területire. Délután 5 óra felé ért véget a harc a víz el­len. Ekkorra készültek el a fa­lak megfámogatásával és az egyéb védelmi munkákkal. Az ár még este 7 órakor is ro­hant lefelé a Bari-hegyről. MÁSNAP REGGELRE csak az iszappal beborított telep maradt, a víz elvonult, csupán az agyagbányában csillogott még kideríthetetlen mélysége. A tegnap oly kegyetlenül meg­ázott dolgozók nekiláttak az iszap és a romok eltakarításá­nak, és ekkor nem kis büszke­ség melegítette fel a fáradt embereket: 80—90, sőt 100 ezer nyerstégla megsemmisülésére gondoltak, hiszen ennél sokkal kisebb zivatar is tönkretett 25—30 ezret. Most pedig — alig akarták elhinni — mind­össze 18—20 ezer vált haszna vehetetlemné. 12 órás megfeszí­tett küzdelemmel sikerült meg­óvniuk a nyers téglát, hetek- hónapok nehéz munkájának eredményét a pusztulástól. Roland Ferenc A Somogy megyei Finommechanikai Válla­lat siófoki kirendeltsége fontos feladatot tel­jesít. A balatoni üdülők százainak javít kony­hai felszereléseket, rádiókat stb. Tőle is függ tehát az üdülők zavartalan ellátása. A kiren­deltség vezetője, szakmunkásai minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a gépek jól működjenek. A múlt évben, az idén is az el­sők között teljesítették időarányos tervüket a vállalatnál. Még sincs minden rendben a kirendeltség­nél. Sőt olyan bérezést vezettek be náluk, amely nem ösztönzi a munkásokat a terv túl­teljesítésére. Helyes ez? Aligha! Hiszen a szol­gáltató iparban nincs anyaghiány, nem kell attól tartani, hogy a tervezettnél több árut nem veszi át a kereskedelem, azaz igenis túl szabad, sőt túl kell teljesíteni a tervet, ha van igény rá. Márpedig Siófokon a helyzet gyak­ran kívánja, hogy néha 10—12 órát is dolgoz­zék egy-egy szakember a nyári idényben. Ilyenkor kellene elvégezni az egész évi mun­ka zömét, hiszen télen sokkal kevesebb rá az alkalom. De nem tehetik, mert a bérezés meg­köti őket. Vajon teljesíti-e feladatát a szolgál­tatás, amelyet pedig fejleszteni kell, ha az egyik üdülőben elromlik a hűtőgép, s a más­napi ebédnek valót féltő üdülőgondnoknak azt kell mondaniuk, hogy nem javíthatják meg a gépet, mert 100 százalékon felül nem teljesíthetik a tervet. Ugye, hogy nem? Meg kellene menteni a siófokiakat az ilyen válaszoktól éppúgy, mint a szégyenkezéstől. Hadd támasztom alá az utóbbit. Két német és három angol vendég nyitott be a minap a Fi­nommechanikához. A frissen festett kirakat ratán (ezt is a Kiskereskedelmi Vállalat mázol­hatta át cserébe azért, mert a Finommechani­ka hajlandó volt néhány iparcikket saját ki­rakatában propagálni) az idegenek megrökö­nyödve álltak meg a reprezentatívnak egyál­talán nem mondható helyiségben. Végignéztek az omladozó, penészes faion, az ormótlan, nem ide való asztalfélén, aztán hogy bokájuk ki ne forduljon a feltöredezett cementen, fél­ve léptek odább. Vajon mit gondolhattak? , Garami Béla, a megyei tanács ipari osztály- vezetője már 1958 májusában hivatalos levél­ben elismerte, hogy a Finommechanika sió­foki kirendeltségének égetően szüksége van a szállítások, rendelések felvételéhez egy gépko­csira. Hosszas huzavona után a Furgont az idén végre elindult Siófokra. A vállalat köz­pontjától ketten jöttek vele. Megérkezésükkor közölték, hogy a gépkocsit a kirendeltségnek hozták, de most tovább mennek vele Pestre kiküldetésbe. Időközben sikerült elrontaniuk. A jobb sorsra érdemes gépkocsi most szét­szedve