Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-22 / 145. szám
V-\ NUA/j., tft VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ] Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 145. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1961. június 22. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; A „Bcrrbarossa"-terv Niklai arcképek Filmszínházaink műsorából (3. o.) C5. o.) (6. o.) 220 fiatal gépkocsivezető A Magyar Honvédelmi Sportszövetség idén is kétszáznál több fiatal ^gépkocsivezetőt képez ki. Hat hónapon át ismerkedtek a gépjárművezetéssel Marcaliban, Siófokion, Kaposvárott azok az ifjak, akik hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt akarnak szerezni. A műszaki elmélet és a KRESZ- vizsga már egy hónappal ezelőtt sikerrel lezajlott. Általában elégedett volt a vizsgabizottság a hallgatók tanulmányi előmenetelével. A gyakorlati vizsga előtt a jövő gépkocsivezetői részt vesznek az MHS kéthetes munkatáborában. Fonyódon reggel fél hattól este tízig , folyik a gyakorlat. Fonyódtól Balatontszentgyörgyig ismerkednek az országúti közlekedéssel a már 30—50 órás vezetési gyakorlattal rendelkező jelöltek. Az ifjú gépkocsivezetők első csoportja — 108 hallgató — már sikeresen jutott túl a gyakorlati vizsgán. Mint Szent- gróti Béla, a tábor parancsnoka mondotta, ez a csoport különösen kitett magáért. A 108 jelölt közül senki sem bukott meg. Többen kitűnő eredménnyel tették le a gyakorlati vizsgát. Dicséretet érdemel Csutorás Lajos, Bakonyi Dániel és az igen szorgalmas Kalányos Lajos, de a többiek is, akik az első próbát sikerrel kiállták. Indul az MHS »karaván«. A vizsga előtt álló gépkocsi- vezető jelöltek személy- és tehergépkocsikon igyekeznek elsajátítani a gépjárművezetés gyakorlati részét. Mi a hiba? Ezt vizsgálják a jelöltek, ezért emelték le a motorháztetőt. Egy kis keresgélés után a Skoda-mo- tor ismét felbúg jelezve, hogy a jövő gépkocsivezetői már ismerik az új szakmát. A moszkvai közvélemény képviselőinek gyűlése a Szovjetunió ellen intézett hitlerista támadás huszadik évfordulójának előestéjén Moszkva (TASZSZ). Szerdán, a Szovjetunió ellen intézett hitlerista támadás huszadik évfordulójának előestéjén a Kremlben nagygyűlést tartottak a moszkvai közvélemény képviselőinek részvételével. Az elnökségben Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői és a szovjet hadsereg kiemelkedő parancsnokai foglaltak helyet. A teremben a moszkvai vállalatok és építkezések munkásai, a tudomány és a kultúra dolgozói, a második világháború veteránjai, katonák, tisztek, tábornokok, tengernagyok foglaltak helyet. A vendégek.közöü voltak a diplomáciai testület tagjai, újságírók. Ünnepi induló hangjaitól kísérve vitték fel az elnöki emelvényre a győzelem zászlaját. A gyűlés részvevői helyükről felállva és viharos tapssal üdvözölték. A zászlót Szam- szonov ezredes vitte, annak a zászlóaljnak volt parancsnoka, amely részt vett a berlini Reichstag ostromában. Segédkeztek neki Mihail Jegorov és Meliton Kantonja, a Szovjetunió hősei, akik a győzelem zászlaját a Reichstag épületére kitűzték. • A gyűlésen beszédet mondott Hruscsov elvtárs is, amelyből részleteket közlünk. Hruscsov elvtárs beszéde Kedves elvtársakl Húsz év telt el azóta, hogy S a fasiszta Németország hitsze- } gően, hadüzenet nélkül meg♦ támadta a Szovjetuniót, meg- j szakította a szovjet dolgozók 1 békés munkáját és súlyos, ♦ pusztító háborút kényszert tett ránk. Az egész szovjet nép védelemére kelt nagy hazájának, a I szocializmus vívmányainak, t Megkezdődött a szent népi há- í ború az elözönlés ellen. Ebben |a háborúban teljes nagyságukéban mutatkoztak meg a szerettet* kommunista pártja körül {szorosan tömörült szovjet nép ♦ gigászi erői, törhetetlen akarata | ereje. t Rogyion Jakovlevics Mali♦ novszkij elvtárs, a Szovjetunió | mars állja, honvédelmi minisz- íter beszámolójában, továbbá az í utána felszólalt elvtársak na♦ gyon találóan beszéltek a szov- jjet népnek, dicső fegyveres X erőinek a honvédő háborúban | véghezvitt halhatatlan hőstetteiről. Mi újra, meg újra visz- sZatérünk a második világháború eseményeire, mert maga a háború, valamint a háborút megelőző időszak igen mély tanulságok levonását teszi lehetővé a népek számára. Pártunk és a szovjet kormány már azokban a napokban, amikor Hitler és a német fasiszták hatalomra jutottak, határozottan leleplezte a fasizmus rabló jellegét, figyelmeztette a népeket a fenyegető veszélyre. A Szovjetunió volt az egyetlen állam, amely fáradhatatlanul hangoztatta, hogy meg kell fékezni a fasizmust, s nem szabad megengedni, hogy új világháborút robbantson ki. A Népszövetségben, a háborúellenes kongresz- szusokon erőteljesen hangzott a szovjet megbízottak szava, amikor állhatatosan sürgették, gátat kell emelni a fasizmussal szemben, harcra kell tömörülni a közelgő háborús katasztrófa ellen. Javaslatainkat nem fogadták el A szovjet kormány a népek biztonságának megóvására : komikret intézkedéseket java- jsolt. A Népszövetségben javaslatot terjesztett élő az általá- ; nos és teljes leszerelésre, java- jsolta, hogy létesítsenek kollek- :tív biztonsági rendszert, amely ;— ha megvalósul — megkötötte volna a fasiszta agresz- szorok kezét Amikor a világot mér köz- ; vétlenül fenyegette a háború •veszélye, a szovjet kormányaz- [zal a javaslattal fordult Fran- ! ciaországhoz, hogy Csehszlová- : kia megvédése érdekében •együttesen lépjenek fel a hit- i len Németország ellen. Meg- ; egyezést kerestünk arra is, hogy Lengyelország és Románia burzsoá kormányai saját területükön átengedjék csapatainkat Csehszlovákia megsegítésére. Szocialista hazánk iránti vak gyűlöletükben és a világ forradalmi mozgalmától való félelmükben azonban a burzsoá államok uralkodó körei a szovjet kormány egyetlen javaslatát sem fogadták el, jóllehet a javaslatok célszerűsége mindenki számára nyilvánvaló volt. A második világháború előzményeinek egész története az úgynevezett nyugati demokráciák politikájának szégyenletes fejezete. Anglia, Franciaország, Lengyelország és más államok uralkodó körei nem riadtak vissza saját népeik nemzeti érdekeinek elárulásától. Az emberiség sohasem felejti el az 1938. évi szégyenletes müncheni egyezményt, amelyben Anglia és Franciaország kormánykörei a Csehszlovák Köztársaságot a fasiszta rablók karmai közé vetették. Ezért az áruló politikáért a népeknek milliók életével, szörnyű szenvedésekkel kellett fizetniük. Gondoljunk csak vissza arra, hogy Anglia és Franciaország 1939 nyarán katonai misz- sziókat küldött Moszkvába. A szovjet kormány akkor teljesen konkrét terveket terjesztett elő a három hatalom fegyveres erőinek közös akcióira, arra az esetre, ha Németország háborút robbantana ki -Európában. Akkor még nem lett volna késő megállítani az agresz- szart. Ha akkor Anglia és Franciaország uralkodó körei \alóban akarják és kívánják visszaverni az agresszort, Hitler kétszer is meggondolta volna, hogy kirobbantsa-e a háborút. A történelem egészén másként alakulhatott, az is megtörténhetett volna, hogy nem is kerül sor a második világháborúra. Az emberiségnek nem kellett volna óriási áldozatokat hoznia, veszteségeket elszenvednie. A szovjet kormány akkor átlátott az imperialista körök cselszövényén. E körök az agresszort támogatva azt akarták elérni, hogy a hitleri hadigépezet erői tegyék tönkre a Szovjetuniót. Megértettük, hogy a nyugati hatalmaknak a Hitlerrel való kacérkodás politikájával egyetlen céljuk volt, az. hogy a német agresszió élét a Szovjetunió ellen fordítsák. Világos volt előttünk, hogy a német fasizmus a világreakció csapásra emelt öklévé vált.- Megértettük, hogy a világreakció arról álmodott, hogy ily- módon teszi tőnkre hazánkat, a nemzetközi forradalmi mozgalom bástyáját. A Szovjetunió megsemmisítésére törekedtek \ Változatos tömegmozgalmi feladatokat 1 terveznek a Hazafias Népfront körzeti bizottságai a második félévre A defektszerelés is hozzátartozik a gépjárművezetéshez. Ha olyan sok »szakember« van a gumijavításhoz, mint amennyit képünk ábrázol, akkor igen kedélyesen és gyorsan kerül levegő a meghibásodott autógumiba. A napokban értekezleten | vettek részt a kaposvári kör- ! zeti népfront-elnökök és -tit- ! károk. Nagy Lajosné városi E népfront-titkár értékelte az ; elmúlt hónapokban végzett t munkájukat. Ezt követően is- ! mertették az elnököknek és { titkároknak a Hazafias Nép- I front Országos Tanácsa Elnökségének és az Országos Bé- ! ketanács Elnökségének határo- í zatát a nemzetközi agitációról. [Határozatot hoztak a díjtalan • véradómozgalom körzetekben {történő szervezésére, és a nyá- fri kirándulások megszervezé♦ sével kapcsolatban. A továbbiakban igen sok érdekes javaslat, elképzelés hangzott el a félévi munkaterv elkészítése céljából. A többi között a munkatervben szerepelnek majd a városrendezési tervek segítésére irányuló elképzelések is. Székes- fehérvári tapasztalatcsere, ré- tegagitációs feladatok, barátsági estek, üzemlátogatások, hangversenyek és irodalmi megemlékezések szerepelnek még a jövő félévi városi népfront munkaterv irányelvei között. A tervezet a legközelebbi városi bizottsági ülésen kerül jóváhagyásra. A nyugati hatalmaknak az volt a messzemenő tervük, hogy megsemmisítsék a Szovjetuniót és ugyanakkor erőtlenné teszik Németországot is, így fik osztatlanul uralkodhatnak a világon, mindenkinek diktálhatják a maguk feltételeit. A legcinikusabban Harry Truman volt szenátor, később az Egyesült Államok elnöke juttatta kifejezésre e terveket: »Ha úgy látjuk, hogy Németország nyer, akkor Oroszországnak kell segíteni. Ha pedig Oroszország nyer, akkor Németországnak kell segíteni. Hadd üssék csak egymást minél jobban.« A nyugati hatalmak követték is ezt a politikát, amelynek lényegét Truman ily világosan kifejtette. A nyugati agresszív imperialista körök agyából még ma sem haltak ki ezek a szándékok. Ezek a körök nem bánnák, ha újból megpróbálkozhatnának ezzel a tervvel, ha találnának olyan erőt, amelyet a Szovjetunió ellen lehet ugrasztani. Ámde ma — nincs ilyen erő. A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ereje annyira megnövekedett, hogy ha a nyugati hatalmak mozgósítanák összes erőiket arra az esztelen kísérletre, hogy felszámolják a szocialista országok népeinek vívmányait — próbálkozásuk teljes kudarcot val- lana. . Maguk az imperialista hatalmak képviselői is azt mondják ma, hogy erőegyensúly, jött létre a nyugati államok és a szocialista országok között. Már az is haladás, hogy ők ennyit megértettek. Még nagyobb haladás lenne azonban, ha azok, akik már ennyire megértették a helyzetet, ténylegesen olyan politikát. folytatnának, amely az erőviszonyokból fakad, vagyis a béke és a békés együttélés. politikáját. A második világháborút megelőzően az úgynevezett nyugati demokráciák kétlcula- csos politikát folytatta!?:. A szovjet kormány meggyőződött róla, hogy nem akarják egyesíteni erőfeszítéseiket a Szovjetunióval a fasiszta országok, Németország és Olaszország ellen, hanem arra törekszenek, hogy a hitleri Németországot hazánk ellen uszítsák. Akkor a szovjet kormány számára nem maradt más kiút, mint tárgyalásokba bocsátkozzék Hitlerrel, bár tudta, hogy magával az ördöggel lép alkura. Az angol és a francia kormánykörök hitszegő politikája kényszerített bennünket arra, hogy 1939 augusztusában megnemtámadási szerződést kössünk Németországgal. Nem járhattunk el másként. Meg kellett gátolnunk, hogy az imperialista hatalmak egyesült szovjetellenes frontot alakítsanak, békés lélegzetvételi szünetet kellett szereznünk népünk számára. A bekövetkezett események bebizonyított^»? a nyugati hatalmak politikájának rövidlátását, igazolták a Szovjetunió álláspontjának helyességét. A hitleri Németország első csapása a nyugati országokra zúdult. Ezek az országok azonban olyan gyenge ellenállást •aaúsítottak, hogv Hitler egyenként szétverte őket anélkül, hogy ereje kimerült volna. Ilyen körülmények között fért Vissza Hitler fő céljához, a Szovjetunió megtámadáséhoz. A Szovjetunió ellen indított háborúban a német imperialisták nemcsak hódító, hanem osztálycélokat is követtek: meg akarták 'semmisíteni a világ eiső szocialista államát. Arra számítottak, hogy rövid idő alatt és kis véráldozattal elérik céljukat. Ez volt a lényegé az ismert »Barbarossa«-terv- nek, amelynek értelmében a fasiszták 1941 őszéig meg akarták hódítani országunkat. Más azonban a német militaristák számítása és másként alakult a valóság. Fegyveres erőink, az egész szovjet nép hősies ellenállást tanúsítottak a területrablókkal szemben. A háború elhúzódott, a történelem legvéresebb háborúja lett. Sok millió életet követelt áldozatul, mérhetetlen szenvedéseket okozott a népeknek. A háború tüze óriási anyagi értékeket, sok nemzedék munkájának eredményét emésztette fel. A népek azonban helytálltaké háborúban, szétverték a fasiszta Németországot. Hitler kénytelen volt agyonlőni magát, a többi fasiszta vezér pedig vagy végzett magával, vagy bíróság elé került. Ámde sok háborús bűnösbe®; olyanoknak mint például Heu(Folytatás a 2. oldalon.) j
