Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

Szerda, 196t. június 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP Segítőtárs lett A Pfaff Cikk-cakk elnevezé­sű varrógép a Kaposvári Ru­haüzem földszinti szalagjában ölti villámgyorsan a cérnát. Korszerű, villany meghajtású varrógép. Alakja hasonlít a ré­gi varrógépekéhez, csak fé­nyesebb, nagyobb. Mikor is ke­rült ide? Forgassuk vissza egy kicsit a történetét. Dossziék a Pfaff számára Az év elején, mielőtt az új varrógépet kibontották volna a csomagolópapírból, felvitték adatait a műszaki irodába. Légrádi József műszaki vezető megnézte, és felnyitotta azt a dossziét, amelyen ez állt: Évi szükséglet. Aztán kipipálta a Pfaff Cikk-cakk varrógépet. Megnyugodva, bólintott, mert arra gondolt, hogy már nem sok gép hiányzik a tervezett­ből. A műszaki fejlesztési terv akkor éri el célját, ha a benne foglaltakat megvalósítják. . Ha nem így lenne, akár el is dob­hatnák a fejlesztési progra­mot, hisz hamis képet festene. A gépek beállításával nyert többleteredmény alakulásáról készített kalkulációval önma­gukat csapnák be. Csakis a fejlesztési program megvalósítása esetén ad hű ké­pet az a másik dossziéban rög­zített adat is, amely azt mu­tatja meg: mennyivel csökken a ruha előállítási költsége, ha valamennyi betervezett gépet munkába állítanák. A műszaki vezető feljegyezte a Pfaff Cikk- cakk igen lényeges ismertető­jelét, a 2800-as fordulatszámot. Főként ezzel lehet megkülön­böztetni attól a géptől, amely­nek helyére kerül, s amelynek csak 1800 a fordulata. Egy norma megváltozik Cikk-cakkot kicsomagolták és bevitték a földszinti gépte­rembe. A műszakban tudták, hogy aa új gépet azért vette meg a Ruhaüzem, hogy növel­je vele a termelést. Természe­tesen nem elég, hogy a régi gépet kiviszik és helyébe te­szik az újat. A két gép telje­sítőképessége közti különbség­ből fakadóan a Cikk-cakkon több ruhát kell megvarrni. A műszaki osztályon ismét fel­nyitottak egy dossziét. Rögzí­tették, hogy az új gép, amely kétféle varrásra is alkalmas, 20 másodperccel kevesebb idő alatt végzi el azt a munkát, amit elődje Az adatokat gyor­san végig vezették valamennyi termelési mutatón, utoljára azon, amely az üzem negyed­évi tervezett nyereségét rögzí­ti. Cikk-cakknak is számotte­vően ki kell venni részét ab­ból, hogy a nyereség három hónapon belül meg is legyen. Az új normaidőt tudatták a gépteremben is, ahol ekkor már a Cikk-cakkot bejáratták, és készen állt a termelésre. Mit szól a varrónő? Ott ült az új gép mellett Malik Józsefné, aki a Cikk- cakk elődjével is dolgozott. A gyorskezű fiatalasszony azelőtt nem tudta jelentősen túltelje­síteni tervét. Pedig nézelődés­re sem futotta idejéből, reális normája- volt. Vajon hogyan mondják meg neki, hogy ennek ellenére a régi normán igazí­tani, feszíteni kell? Tudták, hogy találékony, ügyeskezű asszony Malikné. Közgazdasági szemléletéről azonban jóval kevesebb ismeretük volt. Ér­ti-e majd, mit jelent, hogy a műszaki fejlesztés normaki­igazítást von maga után, és ha nem ezt teszik, akkor a negyedévi tervezett termelés­emeléssel baj lesz. Malikné azonban minden különösebb közgazdasági szaktudás nélkül így vélekedett a normakiiga- zításról: — Természetes, hogy többet kell termelnem olyan géppel, amelyik 2800-at fordul. Ez az okos, világos állásfog­lalás eldöntötte Cikk-cakk to­vábbi sorsát. Ezután is a fia­talasszony keze alatt maradt, s az első órától kezdve azt a teljesítményt nyújtotta, amit vártak tőle. Azt beszélik, Ma­liiménak is nagy része van ab­ban, hogy a legutóbb tervezett 117 ezer forint helyett 169 ezer forintra emelkedett a nyere­ség. Cikk-cakk most is ott van eredeti helyén. Kezelője, Ma­likné mélyen ráhajol, látha­tóan nagyon jól megértik egy­mást. Cikk-cakkot nemcsak ke­zelője, hanem a többiek is meg­szokták. Malikné szereti ezt a gépet, bár nem fogadott neki örök hűséget. Lehet, hogy nem­sokára a 2800 fordulatot is túl­szárnyalja majd egy másik masina. Nem lesz könnyű meg­válni Cikk-cakktól, a begya­korlott kézmozdulatoktól, a már megszokott normától. De­li át az ésszerűség azt diktálja, hogy az új géphez ismét új normát szabjanak. Cikk-cakk kérlelhetetlenül elsöpörte előd­jét, erősebb volt, mint az. Rá sem lesz majd tekintettel a nálánál jobb... Szegedi Nándor A behordás idejére tegyük rendbe a földutakat A nagyüzemi táblák kialakí­tásával a megmaradt vagy új­ból kialakított földutak for­galma, igénybevétele megnöve­kedett. A gyors és zavartalan közlekedés megköveteli a dű- lőutak rendbentartását. Itt az ideje, hogy a behordás idejére rendbe hozzuk ezeket. A határban levő utakat há­zilag szerkesztett földgyaluval, vagy kézi erővel is simává le­het tenni. Legfontosabb a ki- gödrösödött helyek feltöltése, a felgyülemlett csapadékvíz el­vezetése az út felületéről. A belterületi földutak forgalma­sabbak, ezeken még gyakrab­ban előfordul az eső utáni ká- tyusodás. A vizet árokrendszer kialakításával és az út felüle­tének bogárhátszerű kiképzé­sével le kell vezetni. Szólni kell a községi hidak karbantartásáról is. Különösen a fahidak rongálódnak rövi- debb idő alatt. Több község határában szélesíteni kellett egyes hidakat a mezőgazdasági járművek (kombájn, aratógép) zavartalan közlekedésének biz­tosítására, Ezeket a hidakat a tsz-ek és a tanácsok közös erő­vel tarthatják karban, mint Őrtiloson, ahol a tsz készít el egy hidat, a helyi tanács pedig 18 ezer forint támogatást ad hozzá községfej lesztósi alapból. H. S. Burgonyabogár ellen védekeznek a kaposfoi Kossuth Tsz-ben. A 60 holdas táblát egy nap alatt permetezték le a növényvédő állomás dolgozói. KIIKORICAFOLDON Tompán koppan a földben a kapa, tisztul a gyomtól az arasznyi kukorica a kaposújlaki határban. Negyven kiszista jött el vasárnap délelőtt Kaposvárról, hogy segítsen a terme­lőszövetkezetnek. Gimnazisták, technikusok, építőipari tanu­lók, vegyesen. Többségük fiú; lányok csak négyen vannak. A szövetkezet fiatal mezőgazdásza, Hetényi Zoltán és a párt­titkár, Légrád József kalauzolja őket a határban. — Nagyon jólesik ez a kis segítség nekünk — mondja mosolyogva a mezőgazdász. Rövid szünet után hozzáfűzi-: — Éppen kapóra jön. Igaz, ha nincs sok eső, már magunk is vérteztünk volna vele. Néhány nap múlva mindenképpen el­fogy, ha ilyen idő lesz, mint ma. A fiatalok munkáját ter­mészetesen elszámoljuk munkaegységben, és készpénzben ki­fizetjük. — És az itteni kiszesek? ők nem segítenek? — Hát bizony, az igazat megvallva, nem. Ez persze eléggé visszatetsző, hogy míg a városból ideutaznak a fiata­lok dolgozni, addig ők esetleg szórakoznak, sétálnak — fe­leli homlokát ráncolva. Közben a fiúk egymással versengenek, ki ér ki előbb a rendjén. Fiatalok, erősek mind. A perzselő júniusi melegben néhányan az inget is levetették. Hadd süsse bőrüket a nap. — Nem kell kapkodni, fiúk, inkább lassan haladjatok, de rendes munkát végezzetek — inti őket Légrád bácsi. A lá­nyok blúza is átvizesedik. Arcuk kipirosodik, mint a rózsa a nagy sietségben, hogy utolérjék azt a néhány fiút, akik meg­előzték őket. Az egyik kislány, Albert Marika nem is állja sokáig, odakiált az első kapásnak: — Galamb Laci, te úgy sietsz, mintha attól félnél, hogy lemaradsz. Mire ez a nagy igyekezet? — Ne haragudj, Marikám, nem akarok a közeledben len­ni, mert így is elég melegem van, hát még ha melletted volnék — évödik Laci. De már meg is fordult, siet tovább. Egy szőke fiú, Baksai Ferenc hátrakiált társának: — Te, Endrődi, hozd már ide azt. a vizet, hadd iszom le magam] — S szájához emelve a vesszöfonatos korsót, jó na­gyot húz a friss innivalóból. A víz vékony csíkokban lecsorog az álián, nyakán, s le a mellére. A fiúk közül valaki türel­metlenül megjegyzi: — Te nem is iszol, csak úgy öntöd magadra. Hagyj va­lamit nekünk is. S jár a korsó kézről kézre, valamennyien megszomjaztak. Utána újból nekilátnak a dolognak. Tréfálkoznak, ugratják eoymást, hol itt, hol ott csattan fel egészséges kacagásuk, közben azért jár a kezük szaporán. Igyekeznek. Délig még visszafelé *s ki akarnak érni a sorokon. — Életerős, eleven fiatalok ezek — fordul mosolygós áb- rázattal a mezőgazdászhoz az újlaki párttitkár. — Tudnak kanálni. Meglátszik, hogy nem valami skatulyából kivett pi- perkőcök, hanem a mi fiaink valamennyien. Ügy bizony — bólint elégedetten a fejével, s elnéz a gaztól már megtisztí­tott sorok irányába... Kerék Imre Munkaértekezlet az állatforgalmi vállalat siófoki járási kirendeltségén Az állatforgalmi vállalat já­rási kirendeltségei közül első­ként a siófoki tartotta meg munkaértekezletét. Bántó Ká­roly beszámolója alapján érté­kelték a felvásárlás, szerződ­tetés eddigi tapasztalatait, és megvitatták a további tenni' valókat. A legtöbb szó a sertéshizla­lás helyzetéről, javításának módjairól esett. A tavalyi át­húzódással együtt 9900 db hí­zott sertés felvásárlását tervez­te erre az évre a járási kiren­deltség. Eddig a közös és ház­táji gazdaságok együttvéve, ke­reken 9000 sertés hizlalására Földes Mihály: ^folytatni Jikell a hizlalás szervezését, — Az egyik az iskolaigazga-ghogy év végéig vágóhídra _ ke- tó. Beteg, epés ember. De még-Srülhessen a hiányzó 900 hízott is, az a szép a jellemében, hogy*sertés is. hullámzó kedélyállapotát nemi A tsz-ek többsége erőfeszí- veszik észre rajta se a tanítói,: se a növendékei. Tőle jobbra Bauer Frici ül, a termelőszc­(26) --------------------------;----------------------------------------•■■■■........- " -------------vetkezet elnöke. Német ember, d e a tagság egésze szereti: ma­gyarok és németek egyaránt. — Békegyűlés lesz a kultúr- — Hát akikor? koztak. Bairtust, aki élöl ült Az ő keze alatt alaposan fel­házban —magyarázta Kocsis. — Ezt a kultúrházat maguk meg-megnézték Nem tapasz- virágzott a közös, a tagok igensdőt kapott. A többit — Ott lesz az egész falu. Ott a község lakói építették. Tár- talta azonban, hogy bárki is í°! keresnek, magasabb az élet-ggazdaságokban hizlaltatja meg. lesz a plébános, a tanítóság, a sadalmi munkában. Ennek a tiszteletlen módon tette volna színvonaluk, mint azelőtt tgyjA L.™unk.. rendőrség vezetője, a határőr- háznak minden alkatrésze az ezt. Ügy látszik — gondolta a iri?yeJ,t tisztviselőé. kezdtek. Minden süldő meg parancsnok; tutto il mondo. ő kezük munkája a téglától az szürke agár —, befogadtak, si- . ,,Amikor a függönyt S2éthúz-ghizlalasához 250 kg abrakot ad Mi sem hiányozhatunk. Azt ajtókig, ablakokig. Amit pedig került legalizálnom magamat, “t* a. m eljelentek hosszan Ja szövetkezet, utólagos elsza- javaslom, szedjük össze ma- nem készíthettek el maguk, Végre felhúzták a függönyt, tapsoltak. Bartus kerdezoskö-^molasra. Jo ez a módszer, s ■ günkat és máris menjünk... annak az árát összeadták. A és egy hosszú asztal mellett des nelku- is tudta, hogy ez a-dem es arra, Bartus a kezébe jutó kémje- községi tanács is hozzájárult a ?tt ült az elnökség. Az asztalt _?. íte^egnek,,s?ok ’tést tesz hízóértékesítési tervé­inek teljesítéséért. A ságvári Egyetértés például 605 hízott lsertés eladását . vette tervbe. Csak mintegy 100 db saját alapanyaga volt, s vállalat út­ján pedig kereken 400 árusül- a háztáji Miszlay Dénes néhány szá-f hogy másutt megismerjék, alkalmazzák. Akad kedvezőtlen jelenség is. lentésekből tudta, hogy min- kiadásokhoz a községfejlesztési k®k drapéria borította, s elöl, k*,.fiohf,eví Több Élet Tsz rten f„l„Ka-n TOn hi* ^ ^ vörös alaDon a nemzeti színű val megnyitotta a gyűlést, esJA koroshegyi Jobb Elet i-z den faluban van kultúrház. alapból, de ezt is a lakosság v“rös. alaP°n a nemzeti színű m Ezeket azonban valami otrom- fizette be. zászló üde színei pompáztak, ba hodálynak képzelte el. A szürke agár Olyasféle szegényes intézmény- a teremben, nek, amely a kocsmát hivatott Meleg volt. Fűtöttek is zászló üde színei pompáztak. ataata a szót az előadónak —^krónikus abrateiánnyal küzd -i ' Mindez izgalomba hozta Bar- a beteges külsejű iskolaigazga-íVett mar at tőle süldőket más Jo1 korulnezetfc tust. Olyasmit tapasztalt, amit Márton Istvánnak. A^szöyetkezet de most is több leírásokból se ismert A te- szonok ®l°tt egy könyvecske £ malacot tart, mint amennyinek rém és a színpad hangulata az asztalon, a kezében ,egy$a takarmányellátását biztosít­egy pótolni nem sokkal magasabb keveset, de a sok ember 1 uauguiaui oaniros Amikor rneSLS“ 7 színvonalon. De amit itt látott, szinte fülledtté tette a levegőt hfg^van^t szólalt, vékonyka, rekedJsJhat"á- A* előrelátó gazda így az nagyon meglepte. A láposdi Bartus megfigyelte az arcokat. ^Iami f weeáhím ami törte- volt a hangja, még az első so-/gondoskodlk: felnevelem az kultúrház emeletes épület Ügy találta, hogy eljött a falu „gj—j tgnv amin nehéz váltó? tokban is csak nehezen hallot-éidei malacokat, hogy legyen volt. Az épület föld- minden rétege, öregek és fia- ™ ^ ták. De már a második perc-Smit meghizlalnom jövőre. De-Kik azok odafönt? - kér- mintha kicserélték volna* kőröshegyieknek nincs ele­dezte a mellette ülő Kocsis A hangja egeszen átalakult.ß ------- - ­M egoblosodött, terebélyessé, — Az elnök maga a plébá- zenSett. Mintha nem isi ugyanaz az ember beszélne,^ mint aki megkezdte. Amikor^ belenézett papírjába, egy pil-t gendő etetni valójuk, el akar­ják adni a malacokat, hogy megtarthassák a süldőket, hí­zókat és anyakocákat. Viszont szintjén a nagyterem, az elő- falok, férfiak és nők. Egy csa- csarnok, a' ruhatár, a büfé és paf gyerek az erkélyt szállta ( a jegypénztár. Az emeleten az oieg, s ott csipogtak, akár az py^vrf igazgató szobája és több szak- éhes verébf iák. Az emberek _ CJJIIUlí köri helyiség. Maga a nagyte- nyílt volt, a gondta- nos> Miszlay DéTies rém valóban nagy volt: tágas, az..aF~ — öt már ismerem. Modem székek a nézőtéren és ?“k"P' Jol °h°zottek voltak, _ kellette az (jók- ---------------- -----> w e gy csinos színpad bordó füg- 1° akarI tor Müller, öreg legény már, Ianatra föltette a szemüvegét,Sálig van, aki kismalacot venne gönnyel. A falakon keretbefog- ve^ számba a lUtahvidokatf a de e^dn minden népgyűlésre, de csak egy pillanatra. A hall-5Az állami hizlaldákba kellené- lalt képek a nemzet nagyjairól, dóságnak megfelelően. Ab- S?ereti 32 embereket és a bé- gatóság feszülten figyelt. gnek ezek az állatok is, de pél- az ország felszabadulásáról és azon]yan bizonyos volt, .. . . ,. .„ — Azért gyűltünk egybe, mi $dául a tétényi hizlalda és az "plnSleriühetett S’pe^ezttegl ~ Vadast a "határőrség pa- láp0SdÍ- a*ú * német|állatforgalmi vállalat más és ez az államnak — jegyezte meg ja }ei1T1p ’ “ rancsnoka. Kemónykezű, nagy- aíkü demokraták — kezdte —31s0 átvételi súlyhatárt Bartus önkéntelenül. Már elfoglaltak minden ülő- szerű ember. Amióta ő itt a fő- hogy tiltakozzunk a nyugatné-gállapított meg. Sürgősen ren­— Egy fllérjébe se — repli- helyet és az emberek még min- nök, a betolakodók sorra rajta- rnet fasizmus újjáélesztése el-gdezzék az ilyen vitás ügyeket! kázott Kocsis. — Én tudom. Is- dig jöttek. Körbesorakoztak a vesztenek. Nem egy értékes fo- jfcrL s Pavelka József felvásárló merem a község pénzügyi hely- falak mentén, szorosan egymás Sassal dicsekedhetik. gismertette az ádándi Petőfi setét mellett, és türelmesen vára- — És az a másik kettő? (Folytatjuk^ ŰTsz sertéshízlalásának fogyaté­kosságait. E szövetkezet nem megfelelő körülmények között tartja a szerződött állományt. Emiatt leromlott az állatok egészsége. Az állatorvos be­avatkozása ellenére sem fej­lődnek kellően a sertések. Az ismételt jelzések után — állí­tólag — tartottak helyszíni vizsgálatot az illetékesek, de az állatfelvásárlóval senki sem tudatta, mit állapítottak meg és mit döntöttek. Avagy az számítana döntésnek, hogy 80 kilós súlyban el kell adnia a tsz-nek a sertéseket, 13 fo­rintos kilónkénti áron? Takar­mánya van az ádándi Petőfi­nek; tinókat úgy tud hizlalni,- hogy azokat extrém minőség­ben veszi át a vállalat. Érde­mes lenne a járás vezető szak­embereinek tüzetesebben meg­vizsgálni, hogyan emelhetné a szövetkezet a marhahizla'ás színvonalára a sertéshizlalást. A tsz-ek nemcsak termelésig hanem a költségvetési tervük­be is bevezették az állatérté­kesítést. E tervek megvalósítá­sától függően alakul majd a zárszámadáskor a részesedés is. Az előirányzatok végrehaj­tásáért év végén már vajmi keveset lehet tenni. Most van az ideje, hogy mindenütt Gon­doskodjanak az előirányzatok teljesítéséről. Ebben többféle módon segíthetnek az állatfel­vásárlók. Segíthetnek például azzal, hogy a nagy nyári mun­kák idején, amikor az állat- gondozók is a mezőn szorgos- kodnak, az előkészített takar­mányt oda teszik a jószág elé; megtehetik, hogy vizet is ad­nak napközben az állatoknak. Felelősségérzet, belátás, segítő­készség és megbeszélés dolga az egész. De segíthetnek azzal is, hogy feltárják az észlelt hibákat, szaktanácsot adnak azok rendbehozásához. K. J. Szíjgyártó és sportiabdakeszítő ipari tanulókat felveszünk. Kaposváriak előnyben 1 Szíjgyártó KTsz Májms 1 utca 34. sz- (2444)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents