Somogyi Néplap, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1961. június 21. •S3 Hammarskjöld kihívó cselekedete: a kongói alkotmány felháborító megsértése A Kongói Köztársaság kormányának nyilatkozata — Június 25-re összehívják a kongói parlamentet Leopoldville (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint a Gizenga vezetése alatt álló törvényes kongói kormány és a leopoldville-i kormány megbízottai kedden megállapo­dást írtak alá, amelynek ér­telmében június 25-re a Leo- poldville-tól mintegy 13 kilo­méternyire fekvő Lovanium- egyetem épületébe összehívják a kongói parlament ülését. A parlament az ENSZ védelme alatt ülésezik majd. A két kormány küldöttsége együtte­sen kérte az ENSZ közbenjá­rását, hogy Katanga is küldje el képviselőit a parlamentbe. * * * Stanleyville (TASZSZ). A TASZSZ tudósítója jelen­ti: i Helyi politikai kőinkben mély meglepődéssel és elége­detlenséggel fogadták azt a hírt, hogy az ENSZ Kongónak nyújtandó »segély« minőségé­ben kilencmillió dollárt bocsát Kaszavubu rendelkezésére. Lu- buma, a Gizenga-kormány kan­celláriájának vezetője a kor­mány nevében saj tóértekezle­Hyolc év alatt több mint kétszeresére emelkedett a Szovjetunió külkereskedelmének forgalma Moszkva (MTI). A Szovjet­unió a háború óta eltelt időben a külkereskedelem növekedé­sének ütemét tekintve maga mögött hagyta a nagy tőkés or­szágokat, hiszen csak az 1951-től 1959-ig terjedő idő­szakban a Szovjetunió kivéte­lének értéke (összehasonlító árakon számítva) több mint kétszeresére emelkedett. Amíg a cári Oroszország, amennyiben szállított, csupán mezőgazdasági terményeket ex­portált külföldre, addig a Szovjetunió 1959-ben elsődle­gesen ipari cikkeket exportált, ,vámit a legjobban bizonyít az, hogy a külföldön eladott 21,8 milliárd rubel értékű szovjet áruból 19.5 miliárd rubel ér­tékű az ipari áru. Ami pedig a szovjet kivitel méreteit, illeti, az export volu- menje a» 1938-tól 1958-ig el­telt húsz .év alatt több mint nyolcszórosára emelkedett. A Szovjetunió 1960-ban a világ1 több mint hetven orszá­gába exportált, s külkereske­delmének háromnegyed részét a szocialista tábor országaival bonyolítja le. tét tartott. Kijelentette, Ham­marskjöld tette »a Kongói Köztársaság ideiglenes alkot­mányának felháborító megsér­tése«. Ismeretes — mondotta Lubuma —, hogy az alkotmány 25. ■ cikkelyének értelmében bármely egyezmény vagy szer­ződés csak akkor léphet ha­tályba, ha a parlament mind­két háza megerősítette. Az ENSZ súlyos hibát vét, ami­kor Kaszavubut a parlament fölé helyezi.« »Kormányunk — folytatta Lubuma — különösen azt ne­hezményezi, hogy ez az egyez­mény éppen akkor került nap­világra, amikor minden erő­feszítést megteszünk a kongói kérdés békés rendezésére... Meggyőződésünk, hogy en­nek a segélynek egyetlen célja van — Kaszavubu hadseregé­nek és egész ingatag rendsze­rének támogatása.« A kormány nemrégiben tu­domást szerzett arról — han­goztatta Lubuma —, hogy az ENSZ vezetősége egy csoport ENSZ-tisztet bocsátott Kasza­vubu rendelkezésére katonai kiképzés céljaira. Ezenfelül Kaszavubu levelet intézett Hammarskjöldhöz azzal a ké réssel, hogy az ENSZ nyújtson segítséget a törvényes kormány ellenőrzése alatt álló területek elleni fegyveres támadás elő­készítéséhez. »Az ismertetett tényekre és Hammarskjöld újabb cseleke­detére tekintettel — hangsú­lyozta Lubuma —, jogunk van erősen kételkedni abban, hogy az ENSZ őszintén együtt akar működni velünk a parlament megnyitásának előkészítésében. Mi minden energiánkat e cél érdekébe állítjuk, mert sze­rintünk ez vezeti ki az orszá­got a veszedelmes válságból. Erőfeszítésünkkel összevetve rendkívüli élességgel vetődnek fel a kongói nép ellenségeinek kulisszák mögötti mesterkedé­sei, amelyeket az ENSZ és fe­lelős tisztviselőinek fedezete és együttműködése mellett hajta­nak végre, és amelynek célja az erőszak előkészítése és al­kalmazása.« Felhívással fordulunk az ENSZ tagországaihoz — mon­dotta Lubuma —, tegyenek meg mindent, hogy az ENSZ valóban a béke szervezetévé váljék. Jogos az a félelmünk, hogy az ENSZ utóbbi intézke­dései egy titkos katonai egyez­mény értelmében jöttek létre. A Kaszavubu és az ENSZ fe­lelős tisztviselői között létre­jött egyezménynek a célja a kongói hazafias erők elpusztí­tása. Attól tartunk, hogy az ENSZ Hammarskjöld cselek­ményei által megfoszt minket az utolsó eszköztől, amely al­kalmas a válság békés megol­dására. Hammarskjöld tettét úgy értékeljük, mint alkotmá­nyunk kihívó megsértését és nem szándékozunk beleegyez­ni. (MTI) Angol parlamenti képviselők követelik a nyngat-berlini kérdés megoldását London "(TASZSZ). Az alsó­ház hétfői lilésén több mun­káspárti képviselő erélyesen tiltakozott amiatt, hogy az an­gol kormány nem fogadta pozi­tív módon a nyugat-berlini kérdés megoldására, valamint a német békeszerződés kérdé­sének még ebben az évben való megoldására előterjesztett szovjet javaslatot. Silverman képviselő felve­tette a kérdést, mit kezdemé­nyez az angol kormány és mi­lyen javaslatokat terjeszt NA- TO-szövetségesei elé Berlinre vonatkozóan. Hangsúlyozta, hogy teljes lehetetlenség vál­tozatlanul hagyni a berlini helyzetet és így várni Német­ország egyesülését. Az angol kormánynak — mondta — kez­deményező lépést kell tennie és javaslatokat kell előterjesz­tenie. Rankin munkáspárti képvi­selő felhívta a figyelmet Ken­nedy amerikai elnök nyilatko­zatára, amelyből kiderül, hogy »a Nyugat védeni akarja ber­lini jogait«. Az angol kor­mánynak — fűzte hozzá Ran­kin — rugalmasabban kell megközelíteni ezt a kérdést. Michael Foot irreálisnak ne­vezte a nyugati hatalmaknak a német kérdéssel kapcsolatos je­lenlegi politikáját. Több munkáspárti képviselő erélyesen tiltakozott ama saj­tójelentések ellen, amelyek szerint a NATO katonai ter­vet dolgozott ki a helmstadti NDK ellenőrző kirendeltség el­foglalására. »Ez háborút okoz­na!« — hangsúlyozta Frank Ailaun képviselő. Shinweli munkáspárti kép­viselő az ország közvéleményé­nek aggodalmát fejezte ki Nyu- gat-Németország katonai ha­talmának növekedése miatt. Swingler munkáspárti kép­viselő magyarázatot kért az an­gol kormánytól, mivel indokol­hatja meg azt, hogy Nyugat- Németország uralkodó katonai hatalommá válik Nyugat-Eu- rópában. Heath lord pecsétőr semmifé­le konkrét választ nem adott a felvetett kérdésekre. (MTI) Új katonai tömb megteremtéséről tárgyalnak Bangkokban Bangkok (TASZSZ). Thai­föld fővárosában hétfőn érte­kezlet nyílt, amelyen Maláj- föld, a Fülöpszdgetek és Thai­föld képviselői előkészítik a ta­lajt külügyminisztereik talál­kozójára. A külügyminiszterek a délkelet-ázsiai országok szö­vetségének létrehozásáról tár­gyalnak majd. A mostani értekezleten rész­vevő küldöttek kijelentették, a létrehozandó szervezet egyet­len célja, hogy »a gazdaság és a -kultúra területén való' gya­korlati együttműködés útján« növelje a tagországok jólétét. A helyi sajtóban azonban bi­zonyos szkepticizmussal tekin­tenek ezekre a kijelentésekre, és joggal, mert a délkelet­ázsiai országok szövetsége a SEATO függelékének szerepé­re hivatott. Érthető, hogy az olyan sem­leges délkelet-ázsiai országok, mint Burma, Indonézia és Kambodzsa, távol tartják ma­gukat a szervezettől, amelynek segítségével a nyugati hatal­mak be akarják vonni őket a SEATO-ba. (MTI) ** * Az Egyesült Államok visszautasítja Gastro indítványát Washington (MTI). A fo­golycseréit lebonyolító amerikai bizottság kedden válaszolt Fidel Gastrónak arra a javas­latára, hagy a Kubában fog­lyul ejtett Intervenciósokat 28 millió dollár értéknek megfe­lelő mezőgazdasági traktorok­kal cseréljék ki. A kubai mi- ■nisztereilnökmek küldött táv­iratból kitűnik, hogy az Egye­sült Államok kereken elutasít­ja Castro javaslatát. A bizott­ság azt írja, hogy a Kubában partraszállt inváziósokért csupán 500 könnyű mezőgazda­sági traktort hajlandó cserébe adni. Az Egyesült Államok vá­lasza ultimátumot is tartalmaz. Megfenyegeti a kubai kor­mányt, hogy amennyiben jú­nius 23-án 16 óráig . nem ad Az amerikai sajtó kiforgatja a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláspontját New York (TASZSZ). A. F. Stone amerikai politikai meg­figyelő Stone's Weekly című hetilapjában bírálja az ameri­kai sajtót, különösen a New York Times-t, amiért kiforgat­ják a Szovjetuniónak: a német kérdésben elfoglalt álláspont­ját. Stone rámutat: az ameri­kai sajtó a német békeszerző­dés megkötéséről és Nyugat- Be rlin kérdésének megoldásá­ról szóló szovjet emléüdratot kommentálva azt a benyomást próbálta kelteni, hogy a Szov­jetunió Nyugat-Berlin ellenőr­zésére és a nyugati csapatok­nak a városból való kivonásá­ra törekszik. A szovjet kor­mány: erről szóló emlékiratá­ban — hangsúlyozza ezzel kap­csolatban Stone — konkrétan szó esik arról a lehetőségről, hogy az gmerikai, az angol, a szovjet és a francia fegyveres erők jelképes helyőrségeket tartsanak Nyugat-Berlinben a szabad város biztosítékaként. A német kérdés lényege —• folytatja Stone — nem Nyugat- Berlin szabadságában rejlik. Adenauer a valóságban a bé­keszerződés megkötésétől fél, mert az oda vezetne, hogy az összes országok elismernék a két német állam jelenlegi ha­tárait. Adenauer és követői azonban nem mondtak le arról a reményről, hogy »visszasze­rezzék az 1937-es határokat«. »A vitás kérdés — írja be­fejezésül Stone — nem Berlin, amelyet megvédhetünk, ha­nem az, hogy milyen messzire szándékszunk elmenni e baljós ábránd támogatásában.« * * * DELHI Az indiai sajtó továbbra is nagy figyelmet fordít a német kérdés, rendezéséről és a nuk­leáris kísérletek megszünteté­séről szóló szovjet emlékirat­nak. »Hruscsov a rá jellemző mű­vészettel és meggyőződéssel nyújtotta be körültekintő ja­vaslatait, a Nyugat ennek el­lenére továbbra is a régi »szi­lárdan állni« politikáhoa ra­gaszkodik — írja a Times Of India. A Searchlight című lap meg­jegyzi, hogy »a múltban igen sok orosz javaslatot utasítot­tak el anélkül, hogy figyelme­sen tanulmányozták volna. A Nyugat például képtelen vilá­gos választ adni arra, miért utasítja el Nyugat-Berlin sza­bad várossá nyilvánításának eszméjét.« »A tömbön kívüli államok — írja a Jap — azt várják, hogy Washington vég­re konstruktívan válaszol Hrus­csov úr legutóbbi javaslataira.« Szélsőséges amerikai körök újból követelik a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának megakadályozását Washington (MTI). Az ame­rikai nemzetbiztonsági tanács nemzeti stratégiai bizottsága hétfőn jelentést adott ki és éh­ben felhívja az elnököt és a kongresszust, mindenképpen akadályozzák meg a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságá­nak visszaadását. Az amerikai nemzetbiztonsá­gi tanács fontos társadalmi szervezet, amelynek 2700 szer­vezete van az Egyesült Álla­mokban, többek között nagy- vállalatok, újságok, alapítvá­nyok és egyetemek. Ez a szer­vezet a nagytőke legszélsősége­sebb hidegháborús köreit egye­síti és mint ilyennek, elég nagy befolyása van. A jelentés felszólítja a kong­resszust, sürgősen szavazzon meg olyan törvényjavaslatot, amely először is félreérthetet­len szövegezésben rögzítse le, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is erélyesen ellenzi a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságának visszaadását, má­sodszor kijelenti, hogy ha a Kínai Népköztársaságot felven­nék az ENSZ-be, az Egyesült Államoknak meg kellene fon­tolnia, vajon továbbra is tagja marad-e az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A jelentés szerint hárem ok teszi szükségessé ennek a kér­désnek a felvetését: 1. Az angol kormány pontja, amely a Kínai Népköz- társaság ENSZ-tagságának el­fogadása mellett van; 2. Az a ikilátás, hogy az ENSZ legközelebbi, 16. köz­gyűlésén az Egyesült Államok nem tudja megszerezni a több­séget olyan határozatnak, amely ismét elhalasztja e kér­dés megtárgyalását; 3. Az államvezetés bizonyos fontos funkcionáriusai olyan álláspontokat hangoztatnak, amelyek közeledést jelentenek az angol felfogáshoz. Chester Bowies külügymi- niszterhelyettes és Stevenson tfiur Schlesinger, az elnök ta­nácsadója és Finletter, az Egye­sült Államok állandó NATO- képviselője olyan kijelentése­ket tettek,, amelyekből arra lehet következtetni, hogy nem tartják kizártnak a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-tagságának visszaadását. Ezéirt sürgeti ez a szélsőjobboldali csoport, hogy a kongresszus az általa köve­telt határozatot meghozza. végleges választ a táviratra, akkor végérvényesen megsza­kadnak a fogolycserére vonat­kozó tárgyalások. \ Mint ismeretes, Fidel Castro a kudarcba fulladt inváziós kí­sérletek után az emberiesség érzéséből kiindulva bejelentet­te, ha az intervencióért vég­eredményben felelős Egyesül) Államok 500 nehéz földgyalut küld a ktibai mezőgazdaság megsegítésére, akkor a kor­mány hajlandó szabadlábra he­lyezni a foglyokat. A washing­toni kormány azonban nem fo­gadta el ezt az indítványt és azzal érvelt, hogy Kuba a ne­héz földgyalukat katonai cé­lokra használja fel. Fidel Castro ekkor újabb előzékeny­ségről tett tanúbizonyságot. Ki­jelentette, figyelembe veszi az Egyesült Államok aggályait és beleegyezik abba, hogy az 500 földgyalu értékének megfelelő, tehát összesen 28 millió dollár értékű könnyű. mezőgazdasági traktorokat fogad el az inter­venciósokért cserébe. Mii yen a színes ember élete Londonban? Angliában is tapasztalható a színes fajokkal szemben hát­rányos megkülönböztetés. Strauss volt munkáspárti üzemanyagellátási miniszter felvetette, hogy az angol ál­lamvasutak nyugati körzete miért nem alkalmaz színes fa- júakat, mire a vasútigazgató- sag ezt felelte: »Vonalainkon nagyon gazdag emberek utaz­nak, akik jó szolgálatot vár­nak, ezért inkább fehéreket alkalmazunk, mert értelme­sebbek és tanult abbuk.- (A nyugati vaspálya vonalai a midlandi iparvidékre és az angol Riviérára vezetnek.) A Sunday Pictorial egyik munkatársa sötétre festette arcát, hogy megízlelje, milyen a színes ember élete London­ban. Azt írja, hogy ez a ma­gányosság és a megaláztatá­sok napja volt számára., A szállodákban, ahol szobát kért, elutasították, mert »nincs egyetlen üres szoba«, ellen­ben telefonrendelésre a leg­nagyobb készséggel voltak hajlandók számára szobát biz­tosítani. Ahol hirdetések alap­ján megürült teherautóveze- töi vagy hasonló állás iránt érdeklődött, mindig átlátszó ürügyekkel utasították el. Vendéglőben fehér vendégek, félrelökték, amidőn egy üres asztalhoz akart leülni, s mi­dőn autójával más kocsit megelőzött, a vezető dühösen ráordított: »Te mocskos fe­kete fattyú1« Egy fehér lányt, akinek társaságában néhány percet töltött egy kocsmában, feher barátai megfenyegették, hogy »ezért kutyakorbácsot érdé-, melnél, a fekete barátod meg egy golyót«. (MTI) Sortűz Algériában a muzulmán tüntetőkre Algír (MTI). Mint. nyugati hírügynökségek jelentik, hétfőn a francia katonaság két he­lyen is tüzet nyitott tüntető muzulmánokra. A vérengzésre Djidelli városában és Taher- ben került sor. A halálos ál­dozatok száma tizenegy, a se­besülteké pedig huszonhárom) A Daily Herald a genfi atomér tekezle, rjl London (MTI). A Daily He­rald vezércikke élesen elítéli az amerikaiak türelmetlenségét a genfi átamértekezlettel kap­csolatban. Kennedy súlyos nyo­más alatt áll, hogy kezdje meg allás­Nagyobb összetűzések várhatók Angolában? A portugálok hatalmas csapaterősítéseket készülnek harcbavetni a hazafiak ellen Luanda (MTI). Angolából egyre feszültebb helyzetről ad­nak hírt a nyugati hírügynök-, ségek. A jelek arra mutatnak, hogy a portugálok hamarosan harcba vetik a hetek óta An­golába szállított csapaterősíté­seiket, amelyekkel gyarmati hadseregük létszámát a már­ciusi hatezerről több min t har­mincezer főre növelték. A ha­zafias erők sem várják tétle­nül a fejleményeket, és az utóbbi időben egyre nagyobb támadásokat intéznek a gyar­matosítók ellen. Az AFP je­lenti, hogy a dél-angolai Port Alexandre kikötővárosban mintegy négyszáz néger mun­kás felkelést szervezett a gyar­matosítók ellen. A portugál pa­rancsnokság azonban modem fegyverekkel ellátott csapato­kat vetett harcba ellenük. A hazafiak nem tudtak megbir­kózni az állig felfegyverzett gyarmati katonasággal, mert — mint az AFP jelenti — a négy­száz felkelő közül csupán mint­egy húsz rendelkezett lőfegy­verrel. A portugálok sok felke­lőt letartóztattak. Az angolai felszabadító moz­galom egységei támadást in­téztek az ország északi partvi- ENSZ-képviselő, valamint Ar- dókén levő Ambriz kikötővá­Több csata ros helyőrsége ellen is. mint négyórás kemény után azonban kénytelenek vol­tak a túlerőben levő, korszerű fegyverekkel ellátott gyarmati csapatokkal szemben meghát­rálni. Mint AP-tudósítás köz­li, a hazafias erők megrongál­ták a közeli repülőteret, hasz­nálhatatlanná tettek országuta­kat és több fontos épületet fel­gyújtottak. ismét az atomkísérleteket. Ilyen lépés az amerikaiak ré­széről a legsúlyosabb baklövés lenne. A kísérletek újrakezdé­sét azzal a katonai érvvel in­dokolják, hogy a szüneteltetés gátolja Amerikát fejlődésében, •mert állítólag nem folytathat titokban kísérleteket, ezzel szemben a Szovjetunió ezt állí­tólag megteheti. Nincs azonban semmi bizonyíték arra — han­goztatja a cikk —, hogy a Szovjetunió tényleg folytatna ilyen kísérleteket. Ha Amerika lenne az első állam, amely újból megkezdené a kísérlete­ket, akkor a Szovjetunió igen nagy erkölcsi nyereségre tenne szert. Az el nem kötelezett vi­lág súlyosan elítélné azt az or­szágot, amely elsőnek robbant ismét atombombákat. »Kenne­dy ha megengedné a kísérletek újrakezdését, Moszkva malmá­ra hajtaná a vizet és kegyetlen csapást mérne a leszerelés re­ményeire« — hangoztatja a Daily Herald. A Kisbojomi Tejszövetkezet 1961. jún. 30-ával felszámol. Akinek a tejszövetkezettel szemben bárminemű követelése áll fenn, az 1961. július 10-ig a Szövethesselek Járási Központja, Nagyatád címre jelentse be. (3710) )

Next

/
Thumbnails
Contents