Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

Szombat, 1961. június 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kötelességeink... Üzemvezetők a tbc-mentes tehénállomány kialakításához nyújtandó segítségről Vasárnapi »Gyermekeinkért-« címmel ar­ról írtunk, hogy a kaposvári Latiinka Sándor Termelőszö­vetkezet a város gyermekeinek tbc-mentes tejjel való ellátása céljából negatív tehénállo­mányt alakít ki. Ehhez félmil­lió forintos költséggel felépíte- tették az istállót, s megvásárol­ták a gümőkórmemtes szarvas- marhákat. Még csupán egy­néhány négyzetméter alapte­rületű tejház, zuhanyozó és pihenőhelyiség kellene ahhoz, hogy az állatokat bevihessék az istállóba, és megkezdhessék a fertőzésmentes tej szállítását a bölcsődékbe, óvodákba. Az említett helyiségek elké­szítéséhez azonban nincs pénze a szövetkezetnek. Megírtuk, hogy a város, az üzemek tá­mogatására volna sürgősen szükség. Segítségükkel hama­rosan elkészülhetnének e he­lyiségek, s két hónapon belül (ezalatt mindenképpen be kell kötni az állatokat az is­tállóba) megvalósulhatna a nemes cél. Mint említettük a patronáló Textilművek az el­sők között ajánlotta fel, hogy minden tőle telhető segítséget megad a tsz-nek. Véleményt kértünk azoknak számunkban ; dalmi munkában elkészítsük. Kellő mennyiségű szürke mo­zaiklapot is adhatunk a tej­ház falainak csempézéséhez, ha ez a,célnak megfelel. Csu­pán az kell, , hogy a megyei tanács ipari osztálya engedé­lyezze a szükséges anyag és energia felhasználását. BABODI ISTVÁN, a Somogy megyei Finom- mechanikai Vállalat igazgató­ja: —' Olvastam a cikket, és mindjárt arra gondoltam, hogy kötelességünk támogatni a termelőszövetkezet kezdemé­nyezését. Nemcsak üzemveze­tő, apa is vagyok, éppen ezért jól tudom, hogy mit jelent a gyermekeknek a fertőzésmen­tes tej. Vállalatunk a legna­gyobb készséggel segít a szük­séges helyiségek felépítéséban. Vannak olyan csöveink és egyéb anyagunk, amelyeket felhasználhatunk a zuhanyozó elkészítéséhez. Azt kérjük, hogy a tsz vezetői keressenek fel bennünket, hogy megbe­szélhessük a tennivalókat. MÜLLER LÁSZLÓ, a Ruhaüzem igazgatója: — Nem zárkóztunk el eddig sem a célszerű és hasznos kez­deményezések támogatásától. A város gyermekeinek tbc- mentes tejjel való ellátását ilyennek tartom. Üzemünk tíz az üzemeknek a vezetőitől, amelyeket írásunkban úgy em- ‘ vállalkozik arra, hogy a lítettünk, hogy segítségük no- gyón fontos lenne. FONAI JÁNOS, a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés igazgatója ezt mond­ta: — Örömmel szereztünk tu­domást a termelőszövetkezet kezdeményezéséről. Egyetér­tünk vele. Mivel városi létesít­ményről van szó, vállalatunk készséggel segít a tejház, für­dő, illetve pihenő létrehozásá­ban. Találunk módot arra, hogy a szükséges téglát társa­fehér köpenyt elkészíti az állatgondozók számára. HORVÁTH IMRE, a Dél-Dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat főmérnöke: — Igazgatónk szabadságon van, de az ő nevében is ígér­hetem, hogy vállalatunk nem zárkózik el a segítségnyújtás elől. Mindent megteszünk, ami nem ütközik törvénybe. Anyagot nem tudunk adni, az bizonyára van is a termelőszö­vetkezetnek. ígérjük azonban, hogy soron kívül bekötjük a villanyt a negatív állomány istállójába. Megbeszélésre vár­juk a tsz vezetőit. GARAMI BÉLA, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője megígérte, hogy engedélyezi a vállalatoknak az említett helyiségek megépítésé­hez szükséges anyag és energia felhasználását. Tehát kedvező fogadtatásra talált a termelőszövetkezet kezdeményezése. Hisszük, hogy az ígért támogatás nem marad el. Mivel sürgős a dolog, jó lenne, ha a tsz vezetői azonnal kapcsolatot teremtenének az üzemek vezetőivel, s pontosan rögzítenék a segítségadás ide­jét és módját. Lapunk sem feledkezik meg az ügyről. Felszínen tartásá­val mi is segíteni akarjuk e szép terv valóra váltását. Sz. N. • • Összetorlódtak a munkák — nem állhatnak a gépek A csurgói járás termelőszövetkezeti vezetőinek tanácskozásáról Az idén korán kitavaszodott, a szokottnál néhány héttel előbb lehetett kezdeni a szántás-ve­tést. Idejében megindult és eleinte jól haladt a munka a csurgói járás termelőszövetke­zeteiben is. A male meg a zab elvetése után elbizakodottság ütötte fel a fejét egyik-másik közös gazdaságiban: »RáérüMk, nem késtünk el, minek siet­nénk annyira.' majd csak el­készülünk mindennel.« S a kö­vetkező lépés az volt, hogy megállították a gépeket mond­ván: »Győzzük a munkák<ait a magunk erejéből is; takarékos­kodjunk, ne vigyen el sok pénzt a gépállomás, így többet ér majd a munkaegység.« Az idő nem állt meg, a burgonya is, a kukorica is késve került a földbe. Az esőzés is közbe­szólt. Máris elfogyott az előny, sőt ma már lemaradás tapasz­talható. Nem megy kielégítően a fűkaszálás, a kultivátorozás — gép pedig itt is, ott is áll. Kultivátorral vagy lókapával? A kedvezőtlen jelenségek ar­ra sarkallták az Iharosbarényi Gépállomás igazgatóját és fő- mezőgazdászát, hogy sürgessék a járás vezetőit: hívják össze Meqyénkben vendégeskedik 8 Mohácsi Délszláv Képi Együttes Urasovics Dánielnek, a Magyar­országi Délszlávok Szövetsége fő­titkárhelyettesének vezetésével né­hány napig a barcsi járásban ven­dégeskedik a Mohácsi Délszláv (sokác) Népi Együttes. Az ének-, tánc- és tamburaegyüttes délszláv dalokkal, táncokkal szórakoztatja Tótújfalu, Lakócsa és Potony la­kóit. A műsor előtt Urasovics’ Dá­niel a magyarországi délszlávok helyzetéről, Bóclis István, a Haza­fias Népfront barcsi járási titkára az időszerű politikai kérdésekről ad tájékoztatót. íjrétek első termésének betaka- azonban értette a módját, mi-£|-ftása általában minden évben A nagyszakácsi Béke Tsz 22 holdas burgonyaföldjét a II. számú brigád műveit ember 6 pár lókapával 5 óra alatt húzatta meg a földet. A 18 az Illetékeseket, a termelőszö­vetkezeti elnököket, mezőgaz­dászokat és a községi tanácsok elnökeit. A tanácskozást csü­törtökön tartották meg Csur­gón. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Hevesi János, a megyei pártbizottság titkára is. Beszámolót az eddigi mun­kákról és a további tenniva­lókról Hortobágyi István,' a járási bizottság titkára és Kiss István, a gépállomás igazgató­ja mondott. A részvevők a vi­tában számot adtak tapaszta­lataikról, elképzeléseikről. Az egyik legvitatottabb kérdés ez volt: kultivátorral vagy lóka­pával műveljék-e a burgonya, a napraforgó és a kukorica sor­közét? A csurgói Zrínyi Termelő­szövetkezetben 1273 holdból 560 holdat kapáltak meg eddig. A többi területet is nagyon gyor1 san meg kellene tisztítani a gyomoktól. A Zetor szaporáb­ban halad, mint a ló. De — szerintük többe kerül a kulti­vátorozás, mint az ekekapálás. Alapos volna ez a számvetés? Berzencén is hasonlóan vé­lekednek. Ez csendült ki Mol­nár Józsefnek, a Jobb Élet Tsz elnökhelyettesének szavaiból. Több dolgot azonban figyel­men kívül hagynak. Egy hold föld kultivá-iarozása 32 forint­ba kerül. Ha géppel kapálnak, előbb megjáratják a sorok kö­zét, nagyobb lesz a termésho­zam. A több termésből megté­rül a gépi munka díja. A lóka pázástól felmentett fogatosok és lóvezetők mást dolgozhatnak: kapálhatnak, kaszálhatnak, így még idejében elkészülhet a növényápolás is, a takar- mánybetakarítás is. Ettől szin­tén nagy anyagi előnye szár­mazik a tsz-nek. A szentai Aranykalász veze­tői bizonyosan figyelembe vet­ték mindezeket a körülménye­ket, mert hosszú huzavona után mégiscsak a gépállomás hoz fordultak segítségért. Kasza alá érett a fű Hortobágyi elvtárs érdekes példát említett: »A múlt héten megkérdeztem az útkaparótól: miért nem kaszálják a füvet az árokparton, az út mentén. Azt felelte, hogy még nem kaptak rá rendelkezést. Illetve olyan utasítást adott a vállalat, hogy június 1-e és 10-e között kell kaszálni, ez van a terv­ben.« Nagyjában-egészében így vé­Földes Mihály: di) ként bírja mégis szóra. — Mintha gyónna — párán-J csolta gyengéden. — Szeret­ném, ha kitárná a lelkét elöt-Jt tem. — Abból élek — vallotta^ szégyenlősen a vénlány —,i amit a vendégeimtől keresek.) júniusra esett. Kár volt az idén ragaszkodni ehhez az időpont­hoz. Hiszen végtére is nem a naptár, hanem a fű fejlett­ségi foka határozza meg a ka­szálás idejét. Most már nincs helye semmi­féle várakozásnak. A járásban több mint 5100 hold a rét, s 100 holdat A vénkisasszony szívében vastag pallón a túlsó partra bői hazafelé. Ekkor kell sétál- ^ . másfajta aggodalom keletke- lehetett jutni, a mezőre. nia egyet a főutcán. Ha sok Ezt úgy kell beosztanom, hogy gébből mindössze zett. Bartus igyekezett »betájolni-« ember látja egyszerre, senki télire is maradjon belőle. Té-Svágtak le. Somogyudvarhelyen — Mégis... Talán okosabb magát, hogy barmikor, éjjel is, sem fog gyanakodni rá. Érez- jen jjemjgou akad vendégem.Sis most fognak majd hozza lenne... Hiszen a templom az eltévedés nélkül jöhessen-me- te, akkor mozoghat majd iga­zán szabadon, amikor sok em­isten háza... Bartus erélyesen felelt. — Igen. Az isten háza, va­lóban. De ha megszentségtele- nítik, akkor az igazhitű áldo­zárnak az a kötelessége, hogy zöldre festett hordó. Jobbra,“a Tmi.-nlto-vrroo rvmmo'n TYiacfor H.r> , _ „ • , szomszédos ház tűzfalához ta­igazhitű áldozár vagyok és krisztusi szent hittel hiszem, hogy eljő a nap, az óra... A vénkisasszony elragadtat­va kapott a kalandor keze után, hogy hódolattal megcsó­kolja. .. hessen. A kertben lombjukat veszi- bér tudja, hogy itt van a falu­tett gyümölcsfák voltak, őre- ban. Uzsonnáig nézegette a köny­veket. Játszott a harmóniumon. Aztán, amikar látta, hogy gek, rücskösek, haldoklók. Elől, a gazdasági udvarban, a csinos kerekes-kút mellett egy Nagyritkán egy kömyvügynök) vagy másféle... — Nehéz sor ez. — Nagyon nehéz. nagy erővel a rétkaszáláshoz. :Harmadosan vágják le a füvet á tsz-gazdák. Romlás Miklós, a Március 15. Tsz elnöke úgy maszkodva a tyúkól és a disz­nó hídlas. Odább egy kisebb, a vénkisassáony megint egy hirtelen mo2duiattal Strott Ka- személyre tent, megkerte, hogy féltetős épület, a mosókonyha ezentúl étkezzenek együtt. Ab- kezebe nyomta. Bartus elővette a tárcáját és »véli, hogy a falu apraja-nagyja kiolvasott belőle tíz darab száz-^kiVQnul a rótekre. Húzzák forintos bankjegyet. Aztán egy^^ a }aa6t hajnaltól késő ’estig azok a »betegek« is, akik­nek orvosi bizonyítványuk van 'arról, hogy »nehéz testi mun- íkát nem végezhetnek«. Bartus ebédig a kertben sé­tált. Kezébe vette a breviáriumát, belenézegetett, s közben figyel­mesen tanulmányozta a kör­nyezetet. A telek, amelyen Strott Katalin háza épült, leg­alább egy hold nagyságú volt, — Tessék. — Mi ez? — A kialkudott összegen fenS‘ lül adom. £ — Nekem? Istenem. Miért? A vénkisasszony riadtan Döntsön a gyakorlat lehetett. Még odább két ölfara- bői a zavarból, ahogyan ezt az kás, egy fűrészbak és némi fű- ajánlatot Strott Katalin fogad- részpor látszott Bartus arra ta, megértett még valamit. Az gondolt, hogy a vénkisasszony öreg nő aligha engedi meg talán maga szokta összefűré- magának ugyanazt a kosztot. szelgetni a napi tüzelőadagot. Lehetséges, hogy ő saját ma- — Kevés a pénz ebben a gának mást készít, olcsóbbat, házban —, állapította meg Bar- egyszerűbbet. Olyat, amilyet nézte a tíz bankjegyet. Akár- tus. — Takargatják a gondot, kk foffvaszt amikor nincs de hasztalan. Jó ezt tudni... ® ’ mncs Visszament a házba. fizető vendege. Pontos haditerve volt. Bartus a hazárd őr módján Az első nap nem akart egye- játszott. de keskeny, hosszú. Mindössze bet, mint bemutatkozni a falu- — Angyali teremtés — szé­két sor fa fért el rajta egymás nak. Legalizálni akarta a je- dítette a vénlányt —, legyen mellett. Középen téglával ki- lenlétét. Nem érte be azzal, ■ rakott járda húzódott. Az ál- hogy a hatóság már tudja, egésze* oszmte hozzam. Miből sok reSze volt. A helyzet meg-^elnöke azonban most is meg­pap végigsétált rajta a kert vé- hogy itt van. Fontosnak tar- él maga? Hogyan él? lepte. Bartus szükségesnekSismételte: nekik nem kell ka­géig. Ött nem volt kerítés. Egy tóttá, hogy a nép is lássa._ Úgy A vénkisasszony szemérme- érezte, hogy megnyugtassa. «szálógép, levágják a vetett ta­patak széles, sebes vize szabta számított, hogy alkonyat ’előtt sen hallgatott. Nem akarta fel- ’ ’ Skarmányokat a tagok kézika­soeg a határt. A kertből egy megindul az áradat a szőlők- fedni a szomorúságát Bartus (Folytatjuk^ ^szávai — harmadosán. Hevesi milyen vallásos volt, a pénz) dolgában nem ismerte a tré-< fát. És azt sem szerette, hs: másvalaki tréfál vele. Még so­ha nem kapott ingyen semmit: senkitől. Ajándékokban nem) Akad még lábon álló pil­langós takarmány is. A gépál­lomás 10 fűkaszája május utol- isó harmadában mindössze 143 holdat teljesíthetett, mert nem (adtak munkát a gépeknek a tsz-ek. A tanácskozáson néhány szövetkezet vezetője kérte, küldjenek fűkaszát hozzájuk. Cseh Jenő, a csurgói Zrínyi elvtárs határozottan megmond­ta: a megyei pártbizottság ál­láspontja szerint részes kasza- lásra csak a réteket lehet ki­adni, a vetett takarmányokat csakis munkaegység — és ha a közgyűlés úgy döntött — prémium ellenében vághatják minden szövetkezetben, így a csurgói Zrínyi Tsz-ben is; A gyakorlat megyeszerte be­bizonyította ennek az elvnek a helyességét. Nem tehetnek kivételt sehol sem, mert a rossz példa megzavarná a rendes munkát az egész környéken. Cseh elvtárs igyekezett bi­zonygatni: nem tudja levágni a gép a vetett takarmányt. Cáfolatként a legjobb mód­szerhez folyamodtak a járás vezetői: az értekezlet befejez­tével éppen a Zrínyi Tsz egyik francia perjés szarvaskerep- tábláján rendeztek gépkaszálá­si bemutatót. Csonka Sándor zetoros és a lengyel fűkasza munkáját bárki megnézhette. — Ha ezt ilyen jól viszi, ak­kor a vöröstherét még rendeseb­ben levágja — állapította meg Kulcsár Lajos, az iharosiberé- nyi Úttörő Tsz megbízott el­nöke a részvevők helyeslése közepette. Követendő módszer A mezőgazdaság jelenlegi problémái a maguk valóságá­ban kerültek terítékre ezen a plénumán. A beszámolók a^ért lehettek alaposak és pontosak, mert a járás vezetői az érte­kezletet megelőzően több köz­ségben határszemlét tartottak. A helyszíni személyes tapasz­talat alapján felvetett bíráló megjegyzések célba találtak, azokat nem lehetett megcáfoU vi. Ez a mezőgazdaság irányí­tásának a helyes módszere. Felvetődik a kérdés: csak a tsz-vezetók követtek el mu­lasztást, a gépállomásiak min­dig, mindenhol, mindent jól csináltak? Nem így áll a do­log. Zákányban például üzem­anyaghiány miaitt nem dolgoz­hatott napokig a traktor. Má­sutt más hiba akadályozta a munkát. E megbeszélés éppen arra volt hivatva, hogy ke­resse a jobb együttműködés, a munkák gyorsabb végzésének útját. A két beszámoló is, a vita is betöltötte ezt a szere­pet. A szövetkezeti vezetők fi­gyelmét ráirányították arra,- hogy nincs ok semmiféle meg- nyugvásra. Sürget a növény- ápolás? Sürget bizony, hiszen hány, meg hány helyen sárgul a gazban a kukorica. És ke­vesebbet vetettek mintegy 200 holddal a tervezettnél ebből a fontos növényből. Kisebb lett a vetésterület, - megkésett a ve­tés, az esőzés után gazosodni kezdenek a megkapált földek is -— mindez arra kell serkent­se a tsz-gazdákat, hogy nagy gonddal végezzék a növényápo­lást, és ügyeljenek arra, hogy megmaradjon a kellő számú növéfiy minden holdon.. Ha nem ezt tennék, s a takar­mánybetakarítással is tovább késlekednének, nagy gondot okozna majd az állatok ellátá­sa abrakkal és szénával. Szeszélyes, csapadékos az időjárás. Nem kell munkát ke­resni egyetlen tsz-ben sem — mindenütt sok a tennivaló. A kapáláshoz és szénabetakarí­táshoz szükség van minden ember, minden fogat és minden gép erejére. Kényelmeskedés­nek nincs helye márcsak azért; sem, mert júniust mutat a nap­tár: ez a hónap az aratás meg­kezdésének a hónapja. Kutas József A Kisbárapéti és Vidéke Körzeti Fmsz 1-as sz. vegyesboltjába boltvezetöt keres azonnali belépésre, besegítő családtaggal. Átlagos havi forgalom 90 ezer Ft. Fizetés jutalékos. Jelentkezni lehet az fmsz ig. elnökénél. Felvétel ese­tén útiköltséget térítünk. (3666)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents