Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-24 / 147. szám
SOMOGYI NfiPLAP t Szombat, 1361. Június SÍ Bonn minden kővet megmozgat a német békeszerződés megkötésének megakadályozására Bonn (SITI). Bonn először megkísérelte elterelni a közvélemény figyelmét Hruscsov miniszterelnök szerdai beszédéről, melyben a szovjet kormányfő komoly figyelmeztető szavakat intézett a bonni kormányhoz és felszólította, hogy tartózkodjék a kalandok írtjától. Miután azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet mi díszt.erelnöknek a józan értelemre apelláló felhívása nem ' maradt hatás nélkül a nyugatnémet közvéleményre, Bonnban szükségét érezték, hogy ellensúlyozzák a beszéd hatását. A tüzet mega Adenauer kancellár gyújtotta: meg, aki csütörtökön este Stuttgartban egy kereszténydemokrata gyűlésen elutasította a szovjet figyelmeztetést. A kancellár azt bizonygatta, hogy ő »békét akar«, de további ki jelentéseiből kitűnt, hogy csökönyösen ragaszkodik az idejétmúlt erő- poiitikához. »A Nyugatnak érősnek kell lennie« — mondotta és ugyanakkor azt is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Nyugat-Németországnak növelnie kell súlyát és befolyását az atlanti szövetségen belül. Miközben a kancellár a jó- ‘ zanságra intő szót elutasítva ismét a csődbe jutott erőpolitikára hivatkozott, Bonnban a külügyminisztérium - szóvivője — a tényekkel szembehelyezkedve — azt a képtelen tételt állította fel, hogy a Szovjetunió »szerződésszegést« követ el, ha békeszerződést köt a Német Demokratikus Köztársaság kormányával. A kormányhoz közelálló sajtóorgánumok és politikai körök péntekien heves kampányba kezdtek, hogy Hruscsov kijelentéseit eltorzítva újabb »válság-légkört« idézzenek fel. A lapok arról írnak, hogy a bonni kormány a közeli hetekben és hónapokban »minden követ meg fog mozgatni« a német békeszerződés létrejöttének megakadályozására. Kormánykörökben hangsúlyozzák, Bonn sürgetni fogja . nyugati szövetségeseit: indítsanak nagyszabású propaganda-akciót a világközvélemény és különösen a semleges országok közvéleményének befolyásolására. Egyesek nyílt fenyegetőzéseket hangoztatnak. »Politikai körökben lehetségesnek tartják — írja a kormánypárti Rheinische Post —, hogy az NDK- val való külön békeszerződés megkötése esetén gazdasági ellenrendszabályokat hoznak majd, és az sem lehetetlen, hogy Bonn megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával.« E nagyhangú fenyegetőzések mögül .azonban kicsendül a nyugtalanság érzése is. A bonni vezetők nagyon jól tudják, hogy a nyugati hatalmak nem képesek — számos kommentátor szerint nem is akarják — megakadályozni azt, hogy a szocialista tábor országai megkössék a békeszerződést az NDK kormányával, ha Bonn továbbra is makacsul elutasítja a békeszerződés gondolatát. Az Egyesült Államgk az atsmlegy ver kísérletek folytatására készül New York (TASZSZ). J. Finny, a New York Times tudósítója washingtoni jelentésében azt írja, hogy a kormány óvatos álláspontot szándékozik elfoglalnia az atomfegyverkísérletek felújítása kérdésében. A tudósító beismeri, ez az óvatosság abból a megfontolásból fakadj hogy egy ilyen lépés kedvezőtlen hatással lenne a világközvéleményre. A tudósító hivatkozik Rusk külügyminiszter csütörtöki állásfoglalására és hangsúlyozza, hogy bár a kísérletek felújításáról még nem hoztak döntést, Rusk nyilatkozata »nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy a kormány végeredményben folytatni fogja a kísérleteket és a tárgyalásokat is«. Ellenséges hangulat Dél-Amerikában az Egyesült Államokkal szemben London (MTI). A Times New York-r tudósítója jelenti: Adlai Stevenson 18 napos dél-amerikai körútja során az Egyesült Államokkal szembeni hűvös légkört tapasztalt és azt ' várják, jelenteni fogja Kennedy elnöknek, hogy az általános helyzet súlyosbodott, továbbá, hogy az amerikai államok közötti kapcsolat rosszabbodottá kubai partraszállási kísérlet kudarca következtében/ Meggyőződött azonban arról, hogy az Egyesült Államok semmiféle politikai akcióval nem javíthatná a helyzetet és a legjobb lenne a várakozás abban a reményben, hogy az ameriA breton parasztok győzelme Párizs (MTI). Az MTI párizsi tudósítója jelenti: A breton parasztok csatát nyertek, ha nem is a termelői árak vagy a terményeik számára szükséges piacok biztosi- iá sa terén, de a két hete Morlaix-ban 'lezajlott zavargások két vezéralakját, Alex Gouvennec-et és Marcel Léont már nem merte elítélni csü- ' törtökön a bíróság. Felmentő ítéletet hozott és a két paraszt- vezér nyomban szabadlábra is került. Az ítéletet nagy üdvrivalgás- 'sal fogadta a bíróság épülete körül felsorakozott sokezres tömeg. Morlaix ezen a napon az ostromállapot képét mutatta. Különvonatokon szállították oda a rohamrendőrségeit. Helyenként minden méterre jutott egy rendőr. De ez az óriási rendőri készültség sem riasztotta vissza Bretagne parasztságát. Nem lehet pontosan felmérni 10—15—20 ezer vagy még több gazda ment-e a tárgyalás .napjára a városba. A bíróság ülésezése idején nagygyűlést rendeztek a város főterén, a »túszok terén«, szónokaik leszedték a keresztvizet a kormányról és antiszociális politikájáról. A morlaix-i per kimenetelét, amely a degaulleísta kormány újabb meghátrálását mutatja, párizsi politikai körökben élénken kommentálják. A de- gaulleista hatalom gyengeségét látják ebben és rámutatnak arra, hogy még a korhadt Negyedik Köztársaságban sem mutatkozott ilyen agrár válJrai gazdasági és diplomáciai tanács uruguayi értekezlete megjavíthatja a légkört. Dél- Amerikában általános az elismerés a kubai forradalom iránt, és nem adnak hitelt az Egyesült Államok vádjának, amely szerint Kuba behódolt a kommunizmus előtt. A délamerikai köztársaságok nem hajlandók többé* az Egyesült Államok elgondolásait követni, amelyeket Stevenson szellőztetett. A Kuba elleni gazdasági megtorlások tervét nem támogatták Brazíliában, ahql Quadros elnök csütörtökön utasította a kormányhivatalnokokat, vizsgálják meg a Kubával folytatott kereskedelem növelésének lehetőségét és terjesszenek elő javaslatokat 30 napon belül. A Renmin Ribao. vezércikke a laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezletről Peking (TASZSZ). A Renmin Ribao pénteki vezércikkében rámutat, hogy a laoszi ellenőrzésről' szóló francia jegyzőkönyv-tervezethez benyújtott amerikai kiegészítés és Rusk amerikai külügyminiszter Laosz semlegességére vonatkozóan korábban beterjesztett »programja« nem Laosz függetlenségének és semlegességének megvédelmezését célzó terv, hanem a laoszi ügyekbe való beavatkozásnak és a Laosz fölötti katonai ellenőrzés megvalósításának programja. ■A mi véleményünk szerint — hangsúlyozza a lap — a genfi értekezleten a Szovjetunió által beterjesztett javaslatok alapján kell folytatni a vitát és kell megegyezésre jutni a laoszi kérdés békés rendezésében, hogy kedvező feltételek jöhessenek létre a függetlenségért, békéért az ország egységéért és semlegességéért indított laoszi népi mozgalom kibontakozásához. (MTI) A HRUSCSOV-BESZÉD V1LÁGV1SSZHANGJA * * Francia politikai körök aggódnak, hogy a készülő diplomáciai erőpróba Nyugat vereségéhez vezethet Párizs. Az MTI párizsi tudósítója jelenti: A hitleri Németország szovjetellenes agressziójának 20. évfordulóján elhangzott Hrus- csov-beszéd mind szélesebbkö- rű visszhangot kelt Franciaországban is. A francia kormány szóvivői hivatalosan nem nyilatkoznak és csak arra utalnak, hogy »ismeretes De Gaulle tábornok álláspontja«. Másrészt a Párizsban e napokban lefolyt De Gaulle—Lübke, illetve Couve de Mu-rville—Brentano megbeszélésekről szólva azt hangoztatják, hogy a francia kormány teljes támogatásáról biztosította a nyugatnémet vezetőket és »szó sem lehet arról, hogy a Nyugat engedjen a megfélemlítési kísérleteknek«. Politikai körökben azonban nem titkolják aggodalmukat, hogy a készülő diplomáciai erőpróba a Nyugat vereségét hozhatja meg. Visszatérő' megállapítás az, amit a Témoig- nage Chrétien című hetilap így fogalmaz meg: »Ma a Nyugatnak, úgy látszik, nincs diplomáciai doktrínája.« A nyugati nagyhatalmak — s ezt Párizsban mind több polgári politikus és közíró elismeri — nem tudnak olyan átfogó elméletet kialakítani, amelyet a nemzetközi helyzet vitás kérdéseinek megoldásában alkalmazhatnának, éppen ezért nem képesek konkrét ellenjavaslatokat tenni akár a német, vagy a nyugat-berlini kérdésben, akár pedig a leszerelés dolgában. A »doktrína« hiányát negatív és hidegháborús intézkedésekkel próbálnák leplezni. Párizsi NATO-körökben is mind több szó esik erő-fitogtató csapatösszevonásokról stb. De áz erőviszonyok alakulása még nagyobb nyugtalanságot kelt a nyugati fővárosokban. Közben a reakciós sajtó igyekszik kivédeni a hruscsovi »propaganda-offenzívát« annak tudatában, hogy a francia közvéleményre is nagy hatással vannak a szovjet kormányfő érvei Dean Rusk amerikai külügyminiszternek jogászi csűrés-csavarása hatástalannak ■bizonyul, ezért szovjetellenes hangulatkeltés céljából a párizsi lapok a Paris-Jourtól a Pa- ris-Presse-ig, a France Soirtól a Croix-ig »fenyegetéseket« emlegetnek. A THumariité megfelel nekik: »Az nem fenyegetés, hogy Az amerikai külügyminiszter sajtóértekezlete Washington (MTI). Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtök délután megtartott sajtókonferenciáján előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel Németország és Berlin kérdéséről. A külügyminiszter, akinek nyilatkozata az első hivatalos válasznak tekinthető Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdai beszédére, igyekezett a felelősséget a Szovjetunióra hárítani azért, amiért a világ ma aggodalommal te- ,kint Berlin felé. Rusk a szovjet miniszterelnök szerdai beszédéről azt mondotta, hogy az növeli a világfeszültséget. Mindamellett nem ment tovább annál, hogy leszögezze, a nyugati szövetségesek szilárdan kitartanak »a saját magukkal és a nyugat- berlinieikkel szemben fennálló kötelezettségeik« mellett. A külügyminiszter igen óvatosan nyilatkozott az atomfegyver- kísérletek esetleges folytatásának problémájáról is. Washingtoni diplomáciai megfigyelők a nyilatkozat elhangzása után azonnal megállapították, hogy Rusk nyilatkozata — támadó és vádaskodó hangja ellenére — egy jottányival sem megy túl a nyugatiak több éve hangoztatott álláspontjának megismétlésén. Rusk azzal kezdte nyilatkozatát, hogy a Szovjetunió álláspontja Németország kérdésében azon alapul, hogy Németország megosztása normális dolog. Berlin megosztása is normális, csupán Nyugat-Ber- lin problémája abnormális. A külügyminiszter azonban egyáltalán nem tett említést arról, hogy épp a Szovjetunió kifogásolja, a háború után tizenhat évvel még nincs béke- szerződés Németországgal. Rusk Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdai beszédéről szólva azt állította, hogy az »mély csalódást keltett azokban, akik a béke ügyét szeretnék előbbre vinni. Az ilyen beszéd hatása — fűzte hozzá — nem lehet más, mint az, hogy növeli a világfeszültsé- get.« Rusk ezután azt bizonygatta, hogy a. nyugati hatalmak jogosan tartózkodnak Nyugat- Berlinben. Végül azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy békéről beszél, de veszélyezteti a békét nyugat-berlini politikájával. Az Egyesült Államok és szövetségesei — fejezte be nyilatkozatát az amerikai külügyminiszter — világosan és szilárdan kitartanak kötelezettségeik mellett, amelyek saját magukkal és Nyugat-B erűn népével szemben állnak fenn. Nyilatkozatának elhangzása után Rusk közölte, Nyugat-Bérűn kérdésében az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat több kormánnyal és bizonyos időre van szükség, amíg elkészül a Szovjetunió legutóbbi emlékiratára adandó válasz. Kérdésekre válaszolva az amerikai külügyminiszter hangoztatta, 1 hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdai beszédét nem lehet ultimátumnak tekinteni és ő — az amerikai külügyminiszter — nem is akar ilyen kifejezést használni a mostani nehéz helyzetben. Kérdésre válaszolva Rusk kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatni akarja a genfi értekezletet és szeretne egyezményt elérni, de nem hajlandó beolvasztani az atomfegyver-kísérletek megszüntetésének problémáját az általános leszerelési tárgyalásokba. Ha nem sikerül megegyezésre jutni — hangoztatta Rusk —, természetesen felvetődik az atomfegyver-kísérletek folytatásának kérdése. Ezt a problémát azonban nagyon gondosan kell megvizsgálni és most nem lenne helyes belebocsátkozni e kérdés nyilvános megtárgyalásába. Rusk egy másik nyilatkozatot is felolvasott, amelyben állást foglalt Kennedy elnök.külföldi segélyprogramja mellett. a bonni revansvágyók lengyel, csehszlovák vagy szovjet területeket követelnek? Az nem fenyegetés, hogy a bonni militaristák atomfegyvereket igényelnek? Az nem fenyegetés, hogy Nyugat-Berlin a provokáció fészke Európa szívében? Csak az a fenyegetés, hogy a Szovjetunió békeszerződést akar aláírni, normális, helyzetet kíván teremteni ott, ahol ma csupán ingatag és egyre veszélyesebb a helyzet? Két német lap — kétféle vélemény Berlin (MTI). Az MTI bérűid tudósítója jelenti: N. Sz. Hruscsov legutóbbi beszéde, amelyet a Szovjetunió eűen indított fasiszta támadás 20. évfordulója alkalmából mondott Moszkvában, élénk visszhangra talált a demokratikus német közvéleményben. Csütörtökön nemcsak az NDK fővárosában, tíu a vidéki városokban és a községekben is nagygyűléseken emlékeztek meg a dolgozók a hitleri Németország 20 év előtti hitszegő támadásának tanulságairól és ezzel kapcsolatban mindenütt idézték Hruscsov szavait. Az NDK központi lapjai közül a Berliner Zeitung vezércikkben méltatja Hruscsov beszédét. A lap »Nyugat-Bérűn jövőjéért« című vezércikkében hangoztatja: a Szovjetunió nem akar háborút, nem csörtet fegyvert, nem fenyeget senkit atomfegyverekkel, holott katonai vonatkozásban messze túlszárnyalta a Nyugiatot. »A Szovjetunió — folytatja — olyan békeszerződést javasol, amely megakadályozza új háború kitörését Németorszáfrbar» és Európában; békeszerződést javasol, mégpedig mind a két német állammal és csak abban az esetben köt különbékét az NDK-val, ha javaslatát' a Nyugat elutasítja. A lap kiemeli: »egyetlen, német polgár sem élhet biztonságban és nyugalomban mindaddig, amíg a Rajna menti militaristákat meg nem fékezik. Ezért van szükség gyorsan és haladéktalanul a. német békeszerződésre«. Ernst Lemmer — bonni úgynevezett össznémetügvi miniszter nyugat-berüni Iapjat a Der Tag ugyancsak meghökkentette az olvasókat főcímével, amely ezt harsogja: »Hruscsov fenyegeti Németországot«. Hogy mivel »fenyegeti« a szovjet kormányfő Németországot, azt. elárulja a lap második címe* amely így hangzik: »a Szovjetunió békeszerződést akar aláírni«. A béke valóban fenyegetést jelent, de nem a jó-* akaratú embereknek, hanem a nemzetközi imperializmus atomlovagjainaik. Hidegháborús körök válsághangulatot akarnak teremieni Washington (MTI). Az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Az amerikai hidegháborús politikai és katonai körök csütörtökön nagy ■ erőfeszítéseket tettek, hogy válsághangulatot teremtsenek az Egyesült Államokban a berlini kérdéssel kapcsolatban. A külügyminisztérium szakértői hangoztatják. hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdai beszéde semmi újat nem tartalmazott Berlinnel kapcsolatban, csupán megismételte, azt a javaslatot, amelyet a Kennedynek átadott emlékirat tartalmaz. Ennek ellenére egyes körök a szovjet miniszterelnök beszédét úgy iparkodnak beállítani, hogy az jogossá teszi a »szilárd eltökéltség« politikáját és a dullesi hírhedt háborús szakadék szélén táncolás elméletének felújítását. • Különösen jellemző ebből a szempontból Paul Nitze-nek, a hadügyminisztérium államtitkárának nyilatkozata. Nitze azt bizonygatta, hogy Hruscsov »visszavonulna«, ha látná a Nyugat részéről az eltökéltséget. A Pentagon államtitkára azt szeretné az amerikai közvéleménnyel elhitetni, hogy Hruscsov lényegében »blöfföl«. A szenátusban, ahol már harmadik napja vitatják 'a berlini kérdést, Javíts köztársasági párti New Ydrk-i szenátor javaslatot nyújtott be, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, a szenátus teljes mértékben támogatja az »egy lépést sem hátra« politikát Berlinnel kapcsolatban. Más szenátorok követelték, hogy az elnök szóljon személyesen az amerikai néphez és magyarázza meg neki, milyen »komoly a helyzet«. Az amerikai kormány a sztrájk beszüntetésére szólítja fel • a tengerészeket Washington (MTI). Az Egyesült Államok vezető köreit egy- ré nagyobb nyugtalansággal tölti el a hetedik napja tartó tengerész-sztrájk, amelyben több mint kilencvenezer ember vesz részt és amely ezer hajót érint. Arthur Goldberg munkaügyi miniszter — mint a hírügynökségek írják —, csaknem könyörögve szólította fel a sztrájkotokat, térjenek vissza munkahelyükre, mert a sztrájk beláthatatlan következményekkel járhat az Egyesült Áűamok gazdaságára. Goldberg szemére Kétműszakos siófoki zöldség-gyümölcs szakü zlef ii n k faiszakképzett boltvezetőt keresünk. Alapfizetés a gyakorlati időtől függően 1100—1300 Ft -f- jutalék. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: MÉK Közp., Kaposvár, Noszlopy G. n. 12. (2464) vetette a tengerészeknek, hogy addig, amíg a kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tesz az amerikai gazdaság talpraál- űtására, ők sztrájkjukkal rontják az amúgy sem kedvező helyzetet. A munkaügyi miniszter javasolta, a tengerészek hatvan napra kezdjék el ismét a munkát. Azt ígérte, hogy Kennedy elnök háromtagú bizottsága a jelzett időszak alatt megvizsgálja, miképpen lehetne megoldást találni a sztrájkolok követeléseinek kielégi téA Kaposvári lextilmű vek I e I v e s z 18—26 éves korú nőket fonótanulónak. (9998) /
