Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-22 / 145. szám
Csfltörtökj 1961. június 22, 3 SOMOGYI NÉPLAP Nem csupán gazdasági kérdés Hiba volna tagadni, hogy az utóbbi időben igen sok szó, ellenvetés hangzott el munkások körében a normakiigazítással kapcsolatban. Sokan — különösképpen ahol ezt a munkát kellő politikai felvilágosító szó kísérte — megértették, hogy a technikai színvonal fejlődésével változnia kell a normáknak is. S ha nem is lelkesedve, de a józan észre hallgatva belátták: a réginél többet kell nyújtaniuk. Ez jellemezte az öntudatos munkások gondolkodását. Ök felismerték, hogy nem sopánkodni, hanem keresni kell a módját, hogyan teljesítsék az új követelményeket. Szembeszálltak a kishitűséggel, a zavartkeltőkkel. De akadtak olyanok is a munkások között, akik nem értették meg mindjárt a dolog lényegét, megijedtek az új feladatok láttán és elkezdtek ösz- sze-vissza beszélni. Ez megnehezítette a munka eredményes végrehajtását. S az is, hogy egyik másik üzem vezetői kapkodva, jóformán minden körültekintés nélkül siettek rendezni a normákat ott is, ahol esetleg nem akadt rendezni való. Most már ők is látják, nem lett volna szabad a normák dolgát csupán gazdasági kérdésnek tekintetű, mert a nem kellő alapossággal végzett munka végülis visszaüt. A normáik mögött emberek vannak, s nem közömbös, mit gondolnak, hogyan dolgoznak a mi munkásaink. Az eddigi tapasztalatokat, tanulságokat megszívlelendő — tűzte napirendre a normakiigazítással kapcsolatos helyzetet a párt városi vezetősége. Azért, hogy az előadódó hibákra, buktatókra felhívja az üzemek ve- ' zetőinek, a pártszervezeteknek a figyelmét. A párt végrehajtó bizottság erélyesen hangsúlyozta: a hibákkal nem szabad • megbékélni, s továbbra is igen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a helyes határozatokat egyértelműen, torzítás nélkül hajítsák végre; Ennek ellenőrzésében igen nagy feladat hárul a kommunistákra, B nem utolsósorban a dolgozók érdekvédelmi szerveire, az üzemi szakszervezeti bizottságokra; A problémákat nyíltan, őszintén feltáró beszámoló tényekkel bizionyította: egyáltalán nem törvényszerű, hogy a dolgozók keresetében jelentős csökkenés következzék be. Bizonyíték erre, hogy a Kefeüzemben az új normákat május hónapban 102,6 százalékra teljesítették. S íme, két számadat a keresetek alakulásáról, két üzemben: 1961 március teljesítés V Textilművek Faipari Váll. %-ban átlagkereset 101,93 81,7 1193 Ft 1175 Ft 1961 április teljesítés átlag- %-ban kereset 98.8 1215 Ft 99.9 1271 Ft E számokból látható, hogy bár az új normát egyik üzemben sem sikerült az első hónapban teljesíteni, az áttlag- kereset egyik helyen sem csökkent, sőt emelkedett. Az átlagszámok mögött viszont egyének vannak, és sajnos az a megállapítás, hogy a termelés részfolyamataiban előfordul: egyes dolgozók keresete a különböző munkafeltételek hiánya miatt csökkent A TRANSZVILL 2-es telepén a transStformátorgyártás- ban dolgozók anyaghiány miatt például csak 60—90 százalékos tervteljesítést tudnak elérni. Az üzem vezetőinek becsületbeli kötelességük megkeresni annak a módját, hogy foglalkoztassák teljes munkidőn át ezeket az embereket, s megtalálják számításukat az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott dolgozók. Másrészt a TRANSZVILL vezetőinek most már illő volna megvizsgálni, hogy helyes-e fél év alatt háromszor hozzányúlni a normához, s bizonytalanságban tartani a munkásokat? Nem a határozat szellemében jártak el a Vasműszaki KTsz vezetői sem, mert oly magasra emelték a normát a csiszoló részlegnél, hogy utólag 20 százalékos csökkentést kellett végrehajtaniuk. Mi szükség az efféle hebehurgya eljárásra? A mezőgazdasági felszereléseket gyártó kisipari szövetkezet vezetői pedig pontosan az ellenkező végletbe estele Csoda-e, ha az ilyen kellően át nem gondolt intézkedések után a dolgozók bizalmatlanokká, elégedetlenekké válnak? Normakiigazitásra természetesen a jövőben is sor kerül, hiszen az a cél, hogy minél jobban tökéletesítsük a technikát, s könnyebbé tegyük az emberi munkát. Ezért a jövőben minden felső figyelmeztetés nélkül az élethez kell igazítaniuk a normákat a vezetőknek. Ezt a dolgozók is tudják. De ez nem menthet fel egyetlen vezetőt sem az alól a felelősség alól, hogy alapos előkészítés után hajtsanak végre bizonyos korrigálásokat. Az igazgaitók ne csak akkor keressék meg a pártszervezetet, amikor már nehézségek vannak, hanem velük együtt készítsék elő a dolgozókat A munkások érzik felelősségüket az ország gondjai iránt» Építsenek erre a felelősségre és igazságérzetne az üzemek vezetői is, Varga József Hat és tél millió forint az oktatási intézmények felújítására A megyei tanács művelődésügyi osztálya hat és fél millió forintot fordít ebben az évben az oktatási intézmények felújítására. Egyes iskolákban már megkezdték a munkálatokat, sok helyen pedig most, a tanév befejezésével látnak munkához az iparosok. Több mint 4 millió forint költséggel tizenhét általános iskolát tataroznak a nyáron megyénkben. Marcaliban az iskolát és a napközi otthont hozzák rendbe fél millió forintos költséggel. A Barcsi Általános Iskolát a tanács építőbrigádja tatarozza. A megyei tanács háromszázezer forintot biztosított az iskola felújítására. A Komiósdi Általános iskola munkálatait félig már elvégezte a Tatarozó Vállalat. A felújítás kétszázezer forintba kerül. A Kállai Éva Leánykollégiumban kicserélik a régi korhadt padlókat, parkettázzák a hálókat. A Siketnéma Intézetben a vízvezetékhálózat szorul felújításra. Az intézet százezer forintot kapott erre a célra. Két gimnáziumban végeznek nagyobb felújítást. A csurgói gimnázium százezer forintot kapott a tavaly elkezdett munkálatok befejezésére. A Táncsics Mihály Fiúgimnáziumban a nyári szünidőben végzik el a szükséges tatarozást. Az iskolára félmillió forintot költ a tanács. Ráfér a csinosítás az öreglaki Leányotthonra is. Kétszázezer forintból kitelik a felújítás. A Liszt Ferenc Zeneiskolában is hamarosan elkezdődnek a munkálatok. Több mint kétszázezer forintot kapott az iskola. A népművelési intézményekre jelentős összeget áldoz a tanács. Három járási művelődési ház és hét művelődési otthon felújítására egymillió nyolcszázezer forintot irányoztak elő. A Csiky Gergely Színház korszerűsítése ebben az évben csaknem két és fél millió forintba kerüL A színház és a népművelési intézmények tatarozására több mint négymillió forintot fordít ebben az évben a megyei tanács. Földes Mihály: (27) A nyugatnémet fasizmus ellensége Európa minden népének, mert ellensége a békének. De halálos ellensége magának a német népnek is, ameMarcaliban a vásártér helyére a TÜZÉP 11-es telepe költözött. Itt új irodát, a dolgozóknak pihenőt és mosdót építenek. pld Magyarország se lesz al-ji kotmányos állam, hanem dik-i tatára alatt fog kormányoztad: ni, míg a magyarság lassan ki pusztíttatik gazdasági kisajátítás útján, hogy németség üljön: a helyébe. A magyarság meg fosztatik minden politikai jog-: tői. Magyar ember csak úgy: lesz választó vagy választható,: ha hivatalosan kijelenti a ha-: tóság előtt, hogy beáll német-: nek. Vagyonáról sem rendel-: A „Barbarossa"-terv A hitlerista támadás évfordulójára írta: WERNER MÜLLER Tanulságos dolog elővenni a »Westfaelische Landeszeitung« 1941 április 30-i számát. Egy a sokezer újság közül, melyekkel a goebbelsi propaganda az emberek józan eszét és ítélőképességét elhomályosítani igyekezett. A nagybetűs címek a »Marita« terv. azaz Jugoszlávia és Görögország lerohanásának diadalát hirdették: »Német katonák az Akropoliszon« — »Az angolok Icözelkeleti dicsőségének alkonya« — »Churchill európai gallipolija«. Riadtan kérdezte a világ: mi jön még ezután? Az olvasók nem is sejtették, hogy ugyanezen a napon »magasabb helyen« már el is dőlt a válasz: «a Führer parancsára június 22-én megkezdődik, a »Barbarossa«-terv végrehajtása. Május 23-től teljes riadókészültség!« Így született meg a hitleri fasiszták saját népük és az egész világ ellen elkövetett. legsúlyosabb gaztettének, a Szovjetunió megtámadásának terve. Ezzel egyidőben Goebbels propagandagépezete is működésbe lépett a német nép és a világ becsapására. A »Westfälischen Landeszeitung« ugyancsak 1941 április 30 -i számában a következőket olvashatjuk: »Németországnak sikerült a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatait teljesen új alapokra fektetnie. A két ország közötti árucsere, az első világháború előtti időszakhoz viszonyítva megnégyszereződött«. A lap május 8-i száma szerint: »Az• Oroszországgal kialakult gazdasági kapcsolatok nagy lehetőségeket kínálnak többek között például Lipcse kereskedelme számára.« Eközben az illetékesek páncélszekrényeiben már ott lapultak a Szovjetunió lerohanására, kifosztására, a nép leigázására vonatkozó legrészletesebb tervek. Ezek között szerepelt Göring hírhedt »zöld mappája« is. Amikor április közepén Churchill az angol alsóházban felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a Hitler-fasiz- mus legközelebbi támadása Ukrajna ellen irányulhat, Goebbels minisztériuma kijelentette: ez nem más vad kombinációnál a Szovjetunió ijesztgetésére. A német haditengerészet főparancsnokságának hadinaplójában viszont ez állt: »A Barbarossa felvonulási terv a haditörténelem legnagyobb szabású megtévesztési manővere Anglia inváziós előkészületeinek elhárítására.« A propagandagépezet egy időben különösen Angliát vette célba és a »Wir fahren gegen Engelland« című dal harsogása elnyomta a kelet felé felvonuló páncélosok lánctalpainak csörgését. Ezzel egyidőben Berlin egyre szemérmetlenebb híreket közölt arról, hogy a Szovjetunió a hitleri Németország ellen fegyverkezik. A német militaristák és fasiszták számítottak arra is, hogy a Szovjetunió elleni támadás sok embert tölt el aggodalommal még a legvadabb kommunistagyűlölők soraiban is, mert tartottak a hosszúra nyúló háború borzalmaitól. Aki 1941 baljóslatú nyarán a Szovjetunió határán félsorakozott Wehrmacht egységek soraiban volt, nagyon jól emlékezhet a tudatosan terjesztett hírre: a Szovjetunió átvonulást engedélyezett India, illetve a Közel-Kelet felé. A hitleri fasizmus a hazugságok, különböző koncepciók egész sorozatát dolgozta ki előre, tervszerűen a német nép és a katonák félrevezetésére. Semmi sem lehet aktuálisabb, mint visszaemlékezni ezekre az eseményekre most, amikor Nyugat-Németorszagban a régi emberek a régi receptek alapján, a »pszichológiai hadviselés« keretében újabb katasztrofális kaland előkészítésén dolgoznak. A fanácsok és az igazságügyi szervek hivatali munkájának megjavításáról tanácskoztak a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei Bizottságának ülésén A Közalkalmazottak Szak- szervezete Somogy megyei Bizottsága e héten tartott ülésén vitatta meg a tanácsok és az igazságügyi szervek munkájá- megjavításáról szóló jelentést. A jelentésből kitűnik: (a szakszervezet minden alkálimat és lehetőséget megad arra, [hogy a dolgozók fejlesszék szakmai tudásukat, javítsák a [hivatali ügyintézést, s a tsz-ek létrejötte utáni megváltozott (körülmények között is jól meg- ;állják a helyüket. A tanácsok- [nak korábbi igazgatási tevé- ikenységük mellett már gazdasági szervező és irányító mun- fkát is kell végezni. Ehhez el- [engedhetetlanül szükséges a [szakmai képzés jó’megszerve- [zése. Jelenleg a szakszervezethez [tartozó dolgozók közül sokkal (többen vesznek részt a különnépnek. És ezt nemcsak mi met sajtó egy része szőttében mondjuk, kommunisták. Itt hirdeti, hogy elkövetkezett a van a kezemben egy könyvecs- világ felosztásának ideje a ke. Bérezik Árpád írta, 19ld- nagy világfajok közt; a németben jelent meg a Franklin Tár- ségé Európa keleti része Kislyet egy harmadik világhábo- sulat kiadásában. »Magyar tár- Ázsiával együtt. Ez az úgyne- kezhetik szabadon magyar em-i rúban az utolsó emberig el- cák«> ez a címe. Hadd idézzek vezeti Drang nach Osten. A ^er; csak lefelé vagy fölfelé^ pusztítana esztelen és bűnös belőle egyet-mást. Szószeript német terjeszkedés egyik főkalandorpolitikájával. Mi te- olvasom: »Németország terv- harcosa Lagarde így ír róluk: ° OKOinecl szaDaacm, az első hát, amikor szót emelünk a szerűen jár el a Kelet elfogla- »Minden szláv gyűlöl minket oldalágakon csak elsőíziglen. nyugatnémet fasizmus újjá- lásában, előbb gazdaságilag tiszta szívből, leginkább a cse- Azontúl a magyar vagyon a 5(böző oktatásokon, mint ameny- Snyiuknek a rendelet előírja. A [megyei tanácson a szakmai élesztőse ellen, szót emelünk a akarja elfoglalni, hogy később hek, de legjobban a magyarok német államra száll és a ma-Sképesítés megszervezésére német nép érdekeiért is, mert — adandó alkalommal — feg»v gyűlölnek. ..... . . nem a német nép a mi ellen- verrel is meghódítsa. Most ké- Mindezek azért gyűlölnek, g- 31 Ioia KiosztaxiK a nemet, ségünk, hanem a nyakába te- szíti elő a tért a jövőnek." E mert tudják, hogy a mi éle- paraszt-telepesek közt." íme, lenedett fasizmus. hódítók szerint: »A németség- tünk az ő halálukat jelenti, barátaim, ezt a sorsot szánta a Itt hatalmas tapsvihar tört nek szüksége van Magyaror- mert tudják, hpgy 37-en kötelezettek, és 159-en (vesznek részt a különböző állami oktatásban. A városi és a járási tanácsoknál 158 dolgozónak írták elő a tanulást, s tanácsainak ki és hosszan tartott. Bartust szágra, mint egy falat kenyér- szellemileg nem létezhetnek, és ;?,T^399-en járnak egyetemre, akameglepte a tömeg spontán és re, hogy túlnépességét oda ennek ellenere sem akarják Uin pminaaja. ismeuem, tmna'^ciémiára technikumba és egyéb lelkes reagálása. Minden ideg- dobhassa. Évenként 800 000 fő- felsőbbségünket elismerni, ezt 1910-ben állapította meg ^iskolákba A kötelezett 147 főszálával figyelt. Magában há- vei szaporodik a német s ezt a Magyarok, csehek fölösleges egy nem kommunista magyarCvel szemhen 1 fiO-rm tanulnak lás volt Kocsis Péternek, hogy túlnépességet el kell helyezni, terhei a történelemnek. A né- jr(j elcsalta erre az »attrakcióra«, nem kivándorlással — mint met kivándorlást rendszeresen ' Legalább megfigyelhette, mi- eddig — Amerikába, mert ak- Magyarország tót és magyar A teremben mozgolódás ta-: lyen az efféle »produkciók" kor elveszett az anyaországra, részei felé kell terelni. A vol- madt. Bartus felfigyelt. Ha-: hatása. Az első benyomásai le- hanem vagy kitelepítéssel a taképpesni turáni magyarok el marjában nem tudta eldönte-i hangolták. Közönyt és értetlen- német gyarmatokra, vagy étté- vannak satnyulva. Mennél séget várt a »kivezényelt« nép- lepítéssel Európa keleti részei- előbb tűnnek el az igazi ma- . tői, s íme, már az első intrá- be, Magyarországra és a Bal- gyarok, annál jobb lesz az rá- ez a nyugtalansag. Ekkor vala-; dara egészen m&st kénytelen kán-félszigetre, ahol földrajzi juk és ránk nézve is.« Még ki felkiáltott: tapasztalni. összefüggésben maradnak a cifrábbak a részletek, ahogy a __ Nem kérünk a Drang: A szónok így folytatta: németséggel és mint annak maevarsáp°al el akarnak bán— A nagynémet imperialis- előfutárai, elkészítik a jővén- ni. Magyarország csak egy kis ták régi ellenségei a magyar dő Nagy-Németországot. A né- őrgrófság lesz... De még ez a nach Ostenből! (Folytatjuk.) megyénk községi dolgozói közül. A szakszervezet az ismeretek [jobb elsajátítása végett a megyei tanács v. b.-vel közösen egyetemi tanárok vezetésével konzultációkat, szakmai továbbképzéseket szervezett. Járási szinten pedig a szakmai óktatás irányítására munka- csoportokat hozott létre. Az ügyintézők szakmai oktatása mellett megszervezték az ügyviteliek szakmai továbbképzését is. Ez a kezdeményezés különösen azért helyes, mert így az adminisztrátorok is betekinthetnek az államigazgatási munkákba. A szakszervezet, munkaszervezési felelősei részére szakmai továbbképzést szerveztek, ezenkívül különböző ankétok, szakmai és politikai előadások rendezésével segítették az eredményesebb hivatali munkát. Megvizsgálta a szakszervezet megyei bizottsága a megyei tanács v. b.-vel közösen néhány községi tanács munkáját, s a feltárt hiányosságok megszüntetéséről intézkedtek. Az igazságügyi szerveknél végzett eredményesebb munka érdekében a megyebizottság a Megyei Bíróság és a Megyei Ügyészség szakszervezeti bizottságait összevonta. A munkaszervezésben a fő feladat az ítélkezések színvonalának további emelése. Ennek érdekében az igazságügy szakszervezeti bizottsága közreműködésével hathetenként szakmai konferenciákat tartanak. Az ügyészségnél operatív értekezleteken egy-egy csoport, vagy járási ügyészség beszámol munkájáról. A rendszeres szakmai továbbképzés mellett Imajdnem minden igazságügyi dolgozó részt vesz politikai előadásokon. Az ügyészek és a bírák valamennyien járnak a marxista-leninista esti egyetem anyagát tárgyaló hat éves oktatásra, ugyanakkor a segédhivatali dolgozók az »időszerű kérdések« tanfolyamán vesznek részt.
