Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-24 / 147. szám

Szombat, 1961. június 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kaposvárra költözik a Budapesti Világítástechnikai Vállalat Új üzem a toponári úton — Marcaliba kerül a Finommechanika készáru részlege - Fejlődik az Épületszerelő és Tatarozó Vállalat Az utóbbi években megin­dult a vidék nagyobb arányú iparosítása. Nemcsak egy-egy jelentősebb üzem építését kezdték meg a vidéki városok­ban, hanem több budapesti üzemet is letelepítettek. Me­gyénkben a TRANSZVILL a példa erre. A folyamat nem állt meg. idén tovább iparoso­dik a vidék. Megyénk párt- és tanácsi vezetői nagy erőfeszí­téseket tettek és tesznek azért, hogy a múlt rendszer hibájá­ból iparilag elmaradt Somogy­bán is fontos üzemek legyenek, s ezek munkaalkalmat biztosí­tanak a mezőgazdaság fejlődé­sével felszabaduló munkaerő­nek, valamint a városban lévő fiataloknak, nőknek. A hosszabb idő óta tartó tár­gyalás újabb eredményre veze­tett. Július 1-ével a Világítás- technikai Vállalat megkezdi Kaposvárra költözését. Ez a gyár azért jelentős a megye számára, mert üzemeltetéséhez aránylag kevés szakmunkásra és sok betanított dolgozóra lesz szükség. A gyár különféle villanykapcsolókat, foglalato­kat, később csillárt készít. A tanácsnak az új kaposvári üzem számára megfelelő helyet kellett biztosítani. Ez a helyi­ipari vállalatoknál bizonyos át­szervezést, s egyes üzemi cso­portok áthelyezését teszi szük­ségessé. A világítástechnikai üzemet ugyanis a Finommecha­nika toponári úti telepén he­lyezik el, ahonnan éppen ezért július 1-ig a forgácsoló, há­rom hónap múlva pedig a la­katosrészleget kell máshova vinni, de úgy, hogy a termelés­ből lényeges kiesés ge követ­kezzék be. Mindkét részleget az Épületszerelő Vállalat veszi át. Ez a vállalat lényegében befejezte a faluvillamosítást, tehát amúgy is új profilra vol­na szüksége. Később a villany­os vízvezetékszerelést átadja majd a Tatarozó Vállalatnak, és a most kapott lakatos üzem fejlesztésével lakatosáru üzem­mé alakul át. Ez az átcsoporto­sítás rendkívül hasznosnak ígérkezik, hiszen lehetővé vá­lik, hogy mindkét vállalatnál (a tatarozónál és az épületsze­relőnél is) gazdaságosabb, job­ban átfogható, úgynevezett tiszta profilt hozzanak létre. A Finommechanikai Vállala­tot azon kívül, hogy a forgá­csoló és a lakatos részleg nem tartozik irányítása alá, másban is érinti a világítástechnikai üzem Kaposvárra költözteté­se. Készáru részlegét Marcali­ba viszik, ahova a tricikligyár­tást már korábban kitelepítet­ték. Az intézkedés egyrészt elősegíti, hogy az üzemekben ugyancsak szegény járási szék­hely iparosodjon, másrészt pe­dig, hogy a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága korábbi ha­tározatának megfelelően a vá­rosban és a megyében tovább fejlődjön a szolgáltatás. A Fi­nommechanikai Vállalat Ka­posvárott maradó szolgáltató részlege ugyanis bővül, korsze­rűsödik. A marcali, a siófoki ki- rendeltség mellett még több szolgáltató fiókot állítanak fel a megyében. A megyei tanács minden ere­jét összpontosította, hogy a budapesti üzem áttelepítését a lehető leggyorsabban, és leg­jobban bonyolítsa le. Arra hív­ta fel valamennyi vállalat, ér­dekelt szerv vezetőjének és dolgozójának figyelmét, hogy minden erővel segítse ezt a nagy és felelősségteljes mun­kát. Mindenütt előrelátó, alapos és gyors intézkedésre van szükség. Nyugtalanságra azonban sehol sincs, ok. Senki­nek sem kell tartania attól, hogy az átszervezéssel esetleg állás nélkül marad. Sőt, július 1-től sokkal több ember mun­kájára lesz szükség, mint ed­dig. Hiszen a Világítástechni­kai Vállalat kaposvári üzeme az idén már 300 dolgozót vesz fel, később pedig ennek több­szörösét foglalkoztatja. Eredményesen dolgozik az MSZBT a fonyódi járásban A fonyódi járási párt-végre­hajtó bizottság a közelmúltban tárgyalta a Magyar Szovjet Ba­ráti Társaság járásbeli tevé­kenységét. A beszámolóból és vitából kitűnt, hogy a járás 14 községében működő társaság igen sokat tett a két nép ba­rátságának elmélyítéséért, a Szovjetunió gazdasági, társa­dalmi és kulturális eredmé­nyeinek megismertetéséért. Csupán a. téli tervidőszakában több mint húsz helyen tartot­tak előadást a szovjet irodalom legnagyobb alkotóiról, könyv­kiállításokat, filmankétokat rendeztek számos faluban. Igen népszerűek voltak azok az előadások, amelyeket a Szovjetunióban járt pedagógu­sok és mások tartottak élmé­nyeikről. Balatonbogláron, öreglakon, Fonyódon, és másutt egyre nagyobb igény jelentke­zik az odosz nyelvtanulás iránt a felnőttek körében. Az úttö­rők közül számosán leveleznek orosz nyelven szovjet pionír barátaikkal. Az NBK-ban járt magyar országgyűlési küldöttség visszautazott Budapestre Berlin (MTI). A kilenctagú magyar országgyűlési küldött­ség, amely a népi kamara meghívására Rónai Sándornak, •az Országgyűlés elnökének ve­zetésével baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztár­saságban, péntek délelőtt 11 árakor különrepülőgéppel visz- szaérkezett Budapestre. Gáspár Imre, a nemesvidi Alkotmány Tsz traktorosa naponta 25 hold kukoricát kapál meg gépével. Vendi elvtárs meg a kiabálás igaxgató A zöldborsó, ez a konzervgyári növény hoz­ta össze őket. Ezzel összefüggésben ismertem meg kapcsolatukat én is. — Tudja, elvtárs az úgy volt — magyaráz­za Horváth Vendel taranyi párttitkár —, hogy észrevettük: bitang munkát csinál a fejtőgép. Nem. veri ki rendesen a borsót, hanem töri, zúzza, s a zöldes pép rákenődik a rostákra. Ezt nem tűrhettük tovább, hiszen rengeteg termés ment volna veszendőbe. Beszóltunk Nagyatádra a konzervgyáriaknak. Jött is mindjárt az igazgató. Mi tagadás, dühbe gurult Juhász Árpád, a gyár igazgatója, hiszen azért küldte Kiss Du- jos meg Horváth Béla lakatosokat, hogy fel­váltva ügyeljenek a gépre. De azt is lelkűk­re kötötte, hogy nyers borsóval ne próbálkoz­zanak: abból több a kár, mint a haszon. Ez a nagyszerű masina az előző napiokban felsze­dett borsót szinte az utolsó szemig kiveri. Volt persze fonnyadt borsó is, amikor meg­érkezett Gólapusztára a gépszínhez az igaz­gató. Működött tehát a masina. S az asszo­nyok szóváltásba keveredtek vele. Mondta, egyre mondta a magáét Juhász elvtárs, mert tudta, hogy igaza van. Nem a gépben kell ke­resni a hibát, hanem a szövetkezeti vezetők munkaszervezésében: nem küldtek a mezőre annyi embert, hogy folyamatosan legyen fej- tenivaló. És mert a gép zúgott, dohogott, az egyébként csendes beszédű Juhász elvtárs kénytelen volt kiereszteni a hangját, hogy túl­harsogja a masinazajt. Azóta így szólnak a borsóval dolgozó asszonyok, ha meglátják: "Odanézzetek, jön a kiabálós igazgató!« Juhász elvtárs gyakorta megfordul itt a ta­ranyi Május 1. Tsz-ben. Megfigyelte, hogy mindenki így szólítja a párttitkárt: »Te, Ven­di«, vagy »Vendi bátyám«. Ö meg, vezeték­nevét nem is tudakolva, ezzel a megszólítás­sal illeti: »Vendi elvtárs«. Ha ügyes-bajos dol­ga akad Taranyban, leginkább a -nárttitkárt keresi, mert vele mindent olyan jól el lehet intézni. Megy a borsóbetakarítás az utóbbi időben annak rendje, módja szerint. Mert a párttit- kár különös gondot fordít rá Vasárnap is csé­pelni kell? A meggyőző szóra Czerján Fér érte­né és Torma Ferencné párttag áll elsőként a gép mellé. Bejelenti a körzeti szerelő, hogy holnap áramszünet lesz? Búg a fejtőgép esté­től hajnalig: nehogy hasznavehetetlenné vál­jék a borsó. Másfél nap múlva kiürülne a szé­rű? Szól a kiszistáknak, az iskolaigazgatónak, s jön a segítség á borsófelhúzáshoz. Czerján Ferenc, Horváth Imre, és Drávecz János bri­gádvezetőknek meg azt mondja: »Mind- egyiktek harminc-harminc embert küldjön mindennap a borsóföldre. Nem két-három munkacsapatot kérek, mert ahhoz csak tíz­tizenöt személy jönne egy-egy brigádból. Megvitatás, meggyőzés, megegyezés és kö­vetkezetes végrehajtás — ez a 'taranyi párt­titkár módszere minden politikai, gazdasági tennivalónál. Horváth elvtárs annak idején elsőként támogatta a gyár javaslatát. Tavaly 70 holdon termelt zöldborsót a Május 1. Tsz. Sok gond volt a betakarításával. A felszedett termést szárastól be kellett szállítani Atádra. A szárat, a hüvelyt — ezt az értékes takar­mányt — ki győzte volna mind visszahordani. Ezért mondták kora tavasszal a konzervgyá­riak: emeljék fel a vetésterületet, s kapnak egy korszerű gépet a zöldborsó kifejtéséhez. Megkötötték az öt évre szóló szerződést. A szövetkezet felépítette a 30 méteres lábaspaj­tát, a gyár pedig ide szállította egyik új gé­pét. S az idén, június 2-án Gólapusztán meg­kezdődött a borsó gépi fejtése. Száznyolcvan hold terméséről van szó. A melléktermék hely­ben marad! Kiváló siló takarmány lesz a bor­só zöld szárából. Kávás János, a szövetkezet állattenyésztője így véli: — Csakhamar elsők leszünk a járás tejter­melési versenyében. A borsósil'ótól ontják a tejet a tehenek. Ez a melléktermék 60 hold vöröshere egyszeri kaszálásából származó ta- karmánymennyiségnek felel meg. S a bor­sóföld még egy termést ad az idén: rövidesen bevetjük rövid tenyészidejű kukoricával, az is jó lesz silóba. — Szóval, Vendi elv»árs, nem öt mázsát kellene adnia zöldborsóból a taranyi földnek. De magával nem találkozhattam, az akkori agronómusuk pedig nem értett az okos szó­ból. Olyan földbe vettette a borsót, amit nem ősszel, hanem tavasszal szántottak meg. És nem géppel, hanem kézzel vetették el a ma­got. Egy holdba 120 helyett csak 60—70 kilót tettek; azt hitték, ezzel érdemes és lehet is takarékoskodni. Jövőre másként kell csinál­ni. — Bízza csak rám, majd megbeszélem ép a dolgot jó előre a mostani agronómusunkkal meg az elnökkel. 7. Mondom, így hozta össze a zöldborsó Vendi elvtársat meg a kiabálós igazgatót... Kutas József Reális normákat alakítottunk ki a megyében Interjú Hornyák Mihállyal, a megyei tanács elnökhelyettesével A normákon több éve szinte semmit sem változtattak a vál­lalatok, noha időközben sok­helyütt megváltoztak a munka- feltételek, emelkedett a mű­szaki fejlesztés színvonala. Éppen ezért a kormány rende­letben írta elő, hogy a normák elmaradt kiigazítását pótolni kell. Erről beszélgettünk Hor­nyák Mihállyal, a megyei ta­nács elnökhelyettesével. — Milyen tanácsi vállalato­kat érintett megyénkben a nor­mák kiigazítása? — Ipari vállalatainknál kü­lönösen az utóbbi három-négy évben lényegesen fejlődött a műszaki színvonal. Több üzem­nél korszerű műhelyt építet­tünk. Sok pénzt fordítottunk gépek vásárlására is. Az építő­ipari vállalatokat kivéve, min­denütt erősen meglazultak a normák. Éppen ideje volt, hogy a termelékenység növelé­se érdekében változtassunk ezen az állapoton. A Tatarozó és Épületszerelő Vállalatot ki­véve mindenütt sor" került a normák felülvizsgálására és kiigazítására. — Hol tart jelenleg ez a mim­_ 1960 decemberében kezd­etük el a normák felmérését, a Földes Mihály: amikor a szállásukra értek./munkanap fényképezést. A Fi­URKEA félrehívta az álpapot. — Páterkám — suttogta —,: nem tud holnapig kisegíteni hammechanikai Vállalat kivé­telével ezt mindenütt elég gyorsan be is fejeztük. Hátrál­ta») Az egész terem megint tap- — Jól beszél — felelte Bar- képes volt mozgásba hozni, sóit. Ebben a tapsban nemcsak tus kényszeredetten. Mániákusan kezdte ismételni helyeslés volt, hanem harag és — Jól? Én már hallottam őt önmagában: »Ártani nekik! gyűlölet is. A szürke agárnak tavaly. Jobban is tud. Várjon Ártani nekik!« éreznie kellett, hogy itt termé- csak, amíg istenigazában bele- Bartus a vénkisasszony és egy^száMssa1^ Szavamra, leg-?tatta a kiigazítást, hogy kevés »•jól képzett normásunk van; se­gítette viszont, hogy a minisz- í tóriumok nem hagyták magúk­éra az" irányításuk alá tartom »üzemeket, hanem rendszeres később délig megadom. — Szívesen. Bartus odaadta a százast, örült ennek a fordulatnak. Ez: újabb bizonyítéka volt annak, hogy az iszákos, bohém, fecse-/,,., » , _ gő lakótársától nincs mit tar-Stó:ekoztatással, szakszerű ut­, Smuitatassal segítettek nekik. A tanra. Kocsrs Peter a szaza<^felmérés ut£ olvan gyors birtokában vissza is fordult. /ütemben haladt a normák ki­tzi,---rxr— i—_ 30-ára K ocsis*5 Péter 'társaSgában Egészen bizonyos hogy volt/rgazMs^hogy június gyűlés váratlanul hagyta ott a kultúrotthont Az -ahol elkolthette. De mi->leivállal at*­ből fizeti vissza holnap? — Korrupt cimbora dolta a szürke agár. Vacsorára teát, és dzsemet kért. mondta, nincs étvágya. Beje-/ lentette a vénkisasszonynak. / _ ‘ hogy altatót vesz be, mert reg-j£ aludni.^ szetes melegével izzik valami, melegszik, aminek léte neki nem ió. Ha Hanem a a tekintete gyilkolni ’ ..ott véget ért. utcán jól látták a távolban is­volna, megöli a beteges, sovány A nézőtérről egy cédulát ad- mételten fellőtt rakétákat, kis iskolaigazgatót, aki most tak föl a határőrök parancsno- Egyébként már nem esett, de óriásnak tűnt fel előtte. És ha kának. A parancsnok elolvas- koromsötét volt. Csak itt-ott rajta áll, felrobbantja az egész ta a szöveget, és odasúgott va- égett egy-egy utcai villany­termet minden egyes hallgató* lamit a mellette ülőknek, majd lámpa. A sötétben katonák jával együtt. Azon tűnődött, felállt, és elment. siettek valamerre, mozgósítot­mekkora mészárlást kellene A szónok izgatott hangon ták a munkásőröket és az ön­végrehajtani ebben az ország- így folytatta; kéntes rendőröket is. Leírha­ban, ha a kommunista mételyt _ A mi derék határőreink, tatlan, megnevezhetetlen izga­e gészen ki akarnák irtani? Dü- rendőreink és munkásőreink lom remegett a levegőben. A gélig mélyen akar heben a tenyerébe vájta kör- ebben a pillanatban vonulnak szürke agár idegei megrebben- Megmondta neki, hogy ilyen-/ mét, a homlokát kiverte a ve- fel a határra. Hazaáruló bi- tok- Tudta, hogy ez a felvonu- kor bezárja a szobája? rejték. Ebben a pillanatban tangók próbálnak betöntí or- lás voltt&eppen neki is szól. .... N bizalmatlanság ­végképp elhatározta, hogy a szágunkba. Felkérem a haza- Halat adott magaban a West k, f . ? bizalmatlanig ^ határőrség tisztjét megöli, csoport tagjait, hogy aki Centernek meg az East Center- bol teszi ezt, csak megszokás-; Szenvedélyesen vágyakozott teheti, jelentkezzék a rendőr- n^k, hogy ezekkel a bevetesek- ból. Nem lenne teljes a nyu- erre a gyilkosságra. Az ember- őrsön. És jelentkezzenek a ki- kel egyrészt tehermentesítet- galma nélküle. olesto1 neml féit, sót, kuvanta. szisták is... ték őt, másrészt a kezére ját- a vénkisasszony sajnálkoz­ólyan könyvet' olvasott/és esu- EK ^ ?„*** pa olyan filmet nezett meg, meg]epte a fegyelem, a nyuga- szo esett erroL a megbl~ kívánságát. Mar kezdett rá-: amelyben gyilkoltak. Egy-egy jom> az áldozatkészség. Üjra z°i betartják ígéretüket. szokni, hogy esténként hosz­t vak ífüh fogta el- Hi gyei te ezt A nehéz, síkos, tocsogós sa- szan játszik neki a lakója a: btíne emberiig SnlgyoÍ t a szervezettséget. Féltékeny rat gyűlölettel taposta. Ellen- harm6niumon. penne emDenebseg, volt arra az. erore amely az seget látott benne. Kocsis Pe- ... .. , . lelek melyen vagy penfena- embereket ilyenné formálta, térén végképp erőt vett az ital: Jo oszakai koszont el ján, azt az élvezeteknek ez a személyes ellenségként fogta dülöngélt, szitkozódott. Kije- az álpaptól, fajtaja teljesen elsorvasztotta. azt a személytelen hatal- .lentette, hogy mihelyt hazaér, — jó éjszakát. — No, mit szól a kis öreg- mat, amely itt a szíveket és az azonnal lefekszik és a fejére bez? — kérdezte Kocsis Péter, elméket egyetlen pillanat alatt húzza a paplanét. De azért, (Folytatjuk.) Jnál kértünk határidőmódosí- gon~?tást. Ezt részben az tette szük- Sségessé, hogy a vállalat igen mindössze tejet,^sokféle gyártmánnyal foglalko- Azt/zik, s hogv felépítésében je- .Slanleg változás van folyamat­— A kormány rendeletének megfelelően hajtották-e végre a normák kiigazítását?- Igen. A munkanap-fény­képezés, a felmérés majd min­denütt alapos volt. A norma kiigazításával kapcsolatban megkérdezték az érdekelt dol­gozókat, a szakszervezeti bi­zottságokat is. Csupán a kezdet kezdetén akadt — főként gya­korlatlanságból fakadóan — egy-két vállalatnál elhamarko­dott intézkedés. Előfordult az is, hogy némely helyen túl la­zára sikerült a normakiigazí­tás, ezért rövid időn belül szükségessé vált, hogy ismét változtassanak rajta. A hi­bákba időben felfigyeltünk és megszüntettük azokat. Sikerűit cdyain normákat kialakítani» amelyek reálisak, és arra ösz­tönöznek, hogy a nyolc óra munkaidőt jól használják ki. A Vágóhídon például korábban 107 százalékra, az új normák alapján kb. 100 százalékra teljesítették a tervet Hasonló a helyzet a Kefeüzemnél és másutt is. Sőt, néhol rövid idő múlva az új normát is túltelje­sítették már. Azit mondhatom, hogy általában inkább lazáit, mint feszítettek a megváltozott normák. Átdolgozásuk során megyei szinten emelkedett a bér. Csupán ott csökkent, ahol —> mint a Mórtékutáni és Vegyes­ruházati Vállalatnál is — az országos átlag felett volt, vagy olyan üzemrészekben, ahol el­tért a vállalati átlagtól és ez feszültséget okozott, — Mit tesz a tanács a nor­mák rendszeres karbantartá­sáért? — A normák kiigazítását az élet tette szükségessé. Csakis úgv emelhetjük az életszínvo­nalat, ha a termelékenj'séget is növeljük. Hogy a jó norma mennyire befolyásolja a terme­lés növelését, azt egyetlen pél­dával is igazolni tudnám: A Marcali Sütőipari Vállalatnál a norma kiigazítás óta 6,1 szá­zalékkal emelkedett a terme­lékenység. A helyes az, ha a jövőben nem hanyagoljuk el a normák karbantartását. Erre a kormány legutóbbi rendeleté is felhívja a figyel­met. Ha valahol emelkedik a műszaki színvonal, vagy meg­változik a technológia, ezt azonnal át kell vezetni a nor­mákon is. A vállalatokkal erre vonatkozóan intézkedési tervet dolgoztattunk ki. Végrehajtását ellenőrizzük. Ügyelünk a tör­vényesség betartására is, és a normát csak akkor engedjük megváltoztatni, ha a rendelet értelmében van rá ok, ha meg­változnak a műszaki és egyéb munkafeltételek. A becsületes, józan gondolkodású emberek mindenütt egyetértenek a nor­mák kiigazításával, s a válla­lat vezetőinek sem szabad el­hanyagolni ezt. H z. N.

Next

/
Thumbnails
Contents