várja a további fejleményeket. Bosszantó az is, ami nemrég az esztergapad­dal történt. A vállalat igazgatója 1961. ápri­lis 25-i levelében tudtára adta a kirendeltség dolgozóinak, hogy a jövőben tilos másutt bér­ben esztergáltatniuk, mert ők is kapnak esz­tergapadot. »A bérmunka megszüntetése pré­miumfeltétel is« — írta az igazgató. Hamaro­san meg is érkezett az esztergapad, ponto­sabban egy silány kis műszerészpad, amelyen azt, amit itt kellene, nem lehet esztergálni. Sőt még alkatrészeket sem adtak hozzá. Nem tud­ják tehát ezt sem használni. Ezért mondom, hogy mostohagyerek a Fi- * nommechanikai Vállalat siófoki kirendeltsége. Pedig erre egyáltalán nem szolgált rá, sőt! Helyzeténél fogva joggal követelheti a fejlesz­tést, a korszerűsítést még akkor is, ha a válla­lat központjában azt hangoztatják, hogy most »•arccal a marcali kirendeltség felé fordultak.« Szegedi Nándor „A Gyuszira várok..." Sokan ülnek a Fodrász KTsz donneri 6-os számú üzletében. Nyírásra, borotválásra várnak. Megürül egy szék, a frissen .borotvált vendég fizet, távozik. Halmai Jenő fodrász körülnéz, keresi a legrégebben váró ven­déget. Fiatal, barna fiú ez. Szól is neki: — Te következel, fiam! A gyerek beletúr nyírásra szoruló dús hajfürtjeibe, de nem áll fel, csak megjegyzi a törzsvendégek megszokott nyu­godtságával: — A Gyuszira várok! Gyuszi, Madarász Gyula, az üzlet egyik szabadulás előtt álló tanulója egy pillanatra feltekint munkájából. Komoly arcán mosoly suhan át, szemé­vel biztatóan int vendége, ba­rátja felé: »Azonnal kész va­gyok« — mondja ez a tekintet, s aztán dolgozik tovább. Csat­tog az olló, a rakoncátlan fe­kete fürtökből kialakul egy szép, modem frizura. 1959-ben került ide tanuló­nak. Már túl van az írásbeli szakmai vizsgán, június 20-án pedig a gyakorlatban kell be­bizonyítania, hogy a két esz­tendőt nem töltötte hiába. Az iskolában jeles eredményt ért IISíMéí ■■■■■■ Bírósági hírek „Megtakarított" anyagért börtön Csicsek József nagyatádi la­kos az év elején a Somogy me­gyei Építőipari Vállalatnál dol­gozott üvegező segédmunkás­ként. A vállalat munkásszállá­sa ablakainak üvegezésekor Arató Antal babócsai lakostól üveget kértek kölcsön. A visz- szaadáskor Csicsek három táblával többet vitt azzal, hogy az »megtakarított« anyag. Az üvegért pénzt kért. Azután még egy alkalommal adott el a vállalat üvegéből Aratónak. A pénzt italra költötte. Arató az üveget utasításra vette meg, mivel Csicseket lopás gyanúja miatt mór korábban is figyelték. A Barcsi Járásbíró­ság Csicsek Józsefet hathónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Miért hagyták sikkasztani ? Kis Gál Gyula somogyjádi lakos 1960. július 1-től augusz­tus 31-ig volt a Balatonfenyve­si Fogyasztási Szövetkezet hús­boltjának vezetője. Az augusz­tus 11-i első leltárkor megálla­sikkasztott. Mégsem váltották le. A szeptemberi második lel­tár felvételekor újabb, ezúttal 9200 forintos sikkasztása derült ki. Ezenkívül hanyagsága mi­att 6350 forint értékű hús megromlott. Kis Gálnak 16 ezer forint köztartozása is volt. Az ennek fejében lezálogolt motorkerékpárt engedély nél­kül adta el, de tartozását nem rendezte. A bíróság egyévi és kéthónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Áruházi szarkát ítéltek el A Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat mar­cali áruházában a múlt év vé­gén 42 ezer forint leltárhiányt állapítottak meg. Elősző nem tudták az okát. Később tetten érték Bíró Lajost, a ruhá­zati osztály eladóját, amint különböző kisebb holmikat: bánion blúzokat, női harisnyá­kat stb. vitt ki az üzletből. Ki­derült, hogy összesen 16 ezer forint értékű árut lopott el így. A többi hiány okára nem de­rült fény, de könnyen lehet, hogy mások is visszaéltek a le­hetőségekkel. Nagyon gyenge volt ugyanis az ellenőrzés. Bár' pították, hogy 4350 forintot korábban is tapasztaltak lopá­sokat, az alkalmazottakat mégsem motozták meg. Bíró Lajost a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett lopás miatt másfél évi börtönre ítélték, s kötelezték az általa okozott 16 ezer forint kár megtérítésére. Cserei Jó­zsefet, aki a lopott holmik egy részét megvásárolta tőle, és tovább adta, orgazdaságért nyolchónapi börtönbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jog­erős. Elítéltek egy sikkasztó tanácstitkárt Herlicska Sándor 1957 már­ciusától 1960. márciusáig a Darányi Községi Tanács titká­ra volt. Ez idő alatt a tanács pénzéből 5058 forintot elsik­kasztott. Titkárkodása idején építették a község óvodáját. Nem ellenőrizte kellően a munkálatokat, anyaghiány ke­letkezett. Amikor felelősségre vonták, hamis tanú segítségé­vel akarta bűnét elpalástolni. A Barcsi Járásbíróság hivatali sikkasztás és hamis tanúzásra való rábírás bűntette miatt Herlicska Sándort 1 évi és 3 hónapi börtönre ítélte, és 9642 forint kár térítésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. el. Ügy érzi, sikerült a szakmai dolgozat, s a gyakorlatból sem fog szégyent vallani. Gyuszi már több alkalommal tanújelét adta a szakmájára való rátermettségének. A leg­utóbbi kaposvári fodrászverse­nyen első lett a tanulók között. Azelőtt pedig Pécsett nyerte meg a tanulók versenyét. Ez a két győzelem azonban riem- csak az ő rátermettségét mu­tatja, hanem azt is, hogy taní­tója, Halmai Jenő és az üzlet­ben dolgozó valamennyi fod­rász minden segítséget megad neki és a másik tanulónak a szakma elsajátításához. Tanu­ló társa, Atzél Márta a megyei fodrászversenyen a második lett Madarász Gyuszit a két első hely nem tette beképzeltté Mint Kőlloti József, Bognár István mondja, éppoly szorgal­mas, szerény, szófogadó, nlint azelőtt A rokonszenves szőke fiú szabadulása után a Május 1. utcai 1-es üzletbe kerül. A vendégek bizonyára ott is ha­mar megszeretik majd a sze­rény, törekvő fiút. Gyuszi olyan típusú fodrász, aki nem akar hajmosást, szeszbedörzsö- lést, olajat stb. ráerőltetni a Vendégre, ha az nem kéri. — De amit kémek, azt szívesen megcsinálom — mondja. — Kivéve a félbemaradt, borzas frizurákat. Ezekről, ha lehet lebeszélem a vendégeket... Sz. L. /fáfáni napvh,nyá?ti frwmvA NYÁRRA NÉLKÜLÖZHETETLEN! Gyermeknapozó karton, sifon, piké anyagból 28 forinttól 51 forintig. Habselyem női nadrág 28,50 fo­rinttól 48,— forintig Habselyem női kombiné 61,— forinttól 95,— forintig Habselyem női hálóing 120,— forinttól 180,— forintig Műselyem férfiing 65,— forint­tól 81,— forintig Női halásznadrág vászon, piké, ballon anyagból 77,— forinttól 200,— forintig Női goldsol hálóing, többféle fazonban, választékos kivitel­ben 130,— forinttól 170,— fo­rintig Parislana keresztcsíkos férfi­ing 112,— forinttól 125,— fo­rintig Pamut áttört rövidujjú fiúing 15,— forinttól 25,— forintig, Pamut áttört rövidujjú férfi­ing 38,— forinttól 40,— forintig. (3238)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents