Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-22 / 145. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. Június HL Hruscsov elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) singer, Speidel, Foertsch sike­rült kibújni a felelősségrevo- nás alól. Ök ma már egyálta­lán nem éreznek lelkifurdalást sötét üzelmeik miatt, sőt »-ér­demeikkel« elismerést szerez­tek volt szövetségeseiknél és most vezető parancsnoki tiszt­ségeket töltenek be a NATO- ban. A nyugati hatalmak kor­mánykörei szemlátomást keve­set tanultak a múltból. A német nép békét kíván! Már 16 év telt el a háború befejezése óta, de még mindig nincs megkötve a békeszerző­dés Németországgal. Minden józen gondolkodású ember tud­ja, hogy azok, akik békére tö­rekszenek, a békeszerződés aláírásával szoktak befejezni egy háborút, és meg szokták teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a, háborús állap'ot minél hamarabb megszűnjék. A nyu­gati hatalmak — úgy tűnik — nem akarják a békeszerződés aláírásával befejezni a hábo­rút. Fenn akarják tartani a hadiállapotot Németországgal. Vajon miért? A béke érdeké­ben? Természetesen nem! Ak­kor, amikor mesterségesen el­odázzák a békés rendezést, sőt mi több, amikor azt, aki a bé­keszerződés megkötését java­solja, háborúval fenyegetne, akkor a népeiknek komolyan állást kell foglalniuk. El kell állniuk azoknak az útját, akik* a helyzetet a harmadik világ­háború ki robbantása felé tere­lik, olyan háború felé, amely­ben tiz- és százmilliók pusz­tulhatnak el. Kik érdekeltek a német bé­keszerződés késleltetésében, mely' erők akadályozzák meg­kötését? Természetesen nem a német nép, s nem Európa néped, me­lyek az utóbbi évtizedekben két világháború szörnyűségeit élték át. A békeszerződésmeg­kötését ellenzik azok a nyu­gatnémet erők, amelyek a re- vansra gondolnak, új háborús kalandok tervein dolgoznak. Mindenki számára világos azonban, hogy a dolog nem­csak a oonfii militaristákon és a hitleristákon múlik. A re- vansisták elképzeléseit sugal­mazzák és támogatják a nyu­gati hatalmak uralkodó körei. . A háború befejezése után a hitlerellenes koalíció országai­nak ncpei azt remélték és azt hitték, hogy az a Németor­szág, amely már két világhá­borút idézett elő, soha többé nem válhat militarizmus és ag­resszió tűzfészkévé. Mi történt azonban a való­ságban? Nyugat-Németország ma már az agresszív háborús NATO-tömb befolyásos tagja lett. Hitlerista tábornokok ve­zetik nemcsak a Bundeswehrt, hanem kulcsfontosságú tisztsé­geket tö’, 'nék be a NATO-csa­patoknál, parancsnokai azok­nak a francia és angol kato­náknak, akiknek apja a hitle­ri hódítókkal vívott harcokban verekedett és elpusztult. Fran­ciaországban és Angliában, a kormány hozzájárulásával, nyugatnémet egységeket ké­peznek ki és gyakorlatozhatnak új hadjáratokra. A Német Szö­vetségi Köztársaságban a mi­litaristák már kezük közé kapták a rakétafegyvert és szí­vósan követelik a Bundeswehr felszerelését atomfegyverrel. A közelmúltban Bécsben mindezekről a kérdésekről részletesen beszéltünk Kenne­dy úrral, az Amerikai Egye­sült Államok elnökével. Részletesen megmagyaráztuk neki, miért nem lehet tovább, a végtelenségig halogatni a né­met békeszerződés megkötését. Ennek a szerződésnek feladata megszilárdítani azt a helyze­tet, amely a második világhá­ború után kialakult. Tulajdon­képpen mi semmi mást nem akarunk. A szovjet kormány­nak ezzel kapcsolatos állás­pontját ismeri az egész világ. Ezt az álláspontot részletesen ismerteti az az emlékirat, me­lyet átadtunk az Egyesült Álla­mok elnökének, később pedig közzétettük a sajtóban. Legutóbbi rádió- és televí­zió beszédemben részletesen foglalkoztam a német kérdés­sel és azt hiszem, hogy nem szükséges, hogy most újból minden részletében kifejtsem javaslatainkat. Hogyan fogadták Nyugaton a ryi álláspontunkat? / A szovjet kormány javasla­tai minden országban nagy érdeklődést és erős visszhan­got keltettek. Mindenki, aki­nek érdeke a béke megszilár­dítása, elismeri, hogy meg kell oldani a német békeszerződés kérdését, megérti, hogy ez a kérdés nemcsak megérett, ha­nem túl is érett. Ezek az em­berek támogatják javaslatain­kat, amelyeknek célja a német kérdés békés, megoldása és jó alapul szolgálnak ehhez a meg­oldáshoz. Ugyanakkor meg kell mon­dani, hogy a nyugati hatalmak kormánykörei most is ellenzik a német békeszerződés megkö­tését és a német kérdést erő­próba tárgyává akarják változ­tatni. Hasznos dolog a józan ész! Szeretném figyelmeztetni azokat, akik — Adenauer kan­cellárhoz hasonlóan — válasz­ként a Szovjetunió békés1 ja­vaslataira azt sürgetik, hogy »szilárdan tartsanak ki«, sőt azzal fenyegetőznek, hogy »visszavágnak«. Mi már nem egyszer figyel­meztettük a Német Szövetségi Köztársaság vezetőit arra, mi­lyen hasznos dolog a józan ész. Vajon önök, uraim, meg­feledkeztek elődeik dicstelen tapasztalatairól, és meg akar­ják azt ismételni? Ezt termé­szetesen megkísérelhetik. Ez azonban az önök pusztu­lásának kezdete lenne. Ma irfár nem azokat az időket éljük, mint húsz évvel ezelőtt. Ma már nemcsak a német revan- sistáknak kellene osztozniuk Hitler sorsában, hanem mind­azoknak is, akik támogatni próbálnák őket az ellenünk irá­nyuló újabb kalandban. Ne fogják fel e szavakat fe­nyegetésként. Ez felhívás a jó­zan észhe?. Végre ’ valahára tisztázni kell, hogy a szovjet állam ma már más, a világ szintén megváltozott és má­sokká váltak az erőviszonyok, a fegyverzet egymáshoz viszo­nyított arányai. Ezért, kancellár úr, ne ijeszt­gessen bennünket az ön »szi­lárdságával«. ön azt mondja, hogy ha mi megkötjük a bé­keszerződést a Német Demok­ratikus Köztársasággal, akkor ön nem riad vissza semmitől. Ez csupán az ön álláspontjá­nak gyengeségét bizonyítja. Mindenki tudja, hogy mi nem akarunk háborút. Ám, ha önök háborúval fenyegetnek bennünket, mi nem félünk az ilyen fenyegetésektől. Ha önök kirobbantják a háborút, ez öngyilkosság lesz önökre nézve. Akadhat természetesen olyan esztelen ember, aki hajlandó az öngyilkosságra. Ha ez meg­történik, szülei megsiratják, de az emberiség ezt nem sínyli meg. Ha azonban nagy hata­lommal rendelkező államfér­fiak játszanak a tűzzel, fenye­getőznek, hogy a háború sza­kadékéba taszítják országukat, akkor nemcsak saját életüket teszik kockára, hanem a népek sorsát is. Ha önök Nyugat-Né- metországot háborús kalandba sodorják, akkor ezzel országuk népét kergetik öngyilkosságba. Aláírjuk a békeszerződést az NDK-val A szovjet emberek nem akar- k. háborút, és ezért mi arra L-ekszünk, hogy kiküszöböljük háború kitörésének okait, mek érdekében más béke- srető államokkal együtt az végén aláírjuk majd a bé- szerződést a Német Demok- tikus Köztársasággal.' A Szovjetunió nem háborút ánl, nem. egyes országok szö­vetkezését más országok ellen azzal a céllal, hogy erőket tö- mörítsen egy háborúhoz. Mi csak egyre törekszünk: tartós békére. A béke megszilárdítá­sa végett meg kell kötni a bé­keszerződést és ily módon fel kell számolni a második világ­háború maradványait. Mi ezt nyíltan kijelentjük és azt akarjuk, hogy mindenki helye­sen értsen meg bennünket. A Szovjetunió alá akarja írni a békeszerződést Németország­gal és azt kívánja, hogy volt szövetségesei is tegyék meg ezt vele együtt. Mikor a békeszerződés meg­kötését sürgetjük, mi egyálta­lán nem fenyegetjük Nyugat- Berlint, miként a nemzetközi feszültség fenntartásának hívei kiáltozzák. Mi őszintén szeret­nénk megegyezni ebben a kér­désben is azokkal az országok­kal, amelyekkel együtt harcol­tunk a hitleri Németország el­len és amelyekkel közös köte­lezettségeink vannak Németor­szág iránt. Ne csorbuljon egyik fél joga sem! Azt ajánljuk,- hogy Nyugat- Berlin legyen szabad város-. Nyugat-Berlin társadalmi és politikai rendszerét egyáltalán nincs szándékunkban megvál­toztatni. Ez a lakosság belső ügye. Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köz­társaság nem szándékszik kor­látozni Nyugat-Berlin kapcso­latait a világ bármely orszá­gával. Ugyanakkor a nemzetközi jognak megfelelően tisztelet­ben kell tartani a Német De­mokratikus Köztársaság szuve­rén jogait, márpedig ennek az országnak a területén vezetnek azok a közlekedési vonalak, amelyek Nyugat-Berlint a Jtül- világgal összekötik. A Szovjetunió azt javasolja, hogy a megoldás kiindulópont­jául a ténylegesen és jogilag kialakult helyzetet kell venni. Senki sem követeli a nyugat­berlini lakosság jelenlegi élet­módjának megváltoztatását, senki sem szándékozik beavat­kozni a nyugat-berlini lakosság ügyeibe. Viszont nem lehet elvárni a Szovjetunió beleegyezését ab­ba, -hogy érintsék a Német De­mokratikus Köztársaság terü­leti épségét, csorbítsák a Né­met Demokratikus Köztársaság szuverenitását. Mi azt ajánljuk, olyan béke- szerződést kell kötni Németor­szággal, amely nem csorbítja egyik fél jogait és érdekeit sem, nem juttat előnyös hely­zetbe egyes államokat más ál­lamokkal szemben. A Szovjet­unió csupán annak lerögzítését javasolja, ami már régen ki­alakult, s, ma is él és fennáll. Azt ajánljuk, hogy jogilag erő­sítsék meg Németország jelen­leg fennálló határait. A szovjet nép készül a huszonkettedik kongresszusra . Moszkva (MTI). Országszerte nagy örömmé! fogadta a szov­jet nép az SZKP Központi Bi­zottsága teljes üléséről kiadott közleményt. Mint ismeretes, á Központi Bizottság elhatá­rozta: közzéteszi a párt prog­ramtervezetét és szervezeti szabályzat-tervezetét, hogy a szovjet társadalom egésze megvitathassa azt a pártkong­resszus előtt. A szerdai szovjet lapok kö­zül többen vezércikkben fog­lalkoznak e nagyjelentőségű eseménnyel. A Trud, a szovjet szakszer­vezeték lapja vezércikkében leszögezi: maga az a tény, hogy a programtervezet és a szervezeti szabályzat vitájában nem csupán a kommunisták, hanem az -egész dolgozó nép részt vesz, azt bizonyítja, hogy a kommunista párt és a nép eltéplíeitetlen kapcsolatban ven egymással, egysége erős, meg­bonthatatlan. »Az egész nép megvitatja majd a Szovjetunió Kommunista Partja .program­ját és szervezeti szabályzatát — ebben nyilvánul meg a "leg­mélyebben karunk értelme, je­lentősége« — írja a szovjet szakszervezetek lapja. Az EkonomiCseszkaja Ga­zeta vezércikkében hangsúlyoz­za: a párt kongresszusának előkészületei az egész ország­ban a versenymozgalom nagy-* szabású fellendülését, a dolgo­zók alkotó kezdeményezésének kiszélesedését hozták maguk­kal. • A lapok hírül adják, hogy a párt központi bizottságának plénuma nyomán az üzemek­ben, gyárakban új lendületet kapott a munkaverseny-mozga- lom. Igen sok brigád —1 amely már teljesítette felaján­lásának jelentős részét —1 most új kötelezettséget vállal a pártkongresszus tiszteletére. fi Pravda vezércikke az SZKP Központi Bizottságának üléséről Moszkva (TASZSZ). A Prav­da szerdai száma vezércikket szentel az SZKP Központi Bi­zottsága június 19-én megtar­tott ülésének, amelyen, mint ismeretes, beszámolók hang­zottak el az SZKP új prog­ramjának és új szervezeti sza­bályzatának tervezetéről, majd mindkét tárgyban határozatot hoztak. A vezércikk utal arra, hogy a párt új programtervezetét a XXII. kongresszus fogja meg­vitatni, s az új program elfo­gadása világtörténelmi jelen­tőségű esemény lesz. Ez a har­cos marxista—leninista ok­mány — írja a Pravda — a Szovjetunió szocialista építésé­ben szerzett gazdag tapaszta­latok figyelembevételével, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom győzelme! alapján átfogó jellemzést ad majd a kommunista társada­lomról, megjelöli a kommu­nizmus építésének útjait és módszereit A párt új prog­ramja a szovjet nép megbízha­tó eszmei fegyvere és biztos iránytűje lesz a kommunizmus építésében. A párt egész tevékenysége, egységének megszilárdítása, a párttagok aktivitásának foko­zása szempontjából nagyjelen­tőségű lesz az SZKP új szer­vezeti szabályzatának elfogadá­sa a XXII. pártkongresszuson. Ez az új szervezeti. szabályzat összefoglalóan értékeli a párt- építésben szerzett tapasztala­tokat, tükrözi azokat az új szervezeti feladatokat, amelyek a kommunista építés új törté­nelmi szakaszából, az SZKP új programjából adódnak. A Pravda vezércikke a to­vábbiakban emlékeztet arra, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa óta igen nagy változások történtek a párt és az ország életében. A párt a kongresz- szusi határozatok végrehajtása keretében nagy munkát vég­zett, hogy leküzdje a személyi kultuszt és következményeit, hogy visszaállítsa és tovább fejlessze a pártélet lenini sza­bályait és a pártvezetés kol­lektivitásának elveit. A párt tovább erősítette tömegkapcso­latait s újabb tapasztalatokra tett szert mind a politikai ve­zetésben, mind a szervező munkában. Jelentős bel- és külpolitikai intézkedései elő­mozdították a szovjet állam erejének és tekintélyének to­vábbi emelkedését, a népjólét fokozódását, a szocialista vi­lágtábor további erősödését, a béke megszilárdulását. A Pravda vezércikke hang­súlyozza, hogy a párt, híven a lenini útmutatásokhoz, ál­landóan tanácskozik a néppel, a nép kollektív értelmére és gazdag tapasztalataira támasz­kodik. XXII. kongresszusa előtt megtárgyalja programját és szervezeti szabályzatát a kom­munistákkal és az egész, szov­jet néppel. Az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése úgy határozott, hogy a . sajtó­ban közzéteszik az új program és az új szervezeti szabályzat tervezetét, s így mindenki megismerkedhetik ezekkel az okmányokkal, párttagok és tagjelöltek, a dolgozó tömegek megvitathatják e terveket „A CIA felelőtlen szörnyeteg* Washington (MTI). A News című amerikai folyóirat külön ’számot adott ki, amelyben Fred Coak ismert újságíró 48 oldalas tanulmányt tett közzé a CIA-ról, az Egyesült Álla­mok központi hírszerző ügy­nökségéről. A cikkíró.megállapítja, hogy a CIA »felelőtlen szörnyeteg«, "miaaden felettes szervtől telje­sen függetlenül működik és semmiféle ellenőrzésnek nincs alávetve. Cook tanulmányában azzal vádolja a CIA-t, hogy hibát hibára halmoz a hírszerzés te­rületén, és katasztrofális kö­vetkezményekkel járnak, ame­lyek közül elegendő csak a Ku­ba ellen tervezett invázió ku­darcára utalni. A tanulmány szerzője meg­állapítja, hdgy: 1. Az »ellenség« többet tud a CIA-iról és tevékenységéről, mint .az amerikai kongresszus, illetve az Egyesült Államok népe; 2. Az amerikai alkotmány értelmében nifics helye semmi­féle olyan vtkos ügynökség működésének, mint amilyen a CIA; 3. Az amerikai központi hír­szerző ügynökség tevékenysége ügyében sürgős kongresszusi vizsgálatot kell indítani. II megosztott Berlinben fokozódik a politikai tevékenység Berlin (MTI). A megosztott Berlinben ' fokozódik á politi­kai tevékenység. A város nyu­gati részében nemcsak a sze­nátus, a sajtó és a rádió, de a három megszálló hatalom is igyekszik hidegháborús lég­kört teremteni. Willy Braridt kormányzó-polgármester szom­baton, majd hétfőn és kedden is beszédet mondott. Beszédei­nek új vonása az, hogy nem nyugat-berlini, hanem berlini kérdésről szónokol, és azt sze­retné elérni, hogy a várható békekonferencián majd- ne a nyugat-berlini,i hanem a »ber­lini« kérdést helyezzék napi­rendre. Ezzel kapcsolatban az Einheit, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának elméleti Tolyóirata most megjelent számában megjegy­zi : a fromtvárosi politikusok el akarják rabolni az NDK-tól annak fővárosát. A terv azon­ban abszurdum, a javaslat el­fogadása a gyakorlatban azt jelentené, hogy a demokra­tikus Berlin szocialista " rend­szerét kiterjesztik Nyugat- Berlinre is, vagy pedig restau­rálják a kizsákmányolók ha­talmát a várss keleti részében. Politikai megfigyelők szerint Bonn jól osztotta ki a szerepe­ket. Amíg a szenátus, a rádió és a sajtó válogatott provoká­ciókkal nyugtalanítja a köz­hangulatot, addig a megszál­lók úgy tesznek, mintha Nyu­gat-Berlin megtámadásától le­hetne tartani. A nyugati vá­rosrész erdejében közös had­gyakorlatokat rendeznek. Az amerikaiak mostanában kicse­rélték régi típusú harckocsi­jaikat új típusú páncélosokra, kedden pedig azt a hírt ter­jesztették, hogy helyőrségük létszámát ötezerre emelték. Ugyancsak kedden felröp­pent a hír, hogy az Amerikai Egyesült Államok . kormánya Európába küldte az egyik ke­let-európai szakértőjét, dr. William, E. Griffith profesz- szort, 0> bostoni (Massachu­setts állam) egyetem politikai tanszékének tanárát, az ismert nevű közírót, aki Z bigniev Brzesinskivel, a New York-i kelet-európai intézet tanárával együtt azt javasolta Kennedy elnöknek: hasson oda, hogy a Német Szövetségi Köztársaság' megjavítsa kapcsolatait a ke­let-európai népi demokratikus országokkal, elsősorban Len­gyelországgal és Csehszlová­kiával. . A Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója beszélgetést folytatott Nyugat-Berlinben Griffith professzorral, aki el­mondta, hogy pénteken utazik egyhetes tanulmányútra Len­gyelországba, onnan pedig Ju­goszláviába és Bulgáriába lá­togat. Griffith professzor, aki az úgynevezett magyar üggyel kapcsolatban gyakran támadta hazánkat, most sajátságos szempontból kifogásolja a nyu­gatiak keleti politikáját. Azt hangoztatja, hogy pél­dául az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak nincs is ilyen vonat­kozásban világos politikai irányvonala. »Eisenhower ter­ve, amely a kelet-európai or­szágok »felszabadítását« tűzte ki célul, üres frázisnak bizo­nyult« — mondotta. Szavaiból kitűnt, hogy az ő koncepciója szerint a kelet-európai orszá­gok egységét kell megbontani, s csak az ilyen »fellazítást po­litikába vetheti reményét az imperializmus. Griffith pro­fesszor kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság történelmi feladata« hidat képezni Kelet és Nyugat kö­zött. Ennek érdekében ajánlja, hogy a kelet-európai országok vonatkozásában ne alkalmazza Nyugat-Németország a Hall- stein-doktrinát. A szocialista országok elleni aknamunka te­hát ilyen koncepció szerint is tovább folyna, csak a módsze­rei változnának... Míg a megosztott város nyu­gati részében úgyszólván órán­ként költenek új, sokszor egy­másnak ellentmondó híreket, hogy fokozzák a nyugtalansá­got, addig a demokratikus Berlinben és az egész NDK- ban üzemi gyűléseken, lakó­gyűléseken és úgynevezett össz- német tanácskozásokon vitat­ják meg a dolgozók a német békeszerződés megkötésére és Nyugat-Berlin kérdésének meg­oldására vonatkozó javaslaté­it Kaposvári Textilművek felvesz 18—26 éves korú nőket fonótanulónak. (9998) kát. A nemzeti front bizottsá­gai is összejöveteleket rendez­nek, hogy ismertessék ezeket a javaslatokat. A felvilágosító munka eredményeként a de­mokratikus német közvéle­ményben, egyre nő annak a felismerése, hogy a Szovjet­unió javaslatai megfelelnek nemcsak a német nép nemzeti érdekeinek, de a többi európai ország érdekeinek is, mert e javaslatok a békét szolgálják. Az NDK lapjai most, a hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen indított támadásának 20. évfordulója előtt külön olda­lakon emlékeztetik a német né­pet a második világháború ten­gernyi borzalmára és szenve­désére, és arra, miért van most szükség a német béke­szerződés megkötésével meg­zabolázni a nyugatnémet mili- tarizmust. Kereskedelmi Vállalat keres sürgős belépésre terv­statisztikai vizsgával és kereskedelmi gyakorlattal rendelkező terv és csoportvezetőt. Jelentkezést eddigi működés leírásával a ki­adóba kérjük „lehetőleg mérlegképes“ jeligére. (2458) *

Next

/
Thumbnails
Contents